Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

Világbank Emelik az alaptőkét A Világbank igazgatótaná­csa a közelmúltban döntött arról, hogy a szervezet alap­tőkéjét 74,8 milliárd dollár­ral, 171 milliárd dollárra emelik. Ennek révén a nem­zetközi pénzintézet tovább bővítheti kölcsönnyújtását, amely a jelenlegi évi 14 milliárd dollárral szemben az 1990-es évek elejére már meghaladhatja a 20 milliárd dollárt. A Világbank ügyvezetősé­gének döntését követően várhatóan április végén hoz­za meg a határozatot a szer­vezet kormányzótanácsa az alaptőkeemelésről. Ezután kezdődhet meg a részvények jegyzése, amely 1993 szep­temberéig tart. Tornacsarnok épül Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen, az Ecseki Üti Általános Is­kola előtt. A létesítmény tervezője és kivi­telezője a Szolnok Megyei Tanács Építő­ipari Vállalata. A 750 négyzetméter alap- területű csarnok két oldalán húzódó helyi­ségek betonból készülnek, úgynevezett PEWA-tcchnológiával, és ezekre kerül az impozáns, ragasztott la tetőszerkezet, me­lyet az Agárdi Agrokomplex gyártott. A 400 négyzetméteres küzdőteret acélból és fából készült lelátók övezik. A lakótelep egyhangúságát feloldó építmény a tervek szerint 33 millió 500 ezer forintba fog ke­rülni, és várhatóan ez év szeptemberére készül el MA: Pedagógusokat, könyvtárosokat tüntettek ki Szolnokon 3. oldal Az olcsó gyógyszer nem orvosság? 4. oldal A tévé képernyője előtt 5. oldal Életkörülmény, közérzet Vizsgálja a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság az év első fe­lében 9 megyére kiterjedő vizsgálaton méri fel, miként valósulnak meg a gyakorlat­ban a lakosság életkörülmé­nyeinek, közérzetének javí­tását szolgáló központi intéz­kedések, a különböző szintű 'területi tanácsok, intézmé­nyek, vállalatok, illetve szö­vetkezetek hogyan segítették e döntések valóra váltását. A vizsgálat elsősorban a foglalkoztatással, a szociális ellátással, a kommunális szolgáltatásokkal összefüggő kérdésekre terjed ki. A né­pi ellenőrök többek között értékelik a munkaerőközve­títő irodák, a munkaügyi in­formációs szolgálatok műkö­dési tapasztalatait, összegzik a lakáshoz jutás és a lakás­építés támogatásának helyi eredményeit is. (Fotó: Hargitai) Az Alföldi Téglaipari Vállalat mezőtúri téglagyárának fő terméke a homlokzatburkoló téglacsalád, a pillértégla és a hőtakarékos thermoton falazóblokk. Ez utóbbi termék há­rom típusát gyártják, melyekből faragás nélkül bármilyen fal kialakítható. Az elmúlt évben kisméretű téglaegységben szá­molva 79 millió tégla készült a gyárban, ami 130 ezer tonna árut jelent. Egyelőre a jelenlegi igények is az elmúlt évihez hasonlóan alakulnak. A gyár a végécmkája segítségével egyedi megrendelések, a műemlék jellegű épületek felújítá­sához szükséges falburkoló téglák gyártására is vállalkozik. Ez az alaptevékenységének mintegy másfél százalékát teszi ki (Fotó: D. G.) Támogatott KlOSZ-kezdeményezések Tanácskozás a kisiparról ben a helységekben gyakran eddig ás csak egy szolgáltató iparos volt. Ezént a minisz­térium támogatja a KIOSZ kezdeményezését, amely sze­rint mindazok, akik a bi­zonytalansági tényezők mi­att adták vissza iparjogosít­ványukat, külön eljárás nél­kül engedélyt kaphassanak tevékenységük folytatására. A tanácskozáson számos eredményről is szóltak. Meg­állapították, hogy nőtt a kisiparként gyakorolható te­vékenység köre, bővült a társulási lehetőség. Egyre jelentősebb a kisipar szere­pe és részaránya az ipari ter­melésben. Gondot okoz azonban, hogy az anyag- és eszközellátás szempontjából is magánszemélynek minő­sülnek a kisiparosok, a jogi szabályozás pedig nem isme­ri el a kisipari vállalkozást. A megbeszélésen elhang­zott, hogy a jövőben feltétle­nül indokolt a KIOSZ gaz­daságszervező tevékenységé­nek továbbfejlesztése, az ed­digi kezdeményezések, így a bankokkal kialakult együtt­működés tokozása. A minisz­térium és a KIOSZ elhatá­rozott szándéka, hogy érde­mibbé váljon az együttmű­ködés a kisinarra vonatkozó szabályozórendszer kialakí­tásában, a jogi szabályozás továbbfejlesztésében, vala­mint a szakmai kultúra nö­velésében, a hiányszakmák felszámolásában. Az Ipari Minisztérium és a Kisiparosok Országos Szer­vezetének vezetősége kedden munkamegbeszélést tartott a minisztériumban. Rendsze­res kapcsolataik keretében — az 1984-ben aláírt megál­lapodásoknak megfelelően — áttekintették az együttmű­ködés számos fontos, idősze­rű kérdését. Az előző esztendő végén hazánkban több mint 157 ezer kisiparos tevékenyke­dett, közülük 80 ezren fő foglalkozásban. Az elmúlt években bekövetkezett fej­lődést azonban — állapítot­ták meg a megbeszélés részt­vevői — kedvezőtlenül érin­tette az 1988. január 1-jével 'bevezetett szabályozás. Ja­nuárban közel 8500 kisiparos adta vissza iparjogosítvá­nyát, és több mint 4500 szü­netelteti tevékenységét. Ez elsősorban a kisebb telepü­lések lakossági ellátásában jelent gondot, mivel ezek­KARPOV a genfi tárgyalásokról II washingtoni magatartás hátráltatja a haladás ütemét A nukleáris és űrfegyve­rekről folytatott genfi szov­jet—amerikai tárgyalásokon az amerikai fél szemmel lát­hatólag eltért azoktól az el­vektől, amelyeket a tavalyi washingtoni csúcstalálkozón elfogadott megállapodások­ban rögzítettek a két ország vezetői. Ez a magatartás hát­ráltatja a tárgyalások hala­dásának ütemét — jelentette ki Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium leszere­lési és fegyverzetellenőrzési főosztályának vezetője a Szovjetszkaja Rosszija szov­jet napilapnak adott nyilat­kozatában. Karpov a ked­den megjelent interjúban részletesen beszámolt a genfi tárgyalások meneté­ről. A még nyitott kérdések közül a tengeri telepítésű, atomtöltetű manőverező ro- botirepülőgépek problémáját emelte ki. Elmondta, hogy a Szovjetunió javaslata értel­mében ezekkel az eszközök­kel a nukleáris töltetek szá­mának általános szintjét meghatározó szerződés fog­lalkoznék. Az Egyesült Álla­mok egyelőre nem fogadta el a szovjet indítványt. Cél­ja az, hogy a robotrepülőgé­pek számát ne korlátozzák. A genfi tárgyalások másik problémás kérdésköre a ha­(Folytatás a 2. oldalon) Nagyüzemi állattartóknak Munkahelyi pótlók A nagyüzemi állattelepe­ken, ahol a nehéz munka- körülmények és a viszonylag alacsony bérek miatt a ko­rábbi években erős volt a munkaerő mozgása, egy év óta lehetőség van munkahe­lyi pótlék fizetésére. A MÉM szakemberei szerint ez a le­hetőség számos nagyüzem­iben növelte a munkaerő­megtartó képességet, mivel a törzsbérnek 20 százalékát fordították az ott dolgozók anyagi érdekeltségének ja­vítására. A lehetőséggel tavaly a nagyüzemi állattartók mint­egy harmada élt, mindenek­előtt azok a gazdaságok, amelyek elő tudták teremte­ni a többlet bért. Az idén a nagyüzemi állattelepek to­vábbi egyharmadában adják ki a munkahelyi pótlékot, és jövőre, úgy, ahogyan azt a minisztériumban eredetileg tervezték, a harmadik har­mad él majd e lehetőséggel. Az idei kifizetéseknél — a 'bruttósítás miatt — zavarok mutatkoznak, a tsz-ek jelen­tős része csak nagy nehéz­ségek árán tudott megfelel­ni az adórendeletnek, és így a 20 százalékos állattenyész­tői pótlék bevezetését sok helyütt az év második felére kellett halasztani. Jászapáti fejlesztések után Javul az egészségügyi ellátás Szállást is ad az idősek klubja Százmillió forinttal gaz­dálkodott tavaly a Jászapáti Nagyközségi Közös Tanács, ebből 30 milliót fordítottak fejlesztésre. Befejeződött a 27 milliós beruházási költsé­gű művelődési ház három éves kivitelezése, amire ta­valy 12 milliót költöttek. Tíz milliót fordítottak útépíté­sekre, így 7 kilométerrel szaporodott a burkolatok hossza. A kiépítettség Jász- apátin meghaladja a 60 szá­zalékot. A tanács igyekeze­tét a lakók csaknem 3 mil­lió forint befizetéssel se­gítették. Tornaterem épült a Belo­iannisz úti iskolában, a ko­rábbi, istállóból átalakított tornaszoba helyett, valamint két politechnikai foglalkoz­tatót és szociális helyiséget készítettek. A művelődési házzal szemben, a volt tü- zéptelep területén megkez­dődött 5 szolgálati lakás épí­tése, melynek a földszint­jén üzleteket rendeznek be. A felújítási keretből közpon­ti fűtést kapott a József Attila úti óvoda, bérlaká­sokra 2 milliót fordítottak, általános iskolai központi műhely épült. Idén bár 10 millióval nő az egységes pénzalap, de a két középfokú iskola több mint 32 milliós működtetési költsége is a tanácsot terhe­li. A 10 milliós fejlesztési forrásból befejeződik a szol­gálati lakások építése, az üzletek kialakítása. Jelentős lakossági hozzájárulással folytatódnak az útépítések is. A középtávú tervnek megfelelően idén a hangsúly az egészségügyi ellátás javí­tásán van. A volt tanyai kol­légium átalakításával elké­szül a 14 munkahelyes köz­ponti orvosi rendelő, ami megteremti a későbbi szak- rendelések megszervezésé­nek lehetőségét is. A régi or­vosi rendelőt oktatási célok­ra fogják hasznosítani. Kor­szerűsítik az idősek klubját, hetes szállást is biztosít majd, a tehóból pedig elké­szül a jásziványi művelődési ház központi fűtése. Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 58. sz., 1988. március 9„ szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom