Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-30 / 76. szám
1988. MÁRCIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mérőszobában, valamint Budapest útjain tesztelik az új 1100 köbcentiméteres, ötsebességes, elsőkerék-meghajtású, új Zaporozsec típusú gépkocsit. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet gépjármű osztályának munkatársai több ezer kilométeres futáspróba után szakvéleményezik a tetszetős kivitelű, középkategóriába tartozó autót (MTI-fotó: B. J.) Szovjet vendégek a megyében Tegnap délelőtt szovjet vendégek társaságában — 'közöttük Ivan Vaskeba, a Szovjetunió nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének új magyarországi képviselője — Szolnok megyébe érkezett Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. Fogadta őket a megyei pártbizottságon Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, majd a Hazafias Népfront megyei bizottságának vezetőivel találkoztak. Délután Mezőtúrra látogattak, ahol közös eszmecserére került sor a város MS Z B T-ta gcs opartj ai - nak vezetőivel, aktivistáival. Bővül a tartós használat Hevesebb jóminöségü földet vonnak ki a termelésből A mezőgazdaságilag művelhető földek védőimére az elmúlt éveikben hozott intézkedések eredményéként ma már az igénylők alaposan megfontolják, hogy hol és mekkora területet foglaljanak el. Az elmúlt évben — az öt évvel korábbi körülbelül 5000 hektárral szemben — hozzávetőleg 2000 hektár mezőgazdaságilag hasznosítható földet vontak ki a termelésből. Többségük gyenge termőterület veit, de esetenként igényibe vettek jó minőségű földeket is más célokra. A területek átvételéért kifizetett összeget — 180—190 millió forintot — a korábban kivont, újrahasznosított területek rekultivációjára fordították. A földvédelmi járulék magas összegének és a beruházások csökkentésének köszönhető, hogy az elmúlt években egyre kevesebb jó minőségű földre telepítettek létesítményeket, utakat, lakóépületeket. (A föld értékének emelkedését mutatja, hogy 10—15 évvel ezelőtt egy-egy évben 30 ezer hektár is kiesett a termelésből). A mezőgazdasági művelés alól kivont területekért magas összeget kell fizetni, ami még növekedhet akkor, ha a föld öntözött. Az így befolyt összegek a Földvédelmi Állapba kerülnek, amelyből korábban a termelésből kivont területek újrahasznosítását finanszírozzák. Tavaly 303 üzem pályázott 9000 hektárra, s összesen 216 millió forintos támogatásra jelentetitek be igényt. Ebből 288 kérelmet fogadtak el; ezzel 181 milllió forint értékben 8600 hektár föld rekultivációjához nyújtottak segítséget. A sikeresen pályázó üzemek a Földvédelmi Alapból a költségnek mintegy felét kapták támogatásként. Néhány gazdaság — mivel kü- iliönösen értékes termőterületet kívánt újra hasznosítani — a féle résznél nagyobb összegű térítést is kapott. Az új jogszabályok változatlanul előírják a termőföld — a mezőgazdaság legfőbb termelő eszközének — 'kötelező hasznosítását. A határszemléken ezt a hatóságok rendszeresen ellenőrzik, a 'kötelezettség elmulasztása esetén földvédelmi bírságot rónak ki a tulajdonosokra. A földtörvény tágabb teret biztosít a parlag földek hasznosítására. Régebben a jogszabály ok korlátozták az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő elaprózott területek értékesítését magán- személyek részére, a tartós használatiba vétel pedig nem hozott megfelelő eredményt. „a személyimtől fintorogni kezdenek” Időnként hajlamosak vagyunk emberi sorsok helyett statisztikai kategóriákban gondolkozni. Ez bizonyos helyzetekben hiba, másokban viszont megkönnyíti a tájékozódást. AZ egyik „klasszikus” munkanélküli kategória a börtönből szabadultaké. Helyzetük ellentmondásos és roppant nehéz. A társadalom — és a jog — elvárja tőlük, hogy munkába álljanak, ugyanaz a társadalom azonban mihelyst munkáltatóként kerül szembe velük, már nem alkalmazza őket, s nem adja meg a szükséges segítséget nekik. 1988 január és február hónapjaiban 62 szabaduló jelentkezett munkáért a Megyei Munkaerőszolgálati Irodánál, s az információk szerint csak tizennégyen tudtak elhelyezkedni. * * * Kicsit ideges vagyok. Tiszafüred egyik városszéli házának 'ki-belengő. rozoga kapujánál egy afféle nehézfiút keresek. A hírek szerint itt lakik. A huszonegy éves D. .1. számláján lopás, betörés és garázdaság szerepel. No, meg három év és négy hónap Tökölön. mivel „a balhé” idején még fiatalkorú volt, alig több mint tizenhét éves. „Tiszteletre méltó” priusz ebben a korban. (Innen az én enyhe gyomorremegésem is). Az apró, máladozó vályogház kissé távolabb, a telek túlsó végén dülöngél, mint valami részeg, akiből az alkohol kiszívta már a tartást. Nem vagyok magas, de így is le kell hajolnom, amikor beköszönök a konyhába. Ijedt öregasszony kérdezi: miért keresem a fiát, csak nem vitetem el megint? Megnyugtatom. Tényleg nincs munkája, mondja, és emiatt félnek, hogy újból elviszik. Csak feltételesen szabadult és nyolc napon belül munkába kellett volna már állnia. De hová, csapja ösz- sze a kezét a mama. Hová, ha nem veszik fel?! J.-vel csak félórával később, a vasútállomás előtt találkozom össze. Elmondom, mit akarok, és ő bólint: persze, beszélgethetünk. Nagy, mackós mozgású, akiről azt hinné az ember, hogy kettőig se tud számolni. Nem ilyennek képzelném a nehézfiúkat. Ajánlom neki, hogy üljünk be „valahová” beszélgetni. Nem sok kedvem van ugyanis visszamenni a máladozó, belül is rendetlen lakásba. Élénken tiltakozik: azt nem lehet, nyilvános helyen ő nem mutatkozhat! Ez szabály! Végül az apró ház fülledt, szellőzetlen szobájában találunk magunknak helyet. Körénk gyűlik az egész família és szavaikból lassan összeáll a kép. J. január 20-án szabadult, fél évvel a teljes büntetés kitöltése előtt. Feltételesen. A Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet levélben vállalja a foglalkoztatását. A levél ment. ő jött, ám közben eltelt több mint három hónap, és a kikérő cég meggondolta magát. — Jártam már mindenhol — mondja a fiatalember, miközben a mama apró fejmozdulatokkal noszogatja a beszédre. — De ahol csak meglátják a személyi igazolványomat, rögtön fintorogni kezdenek. .. Utcaseprés lett volna, de nem vállaltam. Inkább valami rakodó munka kellene... — Fiatal még, hogy vállalna utcaseprést? — toldja meg a fia mondandóját a mama. — Mit mondanának az ismerősei? öt felnőtt él, a talán negyven négyzetméteres lakásban. Anya, két fia, egy lánya, s a kisebb fiú élettársa. A lány négyezret keres, a kisebb fiú hármat, a többiek nem kapnak munkát, hiába járnak utána. A mama rendszeres szociális segélyével együtt sem éri el a család jövedelme a tízezer forintot. A „hogyan tovább?” — kérdésre az öccs válaszol, ez a villogó szemű, húsz év körüli srác: — Pestre megyünk, ha letelik az idő. Itt nem lehet rendesen élni! Nincs rendes munka, nem lehet keresni! — Amit Pesten keres, annyit vissza is hord magával —- teszi hozzá a mama —, de legalább ott eltartanák magukat. Belelapozok J. személyi igazolványába. Egy teljes oldalt foglalnak el benne a feltételes szabaduláskor előírt magatartásszabályok. Az is ott áll, hogy bizonyos D. János nevű bűntársával egyáltalán nem mutatkozhat együtt szórakozóhelyen. Az öccsre sandítok, aki rögtön érti a tekintetemet: — Igen, én vagyok az. Együtt csináltuk a balhékat... De én már tiszta vagyok, akár most is mehetnék Pestre... Bármikor... Pest. Mit hoz majd vajon? Munkát biztosan, de mi lesz ennek az ára? Megéri? Most már van közhasznú munka, és J. csendesen magyarázza, milyen jó. hogy van. Nem érti, miért mondom, hogy ez nem old meg semmit. Nem is neki mondom elsősorban. Ö fellélegzett: nem viszik már vissza Tökölre. Őt nem! (folytatjuk) L. Murányi László Szanálás után a Nagyrévi Tiszazug Tsz Garancia forintban és szándékban A Nagyrévi Tiszazug Tsz-ben a minap megtartott küldöttgyűléssel ért véget gyakorlatilag megyénkben a mező- gazdasági termelőszövetkezetek zárszámadása. Időben jócskán elmaradt a „mezőnytől” a megye többi 54 közös gazdaságában megtartott küldött- illetve közgyűlésektől a ti- szakürti, a nagyrévi és a tiszainokai határt művelő szövetkezeti gazdákat képviselő küldöttek tanácskozása. Ennek magyarázata, hogy a téesz 55 millió forintos veszteséggel és alaphiánnyal zárt 1987. évi gazdálkodási mérlegét csak a megyei tanács elnöke által elrendelt szanálási eljárás befejeztével fogadhatta el a küldöttgyűlés. Egyetlen lehetőség volt a szanálás Amint az a Kulcsár Sándor téeszelnök által ismertetett vezetőségi beszámolóból kitűnt, már a tavalyi év első felében mintegy 50 milliós veszteség volt prognosztizálható a szövetlkezebben. Az előző őszi szárazság okozta kelési problémáik és a rendkívüli tél miatt kipusztult őszi búza és káposzta- repce maga 15 milliós veszteséget jelenített. Kétszer - annyiit a téesz 600 hektárnyi szőlőjét másodízben éri fagykár. Az állattenyésztésiben sikerült ugyan megállítani az állomány csökkenését, mérsékelni az elhullások és a kényszervágások miatti veszteségeket, de a növénytermesztési kieséseket nem tudta pótolná a sertés, a szarvasmarha és a juhágazat. A szövetkezet gazdálkodásában meghatározó — jó évjáratban az árbevétel kétharmadét adó — szőlőültetvényt ért előző évi fagykár ellensúlyozása felemésztette a közös tartalékokat. A vezetőség így a felügyeleti és az érdekképviseleti szerveknél kezdeményezett szanálási eljárásban látott csak lehetőséget a pénzügyi egyensúly helyreállítására. A szanálási bizottság vizsgálódásainak eredményét A nagyrévi téesznak biztosított központi segítség ösz- szegszerű jelentőségét mi sem bizonyítja jobban annál, hogy amíg a közös gazdaság 1987-ben mindössze 94 és félmilliós árbevételt tudott elérni, addig most pénzügyi helyzetének helyreállítására 51 és félmillió forintot ad az állam. Ama, hogy annak segítségével stabilizálni tudja gazdálkodását a nagyré- vi közös gazdaság, csak részben garancia az állami támogatás és hitel, amelynek a regionális jelentőségét is hangsúlyozta a küldöttgyűlésen hozzászóló Karancsi Lajos, a Kunszentmártoni Városi Pártbizottság első tátikára. A még mindig a megye elmaradottalbb térségének számító egész Tiszazug jöösszegezve Dudás János, a megyei tanács csoportvezetője — amellett, hogy elismerte a tetemes mérleg és alaphiány objektív Okait, a fagy, a belvíz és az aszály okozta kieséseket — felsorolta a szanáláshoz vezető belső, szövetkezeti problémáikat is. Csak néhányat, de meghatározóalkat ezek közül: a termelésszerkezeten belül alacsony az időjárási tényezőktől független ágazatok részaránya; a termelési ráfordítások több tevékenység esetében meghaladták a hozamok alapján realizálható árbevételt; kívánnivalót hagy maga után a vezetés- szervezés színvonala és a technológiád fegyelem; a növénytermesztésben a vetésszerkezet, az állattenyésztésiben a tartási-tenyésztési technológia jellemezhető a korszerűtlennek. A szanálási 'bizottság élnöke áltat söreit 'hiányosságok természetszerűen magukban hordják azoknak a feladatoknak a jórészét, amelyeket az 1987. évi pénzügyi hiány központi rendezésének ellenében a csaknem négyszáz tagból és alkalmazottból álló szövetkezeti kollektívának feltételként határozott meg a megyei tanács. vője szempontjából fontos — mondotta —, hogy mielőbb talpraálLjon a három település egyetlen önálló gazdálkodó szervezete. Amire a másik garancia — a jelentős állami pénz- juttatáson túl — az a változtatási-cselekvési szándék, amely a küldöttek hozzászólásában megnyilvánult. A tanácskozáson elfogadott szanálási megállapodás április 15-i határidővel kötelezi a 'téesz vezetőségét a pénzügyi egyensúly helyreállítását segítő intézkedési terv kidolgozására. A hozzászóló ágazatvezetőik több olyan intézkedésről adtak számot, amelyek már az év eddig eltelt időszakában is eredményesen szolgálták ezt a célt. Különösen figyelemreméltók azok a kezdeményezések, amelyek száműzik a termelésszerkezetből a veszteségtermelő tevékenységeket, és szinte a tagság és az alkalmazottak teljes körében közvetlen érdekeltséget biztosítanák a költségekkel való takarékosságban, a jobb termékminőség elérésében, a tulajdonost szemlélet erősítésében. Természetes, hogy a jelenlévők mind fokozott érdeklődéssel hallgatták azt a hozzászólót, aki a gazdasági döntések megfelelő előkészítésén tű! a hozott döntések eredményességével kapcsolatos személyes felelősséget hangsúlyozta, mondván, hogy kudarc esetén ne bújhasson senki a testületi döntések mögé. Vállalkoznak az újra, a jobbért A tallpnaállást garantáló intézkedések között szerepel a vállalkozói szellem erősítése, amelyről a küldöttgyűlésen ugyancsak jelenlévő és hozzászóló Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese is helyeslőén szólt. Néhány brigád, munkahelyi kollektíva, újszerű vállalkozási formák keretében látott hozzá a 'gazdaságosabb kertészkedés, állattenyésztés és gépüzemeltetés kialakításához. Külön említésre méltónak találta a szőlőültetvényék helyreállítására tett erőfeszítéséket, hiszen mint mondotta, azok gondos munkával, elfogadható időjárás esetén sok szövetkezeti gazdának jelentenek biztos megélhetést. A téesz elnökének a küldöttgyűlést bezáró mondandójában megfogalmazott kérés aligha csupán egy szanált szövetkezet esetében aktuális. Mint elmondta, a gazdaság kollektívája tudatóiban van annak, hogy a szanálási megállapodásban vállalt kötelezettségeket, az 1988-ra elfogadott 142 milliós árbevételi és az adott helyzetben érthetően minimális nyereségtervet nehéz feltétetek között kélil teljesítenie. Tudni szeretnék viszont az évi gazdálkodás során mindvégig és mindig idejében — címezte a kérést a felügyeleti és az érdekképviseleti szerveknek is —, hogy melyek azok a változó külső feltételek, amelyekhez rugalmasan keld alkalmazkodniuk, miközben a pénzügyi egyensúlyuk, a korábbi gazdálkodási színvonaluk helyreállításáért teszik a dolgukat. T. F. Személyes felelősség a döntésért A Szerencsi Állami Gazdaságban holland gyártmányú tojásosztályozó és csomagoló gépsort helyeztek üzembe, amely óránként 28 ezer 800 tojást válogat és mér meg ti- zedgramm pontossággal. A gépsor 5 év után kerül az évi 70 millió tojást előállító gazdaság tulajdonába (MTI-fotó: Kozma István) Jelenleg állás nélkül 2.
