Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

mm ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 24-én folytatja munkáját. Az ülésen megvitatják a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a politikai in­tézményrendszer működésének továbbfejlesztéséről, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének összehívásáról szóló előterjesztést. Május 29 és június 2-ika között Szovjet—amerikai csúcstalálkozó Az amerikai külügymi- niszltériunvban kezdte meg szerdáin tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. Kedden két hosz- szabb megbeszélést tartott amerikai kollegájával, Geor­ge Shultz külügymindsziter- rel, este vacsorán is talál­koztak. A szerdái eszmecse­re mintegy két órán át tar­tott. Ezután Sevadmadze a Fe­hér Házba volt hivatalos: előbb Reagan elnök hivata­lában találkozott az elnök­kel, majd ezt követően az elnöki lakosztályban megtar­tott munkaebéden folytat­ták az eszmecserét. Az eszmecsere után Reá- . gan elnök újságírók előtt be­jelentette, hogy május 29- dke és június 2-ika között tartják meg Moszkvában az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozót. Reagan Sevardnadze tár­saságában jelent meg né­hány percre az újságírók előtt. „Közölhetjük, hogy megállapodtunk a moszkvai csúcstalálkozó idejében: ez május 29-ike és június 2-ike között lesz” — mondotta az elnök. Reagan kijelentette: egye­lőre nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy elké­szül-e erre az időre az új szovjet—amerikai leszerelé­si szerződés, amely a hadá­szati fegyverek ötven szá­zalékos csökkentéséről ren­delkezik, de azt mondotta, hogy e nélkül is számos kér­désről tudnak tárgyalni Moszkvában. Amikor a mindössze né­hány perces nyilvános nyi­latkozat közben az újságírók Sevardnadzóhez intéztek kérdést a szerződéssel kap­csolatban, a szovjet külügy­miniszter tréfálkozva jegyez­te meg: ha az elnök nem tud választ adná, ő még ke­vésbé képes erre. „Ez is mu­tatja, hogy milyen jól meg­értjük egymást” — folytatta a tréfálkozást Reagan. Eduard Sevardnadze kije­lentette: most, miután meg­állapodtak a csúcstalálkozó időpontjában, kölcsönösen gondoskodnak arról, hogy az tartalmas, érdemi legyen. Mind Reagantól, mind Se- vardnadzétól megkérdezték, hogy van-e haladás a tár­gyalásokon a szerződés el­lenőrzésének területén. Az amerikai elnök erre csak annyit válaszolt, hogy egye­lőre nem szól erről. Sevard­nadze válasza igenlő volt. Drága a betoncsatorna Jó ötlet, pénzügyi buktatókkal Termékbemutató a BVM Szolnoki Gyárában Az intenzív növényter­mesztés és az ezt szolgáló ld- neár öntözőberendezések meghonosítása mezőgazda­ságunk egyik nagy program­ja. Megyénkben 1987-ben kezdődött az intenzív ter­mesztésre alkalmas terüle­tek kialakítása és a beren­dezések telepítése. Ezt a programot igyekszik szolgál­ná a Beton- és Vasbetonipari Művek Szolnoki Gyára, va­lamint a Profil Mérnöki Iro­da azzal, hogy az öntözőcsa- itomák kiépítésére — burko­lására — alkalmas, úgyne­vezett héjelemeket fejlesz­tett ki. Tegnap délután a két em­lített cég találkozóra hívta meg a megye mezőgazdasá­gi nagyüzemeinek és kivite­lező vállalatainak szakem­bereit, hogy tájékoztassa őket az új termékek— az MM—45 héjelem és a PA— 30 trapézeiéin — gyártásá­ról és felhasználási lehetősé­geiről. A BVM Szolnoki Gyára tavaly figyelt fel a lineár öntözési programban rejlő — esetleges — üzleti lehető­ségekre, és dicsérendő gyor­sasággal mór tavaly elő is áUt a termékkel. A termelő­szövetkezetek azonban alig érdeklődték iránta, ihászén ezeknek az elemeknek a be­építése nagyságrendekkel megdrágítja a beruházást. A legfőbb ellenérv a teg­napi tanácskozáson ás ez volt. A pénzhiány. Hiába ismerték el a jelenlévők egy­öntetűen az ilyen elemekből kiépített csatorna előnyeit, és időállóságát, a vitában felszólalók végső — és meg­egyező — következtetése az volt, hogy nincs pénz most erre a megoldásra. Valószí­nűnek tűnik, hogy idén is a földmedrű csatorna mellett dönt majd a beruházó szö­vetkezetek többsége, holott a szakemberek ezt csak a kife­jezetten tömör, vízzáró ta­lajoknál javasolják. A BVM kétezer forint körüli irányárral kínálja a héj elemeket, s könnyen ki­számítható, hogy egy két- három kilométeres szaka­szon ez már mekkora több­letköltségét jelent. Így — bármennyire dicsérendő is a BVM és partnerének vállal­kozása — a dolog elakadni látszik a termelőszövetkeze­tek anyagi helyzetén. A teg­napi termékbemutató részt­vevőinek arca legalábbis er­ről árulkodott. Szakemberek egy csoportja ismerkedik az MH—45 betonelemekkel (Fotó: K. E.) MA: Egymást keresztező érdekek Nyitástól zárásig 3. oldal II tudomány világa 4. oldal Harminc év után harmincszorosa visszajött Vizsgálat nagyobb nyilvánosság előtt 5. oldal Olimpiai napok, Szolnok 1988 7. oldal Szolnoki győzelem Szombathelyen Az MNK tegnapi for­dulóján a Szolnoki MÁV MTE legyőzte NB I-es ellenfelét, saját ottho­nában. Tudósításunk a Haladás elleni bravúros győzelemről a 7. oldalon. Az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyárának egyik közismert terméke a teáskanna. A különböző méretű és formájú kan­nákból a hazai szükségleteken kívül exportra is juttat a gyár (Fotó: T. K. L.) Vita ellenállás után Szója háromezer hektáron Fehérjeprogram a megyében A drága importfehérje ha­zai pótlására Szolnak me­gye mezőgazdasági nagyüze­mei is csatlakoztak az orszá­gos fehérjeprogramhoz. Az idén megkétszerezik a hü­velyes termésű, gazdag fe­hérje- és olajtartalmú szója­bab termesztését, a termőte­rület nagysága meghaladja a háromezer hektárt. A ko­rábban meglehetősen sok vi­tát, ellenállást kiváltott szó­ja hazad termelésének a megítélése — úgy tűnik — nyugvópontra jutott, a gaz­daságok megtalálták ugyan­is a szójabab feldolgozásá­nak és gazdaságos hasznosí­tásának a módját. A Hóki Állami Gazdaság például a tavalyi termőterületét meg­kétszerezve az idén már 300 hektárnyi szóját termel. A szójabab hasznos tápérté- J^einek feltárására speciális olasz pelyhesítő berendezést vett kölesönbérletbe. A ma­sina a jelenlegi csúcstechno­lógiát képviseli és a szója mellett más takarmánynövé­nyek, kultúrák; borsó, kuko­rica, búza feltárására, ex- trudálásána is alkalmas. A nagy teljesítményű gé­pet a gazdaság saját termé­sével nem képes kihasználná, ezért bérmunkát is végez. Jelenleg a Gabonaforgalma és Malomipari Vállalat ré­szére pelyhesít termékeket. Hasonló berendezést vett bérbe a Jászdózsai Tama- mentd Tsz is, amely a jász­sági társgazdaságok részére is vállal majd szójafeldolgozást és más termékek pelyhesíté- sét. A módszer amellett, hogy korszerű, gazdaságilag is a legkedvezőbb. A szója, és más, fehérjékben gazdag növények takarmányértéke­sítésére a mosonmagyaróvá­ri, a keszthelyi és a kapos­vári tudományos intézetek­ben végeznek kísérleteket, az itt szerzett tapasztalataikat Szolnok megye több gazda­sága már az idei gyakorla­tában is kamatoztatja. , Bővül a beszerzési és az értékesítési piac Gyártmány* és gyártásfejlesztés a Szolnoki Háziipari Szövetkezetnél A Szolnoki Háziipari Szövetkezet több, mint három év­tizede alakult — a nevéből is kitűnik: elsősorban a bedol­gozók foglalkoztatására. Később fokozatosan megnövekedett a műhelyi, szalagrendszerű munka arányá. A szövetkezet öt telephelyet létesített, kettőt Szolnokon, egyet-egyet. Üjszá- szon, Tiszavárkonyban, Tószegen, s ma a 280 dolgozóból csupán 80 körüli a bedolgozók száma. Az utóbbi időben a félszalagrendszerrel is próbálkoznak, de ez jól összehangolt, felelős közösségi munkát igényel, hiszen nagyon sok múlik a másikon. A tiszaföldvári asszonyok (tizenhármán) jól „egy­másra találtak” — egyenletes teljesítményt nyújtanak, kivá­ló minőségű munkát végeznek, s ez a keresetükön is meg­látszik. Ez év elején, sok más szö­vetkezethez hasonlóan, a személyes érdekeltség növe­lése, a rugalmasabb gazdál­kodás érdekében a Szolno­ki Háziipari Szövetkezet is kisszövetkezetté alakult. Esetükben az új szervezeti formára való áttérés lénye­ges belső változást nem eredményezett (nem válto­zott a létszám, az irányítási rendszer), a külső körülmé­nyek késztették erre a lé­pésre. Tarthatatlanná vált ugyanis az a helyzet, hogy a dolgozók éves átlagkere­sete a kiemelkedő 78—80 százalékos vagyonarányos nyereség mellett is 47 ezer forint legyen. A kisszövetke­zeti forma adta lehetőség­ként az idei tervek között 12 százalékos bérfejlesztés sze­repel, ebből 10 százalék alapbéremelés, 2 százalék­kai pedig a középvezetők gazdálkodhatnak, elsősorban a termelés ösztönzésére, m ozgóbérk én t használják fel. A szövetkezet a múlt év­ben 11,5 millió forint nye­reséget ért el, s emellett. 1986-hoz viszonyítva ötszö­rösére emelte a gépi fejlesz­tésre, felújításra fordított összeget. A Szolnoki Háziipari Kis­szövetkezet bébi, lányka, bákfis ruhákat készít, s eb­ben a szakmában „sorsdön­tő” a divatirányzatok figye­lemmel kísérése, a korszerű alapanyagok felhasználása, az egyedi ötletek igények­hez való alakítása. A szövet­kezeten belüli verseny foko­zódott, mióta saját modelle­zőik mellett iparművészt is alkalmaznak. Termékeik fe­lét külföldön értékesítik, 1974 óta egy holland cég megrendelésére (bérmunká­ban) köntösöket gyártanak, de évről évre növekszik a saját tervek alapján készült termékek tőkés exportja is. A TRADE COOP Szövetke­zeti Kereskedőház, a NOVO MODE tőkés piackutató tár­sulás, a Magyar Gazdasági Kamara tagjaként jól ki­használják e szervezetek nyújtotta lehetőségeket, sok­rétű piaci információhoz jutnak, s ezt jól hasznosítják termékszerkezetük, ponto­sabban gazdaságszerkezetük átalakítása során. A Szolno­ki Háziipari Szövetkezetben gazdaságszerkezet fejlesz­tése a beszerzési és az érté­kesítési piac bővítését is magában foglalja, s csak az igényék. a lehetőségek isme­retében következhet a gyárt­mány, a gyártás fejlesztése. Ez utóbbihoz tartozik az 1987-ben elkezdett belső in­formációrendszer korszerű­sítése,, a könyvelés, nyilván­tartás gépesítése után az idei feladat a termelésirá­nyítás bekapcsolása a szá­mítógépes rendszerbe. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!; xxxix. évt. 7i. sz.. 1988. március 24., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom