Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-21 / 68. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 21. IA szerkesztőség postájába I Közkutat is Ígértek A szolnoki Alcsisziget területén, az úgynevezett nagy hobbiknál múlt év végén lefektetették az ivóvíz- hálózat fővezetékét, mert ehhez a megkérdezettek több mint 50 százaléka hozzájárult. A szervezés elején 8 ezer forint költségről volt szó telkenként, de ez az összeg a végén 14 ezer forintra emelkedett. Nem biztos, hogy akinek telke van, az rendelkezik fölös tőkével is. A telektulajdonosok mintegy 47 százaléka minden bizonnyal azért nem szavazott a vízvezeték -lefektetésére. Arról tájékoztatott bennünket a víztársulat egyik megbízottja, hogy majd létesítenek közkutat is. A nemmel szavazók többsége — köztük magam is — ennek reményében vállaltam az összeg befizetését. Ezzel szemben most azt halljuk, szó sem lehet közkútról. Szeretnénk tisztán látni az ügyben — írta mások nevében is N. I. szolnoki olvasónk. Az ügy tisztázásakor megtudtuk, hogy jó 2 évvel ezelőtt kezdődött el az alcsiszigeti víztársulás szervezése. Igaz, hogy a 8 ezer forinttal induló hozzájárulásból 14 ezer forint let';, mivel annyit változtak az árak és a megvalósításhoz szükséges feltételek. Ennél kevesebb hozzájárulásból nem lehetett volna megépíteni az ivóvízhálózatot. Zártkertekről lévén szó, központi, tanácsi támogatást nem adhattak hozzá, ezért önköltséges alapon lehetett csak megvalósítani. Végül is 9 millió forintos beruházással készült el az ivóvíz- hálózat. Tekintettel arra, hogy a költségvetés csak a gerincvezetékre szólt, és erre terjedt ki a hitelezési lehetőség is, közkifolyót, ahonnan bárki ingyen hordhatná a vizet, nem létesítettek. Az érdekelt ingatlan- tulajdonosok viszont 14 ezer forint kedvezményes OTP- hitelt kaptak egy összegben, de a társulási hozzájárulást részletekben is fizethetik — maximum 10 évig. A telkek az ivóvízhálózat megépítésével értékesebbek lettek, s ha ezen a területen aszfaltutat is építenek, még nagyobb értéke lesz az ingatlanoknak. fl nézőtér állapota siralmas Csaladommal gyakran látogatjuk a helyi filmszínház előadásait, melynek belső állapotát siralmasnak tartjuk. Amikor a legdrágább, a hátsó sorokba szóló jegyeket vásároltuk, megrökönyödve vettük észre, hogy a székekből jó néhány hiányJóleső érzéssel olvastam bélyegeim • ragasztgatása közben, hogy az ízléses bé- lyefgberakó lapokat a Szolnoki Nyomda Vállalat készíti. Valóban szép és praktikus. Tartalmazza a bélyeg sorozatának feltüntetésén kívül a kiadás évét, a bélyeg színét, darabszámát, sorszámát, sőt egy-egy sorozatból még a bélyeg rajzát és értékét is. Így aztán gyerek és felnőtt nagyszerűen használhatja, s ha hiányzik egy a sorozatból, azonnal észre veszi. Igen ám, de próbáljon valaki ezekből a bélyegberakókból Szolnokon vásárolni. .Nem tartunk!” — mondták ezt nekem abban a boltban. Férfiak vit zik, nem is tudunk egymás mellé ülni. De a meglévő székek állapota sem megfelelő. Ezúton kérjük az illetékeseket, hogy hozzák rendbe a nézőteret. Varga József né Jánoshida amelyet a tv-reklámban a gondolkozó emberek áruházának neveznek. S közben olyan sajnálkozva néztek rám, mintha a Holdra kértem volna egy menettértit. Mit tehet hót a gyűjtő? Utazik Budapestre, a filatéliához és ott megveszi *— ha már annyira odavan ezekért a lapokért. Közben arra gondol, hogy talán kapható lenne Szolnokon is, ha nem fi—10 forint volna egy-egy berakó tasak. Az intézkedés reményében szeretném megkérdezni, hogy miért nincs nálunk bélyegberakó lap, ha itt készítik? Tímár János Szolnok ik a prímet ki, amennyit csak akart. A végén már úgy voltak vele: ki bír többet... Nem szeretnénk, ha ez jövőre megismétlődne, mert az ilyen nőnapi ünnepség nem kívánatos — írta végezetül. Ám érkezett hozzánk soksok olyan levél is, melyben olvasóink a jól sikerült nőnapi ünnepségről számolhattak be és mondtak köszönetét kollégáiknak, a munkahelyi vezetőknek. szakszervezeti bizottságnak a szebbnél szebb virágért, az ajándékért, a hangulatos vacsorárért. Néhányat ezek közül megemlítünk: Takács Istvánná a hunyadfalvi asz- szonyok nevében írt, Sebestyén Imréné a rákóczifalvi idősek klubjában rendezett ünnepségről, Kiss Jenő Belőné pedig a jászladányi nyugdíjasklubban tartott eseményről számolt be. A szolnoki Mosonyi úti és a Keskeny János úti lakók felháborodással fogadták, hogy a Szántó körúti kereszteződésben négyemeletes lakóházat terveztek, s ehhez trafóházat is építenek. A létesítménnyel rontják, zsúfolttá teszik a környezetünket. Nem beszélve arról, hogy a játszótér túlnyomó részét is elfoglalják vele, amit társadalmi munkával hoztunk létre — kaptuk a levelet olvasóinktól, száztizenhat itt lakó nevében (Fotó: Mészáros) Hármat (izet, egyet kap Garzon típusú bútort vásároltunk a szolnoki Dómus áruházban március 5-én. A polcos rész hátoldalát fehérre festett farostlemezzel szerettük volna befedni, de sajnos ilyent sem a bútorboltban, sem Szolnokon nem kaptunk. A NEFAG Ady E. úti boltjában azt mondták, a szandaszőlősi telepükön talán lesz. Március 11-én, pénteken délután fél háromkor mentem ki először a telepre, amikor az eladó közölte velem, hogy van ugyan farostlemez, de már nem tud adni, mert nincs pénztár. Március 15-én, kedden délelőtt tudtam ismét menni és bosszantott, hogy 4,4 négyzetméter nagyságú lapban kapható, nekem pedig csak 1,7 négyzetméter kellene. Ha ennyit nem is, de a lapból valmivel többet le lehetett volna vágni úgy, hogy mások számára eladható legyen. Mivel nem vágtak el belőle, meg kellett vennem az egészet, s ezzel kidobtam az ablakon 193,40 forintot. De nem csak ennyit, mert ez a hatalmas lap személyautóval nem , szállítható, teherautóval pedig túl drága lenne, ezért még helyben szétvágattam. A műhelyben írtak egy megrendelőt, s nem egészen negyed óra alatt a kívánt méretekre szabdaltuk a mesterrel. Megköszöntem a gyors és pontos munkát, a pénztárnál viszont zavarba jöttem, mert a munkáért 283 forintot kértek, összegezve: a nekem szükséges anyag ára és a darabolás általam becsült munkadíja alig haladja meg a 200 forintot, ehelyett 630 forintot fizettem. Tisztességes dolog ez? Kontra Géza Szolnok A jóból is megárt a sok — kezdte levelét egyik jászárokszállási olvasónk, aki a munkahelyi nőnapi ünnepségükről azt tudta elmondani, hogy a férfiak vitték a prímet. Cefetül mulattak és úgy „eláztak”, hogy már nem tudtak a lábukon állni. A majd éjfélig tartó táncban kidőltek, ki itt, ki ott — volt, aki a padlón talált bódult fejének pihenőt. Férfi kollégáink többsége túllépte a jó ízlés határát, de nem is csoda, hiszen bele voltak szabdítva az italba. Annyit ihatott mindenAz IBUSZ március 5-én a Szolnok megyei lányok és asszonyok népes csoportjával nőnapi túrát szervezett Csehszlovákiába. A résztvevők Poprádon léptek át az itthoni tavaszból a télbe, másnap pedig a tátralomnici havas csúcsokban gyönyörködhettek. Az emlékezetes útról e felvétel Rozsnyón készült, pihenés közben ihaj bunda, csuhaj bunda Szűcs hímzések Szolnok megyében címmel kiállítás nyílt március 10-én a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban. A megnyitót dr. Gulyás Éva, a szolnoki Damjanich Múzeum munkatársa tartotta. Tőle tudtuk meg, hogy a törökök Jászberény lakóitól szűcsöt követeltek szolgálatra, és a szűcsmesterség virágzása a 17. századtól indult hazánkban. A megyebeli szűcsök a bőrt is maguk készítették ki, s a fehér, a sárgásbarna minden árnyalatára festették. Hímzésre selyem, majd gyapjú fonalat használtak, színeik: aranybarna, zöld, lila, kék és rózsaszín. Később irharátétet is alkalmaztak. A kunsági szűc.'l hímzés fő motívuma a rozmaringleveles szár, rajta rózsa, tulipán, szegfű. A legszebb férfibundák Kisújszálláson készültek. A kiállítás résztvevői többször is körbesétálva nézegették a míilt idők remekeit. Valaki Szabolcsi Bencére hivatkozott, aki szerint ki kellene alakítani az emberekben a műalkotások megismerésére, befogadására, önálló értékelésére való képességet, és be kellene vezetni a komplex művészet-olvasás tanítását. Mások arról beszéltek, vajon van-e törekvés a népi kincs megőrzésre. Reméljük, igen. Nagy János Tiszafüred Szerkesztői üzenetek Sipos Károlyné, Túrkeve: Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság házasságkötés címén csak akkor szűnik meg, ha az illető az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának (55. év) betöltése előtt köt házasságot, Ha ezt követően, úgy továbbra is jár az özvegyi nyugdíj, folyósítását nem szüntethetik meg. Varga Imréné, Kunhegyes; A leszerelő katona — figyelembe véve a szociális körülményeit, valamint a katonai szolgálat ideje alatti magatartását, egyszeri pénzjutalomban részesíthető Ezt nevezik leszerelési segélynek. Ennek megadása nem kötelező, az elöljáró parancsnok bírálja el, hogy ki kaphat ilyen segélyt, s az* is. milyen összegben. A tárgyalóteremből I Kidöntött oszlopok es útjelző táblák „Nemes bosszú" a közúti igazgatóság ellen Az emberi leleményesség, de az ostobaság is, úgy tűnik, határtalan, amelynek legutóbb a közúti igazgatósáig 44. számú főútvonala volt a szenvedő alanya. Hogy miit csinált ez a szerencsétlen útszakasz? Semmit az. ártatlan, de hát más nem volt kéznél, ezért a két éjszakai kóbor vándor, a ti- zenkilencéves tószakürt—tüzesszőlői Hangya István meg a húszjéves tiszainokai Nagy Péter rajta töltötte ki érthetetlen bosszúját. Történt pedig mindez azért, mert az ifjú titánok éjszaka egy óra után indultak Tiszaugról Ku nsz,en tmárton irányába. Unták a gyaloglást, stoppolni szerettek volna, noha ehhez gyéren alakult a forgalom, nem beszélve arról, hogy az ekkori kinézetük sem a jámbor vándor képét idézte. Elég az hozzá, hogy a mellőzöttség miatt a két kolna bosszút esküdött. — Minket nem vesznek fel a rohadtak? No, gyere, „rendezzük át” a terepet! — Oké kezdhetjük... Mivel teljes egyetértésire jutottak, a „nemes bosszú” azt jelentette, hogy a tisza- ugi hídtól kezdődően öt kilométer hosszan nyolcvan- három vezetőoszlopot törtek ki, rongáltak meg, dobáltak az útra. Sőt, kitörték a vasúti előjelző táblákat is. Az átjáirótáblával nem bírtak, így hát elforgatták, az úgynevezett Andráskereszitet pedig kddöntötték. Miután mindezzel végezitek, más rongálndvaló már nem maradt, csak a parkoló jelzőtáblája: természetesen azt is alaposan helybenhagyták. Amennyire nagylegények voltak ezen az éjszakán, olyannyira feszengtek később a Szolnoki Városi Bíróság előtt, ámbár vandál tetteikre elfogadható magyarázatot képtelenek voltak adni. Hogy mennyire nem érte meg nékik az éjszakai ram- dalírozás, mi sem bizonyítja jobban, hogy a 10—10 hónapi, három év próbaidőre felfüggesztett börtönön kívül 7—7 ezer forint pénzbírságot ,is kiróttak rájuk. A leírtakon túl a helyreállítás költségét, 29 ezer 468 forintot sürgősen be kell fizetniük a közúti igazgatóságnak, ennek az illetékét az államnak, továbbá nyolc százalék törvényességi kamatot. így összeadva közel ötvenezer forintot vett ki a két hajnali útromboló önmaga, illetve szülei zsebéből. Bizony ez a közúti igazgatóság elleni „nemes bosszú” sokba került a családoknak. Ennél még egy taxi útja is negy- venváláhány ezer forinttal kevesebb lett volna. Pedig ma már az sem olcsó... D. Sz. M. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy öngyilkosság okát kutatják Súlyos szerencsétlenség történt az egyik vidéki vállalatnál. Munka közben egy fiatal szerelő mintegy hat méter magasságból leesett, és komoly sérüléseket szenvedett. Sokáig kórházban ápolták, de elbocsátása után néhány nappal a körzeti orvosnál szédülésről, üldözte- tési érzésről panaszkodott, és zavarosan beszélt. Az orvos intézkedésére kórházi ideg- és elmeosztályra került. Többhónapos kezelés uitán kiengedték, de másnap villanyárammal öngyilkosságot követett el. Az elhunyt fiatalember édesanyja a vállalat ellen pert indított. Ebben arra hivatkozott, hogy a fia által elszenvedett üzemi baleset, és az öngyilkosság között Okozati összefüggés van, mert a tragikus végű ideg- rendszeri elváltozás a sérülések következménye volt. Ezért a fia által nyújtott havi támogatás, valamint a kórtházd látogatások és a temetéssel fölmerült költségek megfizetését kérte. Az ügyben eljárt bíróság a vállalatot havi ötszáz forint járadék, továbbá huszonnyolcezer forint kártérítés fizetésére kötelezte. Az ítélet a kihallgatott orvosszakértő véleményén alapult, amely szerint feltételezhető, hogy a pszichés zavar, ami öngyilkossághoz fvezetett.. a baleseti sérülések következménye volt. A vállalat fellebbezésére a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szakvélemény csak feltételezi az öngyilkosság okát, de nincs arra bizonyíték, mi váltotta ki. A végzetes folyamatnak számos ismeretlen és tisztázatlan oka lehet. Ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a vállalatnak csak 6400 forintot kell megtérítenie. A jogerős ítélet ellen a ■legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. Határozatában rámutatott arra, hogy az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a súlyos testi és lelki traumák lelki zavart válthattak ki. Az elhunyt már az elmeosztályon tönténit kezelésekor öngyilkossági szándékát hangoztatta, amihez üldöztetéses téveszme járult. Álltaiéban olyan nehezen megállapítható körülmények foroghatnak fenn, amelyekkel alig, vagy lehetetlen bizonyítani, hogy az öngyilkosság az elszenvedett trauma következménye. Ebben az ügyben föltételezhető: a pszichés zavart a balesetnél élszenvedett valamelyik sérülés Okozta, vagy kialakulásában szerepe lehetett. Ezt a 'kórházi adatok is alátámasztják. Különösen azt kell figyelembe venni, hogy a nyakd gerincét is megütötte, az elmeosztályról pedig azzal bocsátották el, hogy rendszeres ideg- gondozási ellenőrzésre van szüksége, továbbá, hogy korábban soha ideggyógyászati kezelésre nem kellett járnia. Az mindenesetre tény, hogy az igazsá gü gyi orvos- szakértő egyértelmű következtetésre nem jutott, hanem csiák valószínűségi véleményt adott. Ezért újabb felvilágosítást kell kérni tőle, amennyiben pedig ez nem vezet eredményre, mellőzhetetlen más szakértő meghallgatása. Csak így van mód arra, hogy a bíróság minden kétséget kizáró következtetésre juthasson. Mindezek figyelembe vételével a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte. (KS). összeállította: Csankő Miklősné Nálunk készítik, még sincs belőle
