Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 21. Újabb esély Nem volt még olyan rég, hogy George Shultz ameri­kai külügyminiszter Moszk­váiban tárgyalt. Most Edu­ard Sevairdmadze utazik Wa­shingtonba, s az újabb szov­jet—amerikai külügyminisz­teri megbeszélések előtt mindkét fél haladásról szá­molt be a megvitatandó kér­dések többségében. Ez a kedvező előjel —. no meg az optimista nyilatkozatok sora — talán indokolja a derűlá­tást; 'sikerül rögzíteni Reagan elnök’ és Gorbacsov főtitkár következő, moszkvai csúcs­találkozójának időpontját. Az eredetileg elfogadott menetrend szerint a szovjet fővárosban 1988 első felé­iben alá kellene írni a hadá­szati támadófegyverek öt­venszázalékos csökkentését előirányzó szerződést. Az el­múlt hónapokban először a genfi előkészítő tárgyalások egyhelyben topogásáról, majd gyorsuló ütemű mun­kájáról számoltak be a részt­vevő küldöttségek vezetői. Most — néhány egyáltalán nem lényegtelen részlet ki­vételével — készen áll a jö­vőbeli szerződés. Az ellenőr­zés kérdéseiben, b:zonyos tengeri és szárazföldi atom­fegyverek ügyében, no meg az amerikai csdlllagháborűs program és a már 'meglévő, illetve most aláírandó szer­ződések összefüggései miatt azonban tovább folyik a vi­ta a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között. A hét végén, szocialista országok újságírói előtt, Shultz biza­kodón nyilatkozott a szer­ződés esélyeiről, és hangsú­lyozta, hogy mindkét fél ke­ményen dolgozik a még fennálló véleménykülönbsé­gek áthidalása érdekében. A korábbi késést nehéz behoz­ni, de nem lehetetlen; van esély a szerződés májusi alá­írására. A Washingtonban. tavaly született megállapodás után egyesek fanyalogva állapí­tották meg, hogy a két fél hatalmas nukleáris arzenál­jának csupán négy-öt száza­lékát érinti1 á leszerelési egyezmény. Akkor a meg­figyelők többsége kiemelte, hogy az út elején minden lépésnek különleges jelentő­sége van, s az igazi nagy eredmények csak későbbre várhatók. Most újabb esély nyílik egy ilyen, valódi át­törést jelentő szerződésre, de ha esetleg nem is sikerül el­ső nekifutásra átugrani az igen magasra helyezett lé­cet, már egy.„biztató kísér­letnek” is joggal tapsolhat­nánk. A külügyminiszteri meg­beszéléseken persze nem csupán a leszerelési kérdé­sekről lesz szó. A regionális konfliktusok ügyében is jócskán lesz mit mondania egymásnak a két politikus­nak. Nyilvánvalóan csak ott számíthatunk előrehaladás­ra, ahol a két nagyhatalom érdekei összegyeztethetőek. Éppen az az utóbbi évek egyik fő tanúlsága: ahol van kompromisszumos készség, ott előrehaladás is van, a másik fél érdekeit sehol, semmilyen ügyben nem le­het figyelmén kívül hagyni. Valószínűnek tűnik, hogv az új szovjet külpolitikai gon­dolkodás eme alaptétele las­san bevonul a világpolitika maradandó szabályai közé. Horváth Gábor Iráni tartálTiiajik lángokban Irán vasárnapra virradó éjszaka két rakétát lőtt ki Bagdadra. Iráni jelentés sze­rint a rakétákat „két fon­tos katonai központ” ellen indították. Iraki rakétatá­madások érték szombaton este Teheránt is. A Perzsa- A rab-öbölben iráni naszá­dok megtámadtak egy hajót. Öbölbeli hajózási források jelentése szerint Hárg-szf- get kikötőjében szombat óta lángokban áll az a két iráni óriás tartályhajó, amelyeket iraki támadás ért. Eduard Svardnadze Washingtonba utazott Washingtoniba utazott Moszkvából vasárnap dél­előtt Eduard Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja talál­kozik az Egyesült Államok elnökével, Ronald Reagan- nel, és tárgyal George Shultz külügyminiszterrel. A Szovjetunióban azt vár­ják, hogy a látogatás előre­lépés lesz majd a szovjet— amerikai párbeszédben, amelynek egyik legutóbbi fontos állomása volt a Ja- znv—Carlucci találkozó Bemben. Washingtoniban várhatóan a kétoldalú vi­szony összes kérdését meg­vitatják majd, de a fő napi­rendi pont minden jel sze­rint az elnöki látogatás elő­készítése, s ennek kapcsán a genfi tárgyalások meggyorsí­tása lesz majd. A szovjet fél Genfben már előterjesztette a HTF-szerződés dokumen­tumainak tervezetét, ame­lyek tavaly decemberi wa­shingtoni csúcson elfogadott 'közös nyilatkozattal össz­hangban 1 ötvözik a szovjet és az amerikai érdekeket. Moszkvában a héten több­ször is hangot adtak aggo­dalmuknak, hogy Genfben a tárgyalások üteme lassult, s az amerikai küldöttség munkatempója nem felel meg a feladatok horderejé- nek és a záros határidőknek. Ailékszandr Besszmertnih külügyminszter-belyettes — aiki Sevardmadzét elkíséri washingtoni útjára — a láto­gatás előestéjén nyilatkozva hangsúlyozta: szovjet rész­ről úgy látják, hogy a moszkvai csúcstalálkozó ide­jére aláírásra lehet előkészí­teni a HTF-szerződés terve­zetéit. Ehhez természetesen mindkét fél erőfeszítéseire szükség van, de az amerikai küldöttség, különösen az ABM-szerzödés tekinteté­ben, nem tanúsít elég rugal­masságot. Az aláírás nem előfeltétele a csúcs megtar­tásának, hiszen Reagan el­nöknek érvényes szovjet- unióbeli meghívása van erre az évre — derült ki Bessz- mertmih szavadból. Szovjet —Jordániái kormányfői találkozó A kétoldali kapcsolatok­ról és továbbfejlesztésük le­hetőségeiről folytatott esz­mecserét szombaton Moszk­vában Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök és Zaid ar-Rifai jordániai kor­mányfő, hadügyminiszter. Rifai pénteken érkezett rö­vid munkalátogatásra a szovjet fővárosba. A baráti légkörű találko­zón emlékeztettek Mihail Gorbacsov főtitkár és Husz- szein jordániai király ta­valy decemberi megbeszélé­seire, az ott elért megálla­podásokra, azokra az ala­pokra, amelyek meghatároz­zák az együttműködés ki­bontakoztatásának útjait. A két kormányfő elégedetten nyilatkozott a szovjet—jor­dániai kapcsolatok alakulá­sáról. Rizskov és Rifai idő­szerű nemzetközi kérdése­ket is áttekintett: a fő fi­gyelmet a közel- és közép­keleti regionális konfliktu­sok halasztást nem tűrő rendezésének kérdéseire, valamint az Afganisztán kö­rül kialakult helyzetsp for­dították. A jordániai kormányfő megbeszélést folytatott Edu­ard Sevarnadzeval, a Szov­jetunió külügyminiszterével Német Demokratikus Köztársaság Befejeződött a szovjet HHR-rakéták kivonása Szombaton befejeződött a szovjet harcászati-hadmű­veleti atomrakéták kivoná­sa az NDK területéről. A Szovjetunió januárban állapodott meg az NDK-val és Csehszlovákiával, hogy a tervezettnél korábban, a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati nuk­leáris rakéták felszámolásá­ról szóló szovjet—amerikai szerződés hatályba lépése előtt, kivonja e két ország­ban a nyugat-aurópai ame­rikai rakétatelepítésre vá­laszként felállított SS—12 (OTR—22) típusú rakétáit. Gorbacsov látogatásáról a jugoszláv sajtó Kulcsfontosságú dokumeotuoi A hétvégi belgrádi napi­lapok első három oldalát a Mihail Gorbacsov látogatá­sával foglalkozó tudósítások, beszámolók, interjúk és kommentárok' töltötték ki. Minden újság teljes terjede­lemben közölte a szovjet— jugoszláv közös nyilatkoza­tot. A Kamuniszt, a JKSZ KB orgánuma Értékes tapaszta­latcsere című első oldalas kommentárjában kiemelte, hogy az SZKP KB főtitkárá­nak a legmagasabb szintű jugoszláv állami- és pártve- zeitőkkel folytatott megbe­szélései jelentőségükben túl­lépnek a kétoldalú kapcso­latok keretein. A tárgyaláso­kon — mutatott rá a lap — a felek, egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom többoldalú együttműködésé­ben résztvevő összes párt­nak szem előtt kell tartania az egyenrangúság, függet­lenség és be nem avatkozás elvét. A mozgalomnak nyi­tottnak kell lennie minden haladó párt és mozgalommal szemben. A Borba beszámolójának címében azt emelte ki, hogy Gorbacsov látogatása új távlatokat nyitott a szovjet —jugoszláv baráti együttmű­ködésben. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások őszinte, nyílt légikörben zajlottak le. A Politika A járt úton cí­mű kommentárjában utalt arra, hogy a látogatás ide­jén elfogadott közös nyilat­kozat megerősítette az 1955- ös belgrádi és az 1956-os moszkvai közös deklarációk maradandó értékét, s azok elvet a kor szellemének megfelelően tovább gazda­gította. A Politika rendkívül jelentősnek értékelte azt a tényt, hogy a jugoszláv— szovjet csúcstalálkozón mélyrehatóan elemezték a Szovjetunióban és a szoci­alista országokban megkez­dett reformokat, s állást fog­laltak következetes folytatá­suk mellett. Izrael—palesztinok Tüntetés, halálos áldozat Az izraeli külügyminisz­térium közleménye hírül ad­ta, hogy betiltották egy pa­lesztin ifjúsági szervezet működését. Közben a tünte­téseknek újabb halálos áldo­zata volt Ciszjordániában. Me r Vllner, az Izraeli Kom­munista Párt főtitkára nyi­latkozatában a helyzet bé­kés rendezése mellett fog­lalt állást. Ciszjordánia nyugati ré­szének egyik településén az izraeli katonák rálőttek a tüntetőkre, egy palesztin fia­talembert megöltek, egy má­sikat pedig megsebesítettek. Ezzel 96-ra emelkedett a za­vargások halálos áldozatai­nak száma az izraeliek által megszállt területeken. Francia elnökválasztás Mitterrand a jövő héten nyilatkozik Francois Mitterrand fran­cia elnök közölte, hogy a jövő hét folyamán jelenti be: indul-e újra a köztársa­sági elnöki címért folyó ver­senyben. A spanyolországi rövid munkalátogatáson tar­tózkodó elnök néhány per­ces videofilmen intézett rö­vid üzenetet a szocialista párti képviselők, szenátorok és más választott tisztségvi­selők párizsi tömeggyűlésé­hez. Az elnök az üzenetben megköszönte a szocialista képviselők bizalmát és kö­zölte, hogy megértette, mit kívánnak tőle — azaz az új­raválasztást. Az üzenetet a szocialista politikusok tö­meggyűlése úgy fogadta, mint Mitterrand sorompóba szállásának biztos jelét. A szocialisták tömeggyűlé­sével egyidejűleg a Vincen- nes-i lóversenypályán tartja nagy tömeggyűlését a chi- raoista RPR. A miniszterel­nök választási hadjáratának szóvivője, Alain Juppe költ­ségvetési miniszter kijelen­tette, hogy Franciaországnak „világos, fiatal, erős elnökre van szüksége, aki pontos cél felé viszi”. Botrányos blöff- nek nevezte, hogy Mitter­rand még mindig nem közöl­te indulási szándékát. Hoz­zátette, hogy ha a választá­son szocialista győzelem szü­letik, Chirac ellenzékbe vo­nul. ENSZ—Biztonsági Tanács Ténymegállapítő bizottság utazik Hondurasba Már a jövő hét elején el­indul a nicaraguai—hondu- rasi határ térségébe az ENSZ ténymegái lapító bizottsága. Ezt Nicaragua kérésére ha­tározta el Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet fő­titkára, a Biztonsági Tanács pénteken délutáni rendkívü­li ülését követően. A Tanács összehívását a managuai kormány kérte az Egyesült Államok fenyegető katonai intézkedései nyomán. Nica­ragua egyúttal javasolta az ENSZ és az amerikai álla­mok szervezete közös bizott­ságának kiküldését is. A fő­titkár kapcsolatba lép az AÁSZ titkárságával, de kö­zölte, hogy az ENSZ megfi­gyelőd egymaguktoan is ké­szek a helyszínre utazni. A BT ülésén Nicaragua képviselője, Rita Delia Cas­co rámutatott: az Egyesült Államok az ország békéjét és biztonságát veszélyezteti csapatai Hondurasba küldé­sével. Az amerikai kormány közvetlen agressziót készít elő Nicaragua ellen. A kül­dött a leghatározottabban elutasította azokat a váda­kat, hogy országa „inváziót” indított volna Honduras el­len. Herbert Okun amerikai nagykövet tagadta, hogy a washingtoni kormány táma­dást készítene elő a sandi­nista rendszer megdöntésére és a kialakult helyzetért Manoguát igyekezett felelős­sé tenni. Egy hadgyakorlat krónikája Ha a britek babonásak lennének, már biztosan lefújták volna a Falk- land(Malvin)-szigeteknél március vé­géig tartó — Fire Focus fedőnevű — hadgyakorlatukat. Annyi bonyodalom támadt már miatta, mintha kihívták volna maguk ellen a sorsot. Egyik csa­patszállító gépüknek, mert repülés köz­ben elfolyt az üzemanyaga, kényszerle­szállást kellett végrehajtania, mégpe­dig „ellenséges” területen, Montevideo- ban. Az uruguayi hatóságok csak azzal a feltétellel engedték felszállni a C— 130 Herculest, ha nem folytatja útját a Falkland(Malvin)-szigetek felé, hanem rakományostul visszatér Angliába. Az­tán jött a hír, hogy II. Erzsébet király­nő kisebbik fia, a 28 éves András her­ceg csaknem halálát lelte egy helikop­ter balesetben; társai közül többen meghaltak a szerencsétlenségben, mely a portugál partok közelében történt. A herceg helikopter-pilótákat képez ki az Engadine anyahajón, amelyet a „Fire Focus” keretében vezényeltek portu­gál vizekre, a lisszaboni kormány alig leplezett rosszallására. Londont nagyobb politikai kár érte a hadgyakorlat kapcsán, mint amekkora katonai hasznot remélhet tőle. A britek felvonulását nemcsak a Falkland-vitá- ban közvetlenül érintett Argentína minősítette kihívásnak és erőfitogta­tásnak, hanem egész Latin-Amerika is. Az Amerikai Államok Szervezetének rendkívüli ülésén, miközben Washing­ton tartózkodott a szavazástól, a had­gyakorlat ellen voksoltak ezek az or­szágok. Brazília lemondta a brit kül­ügyminiszter-helyettes látogatását, és még Washington is tudatta, Buenos Aires-i nagykövete révén, miszerint nem tartja szerencsésnek, hogy Lon­don a tiltakozások ellenére megtartja a hadgyakorlatokat. Argentína az ügyben a Biztonsági Tanács összehívását kérte, hangoztat­va, hogy a hadgyakorlat az ország szuverenitását sérti, ráadásul fokozza a feszültséget az Atlanti-óceán déli térségében. A Biztonsági Tanácsban Anglia természetesen élhet vétójogával, de az ügy aligha korlátozható puszta szavazásra. Argentína sohasem mon­dott le a britek által 155 éve megszáll­va tartott szigetcsoportról, amely part­jai közelében terül el, Nagy-Britanniá- tól pedig 13 500 kilométernyire fekszik. Az a bejelentés, hogy a Falkland- (Malvin)-szigetek térségében — ahol 1982-ben a szuverenitásának helyreál­lítására törekvő Argentína katonai ve­reségével végződött a háború — a bri­tek hadgyakorlatot tartanak, régóta nem tapasztalt nacionalista hullámot kavart ebben a dél-amerikai ország­ban. Valamennyi párt elítélte a kato­nai erőfitogtatás tervét, némelyek azonban saját pecsenyéjüket próbálták sütögetni a britek tábortüzén, Raul Al- fonsin kormányának el nem kötelezett, haladó külpolitikájával szembeszállva. A peronisták egyenesen azt javasolták, hogy indítsanak „ellenhadműveletet”, mert csak így védhetik meg a nemzet érdekeit. Mások is szították a szélsősé­gesen nacionalista argentin katona} kö­rökben uralkodó hangulatot. Alfpnsin kormánya a körülményekhez képest higgadt magatartást tanúsított. Meg­tette a szükségesnek ítélt ellenlépése­ket, de a hangsúlyt a kardcsörtetés le­leplezésére helyezte. Az argentin dip­lomácia „provokatívnak és otrombá­nak” minősítette London kihívó ma­gatartását, és a tárgyalásos rendezés nevében elítélte a hadgyakorlatot. Ami a szigetek feletti szuverenitás­sal kapcsolatos vita tárgyalásos rende­zését illeti, ebben a kérdésben Argen­tína élvezi az ENSZ-tagállamok túl­nyomó többségének támogatását. A britek azt hangoztatják, hogy a szige­tek visszaszerzéséért 1982-ben folyta­tott háború óta az argentinok jogilag még véget sem vetettek a Nagy-fBri- tanniával szemben fennálló hadiálla­potnak. Az argentinok politikai eszkö­zökkel akarják rendezni a kérdést; de olyan tárgyalási előfeltételt nem fo­gadhatnak el, hogy a szuverenitás kér­dése ne kerüljön szóba. A patthelyze­ten London — Washington hallgatóla­gos beleegyezésével — most politikai célzatú katonai nyomással próbál vál­toztatni. Kérdés, hogy sikerül-e. A bri­tek vannak erőpozícióban, Argentína ügye azonban Latin-Amerikán kívül is igen széles támogatást élvez. Simó Endre MOSZKVA A gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok elmélyítéséről, egyebek kö­zött a világűr békés haszno­sításában kialakítandó, va­lamint a kultúra terén meg­valósuló együttműködésről folytatott eszmecserét Nyi­kolaj Rizskov és Friedrich Cristians. A Deutsche Bank elnöke a múlt hét eleje óta tartózkodik Moszkvában. KAIRÓ Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök Jasszer Arafat pa­lesztin vezetővel találkozott Kairóban. Philip Habib amerikai küldött szintén az egyiptomi fővárosban tár­gyalt, az egyiptomi hadügy­miniszter pedig Washing­tonba utazott. MADRID Spanyolországba érkezeti Francois Mitterrand. A francia köztársasági elnök — magánjellegűnek minősí­tett látogatásán, az ország déli részén fekvő Huelva kö­zelében — Felipe González vendége lesz, a spanyol kor­mányfő nyaralójában. Vár­hatólag elsősorban az .Euró­pa-politika” és a katonai együttműködés kérdései ke­rülnek majd szóba. KABUL Április 5—14., között pai < lomemti választások lesznek Afganisztánban. — jelentet­ték be Kabulban. A válasz­tások megtartásáról Nadzsi- dullah afgán államfő adott ki rend eletet. Eszerint a Nemzeti Tanács alsóházába — a vulusi dzsirgába — 229, a felsőházba — a szenátusba — 62 képviselőt választanak. A rendelet a választásokon való részvételre szólítja fel az ellenzéki csoportokat. Ha azonban a jelzett időpontig az ellenzéki erők nem jelzik részvételi szándékukat, né­hány mandátumot fenntar­tanak számukra, és így ké­sőbb elfoglalhatják helyüket a parlamentben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom