Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 17. Mdomány világa A tudósok összefogásával Építésbiológiai kutatások A lakó- és munkakörnyezet javításával az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak világszerte. Kiderült, hogy az épített környezet emberre gyakorolt fizikai és pszichikai hatásainak felderítésében az orvostudomány, a pszichológia, a színdinamika, az elektrotechnika, az építéstudomány és egyéb szakterületek tudósainak szarosam együtt kell működniük. Ehhez úgynevezett építés- ,biológiai inézetek létrehozására van szükség, amit még nem minden ország engedhet meg magának. A szomszédos Ausztriában már működik egy ilyen, amelynek kezdeti eredményei között már ma is — a kutatások kezdetén — jóné- hány komolyan figyelmeztető megállapítás vár mérlegelésre. A jó helykiválasztás Az épületek helykiválasztásánál például — az egyéb szempontok mellett — fontos lenne megvizsgálni a kiszemelt helyszíni sugárzási viszonyait. A föld káros kisugárzásai ugyanis — és ezt már az ókorban tudták — stresszhatással terhelik az ember idegrendszerét, Óvatosabban kellene használni a mesterséges építőanyagokat is. Ezek ma már jelentős mértékben kiszorították a természetes eredetűeket, amelyek biológiai szempontból sokkal kedvezőbbek. A mesterséges építőanyagoknál a radioaktív sugárzás veszélyére figyelmeztetnek a tudósok. Ügy tapasztalták, hogy jelentős a salakfélék, a válaszfalaknál használatos gipsz, egyes betonfajták, az alumíniumgyártási vörösiszap és más anyagok felhasználásával készített téglák kisugárzása. Néhány új épületben a normális szintet 60—100 százalékban meghaladó radioaktivitást mutattak ki a mérések során osztrák kutatók. Nedvesség és kipárolgások Nagyon ártalmas az ember egészségére, ha az épület nem száraz. Ám tudott dolog, hogy egy betonszerkezetű épület kiszáradása több évet is igénybe vehet. Csaknem mindig korán használatba veszik az ilyen épületeket, vállalván a rossz biológiai környezetet. A nedves épületszerkezet táptalaja a baktériumoknak, vírusoknak, . gombáknak Mérések bizonyítják, hogy egy fal nedvességtartalmának, 2 százalékos növekedése mintegy 25 százalékos hőszigetelés-romlással jár, s ez bizony nem elhanyagolható szempont. A nedves házban levő pára a lakkokból kipárolgott mérgező anyagokat is szállítja a le vegőben, amire ma még kevesen gondolnak. Különösen veszélyesek építésbiológiai szempontból a nagy tömegben használt vegyianyagok. A tapasztalatok szerint érzékeny embereknél a beépített, felhasznált anyagok kipárolgása vagv érintése súlyos idegzavarokat, asztmás rohamokat, allergiás bőrbetegségeket válthat ki. Az osztrák kutatók véleménye szerint az építőiparban használatos kb. ötven ezer féle (!1 vegyianyag mindegyikénél el kellene végezni a rákkeltő hatással kapcsolatos vizsgálatokat,. e területen ugyanis ma még nagy lemaradások tapasztalhatók. Fűtés és légcsere Ronthatják az ember biológiai környezetét egyes épület-gépészeti berendezések is. Így például a rosz- szul elhelyezett elektromos vezetékek — tartós és ellenőrizhetetlen — elektromágneses hatása fejfájást, álmatlanságot okozhat. A lakásban általában szükség van az óránkénti legalább háromszoros légcserére, a konvekciós (hőáramlásos) fűtőtestek helyett a korszerűbb sugárzófűtések bevezetésére. Az építésbiológusok szerint a nyílt kandallófűtés is kedvezőbb, mint a ma általában használatos radiá- toros központi fűtés. Ártalmas lehet a fénycsővilágítás is, amely a szemet és ennek nyomán az idegrendszert fárasztja, ha helytelenül vannak összeválogatva a fénycsövek. A fénycsövekkel egyidejűleg mindenesetre ajánlatos izzólámpát is égetni az egyes helyiségekben, ahol sokat tartózkodunk. Az épületekben nagy szükség van a napfényre, ezért az ibolyántúli sugárzást is áteresztő kvarcüveg beépítése lenne ideális (még ha jóval drágább is a közönséges üvegnél). A belső terek jobb levegője nyitott pórusú, „lélegző” építőanyagokkal, festékekkel, burkolatokkal, dús növényzettel biztosítható. Az elmondottakból is látható, hogy az építésbiológiai kutatások azt célozzák, hogy a műszaki haladással együtt a minőség biológiai vonatkozásai is előtérbe kerüljenek, ne alakuljanak ki az emberre károsan ható körülmények, és a meglevő hibák megszűnjenek. <KS) Jármű könnyű, erős anyagból Száguldás emberi erővel 1984-ben két amerikai egyetemista egy kétüléses triciklin 88 km/órás sebességet elérve megjavította az ember által hajtott járművek gyorsasági rekordját. 1987-ben egy kaliforniai kerékpárgyártó konstrukciójával már elérték a 105 kilométeres óránkénti sebességet is. A teljesen áramvonalas zárt „karosszériájú” jármű belsejében az utas szinte hanyatt fekszik, és úgy hajtja a pedált, maga a bicikli pedig szuperkönnyű műanyagból készült. Az ilyen jellegű alkotmányok nem új keletűek. „Hanyattfekvős” biciklit már a múlt század végefelé is készítettek, s nem új az áramvonalas kialakítás sem. Az emberi erővel hajtott járművek a leghatékonyabb közlekedési eszközök. Egy egyszemélyes kerékpár mindössze 0,2 kilowatt körüli teljesítmény felhasználásával 48 km/órás sebességet érhet el, ezt pedig minden egészséges fiatalember képes kihozni magából. A minél nagyobb sebesség elérésének legfőbb akadálya a légellenállás. Ha például egy kerékpáros 32 km/órás sebességgel halad, percenként mintegy 450 kilogramm levegőt nyom el a testével és járművével, ami jelentős energiaveszteséget okoz. A légellenállás csökkentésének több módja is van. A legegyszerűbb, ha a kerékpáros egy másik, nagyobb jármű szélárnyékában halad. A lehető legkisebbre kell csökkenteni a jármű és a hajtó levegővel érintkező testfelületét, a felületeket le kell simítani, az éleket legömbölyíteni, vagy a gépet és utasát részben vagy teljesen egy buborékszerű kabinba kell bújtatni. Az ilyen konstrukciókhoz rendkívül könnyű, de azért erős anyagok szükségesek, mint például az üvegszálerősítésű műanyagok. Ilyen szerkezeten kelt át — légi úton, de pedálmeghajtással — egy angol férfi 1979-ben a La Manche-csatornán. Ezek a különös, ember hajtotta szerkezetek, nem csupán érdekességek, rekordok könyvébe Való furcsaságok. Némely konstrukció alkalmassá tehető mozgássérült emberek helyváltoztatásának megkönnyítésére. Képünkön egy áramvonalas kerékpár látható. Pillantás a boly életébe A királynőre épül a hangyaállam A hangyák „államalkotó” társas rovarok. Ál- | lamuk különféle kasztokból épül fel, amelyek nemcsak alakjukban, hanem mindenekelőtt a hangyaállamban betöltött szerepükben különböznek egymástól. A szárnyatlan dolgozók vagy nőnemű munkások ivarkészülé- ■ kük — legfőképpen petefészkük — csökevényes, és az esetek többségében működésképtelen. A peterakáson kívül minden tevékenység a dolgozókra hárul, ök szerzik meg és cipelik a fészekbe a táplálékot, építik és tartják karban a fészket, s mindenekelőtt gondozzák és nevelik az ivadékot. Ismerünk néhány olyan hangyafajt, amelyeknek külön királynőik nincsenek, ezeknek dolgozóik szaporodóképesek maradtak, és ők tartják fenn a fajt. Ezek a fajok azonban rendkívül ritkák, Európában nem is élnek. A királynőn nyugszik a hangyaállam és végső soron a faj fenntartása. Egyetlen szerepe a peték termelése: az ivadékgondozás szerepét a dolgozók vették át. Nagy jelentőségű az állam szempontjából az, hogy a királynő lényegesen bosz- szabb életű, mint a dolgozók. Az erdei vöröshangya királynője 15—20 évig is él, dolgozói viszont legfeljebb három évig. A királynő mindenekelőtt abban különbözik a dolgozóktól, hogy szárnyai kezdetben megvannak. és csak párzás Után törnek le meghatározott helyen. A szárnyak megléte természetesen rányomja bélyegét a torra is, amely lényegesen fejlettebb, mint a dolgozóké, szélesebb is, egyes lemezei pedig nincsenek szorosan összeolvadva. Rágói korántsem olyan fejlettek, mint a dolgozóké. Sok faj királynőjének nagysága kb. megegyezik a dolgozókéval és a hímekével, számos fajban azonban már párzás előtti állapotában is 1,5—3-szor nagyobb, mint amazok. A hangyaállam népessége fajok szerint változó. Általában a fészeknek csak egy királynője van. ezért nem túlságosan népes. Sok fajra viszont az jellemző, hogy egyetlen közösség akár több százezer állatból is állhat, és közöttük nagyobb számú, gyakran száz királynő is található. Az erdei vöröshangya egyes sok királynős államai kétmillió egyedet is számlálhatnak. Nagyon fontos feladat a bolyban a hőmérséklet szabályozása. Amennyiben a hőmérséklet túlságosan magas, a meglévő kijáratokat a hangyák kitágítják vagy új nyílásokat törnek, hogy a levegő átjárását megköny- nyítsék. Az erdei vöröshangya bolyában nyáron nem emelkedik a hőmérséklet 31 C-fok fölé, illetve nem süly- lyed 26 C-fok alá. Képünkön erdei vöröshangya az őrhelyén. Enyhe telek Közép-Európa melegedőben Közép-Európában az elmúlt 1—2 évtized volt a legmelegebb időszak az utolsó két évszázadban. Négy meteorológiai állomás (Utrecht, Potsdam, Bázel és Bécs) mérései szerint például 1971—80. között, 9,4 fok volt a középhőmérséklet — fél fokkal több, mint 1761— 1980—ig átlagosan. Kari Rocznick, regensburgi meteorológus véleménye szerint a mérési adatok egyértelműen arra vallanak, hogy folytatódik az évszázad közepétől észlelt felmelegedési irányzat. A felmelegedés elsősorban az utóbbi évtizedek enyhe teleire vezethető visz- sza. 1971—80. között például a téli középhőmérséklet 1,8 fok volt, másfél fokkal magasabb, mint a korábbi két évszázadban mért átlagérték. Nem folytatódott viszont a csapadékmennyiségnek az 1920-as évektől tapasztalt növekedése. A négyzetméterenkénti 673 literes évi csapadékmennyiséggel az 1971—80. közötti időszak valamivel szárazabb volt, mint a korábbi évszázad átlagosan. Figyelmeztető jelzéssel Veszélyes gyógyszerek A fenacetin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek egyáltalán nem veszélytelenek, mert helytelen használat esetén súlyos vesekárosodást okozhatnak. A Német Szövetségi Köztársaság egészségügyi minisztériuma legújabban kötelezte a gyógyszergyárakat, hogy megfelelő figyelmeztetést helyezzenek el a gyógyszerdobozban. A várható károsodás a fenacetin mennyiségétől függ, jelenleg az évi ezer grammot tartják a kritikus határnak. A halálos végű veseelégtelenségen kívül a vesemedence, a húgyvezeték és a húgyhólyag daganatos megbetegedéseit válthatja ki a túladagolt fenacetin. A gyógyszertárak újabban nem hozhatnak forgalomba olyan gyógyszereket, amelyeket nem láttak el fenacetin-ve- szélyre figyelmeztető jelzéssel. A „fezi ember’ Marokkóban, Fez közelében egy csaknem teljes Ne- ander-völgyi csontvázat és koponyát találtak. Az üledékes kőzetben 3 méter mélységben fellelt „fezi ember” 160 cm magas volt, s a hátán, kelet felé fordulva feküdt. A 40—50 ezer évvel ezelőtt élt ősembernek vastag csontú koponyája (szemöldökeresze). alacsony, hátranyúló homloka és megtört nyakszirtje volt. Sokáig úgy vélték, hogy a Neander-völgyi ember bölcsője Európa volt. Ez a feltevés azonban megdőlt, amikor Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten is rátaláltak a Neander-völgyi ember maradványaira. Sorozatgyártás előtt Tolószékből hordágy Betegre és beteghordóra szabott hordágyat terveztek Svédországban. Sima felületen tolószékként gördíthetik, ülőhelyzetbe állíthatják, összenyomhatják és kinyújthatják. Az elől haladó beteghordozó a terhet a válla- in hordja, így tehermentesülnek a karjai és a háta, s a kezével a hordágy helyzetét állandósíthatja. A nagy, kézhez álló nyeleket jól meg lehet ragadni, függetlenül attól, hogy a hordágyat éppen milyen szögben viszik. Az újfajta hordágyat sikerrel kipróbálták, s hamarosan elkezdik a sorozatgyártását Svédországban. Sokoldalúan hasznosítható Új és gyors hűtési eljárás A floridai műegyetemen olyan hűtési eljárást dolgoztak ki, amely ezerszerte- tízezerszerte gyorsabb az eddigieknél. Azon alapszik, hogy a levegőt rövid lökésekkel nagyfrekvenciájú rezgésbe hozzák. A gyorsan ide-oda lengő levegőnek roppantul megnő a diffúziója, s a meleg felületről a hőmennyiség pillanatok alatt elvezetődik. Ígéretesnek látszik az új eljárás atomreaktorokban, mert így azok megbízhatóbban védhetők a túlmelegedés ellen. A mesterséges holdnak is jövője van: azokon bizonyos berendezéseket nagyon jól kell hűteni ahhoz, hogy a számukra legkedvezőbb hőfokon működhessenek. Az új eljárás eredményesen alkalmazható az egészségügyben mindenütt, ahol a tüdőt gyorsan és nagy meny- nyiségben kell ellátni oxigénnel, például amikor a koraszülöttek lélegeztetése vagy elsősegélynyújtás a feladat. A kísérletek szerint itt másodpercenként negyven rezgés elegendő, míg a műszaki alkalmazásokban a másodpercenként százig is terjedő rezgés bizonyult hatásosnak. A PV Budafoki Papírgyárának dobozgyárrészlege felvesz korszerű nyomdagépeihez ofszet gépmestereket 9—16 000 Ft WUPA kivágó-kitörőgéphez gépmestert 9—14 000 Ft gyakorlattól és teljesítménytől függő havi átlagkereseti lehetőséggel. Munkaidő: 2 műszak, \l0 órás munkahét, minden szombat szabad. A személyi órabér maghatározása a szakmai gyakorlattól függően, személyes megbeszélés alapján történik. A szakmai továbbképzéshez minden támogatást megadunk. Vidékieknek lmunkásszállást, esetleg IBUSZ- szállást adunk, vagy Albérleti hozzájárulást fizetünk. Érdeklődni és jelentkezni lehet: 1016 Budapest, Mészáros u. 58., munkaügy. Telefon: 752-211/59. m. (447)
