Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
^)8o o „t SZOLNOK MEGYEI • ***** 1 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 8§§|k. j0‘.■L' JkL ti siM! : ■ ^Ssil ihhhh ® XXXIX. évf. 65. sz., 1988. március 17., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: A tudomány világa Igények és tények Mezőtúron A mai város régi hangulata Rossz kezdés után bravúros hajrá Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka A földközi-tengeri erők befagyasztásáról Gorbacsov beszéde a jugoszláv parlamentben Törvényjavaslat a közúti Közlekedésről, a szövetkezetekről, és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről 1. ) a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. ) a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. ) a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. ) az élelmiszerekről szóló 1976., évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, 5. ) a pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól; 6. ) interpellációk, kérdések. A már elfogadott napirendnek megfelelően elsőként Urbán Lajos közlekedési miniszter tartotta meg expozéját. Szerdán délelőtt a Parlamentben Sarlós István, a Ház elnöke megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István megemlékezett az előző ülésszak óta elhunyt dr. Szakács Józsefről, a Magyarországi Szabadegyházak Országos Tanácsa elnökéről; a törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután a képviselők tudomásul vették a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést, majd döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról: Urbán Lajos expozéja Bevezetőjében hangsúlyozta: ma országunkban a közúti közlekedés a leggyorsabban fejlődő közlekedési alágazat. Magyarországon 1960 óta a személygépkocsi-állomány több mint ötvenszeresére növekedett és meghaladta az 1.7 milliót. Több mint hárommillió személynek van gépjárművezetői engedélye. A tehergépkocsi-állomány elérte a 200 ezret, az autóbuszok száma 27 ezer a motorkerékpároké mintegy 400 ezer. Ezeken a járműveken kívül az évente hazánkban megforduló több mint 3 millió külföldi személygépkocsi és az országon áthaladó mintegy 300 ezer kamion vesz részt a közúti forgalomban. — A rendkívül dinamikusan növekvő közúti forgalommal útjaink állapota és kapacitása sajnos nem tudott lépést tartani. Az útfelület egyre szűkebbnek bizonyul, és így növekszik az utakon a zsúfoltság, a balesetveszély. A közúti balesetek száma 25 év alatt az 1960. évinek több mint háromszorosára emelkedett. Évente 1500—1700 ember veszíti életét az utakon. A vasúti, a légi és a víziközlekedést 15—20 éve már törvények szabályozzák. A közúti közlekedésben, ahol a legnagyobb szükség van a különböző érdekek összehangolására, a széles körű hatóUrbán Lajos sági teendők meghatározására, ma még nincs törvény, amely keretet adna a jogi szabályozás számára. A közúti közlekedést a különböző országokban viszonylag nagy számú, részletkérdésekre is kiterjedő jogszabályokkal, törvényekkel szabályozzák. Mi egyetlen törvényben tartottuk indokoltnak összefoglalni a közúti közlekedés egészére, az utakra — ezen belül a ke- rékpárutakra —, azok fejlesztésére, fenntartására, használatára és közúti közlekedésben részt vevő emberre, járműre, az egyre fokozódó környezeti ártalmak mérséklésére vonatkozó szabályozás alapjait. Tartalmát tekintve azonban szorosan igazodnunk kell elsősorban fejlett közúti közlekedéssel rendelkező európai államok szabályaihoz. Ehhez adnak keretet a közúti közlekedést és a közúti jelzéseket szabályozó sokoldalú nemzetközi egyezmények, amelyekhez hazánk is csatlakozott — mondotta a miniszter. Mindezeket szem előtt tartva javasolta az Ország- gyűlésnek, hogy törvényben határozza meg a közúti közlekedés további jogi szabályozásának, valamint a hatóságok működésének legfontosabb céljait, az állami szervek feladatait, a közlekedésben résztvevők alapvető jogait és kötelességeit, mindazok felelősségét, akiken akár közvetlenül, akár közvetetten múlik a közúti közlekedés továbbfejlődése, színvonala, kultúrája és biztonsága. A továbbiakban kifejtette: a törvényjavaslat egyes fejezetei átfogják az egész közúti közlekedést, annak valamennyi lényeges elemét, meghatározzák a közúti közlekedés jogi szabályozásának elveit. Felhatalmazást adnak a Minisztertanácsnak és a minisztereknek a további szükséges szabályozásra; megállapítják az állam feladatait, az állami és egyéb szervek felelősségét. Végül rögzítik azokat a legfontosabb részletszabályokat is. amelyek az állampolgárok széles körét, alapvető jogait és érdekeit érintik. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a javaslat több mint két éve folyó előkészítő és egyeztető munka eredménye Az Országgyűlés két bizottsága már a javaslat téziseit is megtárgyalta. így alakult ki a törvényi szabályozás kerete, amelyet széles körű társadalmi és szakmai viták formáltak tovább. A Minisztertanács által elfogadott tervezetet ismét megtárgyalta az Országgyűlés kibővített Építési és Közlekedési Bizottsága, s további tartalmi és szövegezési változtatásokra is javaslatokat fogalmazott meg. Az iindíitványok többségéit elfogadták, és minden képviselői felvetésre írásban válaszolt a tárca vezetője. A módosításokat a Minisztertanács utólagosan -tudomásul vette, és egyetértett a törvényjavaslat előterjesztésével. A parlamenti ülés előkészítése során a törvényjavaslatot a fővárosi és megyei képviselőcsoportok, majd — együttes bizottsági ülésen — az Országgyűlés Építési és Közlekedési, valamint Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottsága is megtárgyalta, a képviselők újabb pontosításokat javasoltak a törvénytervezet szövegében. A képviselői csoportok ülésein élénk vita folyt a javaslat egészéről és részleteiről. Urbán Lajos a módosítási javaslatokkal egyetértett. A vitában elhangzottak közül két kérdést emelt ki. — Felvetődött, hogy a jelenleg érvényes közúti közlekedési szabályok közül kell-e néhányat a törvényben szerepeltetni. Az a véleményünk, hogy a közúti közlekedési szabályokat tartalmazó miniszteri szintű rendelet, mégha a gyakorlat számára nap mint nap megfelelőnek bizonyul is, nélkülözi az alapvető kérdésekben a törvényi hátteret. Ezért tartjuk továbbra is indokoltnak, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény foglalkozzon a mindenkori közúti közlekedési szabályok olyan meghatározó elemeivel, amelyekre a részletes forgalom- szabályozás épülhet. A vitában felvetődött az is, hogy a törvénynek foglalkoznia kellene a parkolóhelyek kialakításával, általában a parkolás kérdéseivel. Ezt az építésügyről szóló törvény és végrehajtási jogszabályai rendezik, a mi törvényjavaslatunkban tehát Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán tanácskoznak a képviselők £Folytatás a 2. oldalon) Az SZKP KB főtitkára távozóban a parlamentből, ahol beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jugoszláviai látogatásának harmadik napján, szerdán délelőtt beszédet mondott Belg- rádban, a szövetségi parlamentben. Az épület körül összegyűlt több tízezres tömeg a főtitkárt és feleségét lelkes fogadtatásban részesítette. Gorbacsov beszédét a jugoszláv rádió- és tv-állo- mások egyenes adásban közvetítették. A két ház együttes ünnepi ülésén részt vettek az államelnökség és a JKSZ KB elnökségének tagjai, élükön Lazar Mojszovval és Bosko Kruniccsal. A képviselők viharos tapssal köszöntötték Gorbacsovot, akinek beszédét is többször szakította félbe a taps. Marjan Rozics, a parlament elnöke megnyitójában méltatta a főtitkár jugoszláviai látogatásának és tárgyalásainak jelentőségét. Megelégedéssel szólt a két ország kapcsolatainak eredményes fejlődéséről. „A peresztrojka eszméi igen közel állnak hozzánk, jugo- szlávokhoz” — hangoztatta. Jugoszlávia támogatásáról biztosította a leszerelés érdekében kifejtett szovjet erőfeszítéseket. (Folytatás a 2. oldalon) Háttérben az amerikai gazdasági nyomás Heves tüntetések a panamai fővárosban Heves kormányellenes tüntetések voltak kedden a panamai fővárosban. Az előzmények közé tartozik, hogy a Noriega tábornokot támogató helyi vezetés — az amerikai gazdasági megszorítások miatt — továbbra sem képes kifizetni a közalkalmazottak ezreinek bérét. Az egyik legnagyobb állami kórház közelében összecsapások is voltak a tüntetők és a rendfenntartó erők között. Helyi források szerint legalább húszán megsebesültek. Megfigyelők szerint a tüntetések hátterében az a washingtoni politika áll, amely Noriega tábornok eltávolítása érdekében gazdasági nyomást gyakorol Panamára. Az egyesült államokbeli bankokban lévő panamai betétek befagyasztása súlyos válságot okoz az országban, márcsak azért is, mert Panamában az amerikai dollár a hivatalos fizetőeszköz. A Tisza Cipőgyárban A szocialista munkaverseny formai és tartalmi megújításáról határozott a martfűi Tisza Cipőgyár kollektívája. A nagyvállalat gyáraiban a munkások 85 százaléka, négyezer dolgozó vesz részt a műhelyek és a szocialista brigádok közötti versenyben. Bár eddigi eredményeik miatt nem kell szégyenkezniük, évente 70—80 ezer társadalmi munkaórát dolgoztak, 750—800 ezer forint értékben, mégis úgy vélik, hogy a versenymozgalom feltételei nem voltak egységesek, számos formai elemet is tartalmaztak, neift ösztönöztek kellő képpen a termelési feladatokra, a hatékonyság, a minőség javítására. A szocialista brigádvezetők arra tettek javaslatot, hogy brigádszerződéses versenyforma lépjen életbe. A kollektívák egységes forma- nyomtatványon rögzítsék vállalásaikat, és azok teljesítését a munkahelyi vezetők rendszeresen ellenőrizzék. Űj elemként kezdeményezték olyan szerződés megkötését is, amely növeli a brigádok közvetlen anyagi érdekeltségét, s a brigádok minden számszerűsíthető gazdasági eredményt hozó többletmunkájáért azonnal fizessen a vállalat. Az új versenyformát elsőként — kísérletképpen — két gazdálkodó egységben, a mezőtúri gyáregységben, valamint a központi gyártás és gyártmányfejlesztési főosztályon alkalmazzák, és az itt szerzett tapasztalatok alapján teszik majd általánossá. A szocialista brigádok egyéb tevékenységét, kulturális munkáját, tanulását, köz javára végzendő társadalmi cselekvését is új módon. pályázati rendszerrel ösztönzik. Az e célra összevont pénzzel segítik a tartalmasabb, színesebb kollektív nevelő munkát.
