Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
1988. MÁRCIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hát filmjeiből Az utolsó csillagharcos Tanácskozás Szolnokon Az irodalom tanítása II legjobb nevelő a közösség Száz éve született Makarenko Restellem, de Nick Castle Az utolsó csillagharcos című filmjének láttán szinte csak közhelyekben lehet gondolkozni. Ilyesmik jutnak eszembe: Nem mind Lucas, ami sci-fi! Az utalás George Lucas Csillagok háborújára vonatkozik, illetve paródiaszerű utánzatára, Az utolsó csillagharcosra. Ez utóbbi zagyvaságról netán olyasmi is eszébe jut a jámbor mozinézőnek, hogy biztos paródiát lát, az elengedett fantáziák filmes pamfletját, vagy ilyesmit... De ne vonjuk ennyire kétségbe a műfaj komolyságát, a paródiához legalább annyi alkotótehetség kell, mint a parodizált alapműhöz. Itt meg: ahol nincs, ott ne keress. Nick Castle filmje tehát szót sem érdemelne, nem ez az első rossz film amely a mozijainkba került, s bizonyára nem is az utolsó. A „bajunk” csak annyi, hogy Az utolsó csillagharcos közönségellenes közönségfilm. Értjük ezalatt, hogy várhatóan tódul majd a nép — főleg a jobb sorsra érdemes gyermekeink — ennek a filmnek a megtekintésére, amelynek gyártói „szellemileg elmaradottaknak” vélik a közönséget. Vagyis engem, téged, őt, minket, titeket, őket. Mondjuk ezt annak tudatában, hogy a világ moziközönsége már hozzászokott a sci- fik fantáziájához, vagyis az elképzelések parttalanságá- hoz. Egy jó sci-fiben minden megtörténhet, hiszen amikor A napokban ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját a Karcagi Állami Zeneiskola. A bensőséges megemlékezésen részt vettek a megye zeneiskoláinak vezetői, tanárai, Karcag oktatási és közművelődési intézményeinek képviselői, valamint az intézmény volt tanárai. Az ünnepségen Csukás István kisújszállási származású író A második emberi beszéd című értekezését Sz. Nagy Mária 8. osztályos tanuló adta elő, majd Veréb József tanácselnökhelyettes köszöntötte a jubiláló iskolát. Beszédének végén bejelentette, hogy az 1988-as évben a városi tanács rendelkezésére álló költségvetéséből kiemelt támogatást fog biztosítani a zeneiskola részére. Ezek után az intézmény növendékei klasszikus zeneszerzők darabjait szólaltatták meg, majd Szatmári Endre nyugalmazott iskola- igazgató köszöntője következett. A megemlékezés baráti találkozóval zárult. egy ilyen mozira váltunk belépőjegyet, akkor azzal is tisztában vagyunk, hogy most aztán elengedjük a fantáziánkat. A látvány hangulatában a legképtelenebb, legriasztóbb dolgokat is elhisszük. A rossz sci-fi esetében meg még a valószínűsíthető dolgokban is kételkedünk. Ez a veszély persze Az utolsó csillagharcos esetében nem fenyeget. Nick Castle filmje csak csupán a híres sci-fik kifordított paneljeiből jól, rosszul összerakott valami. Mondhatnánk semmi, hiszen ha a jól szabott zakóm levágott ujjához nagy technikai műgonddal hozzáillesztem a formatervezett. kellemes színű asztali lámpám buráját nem mondhatom, hogy alkottam valami újat. Ha mégis úgy vélem, hogy ez új, mert ilyen még nem volt, még mindig nem biztos, hogy normális vagyok! S ha netán észre veszem, hogy „művem” megtekintéséért az emberek hajlandók nekem pénzt adni, s élek is a lehetőséggel, már arra kell gondolnom: nem is vagyok én olyan bolond, mint amilyennek kinézek! Gyerekek, jön a tavasz, menjetek ki a kiserdőbe számháborúzni; legyetek nemes szívű apacs harcosok, hagyjon benneteket hidegen az utolsó csillagharcos. Játszatok jól, a mozikban most egy rossz játékot játszanak a pénzéhes bácsik! A jubileumi rendezvénysorozat e hónap 16-án nyílt tanítási nappal folytatódik, 25—26-án pedig a zeneiskola nagytermében rendezik meg a megyei rézfúvósversenyt. Személyiség és irodalom — irodalomtanítás és szemé- lyiségfarmálás lesz a témája annak a tanácskozásnak, amelyet Szolnokon rendeznek április 8-án. Az eszmecsere megnyitóját követően a Technika Házában Király István A tanár személyiségének szerepe az irodalmi művek befogadásában, Imre László a személyiség Arany János műveiben címmel tart előadást. Czine Mihály Móricz Zsigmond műveiben a személyiség kibontakozását gátló tényezők prózai ábrázolását elemzi, majd Görörn- bei András A személyiség a XX. századi magyar drámában címmel előadását hallgathatják meg a résztvevők. Délután szekcióülésekkel folytatódik a tanácskozás, amelyen előre megadott irodalmi műveket elemeznek irodalomtörténészek irányításával. Az első szekcióban Fráter Zoltán vezetésével József Attila: Kosztolányi című versét elemzik, a másodikban Imre Lászlóval Arany János Szondi két ap- ródját, a harmadikban Czine Mihály irányításával Móricz Zsigmond Oru murijának 24. fejezetét. Végül a negyedik szekciót Görömbei András vezeti, a téma Sütő András: Csillag a máglyán című drámája. A tanácskozáson elhangzottakat a részt vevő pedagógusok jól hasznosíthatják majd oktató-nevelő munkájukban, a magyar irodalom klasszikus értékeinek népszerűsítésében. Az első napon este hat órától a Debreceni Rézfúvós Együttes koncertjét hallgathatja meg a közönség a Déryné Művelődési Központ hangversenytermében. Régi szokás jubileum alkalmával a nagy egyéniség életútjának főbb állomásait idézni, a csúcsok megmutatásával követésre serkenteni az utódokat. Makarenko élete olyannyira tiszta volt s elveiben következetes, hogy ma is példa lehet a hivatásos nevelők számára, ■ ámde még többét meríthet bárki az ő ma is friss vizű kútjából, ha alkotásai, a nevezetes makarenkói életmű felé fordulunk tanúságokért. Makarenko pedagógiája ma is időszerű. Most már világosan látjuk, hogy egyetemes értékei vannak, és nemcsak a szocialista országok pedagógusai és elméleti kutatói vállalják az örökségét, hanem a nyugat-európai nevelésügy szakemberei is mind gyakrabban fordulnak a nagy szovjet pedagógushoz. Volt idő, nálunk is, másutt is, amikor egyedül ő állhatott minden iskola jelképes katedráján, amikor neve elhomályosította az elődök és a kortársak minden érdemét. Ha ezeket az esztendőket megérte volna, hevesen tiltakozott volna az istenítés, a dogmává merevítés ellen, hiszen többször is hangoztatta, hogy amit ő alkotott, az pedagógiai rendszer nem modell, amit másolni, szolgai módon utánozni lehet. És egy-egy makarenkói gondolat sem varázsige, amelynek hallattára megoldódnak az iskolai nehézségek, megjavulnak a vásott gyerekek. Van viszont egy kulcsszava az ő pedagógiájának, amely ma is érvényes, jóllehet a mostani pedagógiai divatok nem kedveznek neki: ez a közösség. Még a pedagógia világában kevésbé jártas emberek is tudják Maka- renkóról, hogy elesett csavargó, sőt: bűnöző gyerekekből igazi közösséget formált. Azt vallotta, hogy az új társadalom számára közösségi embereket kell nevelni, de közösségi gondolkodást-ma- gatartást csak közösségben lehet elsajátítaná, mégpedig nem lelkes szólamok, hanem A magyar reformkor nyitánya után álig egy esztendővel, 1826 december 16-án, Kunhegyesen végleg eldöntetett a református templom építése. A következő évben a város elöljárói felkérték Grizner József hevesi kőműves- és építőmestert, aki 48 ezer forintért elvállalta a templom összes kőműves- munkáját. Július elsején a leendő épület helyét zsinórral kijelölték, s megkezdődhetett a grandiózus munka. A nagy lendület azonban olyan ráhatások révén, mint a személyes példa és a tevé- kenykedtetés. Számára az iskola is elsősorban olyan öntörvényű közösség volt, amely a nevelőhatások megszervezésével tűnt ki a korabeli szovjet közösségek közül. A szellemi javak megszerzésének fontosságát sohasem becsülte le, de az iskolai tanitás-tanulás folyamatát is a közösségi élet gyakorlóterepének tekintette. Jelenkori ellenlábasai ezen a ponton hadakoznak vele leginkább, főleg a polgári ellenfelek vádolják meg azzal, hogy a közösségi gondolat és magatartás abszolutizálásával elnyomta az egyéniséget, így aztán végül is a személyi kultusz merev társadalmi gyakorlata nyert megerősítést pedagógiája által. A tendenciózus nyugati ellenfelek „a sztálinizmus leghívebb pedagógiai kifejezőjét” látják benne. Ezek az állítások persze végletes nézetek, igazságtalan bélyegek, mert Maka- renkótól mi sem állt távolabb, mint a személyiség lebecsülése. Aki olvasta az alapműnek nevezhető Pedagógiai hőskölteményt, az tacsakhamar lefékeződött; az építés hol tégla, hol pedig pénz hiányában egyre lassabban haladt, ráadásul 1831 nyarán az Európán végigsöprő kolerajárvány is hátráltatta a munkálatokat. Naponta ?0—25 ember halt meg, s koporsónak való deszka híján a templom köré emelt állványzatot bontogatták el a helybeliek. A következő esztendők sem hoztak semmi jót; pénz hiányában ismét többször szünetelt az építés, 1835-ben nusíthatja, hogy az ő telepén minden gyerek kezdhetett valamit, valami értelmeset az életével, önmagával, képességeivel. És az igazi közösségben a korábbi rejtett képességek is felszínre törhettek. Ancsel Éva azt írja: Makarenkónak „minden írásából az derül ki, hogy szótlanul bár, de gyönyörködött telepesei egyéniségében, és létrehozta a reális lehetősé-) geit annak, hogy ezek az oly sokféle arcú, lelkű gyerekek belevigyék képességeiket a közös tevékenységbe. A nevelőről sem gondolta, hogy annak szükséges vagy lehetséges szenvedélytelen mentorként föllépnie”. Pedagógiai és erkölcsi nézetei együtt alkotnak rendszert. Az eszmevilágát kutató szakemberek meggyőzően kimutatják, hogy az olyan erkölcsi kategóriák, mint az emberiesség, a segítőkészség, a szeretet, az őszinteség, a becsületesség, az ember tisztelete, az emberi-társadalmi értékek megőrzése, a helytállás, a felelősségtudat oly sűrűn hálózzák be eszme- rendszerét, mint testünket az erek. Nem árt ezekre az eligazító fényforrásokra is emlékeztetnünk a jubileum kapcsán, amikor napjainkban az emberek erkölcsi ellenél lóképessége oly nagy mértékben meggyengült. Marandandó életművet hagyott ránk. Kevesen tudják, hogy Nyugat-Európá- ban az említett ellenvetések dacára is Makarenko-rene- szánsz van kibontakozóban. Mind többen ismerik fel, hogy értékei egyetemes értékek. Hogy félisten lett volna a pedagógiában? Ezt leghűségesebb hívei sem állítják róla. Igaz lenne, hogy néhány állításán túlszaladt az idő? De még mennyire igaz. De hát sohasem állítottuk róla, hogy az ő tanítása kőtáblára vésett tízparancsolat. A makarenkói pedagógia csupán kincsesbánya, amelyből még nagyon-nagyon sokáig drága ércek hozhatók felszínre. pedig marhavész tetőzte a nehézségeket. így hát a gondok miatt egy évvel később felfüggesztették a templom építését. Közben Grizner Józseffel nem egyszer támadt viszálykodás, majd a kunihe- gyesi atyafiak elunván a hosszas torzsalkodást, elvették tőle a munkát. Nem sokkal ezután úgy döntöttek, hogy megépítik az egyházmegye legnagyobb templomát. A kéttomyosra egészített terveket Hild József építész készítette el, majd a munkálatokat segédjére, Streimelvogel Mihály egri mesterre bízták. A két toronyra 1844 nyarán — őszén 47,5 méteres magasságban rakták fel a csillagokat, így ha nem is teljesen befejezetten, de állt a templom. A felszentelő misét a szabadságharc lázában, 1848 őszi sikerei nyomán tartották meg, ám a templomot véglegesen 1859-ben fejezték be, amikor is kőkerítést emeltek köré, kertjébe pedig fákat ültettek. Azóta ebben a formájában látható a kun- -hegyesi református templom, amely a debreceni Nagytemplom után a második legnagyobb ilyen építmény az országban. (51x22 méteres belső terében a kétemeletes karzattal együttvéve négyezer ember fél el). A Háld József keze nyomát őrző, klasszicista épületet tavalyelőtt felújították, jelenleg orgonáját renoválják. J. J. (Fotó: T. Z.) Szombaton este tartották hagyományos szalagavató báljukat Szolnokon a Verseghy Ferenc Gimnázium diákjai. Felvételünk a nagy sikert aratott nyitótáncról készült, melyet Mo- zsonyi Albert balettmester tanított be (Fotó: N. Zs.) — ti — Zeneiskolai rendezvények Karcagon Negyven éve a muzsika szolgálatában Muszorgszkij Az ódon várkastély cimű művét klarinéton Pintér Tibor adta elő, zongorán kísért Koppányi Mária (Fotó: T. Z.) P. K. T. Nevezetes épületeink nyomában A kunhegyesi református templom A kunhegyesi reformátusokban már a múlt század elején megszületett az igény arra, hogy nagyobb templomot építsenek — annál is inkább, mert a régi már szűknek bizonyult a gyorsain sokasodó lakosság számára. (A krónikák szerint 1801-ben 3911, 1827-ben már 6279 református lakosa volt a településnek) . Az elhatározásihoz lökést adott, hogy a falu 1811-ben mezővárosi rangot kapott, emellett a helybeli gazdák voltak annyira büszkék és hival- kodóak, hogy belevágjanak egy új templom építtetésébe.
