Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
1988. MÁRCIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új nemzeti közmegegyezés kialakítására van szükség (Folytatás az 1. oldalról) remtésének jelentős állomása lehet a májusi pártértekezlet. Az évindítás tapasztalatait a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a várt változás nem következett be, a vezetés egyelőre nem tudta arra kényszeríteni a gazdálkodó egységeket, hogy azok a hatékonyság javításával, a szerkezetátalakítás meggyorsításával változtassanak a maguk és a népgazdaság helyzetén. Az új adórendszerre való átállás viszonylag simán, zökkenőmentesen zajlott le. leginkább a pénzügyi folyamatok technikai kezelése okozott problémát. Az általános árbejelentési kötelezettség április elsejei feloldásával kapcsolatban Grósz Károly kiemelte: a kormány álláspontja változatlanul az. hogy az áremelkedés idei évre meghirdetett 15 százalékos mértéke tartható. A mezőgazdaságról szólva elismerését fejezte ki az ágazat eredményeiért, a jövedelmezőség és a hatékonyság Húsvéti felkészülés Igazodnak a vásárlók igényeihez Az élelmiszerkereskedelem már az év elején megkezdte a felkészülést a húsvéti ünnepekre, hogy ilyenkor szokásos hagyományos élelmiszerekből, elsősorban a füstölt árukból legyen elegendő. Azzal számolnak, hogy a több mint 10 százalékos áremelkedés miatt kevesebb füstöltáru fogy majd mint tavaly. A termelőkkel kötött megállapodások alapján azonban mindenütt tartalékolnak arra az esetre, ha netán a forgalom mégis a vártnál nagyobb lenne, összességében 3200 tonna füstölthús- forgalomra számítanak, ezen belül igyekeznek -z olcsóbb termékekből, például a csülökből többet beszerezni. A termelőktől a drágább füstölthúsokból is elsősorban k:sebb súlyú darabokat rendeltek. Az egész sonkákat, az úgynevezett parasztsonkákat a vevők kívánságára a kereskedők darabolják is az üzletben. egyidejű javításáért. Elmondta, hogy a kormányzatban megvan a szándék az agrárolló szűkítésére, de a hatékony eszközök egyelőre hiányoznak. Végezetül szólt a hitelkorlátozások okairól, hatásairól — A vállalatoknál a terven felül keletkezett tavalyi többletnyereség, a bankok nagyobb összegű hitelnyújtása és a népgazdasági tervben eleve előirányzott pénzkivonás indokolttá tette a hitelszűkítő intézkedéseket. A hiba az volt, hogy nem szelektíven és nem fokozatosan történtek ezek a lépések. A pénz kivonásáról továbbra sem tudunk lemondani, d" a folyamatot időben jobban széthúzzuk. A történtekért a közvélemény előtt a kormány a felelős, s bár e'őttünk a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok, a felelősséget nem akarjuk áthárítani: intézkedni fogunk, hogy a jövőben ilyen szakmai tévedés ne fordulhasson elő — mondotta befeiezésül Grósz Károly. (Folytatás az 1. oldalról) millió forintos forgalmat bonyolítottak, és a mérleg szerinti eredményük 2,25 millió forint lett. Megszilárdult a pénzügyi fegyelem, a költségeikkel szigorúan bántak, áruik export-aránya pedig jelentősen javult. Szólt a szövetkezet elnöke arról a jelentős szervezeti változásról is, amire év közben került sor. Megszűnt a Tiszavidék Szövetkezeti Közös Vállalat, és április 1-jé- től az áfész vette át a Szolnoki Skála Aruházat. Az áruház a tervezett forgalmát a szervezeti változás ellenére túlteljesítette, és egész évben csaknem 450 millió forintos forgalmat bonyolított. Az áfész igazgatósága különböző tagsági ügyekről is Sájékoztatta a küldötteket. Ez szerint a szövetkezet taglétszáma megközelíti a tizenhatezret, s közülük több mint tizennégyezren rendelÉrtékesit a TÖGE Többhasznti tömegtakarmány: a cukorkukorica Minőségi váltás kezdődött a tömegtakarmány-termesz- tésben a Tiszai öntöző Gazdaságok együttműködésének kezdeményezésére és irányításával. A cukorkukorica a felhalmozott energiát nem keményítőként a szemekben, hanem a teljes növényben, a szárakban és a levelekben egyszerű és összetett cukrok formájában raktározza. Előnye, hogy szárazságtűrő, másodvetésre is alkalmas, s a magas cukortartalom a koraőszi fagyokig zölden tartja a leveleket. Az új, intenzív tömegtakarmányt a tavalyi kísérletek során az ország 46 gazdasága 2500 hektáron termelte sikerrel. A Tisza öntöző Gazdaságok együttműködésének irányítója, a Tiszaföld- vári Lenin Tsz a nagyüzemek tavaszi vetéséhez 750 mázsa vetőmagot értékesített, ez a mennyiség körülbelül háromezer hektár cukorkukorica termesztésére elegendő. keznek teljes értékű, ötszáz forintos részjeggyel. A tagság bizalmát jelzi, hogy 2,4 millió forintértékű célrészjegyet is jegyeztek tavaly a szövetkezetnél, s így az összes célrészjegy-állomány meghaladja már a 38.6 millió forintot. A jó eredmények nyomán — a felszólaló küldöttek megerősítették hozzászólásaikban, hogy — helyesek a szövetkezet üzletpolitikai célkitűzései; a kilátások jók. * * * Szombaton küldöttgyűlést tartottak a Karcag és Vidéke Áfésznál is. Az eseményen részt vett többek között dr. Tóth József, a Mészöv elnökhelyettese, valamint Borsos Lajos, a Kunmadara- si Nagyközségi Tanács elnöke is. A szövetkezet igazgatósága eredményes évről adhatott számot a 139 küldött előtt, így ők is bizakodva vághatnak neki az 1988-as esztendőnek L. M. L. Hárommilliárdos forgalom a Szolnoki Áfésznál Jászalsószentgyörgyön Szobrot állítottak névadójuknak Ünnepi közgyűlés a Petőfi Termelőszövetkezetben Évtizedes hagyomány már, hogy ilyentájt, március idusán kulturális programok keretében emlékeznek meg a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc eseményeiről és névadójukról, a •kor legendás költőjéről a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz szocialista brigádjai. A múlt hét péntekén tizenkét kollektíva nyolcvan tagja adott számot az 1848—49- es történelmi események valamint Petőfi Sándor életének, költészetének, ismeretéről. Idősebb és fiatalabb té- esztagok egyaránt lelkesen készültek a szellemi erőpróbára. A szövetkezet cipőüzemében dolgozó tizenéves lány a Szeptember végént szavalta társai nagy tetszésére, a traktoros brigádvezető a költőnek Az Alföld című költeményét tolmácsolta meglepő átéléssel, a • magtáros pedig Petőfi-dalok éneklésére vállalkozott. Az évforduló tiszteletére szervezett kulturális program központi eseményére szombaton délelőtt került sor. A jászberényi zeneiskola úttörőzenekarának térzenéje a község apraját-nagy- ját kicsalogatta a téeszbeliek által a település szélén kialakított jubileumi parkba. Hogyne lett volna ott, aki csak tudott, hiszen a Szent- •györgyön élő mintegy 1300 család közül kevés lehet, amelyik a kenyerét a téesz- ben kereső családtag, vagy a háztáji gazdálkodás révén ne kötődne a Petőfi Téesz- hez. Fekete Tibor a szövetkezet elnöke először a néhány nap előtti nemzetközi ünnepük alkalmából az asz- szonyokat, lányokat köszöntötte, akik a cipőüzem révén •immár nagyobb számban vesznek részt a közös gazdaság munkájában, mint férfi tagtársaik. A továbbiakban a negyvennyolcas forradalom és szabadságharc jelentőségét méltatta és a té- esz névadójának életéről, munkásságáról emlékezett meg az elnök. Az ünnepi beszédet követően az előző nani jubileumi vetélkedőt megnyert Petőfi traktorosbrigád vezetője és a szövetkezetiek által patronált úttörőcsapat képviselője leplezte le Zilahi Zoltán jászfényszarun szobrászművésznek a téesz felkérésére készített egész alakos Pető- fi-szobrát. Az időjárás kegyes volt az ünneplőkhöz, a lehulló lepel alól kimagas-’ ló bronzalakon még megmegcsillant a Nap, miközben a községi szervezetek képi- viselői elhelyezték lábánál a koszorúikat. A résztvevők ezután Dávid Sándor jász- szentandrási fafaragó által készített és ugyancsak az eseményen átadott erdélyi díszkapun át a téesz központi telepére vonultak, ahol már az időközben eleredt eső sem zavarhatta meg az ünnepi közgyűlés hangulatát. A jubileumi park kialakítását, a névadónak méltó és maradandó emléket állító szobornak az avatását a szövetkezet sok év óta eredményes és dinamikusan javuló gazdálkodása tette lehetővé. A közgyűlésen ezért a munkában élenjárók elismerésére is sort kerített a vezetőség. Értékelték a Szebb, emberibb környezetért címmel a téeszben tavaly meghirdetett társadalmi akciót is, amelynek sikerét fémjelzi a települést szépítő-gazdagító Petőfi-park is. Talált József, a szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke a TOT által adományozott Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést vette át, 'két dolgozónak a Termelőszövetkezetért plakettet, negyvennégy téesztagnak pedig a Kiváló dolgozó elismerést adták át a jászalsószentgyörgyi téesz szombati jubileumi, ünnepi közgyűlésén. T. F. A Minisztertanács irányelvei az árszínvonal-növekedés rövid távú mérséklésének szükségességéről és eszközeiről A Minisztertanács áttekintette az adóreformmal együttjáró termelői és fogyasztói árrendezést és elemezte az év eleji áremelkedéseket. Megállapította, hogy az eddig bekövetkezett változások összhangban vannak a népgazdasági előirányzatokkal. Az év elejei gazdasági folyamatok, egyes külpiaci áremelkedési irányzatok mellett is reális törekvés a tervezett árszínvonal betartása. Egyes vállalatok ugyanakkor nagyobb áremelkedésre számítanak, s ezért várakozó állásponton vannak saját áraik emelését illetően. Ebben megnyilvánul a gazdálkodók azon törekvése is, hogy az adóreform és a múlt évi szigorú kormányzati döntések hatását áremeléssel semlegesítsék. A vállalatoktól kiinduló áremelések a fogyasztói árakat is emelnék, s ezzel a lakosságot sújtanák. Az egész társadalomnak érdeke fűződik ezért az ilyen indíttatású áremelések elkerüléséhez. Ehhez szükséges, hogy a vállalatok fegyelmezett magatartást tanúsítsanak, s mellőzzék az indokolatlan és túlzott áremeléseket. Ez most a társadalmi közmegegyezés egyik lényeges kritériuma. Az adóreform úgy került végrehajtásra, hogy a bruttó bérek személyi jövedelem- adó miatti emelkedését a kereseteket terhelő adók mérséklése összességében kiegyenlítette a vállalati szférában. A januári termelői árak tehát a vállalatok döntő többségében fedezetet nyújtottak a vállalati többlet bérköltségre. A gazdálkodók jelentős része nagyobb mértékű béremelést hajtott végre 1987 utolsó két hónapjában, amely az idei jövedelmeket is emeli. A kormány elvárja, hogy ennek a gazdasági növekedésben, a hatékonyság javulásában legyen fedezete, s azt a gazdálkodók ne az árak emelésével teremtsék meg. A gazdálkodók egy részénél a termékek nem korszerűek, drágák, szervezetlen a termelési, értékesítési folyamat, ezért a mai kevesebb pénz mellett irántuk a kereslet is csökken. Mindez oda vezet, hogy a régi struktúrában kihasználatlanul maradhatnak a kapacitások, és tovább emelkednének a termelési költségek. Sok jel bizonyítja, hogy a gazdálkodók a kapacitás-kihasználatlanság többletköltségeit elsősorban belföldi vevőikre igyekeznek áthárítani, s nem csekély részük ellenvetés nélkül tudomásul is veszi azt. A kormány felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen törekvéssel szemben minden gazdálkodó — beleértve a kereskedelmet is — éljen az alku lehetőségével. Az áralkuban rejlő inflációmérséklési lehetőséget, ami minden felhasználónak, kereskedőnek elemi érdeke, a gazdaságirányító szervek intézkedései nem helyettesíthetik. Az 1988-ra tervezett 15 százalékos árszínvonalnövekedés a januári intézkedések és részben még a múlt évi áremelések hatásaként nagyobb részt kitöltött. Ezek után árváltozásra csak a vállalati kapcsolatokban, a szabadáras körben kerül sor, amelyek átlagos mértéke az áremelkedések várható időbeliségét is figyelembe véve legfeljebb 6 százalék lehet, s így az összfogyasztói ár- szint éves szinten mintegy 2 százalékkal még emelkedik. Ennél gyorsabb ütemű áremelkedés viszont a 15 százalékos árszínvonal-növekedés betartását már lényegesebben veszélyeztetné. Központi kezdeményezésű fogyasztói áremelés ez évre nincs több tervezve. Az áremelkedések tervezett keretek között tartása érdekében: 1. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a népgazdasági tervben már elhatározott és ez év április elején életbe lépő vasúti áruszállítási tarifaemelésen tújmenően, közvetlen áremelő hatású, vagy költséget, adókat növelő központi intézkedéseket nem hoz. Elvárja, hogy a vállalatok is megtartóztatást tanúsítsanak, hatékonyságjavulással, költségmegtakarítással kerüljék el áraik emelését. 2. A Minisztertanács utasította a gazdaságirányító szerveket, hogy amikor áremelésről az érvényes jogszabályok alapján ítélkeznek, vegyék tekintetbe: az adóreform során rendezett egyszeri költség- és adónövekmények nem ismerhetők el újabb áremelő tényezőként; a személyi jövedelem- adót is tartalmazó bérköltségnövekedés újabb áremelésre nem adhat okot; csak azok az anyag- és energiaköltség-növekmények háríthatok át, amelyeket gazdasági hatékonyság javításával már nem lehet kompenzálni. E követelményeket észszerűen egyeztessék össze a külpiaci árak változását követő belföldi áralakulással is. 3. A Minisztertanács utasította a gazdaságirányító szerveket, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a káros monopolhelyzetek letörését célzó intézkedésekre, anpak érdekében, hogy mérséklődjenek az erőfölényben alapuló áremelések a vállalati együttműködésben. 4. Egyes gazdaságirányító és érdekvédelmi szervek gyakran a támogatások növelését pártfogolják, vagy újak megállapításáért szállnak síkra. Támogatások odaítélésével áremeléseket csak látszólag lehet elkerülni, valójában azonban a támogatás növelése rontja a gazdasági-pénzügyi egyensúlyt, növeli az inflációs nyomást. Ezért a kormány elengedhetetlennek tartja a támogatási törekvések lényeges mérséklését, a régi jövedelempozíciók tényleges többletteljesítmény nélküli, központi visszarendezésének elutasítását. 5. Az áremelési törekvések mérséklése nemcsak a kormánytól, hanem a társadalmi és érdekvédelmi szervezetektől is elkötelezett magatartást igényel. Előfordul, hogy egyes érdekvédelmi szervek saját területükön támogatják az áremelési törekvéseket, ugyanakkor elvárják, hogy az árszínvonal ne legyen magasabb a tervezettnél. E kettő együtt nem valósítható meg. A kormány ezért kéri e szervezeteket, hogy az árak kérdésében a népgazdasági követelményeket tekintsék mérvadónak saját munkájukban is. A kormány bízik abban, hogy a jelen állásfoglalásban megfogalmazott kötelezettségek kölcsönös megtartásával olyan helyzet alakítható ki, amely az infláció gyorsulását megakadályozhatja, az áremelkedések keretek között tartását lehetővé teszi. Az érdekelt gazdálkodók közötti árkonzultációs rendszer szélesítése, a kínálat bővítését szolgáló állami gazdasági intervenció erősítése és esetleg az import növelése még tovább segítheti az áremelések mérséklését, vagy elkerülését. A Minisztertanács határozott álláspontja, hogy ilyen körülmények között az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségének fokozatos feloldása gazdasági érdekeinkkel összhangban van és az árarányok folyamatos és indokolt korrekciója a gazdálkodók egymás közti megegyezésével történhet a megfelelő színvonalú kínálat biztosítása érdekében. Az irányelvek minden érdekelt fél által történő korrekt betartása az árak emelkedésének keretek között tartását jól szolgálja. Sokféle vasipari termék készült már a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezetben, hajókéményt azonban még nem gyártottak. Most viszont egyszerre kettőt is készítenek a Ganz-Danubius Óbudai Hajógyára részére. A gyárral kötött kooperációs szerződés szerint az idén több mint négymillió forint értékben szállítanak különféle vasszerkezeteket a hajógyárnak (Fotó: T. K. L.)
