Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-14 / 62. szám

Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! .. < XXXIX ért. 62.1688. márciu. u„ hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Minisztertanács irányelvei a2 árszínvonal-növekedés rövid távú mérséklésének szükségességéről és eszközeiről a 3. oldalon II legjobb nevein a közösség Makarenko pedagógiai munkásságára emlékező írásunk az 5. oldalon A szerkesztőseg postájából Válogatás olvasóink leveleiből, észrevételeiből a 4. ol­dalon Közel-keleti rendezés Arafat bírálta Shultzot Ma kezdődik a szovjet—jugoszláv csúcs Gorbacsov Jugoszláviába látogat Mihail Gorbacsov és fele­sége a jugoszláv Államel­nökség és a JKSZ KB El­nökségének meghívására hét­főn négy napos hivatalos baráti látogatásra Belgrád- ba érkezik. Lazar Mojszov- val, az Államelnökség elnö­kével a kétoldalú államközi kapcsolatok továbbfejleszté­séről és időszerű nemzetkö­zi kérdésekről, Bosko Kru- niocsal, a JKSZ KB-elnök- ség elnökével pedig a párt­közi együttműködés erősíté­séről, valamint a nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom helyzetéről, fel­adatairól folytat tárgyaláso­kat. Közös nyilatkozatot is kiadnak, amely megerősíti* az 1955-ös moszkvai és az 1956-os belgrádi szovjet—Ju­goszláv deklarációk elvei­nek érvényét és — értesü­lések szerint — azokat to­vább gazdagítva a jövőbe mutató dokumentum is lesz. Az SZKP főtitkára Belg- rádban a szerb, majd kétna­pos vidéki körútja során Ljubjanában a szlovén, Dubrovnikban pedig a hor- vát köztársaság párt és álla­mi vezetőivel is megbeszélé­seket folytat. Látogatásának eredményeiről közös közle­ményt hoznak nyilvánosság­ra. Jasszer Arafat elvetette a közel-keleti rendezésre vo­natkozó amerikai tervet, mert az nem teszi lehetővé, hogy a PFSZ közvetlenül ve­gyen részt a nemzetközi bé­kekonferencián. A PFSZ ve­zetője Tuniszban nyilatko­zott a New York Tdmesnak. Arafat egyben bírálta, hogy George Shultz közel- keleti látogatása alkalmával és figyelmen kívül hagyta a palesztinokat. „Shultz min­denkivel találkozott, kivé­ve a palesztinokat” — álla­pította meg Arafat. Üj nemzeti közmegegyezés kialakítására van szükség Grósz Károly a KSZE Növénytermesztési Rendszer közgyűlésén Jászalsószentgyörgyön szombaton leplezték le a téesz névadójának, Petőfi Sándornak a szobrát, Zilahi Zoltán alkotását. A szoboravatásról és az azt követő ünnepi közgyűlésről szóló beszámolónk a 3. oldalon (Fotó: T. F.) Kereskedelem, felvásárlás, ipar Szombaton évzáró közgyűlést tartott Szekszárdon a KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vál­lalat. A 11 megyére kiterjedő termelési rendszer központjá­ban rendezett tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el- nöke.­A közgyűlés küldötteit — akik 257 termelőszövetkeze­tet, 29 állami gazdaságot és 13 ipari vállalatot képvisel­tek — Lakatos Csaba igaz­gató tájékoztatta a tavalyi év eredményeiről. Elmondta, hogy 1987-ben 13 növényi kultúrát integráltak és külö­nösen a kukorica-, a búza- és a napraforgótermelésben értek el sikereket a partner­gazdaságok. A KSZE több mint 50 féle agronómiái, műszaki és közgazdasági szolgáltatást nyújtott, példá­ul 25 ezér fajta gépalkat­rész forgalmazásában vett részt. A termelési rendszer az idén megfelelő szójater­melési és -feldolgozási tech­nológiák kipróbálásával, át­adásával az eddiginél jobban hozzá akar járulni a fehér­jeprogram sikeréhez. A vitában Grósz Károly is szót kért. Elöljáróban az or­szág politikai közhangulatát értékelte, rámutatva: a tár­sadalom egésze a szocializ­musban képzeli el jövőjét, elfogadja a párt vezető sze­repét, azt, hogy a jelenlegi tulajdonviszonyokban nem következik be változás, s hogy a szocialista világkö­zösséghez való tartozásunk is alaptétel. A közhangulat­ban mégis észrevehető a jö­vőtől való félelem, a türel­Mozdulni kell! Március közepén járunk, és lassacskán vége a gaz­daságban a visszatekintés, az értékelés időszakának. Befejeződnek a szövetke­zeti zárszámadások, és a vállalati termelési tanács­kozások napirendjén is a jövő feladatai veszik át a főszerepet a múlt év törté­néseitől. Elhangzottak a „milyen volt?”, a „mit hozott?” és a „mi okozta?” kérdések, s a legtöbb helyen a vá­laszokat is sikerült, több­kevesebb pontossággal megadni rájuk. É kérdé­sek helyét most már — re­mélhetőleg — a „hogyan tovább?” veszi át. Eltelt két és fél hónap, s közben a tömegkommu­nikáció „'bombázni” 'kez­dett bennünket a január valamint a február ada­taival; szórta ránk a szá­mokat és egyéb tényeket, amikből egyre világosab­ban tűnik elő a szokásos év eleji kép. Vagyis: ér­zékelhetően alig változott valami; a szükséges el­mozdulás lassúbb a -kelle­ténél. A gazdaságban megint elkezdődött egy, a leg­több tekintetben nem szokványos esztendő, ami­nek első két hónapjában mégis alig történt valami is másként, mint az eddi­gi évkezdések során. Pe­dig a szokvány esztendő­inkről annyiszor 'bebizo­nyosodott már, hogy nem sok jót tartogatnak a szá­munkra. Hiába változtak a játékszabályok, hiába változott — némiképpen — a színtér is, a „játéko­sok” csak nehezen tudják felvenni a megkívánt tem­pót. Ügy tűnik, I tovább késnek azok a gazdasági folyamatok, amiknek üd­vös voltáról — és sajnála­tos késéséről — miniszte­rek nyilatkoznak -nap mint -nap, tehetetlen türelmet­lenséggel. A vállalatok je­lentős része ugyanis a megszokott tempóban „játszik” tovább. Akadozik a foglalkozta­tás és munkaerőgazdálko­dás ésszerűsítése; 1988-ban is több gyenge, életképte­len gazdasági egységet kénytelen magával „hur­colni” a magyar gazdaság, mint amennyit elbírna. A gazdálkodó szervezetek az utóbbi időben talán soha nem indultak még neki, ilyen -nehéz és olykor gyenge átlagos kondíciók­kal az új évnek, mint most. És lehetne sorolni tovább késlekedésünk je­gyeit, miként a következ­ményeit is. Március közepét írunk, nemsokára vége az év el­ső negyedének. A figye­lem most már igazán az 1988-as esztendőé, végre! Kell is. hogy a kibontako­zásé legyen, mert nem késlekedhetünk. Mozdul­ni kell! L. Murányi László Karcagon is jó évet zártak Pénteken tartotta évzáró és értékelő küldöttgyűlését az ország második legnagyobb fogyasztási- és értékesítési szövetkezete, a Szolnok és Vidéke Áfész. A megyeszékhely helyőrségi művelődési otthonában rendezett esemény ven­dége volt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Németh László, a Szolnoki Városi Pártbizottság titkára és Szent■- endrei Gyötgyné, a KPVDSZ megyei titkára. Képviseltet­ték magukat azon községek tanácsai is, amelyek az áfész működési területéhez tartoznak. metlenség, a követelözés, helyenként az elért eredmé­nyek, értékek lebecsülése. — A mai helyzet egyszer­re igényli a problémák sok­oldalú politikai és szakszerű gazdasági elemzését — hang­súlyozta. — Üj nemzeti köz- megegyezésre van szükség, s ez az új nemzeti egység nem lehet olyan hosszú távú és széles bázisú, mint az 1957- ben kialakult. A társadalom minden rétegének az alap­kérdésekben kell megegyez­nie, abban, hogy minőségi gazdálkodásra van szükség, abban, hogy a gazdaság esetleges működőképtelensé­ge miatt hosszú távra lema­radnánk a világ élvonalától. Grósz Károly hangsúlyoz­ta, hogy a kívánt fordulat elérésének, az egység megte­(Folytatás a 3. oldalon) Baráti kapcsolatok Külpolitikái kommentárunk a 2. oldalon Az igazgatóság beszámoló­ját Sárosi Béla szövetkezeti elnök terjesztette a küldöt­tek elé. Örömmel mondotta, hogy a cég az 1987-re elő­irányzott üzletpolitikai cél­kitűzéseit teljesítette, és rekordszámba menő pénz­ügyi eredményeket könyvel­hetett el az esztendő zárása­kor. Az árbevétel (a forgalom) meghaladta tavaly a há- rommilliárd forintot, aminél csak a Győri Áfész produ­kált az országban többet. Ez 58,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi érté­ket. Nemcsak az árbevétel számít azonban rekordnak, hanem a 85,8 millió forint­nyi nyereség is, ami 37 szá­zalékos növekedés 1986-hoz képest. A szövetkezet tevékenysé­gében változatlanul megha­tározó volt a kiskereskede­lem, mivel innen származott tavaly az összes árbevétel­nek több mint kétharmajda. A sorban a felvásárlási ága­zat következik, amely tavaly is dinamikusan fejlődött, s összesen 239 millió forintos forgalmat hozott. Ehhez az ágazathoz kötődik a szövet­kezet exporttevékenysége is. Nyulat, gyümölcsöt, zöldség­féléket és mézet összesen hatmillió dollár értékben si­került eladni tavaly tőkés piacokra, jelentősen túltel­jesítve ezzel a terveket. Az áfész 52 vendéglátó egysége csaknem 179 milliós forgal­mat bonyolított, s az ipari tevékenység is fejlődött ta­valy óta. Újabb jelentős beruházá­sok esztendeje is volt 1987. összesen csaknem 13 mil­lió forintot fordított ilyen célra a szövetkezet. Ennek révén 1200 négyzetméterrel gyarapodott a kiskereskedel­mi bolthálózat, s ez jelentő­sen javított a lakossági ellá­tás színvonalán. A Zöldért Leányvállalat is — amelyet a megyei zöldért vállalat megszűnésekor ala­pított az áfész — eredmé­nyes évet zárt 1987-ben, s bizonyította, hogy lehet ezt "a tevékenységet is nyeresé­gesen csinálni. Csaknem 130 l(Folytatás a 3. oldalon) Megyei rangadót játszottak Tőrőkszentmiklóson vasárnap, a labdarúgó NB ni Tisza-cso- portjában. A sötétmezes hazaiak 2:l-re kikaptak a Jászberényi Lehel SE-től. Képűnkön az első vendéggól szerzőjét, Ládit igyekszik szerelni Rupa. Ugyancsak vendégként győzött Nyíregyházán az NB Il-es Szolnoki MÁV MTE l:0-ra. Tudósításaink a hétvége sportese­ményeiről a 7—8. oldalon (Fotó: T. Z.) Kelendő a magyar libamáj Az év első két hónapjá­ban növekedett a baromfi- felvásárlás. A Baromfiter­melők Egyesülésének adatai szerint januárban és fébru- árban 56 ezer tonna élő ba­romfit adtak át a feldolgo­zó vállalatoknak a termelő- szövetkezetek, az állami gazdaságok, az áfészek, a baromfitermelő szakcso­portok és a kistermelők. A felvásárolt mennyiség csak­nem 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A termelés felfutása na­gyobb lehetőséget kínált az export növelésére is. Egyre nagyobb keletje van a li­bamájnak, amelyért víM szonylag jól fizetnek a nyu­gat-európai piacon. Két hó­nap alatt 150 tonna libamá­jat vásároltak a francia, az NSZK-beli és a japán ke­reskedők; az eladott meny- nyiség 50 százalékkal ha­ladja meg a két hónapra tervezettet. Az egyesülés tagvállalatai ez évre a tavalyit 3,5 szá­zalékkal meghaladó meny- nyiségű. összesen 507 ezer tonna élő baromfi felvásár­lását tervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom