Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-18 / 41. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 18. Ki lesz az új elnök? Vajon ki lesz Ronald Rea­gan utódja? Egyszerűen nincs ember, aki most erre a kérdésre válaszolni tudna. Ehhez az amerikai közvéle­mény túlságosan megosztott és a választási rendszer túl­ságosan bonyolult. A szisz­téma lényege: a jelöltek úgy­nevezett caucusok (pártta­nácskozások), valamint elő­választások segítségével ros- tálódnak meg a választása esztendő elején. Ezt a két nagy párt, a republikánusok és a demokraták konvenció­ja, elnökjelölt-jelölő kong­resszusa követi a nyáron, vagy kora ősszel. Ekkor már csak két „legény” marad a porondon. Novemberben dől el, hogy közülük ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az előcsatározások mind­két „műfajában” megtörtént az első lépés. Az első párt­tanácskozásra a minap a kukoricájáról híres Iowa ál­lamban került sor, és ezen a valószínű utód, George Bush alelnök, némi szenzációt keltve, csak a harmadik helyre került, míg legkomo­lyabb pártonbelüli ellenfelei Robert Dole szenátor lett az első. / Most azonban Iowánál és a párttanácskozásnál fonto­sabb, az amerikai elnökvá­lasztások történetében ha­gyományosan igazi szeizmog­ráfnak számító eseményre került sor: előválasztásra egy kis, de a lakosság ösz- szetétele miatt többé-kevés- bé tipikus New Hampshire államiban. Amerikai közeg­ben ez az első komolyabb rosta. Mivel a választásokhoz sok-sok pénz kell, nem egy támogató New Hampshire után dönti el, érdemes-e to­vább támogatnia egy-egy je­löltet. Annál is inkább, mert a politikailag meglehetősen közömbös amerikai átlag­polgár egyszer azokat fo­gadja kegyeibe a későbbiek­ben, akik New Hampshire- ben sikeresnek bizonyultak. Magyarul: ennek az önma­gában nem perdöntő szon­dázásnak óriási a reklámje­lentősége. George Bush stábja első­sorban ezért szurkolt, hogy az alenök New Hampshlre- ben viszavághasson Dóié­nak. Ez sikerült (a voksok 38 százalékával), de az ellenfél így is veszélyesen sok vok- sot szerzett (kerek harminc százalékot). Nem túlzás te­hát a kommentároknak az a megfogalmazása, hogy „az alelnök megmentette esélye­it”. A másik, a demokrata tá­borba a papírforma érvénye­sült: a New Hampshire-rel szomszédos és gazdaságilag jelentős Massasuchetts állam görög származású szenátora vezet riválisai előtt. E párt­ban kitűnően szerepelt a né­ger lelkész, Jesse Jackson szenátor, fehérek szavazatá­val is bizonyítván, hogy ha elnök nem is lehet, hatalmi pozíciók elosztásakor feltét­lenül számolni kell majd vele. Harmat Endre VSZ—NATO A két katonai tömb újabb bécsi konzultációja A Varsói Szerződés hét és a NATO tizenhat tagállamá­nak képviselői szerdán Bécsben újabb ülésen fog­lalkoztak az európai hagyo­mányos fegyverzet és fegy­veres erők csökkentéséről tartandó tárgyalások mandá­tumának kérdéseivel. A megbeszélésen az álláspon­tok további közeledése je­gyében folytatták az infor­mációcserére és az ellenőr­zési rendszerre vonatkozó előírások megvitatását. Ezen a napon volt éppen egy éve annak, hogy a hu­szonhárom ország képvise­lői megkezdték bécsi kon­zultációikat a hagyományos haderő csökkentését célzó európai tárgyalásokról. E tárgyalásokat a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületé kezdeményezte 1986 nyarán a budapesti fel­hívásban, céljukként azt ja­vasolva, hogy mintegy öt év leforgása alatt 25 száza­lékkal csökkentsék Európá­ban a hagyományos haderőt, s egyidejűleg jelentősen mér­sékeljék a harcászati nuk­leáris fegyverzetet is. A New Hampshire-ben tartott előválasztáson az amerikai el­nökjelöltségre pályázó politikusok közül a republikánusok­nál George Bush jelenlegi alelnök (képünkön), a demokra­táknál pedig Michael Dukakis szerezte a legtöbb szavazatot (Telefotó: AP — MTI — KS) lentős javításáról kezdődtek tárgyalások a két német ál­lam megbízottai között ked­den Berlinben. Nyugat-Ber- lin vasúti összeköttetéseit az NDK vasútja biztosítja. Az NDK államfőjének tavalyi bonni látogatásakor elvi megállapodás született arról, hogy tárgyalásokat kezde­nek az NSZK és Nyugat- Berlin közötti vasúti menet­idő csökkentésének lehetősé­geiről. BONN Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdán háromna­pos konzultációra Washing­tonba utazott. Ronald Rea­gan elnökkel és George Shultz külügyminiszterrel el­sősorban a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás kérdé­seiről tanácskozik. BUDAPEST A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés aláírásának 40. évfordu­lója alkalmából táviratvál­tásra került sor az MSZMP Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, valamint az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa között. MOSZKVA Moszkvában az amerikai nagykövetség épületében hétfőn a kora délutáni órák­ban tűz ütött ki. A helyszín­re érkezett tűzoltó egységek húsz perc alatt eloltották a tüzet — jelentette a TASZSZ hírügynökség. BERLIN Nyugat-Berlin és az NSZK közötti vasúti közlekedés je­A Ganz Danubius Tiszafüredi Darugyára felvesz gépészmérnököket, gépészüzemmérnököket, gyakorlattal rendelkező gépésztechnikusokat műszaki munkakörökbe. (tervező, technológus stb„) Családosok részére lakást biztosít. A lakás biztosításánál mérnök házaspár, illetve mérnök-közgazdász házaspár előnyben részesül. Jelentkezni lehet a gyár sze­mélyzeti vezetőjénél. Ganz Danubius Tiszafüredi Darugyára 5351. Tiszafüred, örvényi út. Telefon: 11-333. (449) A “ ■ » ‘ ' JL ■ .!■■■. I... .1. ...I... ■ t.i.. 1.1 ii.TTij-i ....i 1 1 1 ni |K 1 t . H L Uii mimőtmliiiilm =£ Tajvan erjedésben „Ha az ellenzék képes 50 százaléknál több szavazatot szerezni, akkor a Kuomin- tagból ellenzéki párt lesz.... Műivel azonban folytatjuk a demokratizálást, bizonyos vagyok, hogy megőrizzük fö­lényünket'. Ez a kijelentés február elején Washington­ban hangzott el a Kuomin­tang 37 éves főtitkár-helyet­tesének, Ma Jing-csounak a szájából. Ma, aki a Harvard Egyetemen szerzett diplomát, hozzátette: a szigeten az egy főre eső évi nemzeti jövede­lem immár meghaladja az ötezer dollárt, úgyhogy meg­ért a helyzet a demokratizá­lásra. Washington jelentősen be­folyásolja a sziget belpoliti­káját. Amerikai nyomásra születtek meg az utóbbi évek olyan intézkedései, mint a szabad tőkeáramlás engedé­lyezése. a vámok csökkenté­se. a valutaügyletek szigorú állami ellenőrzésének meg­szüntetése. Az állami ellen­őrzésnek nyilván része volt abban, hogy a nem egész húszmillió lakosú Tajvan (Japán után) a világ máso­dik legnagyobb valutatartalé­Petrovszkij Iránban Iránban folytatott megbe­széléseket Vlagyimir Pet­rovszkij szovjet külügymi­niszter-helyettes. Látogatá­sáról szerdán közölt jelentést a TASZSZ hírügynökség. A teheráni külügyminisz­tériumban megtartott kül­ügyminiszter-helyettesi szin­tű szovjet—iráni konzultáci­ón nagy figyelmet fordítot­tak az iraki—iráni háborúra és a Perzsa-öbölben kiala­kult helyzetre. A szovjet fél kifejtette a Szovjetunió elvi álláspontját az iraki—iráni háború mielőbbi befejezésé­ről. Hangsúlyozták, hogy az igazságos és átfogó rendezés alapjául az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának 598-as számú határozata szolgál. Mindkét fél nyugtalanságát hangoz­tatta amiatt, hogy példátla­nul megnőtt az Egyesült Ál­lamok haditengerészeti je­lenléte az Öbölben. Izrael II katonai ügyészség vizsgálata Az izraeli katonai ügyész­ség vizsgálata megerősítet­te: az izraeli hadsereg tagjai élve el akartak temetni négy palesztin fiatalt Kfar Szá­léin falu határában — ismer­te el sajtóértekezletén Barak tábornok, az izraeli hadsereg második számú vezetője. Ba­rak súlyos és elfogadhatatlan cselekedetnek minősítette az akciót, de leszögezte: az ese­mény után sem mondanak le arról, hogy erővel törjék le a palesztinok lázadását. Az eseményre február 5- én került sor a Nablusz kör­nyéki kis falu, Kfar Szalem határában. Egy őrjárat négy palesztint arra kényszerített, hogy bontsák le az úton kö­vekből emelt akadályt, majd a katonák felettesüktől, egy őrmestertől arra kaptak pa­rancsot, hogy ütlegeljék a fiatalokat. Ezután egy mé­lyedésben arccal a föld felé fektették őket, s egy buldó­zerrel 30—40 cm vastagság­ban földet hordottak rájuk. Szemtanúk szerint a felet­tes azt is megparancsolta a jármű vezetőjének, hogy hajtson rájuk, de az megta­gadta az engedelmességet. Az Öböl térségében Csökkentik az amerikai hadihajók számát A Pentagon kedden beje­lentette hivatalos döntése nyomán, miszerint csökken­tik a Perzsa-öbölben, illetve annak közelében állomáso­zó amerikai flotta létszámát, visszavonják az Iowa csata­hajót és annak két kísérő hajóját, s rövidesen kivonjak az öböl térségéből az Oki­nawa helikopterhordozót is. A Fehér Ház szóvivője kü­lön aláhúzta azonban, hqgy a döntés „nem jelent válto­zást az Egyesült Államok po­litikájában”, csupán annák következménye, hogy a flot­ta jelenleg feladatait kisebb létszámmal is elláthatja. A csökkentésre vonatkozó javaslatot még Frank Car- lucci hadügyminiszter janu­ári szemleútján készítették el, s akkor már napvilágra kerültek a most közzétett részletek is, a végleges dön­tés azonban csak most szü­letett meg. A flottaegységek között van efw — az Arab-tengeren állomásozó — repülőgéphor­dozó is. A Szovjetunió ja­vaslata szerint a hajózás sza­badságát ENSZ-zászló alatt működő nemzetközi flottá­nak kellene biztosítania, ezt azonban az Egyesült Álla­mok elutasította. Sevardnadze válaszüzenete Erősödjön a biztonság a Földközi-tengeren is A Szovjetunió nem kíván­ja fokozni a Földközi-tender térségében állomásozó hadi­tengerészeti erejét abban |az esetben, ha az amerikai kor­mányzat is eláll saját erői­nek növelésétől — húzza plá az a válaszüzenet, amelyet Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a szovjet kormány nevében küldöttj a Földközi-tenger menti | el nem kötelezett államoknak. Előzőleg az érintett orszá­gok képviseletében a jugo­szláv külügyminiszter Edu­ard Sevardnadzénak küldött üzenetében üdvözölté a ta­valy decemberben aláírt szovjet—amerikai szerződést a közepes és kisebb hatótá­volságú nukleáris fegyverek leszereléséről, és kifejtette, hogy a szerződés remélhető­leg kedvező hatással lesz a Földközi-tenger medencéjé­nek térségében lévő atom- és egyéb fegyverzet csökken­tésére. A szovjet külügyminiszter válaszában rámutatott: a Szovjetunió véleménye sze­rint a Földközi-tenger tér­ségében lévő nukleáris szembenállás szintjének csökkentése, az oda nem tar­tozó országok katonai tá­maszpontjainak felszámolá­sa, a térségben lévő hadi­tengerészeti erők aktivitásá­nak visszafogása, valamint a térségbeli bizalom és bizton­ság megteremtése mindin­kább elodázhatatlan. Az NDK-beli Waren város kö­zelében szovjet SS—12 típusú ra­kétákat tesznek konténerekbe. A Szovjetunió — az NDK-val és Cseh­szlovákiával kö­tött megállapodás értelmében — a washingtoni ra­kéta-egyezmény ratifikálása előtt megkezdi a két országban a ha­dászati-harcmű­veleti rakéták le­szerelését (Telefo­tó: ADN — MTI — KS) Éleződik a hatalmi harc kát, 70 milliárd amerikai dollárt halmozott föl. A demokratizálás kereté­ben — amely már a január derekán elhunyt Csang Csing-kuo elnök utolsó évei­ben megkezdődött — a taj­vani kormánypárt jelentős reformokat hagyott jóvá, amelyek lehetővé teszik a tajvani lakosoknak, hogy be­látható időn belül maguk vá­lasszák meg parlamenti kép­viselőiket. A terv értelmé­ben fokozatosan növelik a tajvani születésű képviselők számát a 312 tagú törvény­hozó testületben, a Jüanban és a 940 tagú Nemzetgyűlés­ben, amely voltaképpen elek­tort testület: hat évenként egyszer ül össze, hogy meg­válassza az elnököt és az al- elnököt. Az előbbinek kéthar­mada áll „kontinentális” képviselőkből, az utóbbiban pedig mindössze 80-at vá­lasztottak tajvaniak. Hogy kik a többiek? Nyolcvanas, kilencvenes éveikben járó aggastyánok, akiket még 1947-ben, a kontinetális Kí­nában választottak hon­atyává. Az „erős ember” tá-^- vozásával Tajvan óhatatla­nul a vezetés valamiféle kol­lektivizálása felé sodródik. Nemcsak az ellenzéken,] a Kuomintangon belül | is megtalálható az a nézet, hogy a többpártrendszer fo­kozatos kifejlesztésével kéll Tajvant „emészthetetlenné” tenni a Kínai Népköztársa­ság számára. Érdekes adát, hogy 1987 januárjában I a tüntető pekingi diákok — akik végülis Hu Jao-pa]ng bukását előidézték fennhan­gon feltették a kérdést: „Választások Tajvanon? jÉs nálunk miért nem?”. 1986-ban ugyanis a még­üresedett parlamenti tiszt­ségek betöltésére részleges választásokat tartottak. | A Demokratikus Haladó Párt országosan a szavazatok 22 százalékát nyerte el, Tajpej- ben 31, Kao Hsziungban le­dig 38 százalékot szerzett. Azóta három további pár- tocska alakult. Az új par­toknak egyetlen tabut kell tiszteletben tartaniuk: | a „függetlenség” szót. Nincs félreértés. A vezető körök­ben attól tartanak ugyanis — nyilván ok nélkül — hogy ha Tajvan lemondana a kon­tinentális Kína visszaszerzé­sének elméleti igényéről, vagyis függetlenné nyilvání­taná magát, akkor a KNK katonai támadást indítana a sziget ellen. A pártoknak te­hát kizárólag „önrendelke­zésről” és „nagyobb demok­ráciáról” szabad beszélniük. A közvélemény egy része mindenképpen a független­ség mellett van. Emellett so­kan a status quo fenntartá­sára voksolnak, és van aki a két német állam közti modus vivendi mintájára képzeli el a KNK-val való szomszédság jövőjét. Kér­dés, hogy a fiatalabb gene­ráció számára mennyire csá­bító a Peking által meghir­detett „Egy ország — két rendszer” politika. Tekintettel a hadsereg ha­talmas befolyására, önként merül fel a kérdés: lehetsé­ges-e államcsíny Tajvanon, ha a katonák megelégelik a reformokat? A válasz: alig­ha: A Kuomintang ugyanis kifejlesztette a hadseregben a politikai biztosok minden­re kiterjedő rendszerét, amelynek akkora a befolyá­sa. hogy még a vezérkari fő­nök se igen intézkedhet a saját szakállára. Az azonban nem kétséges: a Kuomintan­gon belül az a többségi né­zet, hogy a nemzetbiztonság fontosabb a politikai reform­nál. Farkas Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom