Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 3. Kommentár Koivisto sebe Az igazi csatározás az ál­lamfői posztért csak most kezdődik Finnországban. Ed­dig a küzdelem simának, előre lefutottnak látszott. A minap azonban módosult a kép, miután az észak-európai ország szavazópolgárai az el­nökválasztás első fordulójá­nak végeredményével igen­csak meglepték a világot — és valószínűleg önmagukat is. A Helsinkiben is favorit­nak hitt Mauno Koivistót az első menetben nem erősítet­ték meg államfői tisztségé­ben, hanem az ugyancsak vasárnap és hétfőn megvá­lasztott elektori testületre bízták a végső döntést. Miért? Miért határoztak így a finnek? Mégsem len­nének elégedettek Koivisto elnöki tényeked ésével? Vagy akad más, megítélésük sze­rint rátermettebb politikus az államfői posztra? Egyál­talán merre tart Finnország, netán jobbra? Kérdés kér­dés után, és még nem is tel­jes a gondolatsor, amelyen most óhatatlanul sokan „vé­gigfutnak” a világban. Ha jobban megnézzük a dolgokat, kiderül, hogy meg­lehetősen összetett a helyzet. Valóban Koivisto volt a fa­vorit. Ám most tartottak *dő- ször közvetlen elnökválasz­tást ebben az országban, s .ezért a finnekkel feltehető­en egy kicsit „elszaladt a ló”. Másrészt, és erre nem Koi­visto elnöki tevékenysége kapcsán derült fény, már nem olyan feltétlen a biza­lom a szociáldemokraták, iránt, mint hosszú ideig volt. Ezt bizonyították a tavaly tavaszi választások eredmé­nyei, s az új kormánykoalí­ció, amelyben a konzervatív nemzeti koalíciós párt je­lenti a másik fő erőt a szo­ciáldemokraták mellett. Az igazsághoz hozzátartozik ugyanakkor, hogy előzőleg a kormányalakítási tárgyalá­sok során az addigi patner centrumpárt egyeduralmi szerepre tört. Emellett a szociáldemokrata Koivisto személyes pechje, hogy most már elszántan harcol az ál­lamfői posztért a centrum­párt igen ambiciózus és nép­szerű vezetője, Paavo Väy- rynen egykori külügyminisz­ter. Valószínűleg az ő sze­mélye okozhatta a legna­gyobb zavart a szavazóknál. Váyrynen ugyanis sok finn meglátása szerint alkalmas az államfői posztra — de csak Koivisto után. Ezt is meggyőzően tükrözte az el­ső forduló végeredménye. Eszerint Koivisto toronyma­gasan az első helyen vég­zett, a szavazatok csaknem 48 százalékát szerezte meg, míg a második Väyrynennek a voksok 20 százalékával kel­lett megelégednie. Mindazonáltal a szavazás utáni első sajtóértekezleten Koivisto adott hangot csa­lódottságának. Az. hogy nem kapta meg az abszolút több­séget az első fordulóban, szemmelláthatóan fájdalma­san érintette. S ez a seb, ismerve a finn lélek érzé­kenységét, valószínűleg mé­lyebb lesz. mint amilyennek a szavazók kalkulálták az urnáknál. Kocsi Margit Űböl menti háborúról Rizskov és Tarik Aziz tárgyalásai A Szovjetunió eltökélten fellép amellett, hogy Irak és Irán konfliktusa az ENSZ BT tavaly nyáron hozott 598-as számú határozata alapján mielőbb befejeződ­jék — mondta a szovjet kormányfő. Nyikolaj Rizs­kov kedden tárgyalt Moszk­vában Tarik Aziz iraki mi­niszterelnök-helyettessel, kül­ügyminiszterrel. Rizskov szerint a Szovjet­uniót aggodalommal tölti el az Öböl menti háború elhú­zódása, és megengedhetet­lennek tartja az Egyesült Államok, valamint más nyu­gati országok haditengeré­szeti erejének nagyfokú ösz- szevonását az Öböl térségé­ben. A Szovjetunió javasla­ta szerint az Öbölben a nem oda tartozó hadihajókat kö­zös ENSZ-haditengerészeti erőknek kell felváltaniuk. A baráti légkörben lezaj­lott találkozón Tarik Aziz kijelentette: Irak teljes mér­tékben támogatja a regioná­lis jellegű konfliktusok fel­számolására irányuló szovjet külpolitikai törekvéseket. A varsói és a gdanski rendzavarásról A kormányszóvivő cáfolata Jelentéktelen incidensek­nek minősítette Jerzy Urban azokat a gdanski és varsói rendzavarásokat, amelyek­re vasárnap, a február else­jétől érvényes áremelések bejelentése után került sor. A kormány szóvivője szo­kásos keddi nemzetközi saj­tóértekezletén cáfolta azokat a nyugati híreket, amelyek szerint ezrek tüntettek vol­na a két városban és össze­tűzésre került volna sor a felvonulók és a rendőrség között. A valóságban — mondotta — Gdanskban és Varsóban a szokásos helyen, vagyis a Szent Brigitta, il­letve a Szent Szaniszló szé­kesegyház körül tartott — a nézőkkel együtt is csak alig néhány száz személy — „be­mutató jellegű” felvonulást a nyugati tv-kamerák előtt, hogy azt követően békésen hazatérjen. A kormány — fejtette ki a szóvivő — tudatában van annak, hogy a jelentős, átlag mintegy 40 százalékos ár­emelés nem váltott, mert nem is válthatott ki osztat­lan örömet a lakosság köré­ben. Továbbra is nehéz az ország társadalmi és gazda­sági helyzete, de nem olyan, amelyben a társadalom „a barikádokra menne” a gaz­dasági szükségszerűséggel szemben. A szóvivő cáfolta, hogy a párt apparátusában és az állami hivatalokban különleges, a többi dolgozóé­nál nagyobb béremelések lennének. Kérdésekre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy a varsói román nagykövetség előtt hétfőn a lengyel re’nd- fenntartó erők a hivatalos román politikát bíráló ki­sebb tüntetést akadályozták meg. Jerzy Urban végezetül em­lékeztetett arra, hogy a leg­magasabb szintű magyar— lengyel találkozók bizonyí­tották: a két ország vezetői valamennyi kérdésben azo­nos, vagy egymáshoz igen közel álló véleményt képvi­selnek. PEKING Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára kedden fogadta Gáspár Sán­dort, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját. Gáspár Sán­dor. aki szakszervezeti kül­döttség élén szombat óta tar­tózkodik a Kínai Népköztár­saságban, az utóbbi napok­ban szívélyes és elvtársi lég­körben tárgyalásokat folyta­tott Ni Cse-fuval, a Kínai Országos Szakszervezeti Slzö- vetség Végrehajtó Bizottsá­gának elnökével és más szakszervezeti vezetőkkel. PESAVAR öten meghaltak és har­mincán megsebesültek hét­főn a pakisztáni Pesavar- ban, amikor a város piac­terén felrobbant egy para­dicsomládába rejtett pokol­gép. A halálos áldozatok kö­zött három afgán menekült és két pakisztáni állampol­gár volt. BÉCS A Waldheim osztrák ál­lamfő háborús múltja ügyé­ben kutató nyugatnémet tör­ténész, Manfred Messer­schmidt kedden Jugoszlávi­ába érkezett, hogy eredeit- ben tanulmányozza a leg­újabb, hírek szerint Wald- heimre súlyosan terhelő do­kumentumot. Londonban Angol— nyugatnémet villámcsúcs Margaret Thatcher brit kormányfő és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár két és félórás londoni tárgyalá­saik befejeztével tartott kö­zös sajtóértekezletükön ked­den hangoztatták, hogy mindketten a Közös Piac ag­rárpolitikai-pénzügyi válsá­gának megoldását kívánják, de elismerték, hogy a módo­zatokat illetően nem sikerült áthidalniok lényegbevágó nézeteltérései két. Thatcher asszony szerint találkozójuk „építőszellemű” volt, „igen kemény viták­kal”. Kohl „jó légkörűnek” minősitette megbeszélései­ket, de — mint mondotta — „nagyon göröngyös utat kell megjárnunk” a Közös Piac mezőgazdasági túltermelésé­nek csökkentésére. „Tettünk némi haladást, de továbbra is eltérnek né­zeteink az agrártermék-fö­löslegek kezelésmódját ille­tően. Márpedig ez az alap­vető kérdés nemcsak a közös mezőgazdasági politika, ha­nem az EGK költségvetésé­nek nagyságrendje tekinte­tében is” — hangsúlyozta Margaret Thatcher. Az NOK-ban Szabadon engedik a letartóztatottakat Stephan Krawczyk és fe­lesége, Freya Klier, akik ha­zaáruló kapcsolataik miatt voltak letartóztatásban, ké­relmüknek megfelelően, a törvényes előírásokat figye­lembe véve, kedden elhagy­ták az NDK-t és az NSZK- ba távoztak — jelentette kedden az NDK hírügynök­sége. A hét végéig várhatóan szabadon engedik mindazo­kat a személyeket, akiket a Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht emlékére január 17-én rendezett tömegfelvo­nulás megzavarása miatt tartóztattak le, s egy részü­ket már el is ítélték — je­lentette be kedden Wolfgang Vogel berlini ügyvéd, aki az iigv megoldása érdekében néhány napja kapcsolatban áll Rehlinger bonni állam­titkárral. BT-szavazás Az amerikai vétó visszhangja Izraelben lelkesen üdvö­zölték, az araib országok jó része és a PFSZ mély csaló­dásának adott hangot a megszállt palesztin terüle­tek lakossága ellen folyta­tott izraeli gyakorlatot el­ítélő BT-határoaattjervezet hétfői amerikai elvetjése mi­att. A jeruzsálemi rádió az izraeli véleményeket össze­gezve kedden azt hangoz­tatta, hogy a Washington részéről bejelentett mostani „vétó” is megmutatta, „tel­jes a nézetazonosság az Egyesült Államok és Izrael között”. A következtetés: a megszállt területek problé­májának rendezéséhez csak­is az arab szomszédokkal folytatandó közvetlen tár­gyalások vezetnek el. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, akinek rendezési in­dítványából csupán egy — időszakosnak szánt — töre­dék, a „moratóriumötlet” aratott sikert a washingto­ni látogatáson, Párizsban ér­tesült a BT-beli amerikai szavazásról. Egyértelmű csa­lódással jelentette ki erről: a jelen helyzetben a „vétó” semmin nem segít. Genii leszerelési értekezlet Megkezdfidött az ű| ülésszak Kedden megkezdődött a genfi leszerelési értekezlet ülésszaka. Az ülésszakot az értekez­let soros elnökeként Ha­rald Rose, az NDK nagykö­vete nyitotta meg. A tanácskozáson negyven állam küldöttségei — kö­zöttük a Meiszter Dávid nagykövet vezette magyar küldöttség — vesznek! részt teljes jogú tárgyalófelek­ként, akiknek teljes egyet­értése szükséges a döntések meghozatalához. Az előzetes napirend sze­rint az ülésszak a genfi leszerelési értekezlet hosz- szabb távra meghatározott, a leszerelés minden kérdé­sét felölelő témakörei! közül az év folyamán a követke­zőkről tárgyal: a nukleáris robbantási kísérletek betil­tása; a nukleáris fegyverke­zési verseny megszüntetése és a nukleáris leszerelés; az atomháború megelőzése és az ehhez kapcsolódó ügyek; a vegyi fegyverek kérdése; az űrfegyverkezési verseny megakadályozása; az atom­fegyverekkel nem rendelke­ző országok nukleáris biz­tonságának nemzetközi sza­vatolása; áz új tömegpusz­tító fegyverek és a radioló­giai fegyverek; a leszerelés átfogó programja; jelentések az ENSZ közgyűlésnek. A tanácskozás első tíz napjának plenáris ülésein a küldöttségek általános vitát folytatnak majd és elfogad­ják a részletes munkaprog­ramot. Várkonyi Péter csütörtö­kön szólal fel a plenáris ülé­sen. Kisiklott és felborult a Szovjetunióban Jaroszlavl mellett, a Volgán átívelő hídnál egy tehervonat. Az egyik sérült va­gon erősen mérgező anyagot szállított, és ezért a mentőala­kulatok tagjai gázálarcban közelítették meg. A körzet lakóit kiköltöztették (Telefotó: TASZSZ — MTI — KS) A Budapesti Bútoripari Vállalat jászberényi bútorgyára felvételre keres budapesti kétműszakos munkahelyre asztalos, géplakatos, elektroműszerész szakmunkásokat; továbbá betanított faipari gépmunltásókat, legkevesebb 8 általános iskolai végzettséggel. Valamilyen szakkép­zettséggel rendelkezők előnyben. bubm* A napi Budapestre történő utazáshoz autóbuszt biztosí­tunk. Jelentkezés Hoffcr György üzemvezetőnél, Jászberény, Lazovi K. u. 2. (672) A sárkány évében Kínai—szovjet határtárgyalások Kínában — a holdnaptár szerint még csak február végén lépnek be a „sár­kány évébe” a szovjet lapok viszont már az év fordulóján latolgatták, hogy kinek mit hoz „az erős állat éve”. Elő­relépés lesz-e abban a kínai—szovjet tárgyalássorozatban, amely a napok­ban újult fel a határ keleti szakaszát megvizsgáló szakbizottság moszkvai eszmecseréjével. A kínai és a szovjet tárgyalófél a múlt év őszén nem a csillagjósláshoz, hanem az aprólékos, elmélyült munkához kötötte a majda­ni sikert. Az időpont bizonytalansága nem cso­da. A kínai—szovjet határ nemcsak a világ leghosszabb szárazföldi határa — egyesek hét és fél ezer kilométer hosz- szúra becsülik, a keleti szakaszon a „szárazföldi” határt folyók képezik —, de a történelmi tehertételeket tekintve is az élre kívánkozik a politikai geog­ráfiában. Az eddigi megoldási kísérle­tek sem kecsegtetnek közeli megoldás­sal. A térképről manapság ismert határ alig több mint százéves, a határkérdés újabb keletű: 25—30 éves. A határvo­nal a múlt század közepén alakult ki, a Csing-dinasztia hanyatlásának korá­ban, amikor a cári birodalom erőtelje­sen terjeszkedett keleti irányba, a nyu­gati hatalmakkal versengve sorozatban kötötte a Kínára nézve nem kedvező szerződéseket. A kínaiak a cári Orosz­országgal kötött szerződéseket a rom­lásnak indult kínai—szovjet viszony időszakában, az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kezdték „egyen­lőtlenekként” emlegetni. A határpolé­mia a hatvanas évek végén véres ösz- szecsapásokká fajul, elsősorban az Usz- szuri Damanszkij (Csenpao)-szigetnél. A kínaiak erőszakkal próbáltak ér­vényt szerezni annak a felfogásuknak, hogy a határ nem az Amur és az Usz- szuri (Hejlungcsiang, Vuszuli) jobb partján, a kínai parton húzódik, ha­nem valamivel beljebb, a folyón. A kí­nai felfogás lényegében azon a nemzet­közi jogban is ismert elven alapul, hogy a fősodorvonal alkotja a határt, azaz a folyó legmélyebb pontjairól kép­zeletben kiinduló függőlegeseket a fel­színen összekötő, szintén képzeletbeli vonal. Ennek az érvelésnek helyt adva több száz kisebb-nagyobb sziget illet­né meg Kínát. A dolgot bonyolítja, hogy ezeket a szigeteket, homokpado­kat az év tetemes részében víz borítja, a víz elhordja egy részüket, s másutt „építi fel” őket Politikai döntés kellett ahhoz, hogy a szovjet fél a nemzetközi jogban is elfogadott elveket részesíti-e előnyben, vagy a kínai—orosz szerződésekben foglaltakhoz ragaszkodik. Az első állás­pont kerekedett felül, Mihail Gorba­csov vlagyivosztoki beszéde ezt tükröz­te. Még a vlagyivosztoki beszéd évé­ben — 1986-ban megállapodás született New Yorkban Sevardnadze szovjet és Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter között az 1978-ban megszakadt határ­tárgyalások felújításáról. Egy évvel később az új határtárgyalások máso­dik fordulójáról kiadott közleményben is rögzítették az elvi megállapodást: ezentúl kínai—szovjet viszonylatban is „hajózható folyók esetében a fő hajó­zási csatorna középvonala képezi a ha­tárt, míg nem hajózható folyóknál a fősodorvonal, vagy a főág közepe.” A moszkvai szakértői megbeszélések megtartását az sem akadályozta, hogy a szovjet fél részmegállapodások soro­zatát is elfogadhatónak tartja, míg a kínaiak egyetlen megállapodást szeret­nének. Pozitív megközelítésként érté­kelhető, hogy értesülések szerint a kí­nai fél nem erőltette a múltszázadi szerződések jellegével kapcsolatos dis­putát, s területi igényekkel sem állt elő. (A legutolsó dokumentálható, mérvadó, kínai állásfoglalásokban 80—90 ezer, majd 30—40 ezer négyzetkilométernyi területek hovatartozását vonták két­ségbe.) Az eddigi tárgyalási fordulókban az is nyilvánvalóvá vált, hogy mindkét fél számára a szó szoros értelmében stratégiai fontosságú a Habarovszk vá­rosánál, az Amur és az Usszuri össze- folyásánál elterülő Medve-sziget ügye. A 350 négyzetkilométer nagyságú szi­get a múlt században úgy keletkezett, hogy a torkolattól délre a szárazföldet átvágták, 100 kilométer hosszú csator­na köti össze az Amurt és az Usszurit. Szovjet felfogás szerint a határt a csa­torna alkotja, a kínai megítélés az, hogy a hátár a folyókon húzódik, a szibériai nagyvárostól puskalövésnyire. Mindez azonban ma • már nem aka­dálya annak, hogy kínai teherszállító hajók ne használhassanak más szov­jet kikötőket, s felújult a kereskedelmi hajóforgalom a kínai és a szovjet oldal között. Az Amur-völgy hasznosításának keretében ismét fontolgatják, hogy kö­zösen vízierőművet építenek a folyón. Ha a terv megvalósul, örökre víz alá kerülnek olyan szigetek is, amelyek ho­vatartozásáról ma még tárgyalnak. ♦ Sarkad! Kovács Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom