Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

1988. FEBRUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hamarosan üzembe helyezik a Martfűi Nö vényolajgyár új, raaghéjtüzelésű gőzkazán­ját. A maghéj hasznosításával így a gyár önmaga állítja majd elő a működéséhez szükséges energia mintegy 70 százalékát Fotó: T. K. L. Átalakulóban az értékpapírpiac SZALMAZSÁKBAN VAGY BEFEKTETVE? KÖZLEMÉNY az 19871 évi gazdaságpolitikai Irányelvek megyei megvalósításáról A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy megyénk gazdaságának a teljesítménye az 1987. év gazdaságpolitikai irányelveinek megfelelően, de ütemében attól eltérően vál­tozott. II. Ismét szaporodnak a ma­gyar értékpapírpiacról szóló hírek. A közelmúltban tőzs­dei napot tartott 22 magyar pénzintézet, és a találkozó­kat rendszeressé tették. Most már minden héten egy alkalommal egymás kö­zött adják-veszik a forga­Az első napról szóló hír­adásokból az is kiderült, részvényeket nem tudtak vá­sárolni az érdeklődő pénz­intézetek, mert nem volt kí­nálat. A vállalati kötvé­nyeknél viszont a kínálat sokkal nagyobb volt. mint a kereslet, ezért az eddig köz­readott árfolyamoknál va­lamivel alacsonyabb áron találtak gazdára a vállalati kötvények. Az is az első nap krónikájához tartozik, hogy sok lakossági kötvényt kí­náltak egymásnak a bankok, de mégsem kötöttek üzle­tet, mert inkább a rövidebb lejáratra szóló értékpapírok iránt volt nagy a kereslet. Az összegzés jól mutatja, hogy átalakulóban van az értékpapírpiac. Az elmúlt évben közel annyi kötvényt bocsátottak ki, mint amenv- nyit a korábbi években ösz- szesen, értékük ma már Vagyonjegy, Az elmúlt évben hozott intézkedések hatására to­vább bővül a skála, megis­merkedhetünk a vagyon­jeggyel is. Ezt egy adott vállalat saját dolgozói vá­sárolhatják önkéntesen és csak egymás között adhat- ják-vehetik a speciális ér­tékpapírokat. (Az árfolyam alakulása tükrözheti, ki mennyire bízik saját cégé­ben.) A vagyonjegyre évről évre osztalékot fizetnek, ami a vállalati eredménytől függ. A vagyonjegy kibocsátásá­nak alapvető feltételeit ma­gasabb szintű jogszabályok rögzítik, például a kibocsá­tott vagyonjegyek értéke nem haladhatja meg a vál­lalat saját vagyonának a fe­lét. Az egyéb feltételeket viszont, köztük azt például, hogy a jövedelmezőség alap­ján mennyi legyen az oszta­lék, már a vállalat határoz­hatja meg. Üjfajta speciális értékpa­pír lesz majd a kincstár- jegy. Ezt az állam bocsátja ki a költségvetési hiány fi­nanszírozására. Jellemzői közé tartozik, hogy mind­össze néhány hónapra veszi igénybe a költségvetés ily módon a pénzt. A kincstár- jegy kibocsátásáról, és arról, hogy a költségvetési hiány hány százalékát lehet az ér­tékpapír árából fedezni, lomban levő értékpapírokat. Az első nap mérlege 100 millió forintos forgalom volt, ennyi kötvény kelt el, a ko­rábbinál reálisabb árfolya­mon, hiszen a kereslet-kíná­lat szabályozta, hogy kinek mennyit ér a kötvény. meghaladja a 20 milliárd fo­rintot. S az év végén rend­kívül sok lakossági kötvényt hoztak forgalomba, így túl­kínálat alakult ki. Ráadásul az új adórendszertől, inflá­ciótól való félelem csökken­tette a vásárlási kedvet, a bankokban a korábbinál na­gyobb készletek halmozód­tak föl. Az értékpapírpiacot azon­ban nem lehet csak a válla­lati és a lakossági kötyé- nyekre szűkíteni. Egymás után alakulnak a részvény- társaságok, a tulajdonosok kezében tehát egyre több részvény halmozódik föl. Ennek ellenére ezek az ér­tékpapírok alig cserélnek ma gazdát. Ügy tűnik, az érdekeltek vállalkozásuk si­kerében bízva, a nagyobb osztalékra számítva, inkább megtartják e papírokat. kincstárjegy mindig az Országgyűlés ha­tároz. (Egyelőre még nem kerültek ilyen értékpapírok forgalomba.) A kibocsátás menete szerint először a bankok vásárolhatnak kincs­tárjegyet, majd tovább ad­hatják akár a lakosságnak is. A paletta jóval szélesebb, mint gondolnánk; a piac te­hát még közel sem érte el lehetőségének határait. Az már viszont egy másik kér­dés. hogy a lakossági köt­vények piaca a jelenlegi formák mellett nemigen fej­lődhet dinamikusan. Hiszen már most nagyobb a kínálat, mint a kereslet. De a kész­pénzforgalmi adatok szerint változatlanul sok milliárd forint van a háztartásokban; kedvező megtakarítási for­mák bevezetésével, újfajta értékpapírok piacra dobásá­val ezeket a pénzeket elő lehet csalogatni. Az egyre erőteljesebben szerveződő magyar értékpa­pírpiac mind nagyobb sze­repet játszhat a megtakarí­tási hajlandóság növelésé­ben. a tőkeáramlás felgyor­sításában. Mert ha jól bele­gondolunk, ez a cél. Az át­menetileg egyik területen le­csapódó pénzek máshol ked­vezőbb befektetési formát találhatnak, és elősegíthetik a gazdasági növekedést. L. M. Kezdődik a vita A KISZ KB iakáspotitikai koncepciójáról Néhány nap múlva az if­júsági szövetség különböző szintű szervezeteiben meg­kezdődik a KISZ KB lakás­politikai koncepciójának vi­tája — a testület egy héttel ezelőtt fogadta el a lakás- gazdálkodás és intézmény- rendszere átfogó korszerűsí­tésére vonatkozó és most a KISZ-tagság körében meg­vitatásra bocsátott .javaslat- tervezetét. A gyorsaság nem véletlen; a KISZ Központi Bizottsága a tagság legszé­lesebb körének véleményé­re, elképzeléseire alapozva dolgozza ki végleges kon­cepcióját, hiszen ennek alán­ján képviselheti érdemben az ifjúság érdekeit a lakás- gazdálkodás átfogó reform­jának kidolgozásakor. Az ifjúsági szövetség kon­cepció-tervezetét kidolgozó munkacsoport abból indult ki, hogy ma már nem ele­gendő a jelenlegi lakásgaz­dálkodási rendszer, illetve egyes elemeinek a tovább­fejlesztése, a lakásépítés, -elosztás és -támogatás ed­digi elveit és gyakorlatát alaojaiban kell megváltoz­tatni. A KISZ KB új és komp­lex lakáspolitikai koncep­ciója tartalmazza a támoga­táspolitika egységes elveire és eszközeire, a bérlakás­rendszer megújítására, a la­kásépítés pénzügyi rendsze­rére és a lakáskínálat bőví­tésének lehetőségeire vonat­kozó javaslatokat. (Folytatás az 1. oldalról) gép részére gyártott lakatos- ipari termékekből és az Ag- roker megrendelésére készí­tett középnehéz boronákból származó tavalyi bevétele is meghaladta az előző évit. A tervezettnél nagyobb árbe­vétel és az előirányzott nye­reség megközelítése elfogad­ható, évi 76 ezer forintos ke­resetet biztosított a téeszbe- lieknek, év végi részesedést viszont — az önelszámoló egységek teljesítményétől függően differenciáltan — csak átlagosan 10 és fél szá­zalékot fizethettek ki a zár­számadás után. A közösből származó keresetet jól ki­egészítette viszont az a jöve­delem. amire azok a tagok tehettek szert, akik 178 hek­tárnyi háztáji földjüket mák. burgonya. bab, borsó és zöldségfélék termesztésével hasznosították. I. A megyei székhelyű válla­latok, valamint a nem me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek együttes hozzájáru­lása a népgazdasági jövedel­mekhez mérséklődött. A költségvetési kapcsolatok egy részét közvetlenül nem tartalmazó, úgynevezett ere­deti jövedelmek csökkentek. Mérséklődött, illetve stagnált a hozzáadott érték is. A mezőgazdaságban a hoz­záadott érték a bruttó ter­melési érték emelkedésétől kissé elmaradóan növeke­dett. A vállalatok, illetve nem mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek nyeresége — szoros összefüggésben a támogatások növekedésével — a termelésbővülés ütemét meghaladóan emelkedett. A megyei ipar külkereske­delmi értékesítése X—2 szá­zalékkal csökkent. A nem rubel elszámolású kivitel 0,5 —1 százalékkal emelkedett, a rubel relációjú értékesítés 3,5—4,5 százalékkal mérsék­lődött. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek exportmutatói kedvezőbbek. A rubel elszámolású kivitel elérte, a nem rubel irányú pedig meghaladta a tavalyit. A külpiaci igények eredmé­nyesebb kielégítését gátolták az esetenként lassú alkal­mazkodás mellett az alap­anyag és alkatrészellátási ne­hézségek, ezek minőségi problémái, szocialista relá­cióban a szűk kontingensek. Kiemelkedő nem rubel ex­port dinamikát ért el többek között az Aprítógépgyár, a MICOOP, a karcagi Népmű­vészeti és Háziipari Szövet­kezet, a mezőtúri Fazekasok Népművészeti és Háziipari Szövetkezete, a Hüngaro- therm Gépgyártó Leányvál­lalat. Az exportáló gazdálkodók devizakitermelése szélsősé­ges, az önköltségszintű dol­lár kitermelése 10— és 65 fo­rint között szóródik. Az élel­miszeripar kitermelési mu­tatói a kedvezőtlenebbek. A megye gazdaságának be­ruházásai többségükben a korábbi években megkezdő­dött fejlesztések folytatásai. Elsősorban a prioritást élve­ző célokhoz kapcsolódtak, így a növény- és állatte­nyésztéshez, illetve az export árualap fejlesztéséhez. A ter­melő infrastruktúra beruhá­zásai közül termelésbe állt a martfűi gázmező, megépült Kunhegyes és Kunszentmár- ton gázellátását biztosító ge­rincvezeték, a tervezett ütemben folytatódott a szol­noki telefonközpont szerelé­se. Részben a téesz által „me­nedzselt" intenzív háztáji te­rület jó bevételeinek és hasznának a példája, rész­ben az adó- és árreformnak a várható hatása a korábbi­nál több kisúji téesztagot késztet arra, hogy ne pénz­ben vagy morzsolt kukoricá­ban váltsa meg idén a ház­táji földjét. A megnöveke­dett igények — a tavalyi 178 helyett 1988-ban már 283 hektár háztáji földön szán­dékoznak intenzíven gazdál­kodni a tagok — nem köny- nvíti a közös gazdaság dol­gát. Kisebb nagyüzemileg művelt területen kell ugyan­is eleget tennie a szövetke­zetnek a tegnapi küldöttgyű­lésen jóváhagyott 1988-as vállalásának; a MÉM mun­kaprogramjában meghirde­tett 5,5—6 százalékos terme­lésnövelésnek. T. F. A megyei ipar termelése 1—2 százalékkal növekedett, elmaradt célkitűzéseinktől. A fejlődés a tanácsi és a szövetkezeti szektorban a di­namikusabb. A termékkibo­csátás a múlt évinél egyen­letesebb volt. A munka ter­melékenysége 2,5—3,5 száza­lékkal javult. Folytatódott az ipari ter­mékstruktúra átalakítása. A vállalatok, ipari szövetkeze­tek többsége lépéseket tett a gyártmányszerkezete módo­sítására. 1987-ben érezhetően nagyobb erőfeszítések voltak szükségesek a kapacitások lekötéséhez, a megfelelő ren­delésállomány eléréséhez, az értékesítéshez. A törekvések eredményességét kedvezőt­lenül befolyásolták az alap­anyagellátás zavarai (kohá­szati anyagok, karbamid, foszfor, bőr, textíliák, stb.), illetve ezek áremelkedése. Az élelmiszeripari vállala­tok termelése a tervüktől kissé elmaradt. Bővítette termelését a növényolajipar, a söripar. A célkitűzéseknek megfelelően folytatódtak a magasabb feldolgozottságot biztosító ágazati beruházá­sok (GMV, Cukorgyár, Nö­vényolaj gyár, ÁHV, BOV, Tejipar.) Az építőipar teljesítménye az év során fokozatosan ja­vult, de a termelés nem érte el az egy évvel korábbit. A termelékenység javulása a jelentős létszámcsökkenést ellensúlyozta. A beruházási piacon kialakult verseny elő­segítette a minőség javítását, illetve a határidők betartá­sát. Az építőanyagipar ter­melése — az építőanyagok iránti felfokozott kereslet miatt — dinamikusan bő­vült. Az igényeket teljeskö- rűen nem tudták kielégíteni. A megye mezőgazdaságá­nak nagyüzemei mintegy 3,5 százalékkal növelték a ter­melésüket. Ezen belül a ki­egészítő tevékenységek 12 százalékot meghaladóan bő­vültek. Az ágazat számára az 1987. évi irányelvekben megfogalmazott feladatok csak részben teljesültek. Minden eddiginél nagyobb területen vetettek és össze­sen 137,7 ezer hektárról ta­karítottak be őszi búzát. A termésátlag az országoshoz mérve gyenge-közepes. Mintegy 960 ezer tonna ga­bona került betakarításra. Egyötödével bővült az öntö­zött terület. A nagyüzemek­ben kevesebb szarvasmarhát és anyakocát, a háztáji- és kisegítő gazdaságokban ke­vesebb sertést és szarvas- marhát tartanak. Az értéke­sítés bázisszintű volt vágó­marhából, emelkedett vágó­sertésből és baromfiból. A tejtermelés 4 százalékkal emelkedett, a tej minősége javult. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek 1987. évi nyeresége 1,1—1,2 milliárd forint, a tavalyelőttinél 10— 15 százalékkal kevesebb. A természeti csapások 700 mil­lió hozam- és 250 millió eredménykiesést okoztak. Emelkedett a veszteséges üzemek száma és a veszteség összege is. A megye tanácsai — a már eleve korlátozó intézkedések figyelembevételével kialakí­tott tervezés mellett is — ne­héz gazadsági évet zártak. Mérséklődött az állami tá­mogatás és — az 1986. évihez hasonlóan — ismételten na­gyobb összegű a bevételi ki­esés a szabályozott bevételek körében. Együttesen a két bevételi kör mérséklődése el­érte a 200 millió forintot. III. Szolnok megye munkaerő­helyzetét 1987-ben a kereslet mérséklődése, a kereslet- és kínálat területi, összetételbe­li eltérésének fokozódása jel­lemezte. Emelkedett a tartó­san munkára várók száma, többségük szakképzetlen. A lakosság együttes nominális pénzjövedelme 10 százalék­kal. az 1986. évit kismérték­ben meghaladóan emelke­dett. A bér- és bérjellegű személyi jövedelmek növe­kedése 7 százalék volt. A la­kossági kiadások a bevétele­ket meghaladták. 1987-ben — az előzetes számításokhoz közelállóan mintegy 2800 új lakást, ezen belül 140 állami bérlakást adtak át. Mérséklődött a fo­lyamatban lévő lakásépíté­sek száma. Különösen a szo­ciális bérlakások mennyisé­gének csökkenése jelent ko­moly feszültségforrást. Je­lentősen bővült a lakásmo­bilitásra, illetve a kiemelt társadalmi rétegek lakáshoz jutásának támogatására for­dított összeg. 1987-ben mint­egy 280—300 bérlakás vissza­vétele valósult meg, illetve 350 lakásépítési telek került kialakításra. A megyénkben kiemelten kezelt vízgazdálkodási beru­házások (ivóvíztermelő ka­pacitás, ivóvízhálózat és a csatornahálózat) fejlesztése az előző évit meghaladó mértékű volt, elsősorban a különböző társulatok tevé­kenységének az eredménye­ként. Megyénk kiskereskedelmi forgalma az előzetes terv­számításokat 2—3 százalék- ponttal meghaladóan emel­kedett. Az áruellátás élelmi­szerekből kiegyensúlyozott volt, míg az iparcikkek kí­nálata nem volt teljeskörű- en biztosítható. A kereslet különösen a II. félévben, a nagyobb értékű tartós fo­gyasztási cikkek, építkezési an vágok iránt élénkült meg, a hiányhelyzet az év végére állandósult. A vendéglátás értékesítési árbevétele összehasonlítható áron mérve 10 százalékkal csökkent. A színvonalban lé­nyeges változás nem történt. Jelentősen emelkedett a megyénkbe érkező külföldi­ek száma, mintegy 40 száza­lékkal a nem szocialista or­szágokból érkezetteké és tartózkodási idejük is növe­kedett. IV. A politikai és társadalmi szervezetek 1987. évi munká­jában kellően tükröződött a feladatok bonyolultsága. Az egyéni és közösségen belüli feszültségek ellenére me­gyénk lakosságának döntő része elfogadta, támogatta és szorgalmazta a gazdasági­társadalmi stabilizálás és ki­bontakozás feladatainak megoldását. Az agitáció, a propaganda és a tájékozta­tás elsősorban a helyi tenni­valókra összpontosított, kö­vetkezetességre, kitartó helytállásra, a keletkező ne­hézségek elhárítására ösz­tönzött. A befektetett nagy energia sem volt képes azon­ban a gyors és kedvezőtlen gazdasági jelenségek, a ke­letkező ellentmondások tu­dati ellensúlyozására. V. A megyei pártbizottság a gazdaságpolitikai feladato­kat az MSZMP KB gazdasá­gi-társadalmi kibontakozás programja végrehajtására kidolgozott feladattervben meghatározta. 1988-ban en­nek időarányos megvalósítá­sa a feladat. A pártszervek és -szerve­zetek képviseljék határozot­tan a párt gazdaságpolitiká­ját. Politikai döntéseikkel, kezdeményezéseikkel, a párt­ellenőrzéssel segítsék a vég­rehajtást akadályozó körül­mények feltárását és meg­szüntetését. A gazdaságban végzett pártmunkában hasz­nosuljanak a tagkönyvcseré- vel kapcsolatos elbeszélgeté­sek tapasztalatai. Az alap­szervezetek következetesen hajtsák végre az 1987 szep­temberében elfogadott cse­lekvési programjaikat, Kötvény igen, részvény nem 7 Bevált az érdekeltségi rendszer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom