Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-05 / 30. szám
1988. FEBRUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Műszaki haladás Beszédes számok Tudományos kutatás és fejlesztés Szolnok megyében fl bizalom bajban méretik meg Rádióinter/ú Szabó Istvánnal A Kossuth Rádió szerdai adásában interjú hangzott el Szabó Istvánnal, az MSZMP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával. A beszélgetés kezdetén a riporter, Izbéki Gábor ismertette Szabó István életútját, majd az interjúban megválasztásának körülményeiről esett szó. A párbeszéd a testület munkájának taglalásával folytatódott. Az intenzív gazdasági fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele a tudományos és műszaki haladás ütemének meggyorsítása. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának 1987. május 22-i állásfoglalása szerint a műszaki haladás élénkítése érA tudományos kutatásifejlesztési tevékenység napjainkban is erőteljesen Budapestre összpontosul — a kutatók-fejlesztők mintegy kétharmada a fővárosban tevékenykedik —, de a megyék között is igen jelentősek a különbségek. A kutatók, fejlesztők összes felsőfokú végzettségűekhez viszonyított aránya alapján igen erős a tudományos potenciálja Csongrád, Veszprém, Hajdú-Bihar, Pest, Fejér és Baranya megyéknek (ezekben a megyékben működnek jelentős felsőoktatási és kutatási intézmények). Szolnok megye a megyék sorrendjében a kilencedik helyet foglalja el. Nálunk található a vidéki (Budapest nélküli) lakónépesség és aktív keresők 5,1, a felsőfokú végzettségűek 4.9, a tudományos kutató-fejlesztő tevékenységgel foglalkozók 3,7, a kutató-fejlesztők 2,4, vaA megyében 1986-ban az önálló tudományos kutatófejlesztő helyeken összesen 711-en dolgoztak. 226 volt a tudományos és 393 a segéd- személyzet létszáma. Ez a létszám összetétele jelentősen eltér az országostól, megyénkben a segéderőként alkalmazott személyzet aránya az átlagosnál háromszor nagyobb. Az önálló tudományos kutató-fejlesztő bázisokon foglalkoztatottak száma 1981 és 1986 között több mint egynegyedével — csaknem 300 fővel — csökkent. A fogyás teljes egészében a vállalati kutató-fejlesztő résezlegeknél következett be, a felsőoktatási intézményekhez tartozóknál számottevő létszámváltozás nem történt. A csökkenés a gazdasági nehézségek fokozódásával, a fejlesztési lehetőséA kutatás-fejlesztés ráfordítások — a működési és beruházások költségének együttes összege — 1981 és 1986 között csaknem más- félszeresére növekedett. Az emelkedés a felsőoktatási kutatóhelyeken lényegesen dinamikusabb volt, mint a vállalatoknál, öt év alatt a ráfordítások valamelyest meghaladták az 1,4 milliárd forintot, melyet 15:86 arányban használtak fel a felső- oktatási, illetve a vállalati önálló kutató-fejlesztő helyek. A felsőoktatási kutatóhelyeken rendelkezésre álló mintegy 200 millió forintból csaknem kizárólag a működési költségeket fedezték. Az önálló vállalati kutatóhelyeken a ráfordítások összege évenként jelentősen ingadozott, és 1981—86 között összesen 1,2 milliárd forintot tett ki. A költségek közel kétharmadát a saját szervezetben, saját kezdeményezésre végzett kutató-fejlesztő tevékenység ráfordításai képviselték. Nagyságrendileg ezt a más szervezetek számára kiadott kutatási-fejlesztési megbízások költsége követte. Licenc, know-how vásárlásra alig 100 millió forintot költöttek, ez összegből egyedül a Hűtőgépgyár 70 millió forinttal részesedett. A kutatások, fejlesztések ráfordításainak összességében több mint kétharmada saját forrásból származott. A felsőoktatási kutatóhelyeken — jellegükből adódóan — az állami, a vállalatiaknál pedig a saját pénzeszközök domináltak. dekében megyénkben a kutatóhelyek és a termelőüzemek együttműködésének erősítésére, a közös érdekeltség és felelősség fokozására, valamint a meglevő — elsősorban a felsőoktatási — kutatóhelyek szellemi bázisának az eddigieknél is jobb kihasználására van szükség. lám int az összes kutató-fejlesztő helyek 1 százaléka. Jelenleg Szolnok megyében három felsőoktatási intézménynél, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karán, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutató Intézetében, továbbá a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán, valamint öt iparvállalatnál: az Aprítógépgyárban, a Hűtőgépgyárban, a Tisza- menti Vegyiművekben, a Tisza Cinőgyárban és a Cukortermelési Kutató Intézetben találhatók önálló kutató-fejlesztő részlegek, számszerint tizenhat. Az Ipari, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi, illetve a Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó megyei kutatóbázisokon műszaki, agrár- és társadalomtudományi (főként közgazdasági) kutatásokat végeznek. gek romlásával magyarázható. A tapasztalatok arra is utaltak, hogy a kutató tevékenység vonzereje nem kielégítő, a fiatal diplomások egyre kevésbé kívánnak részt venni ebben a munkában. A presztízsvesztést jelzi pz is, hogy a beosztott kutatók között növekedett — öt év alatt csaknem egyhar- madával — a kutatónők aránya. A kutatásban résztvevők felkészültsége a vizsgált években lényegesen javult és továbbképzésükben is előrelépés történt. A tudományos fokozottal rendelkezők aránya 1986-ban 11,5 (országosan 43,2) százalék volt. Az arány 1981 óta 9,4 százalékponttal emelkedett, a tudományos fokozattal rendelkezők száma pedig több mint négyszeresére (országosan csak alig egyötödével) nőtt. A vállalati kutató-fejlesztő helyek 1985-ben és 1986- ban kizárólag saját forrást használhattak fel, de központi pénzeszközökből korábban is csak a Hűtőgépgyár részesült. Ez az aránytalanság jellemezte a felső- oktatási kutatások forrásellátottságát is, hiszen a Műszaki Fejlesztési, illetve a Központi Kutatási Fejlesztési Alapból rendszeresen .évente) csak a DATE Karcagi Kutatóintézete kapott. Az önálló kutató-fejlesztő helyek — a vizsgált időszakban — megbízás alapján 240 millió forint értékű kutatást végeztek, ebből 15 millió forint bevételt a felsőoktatási kutatóhelyeken — zömében a DATE Karcagi Kutatóintézeténél — realizáltak. A vállalati kutatófejlesztő helyek közül csak a Cukortermelési Kutató Intézetben végeztek ilyen tevékenységet. A megyében az önálló kutató-fejlesztő helyeken 1981 és 1986 között csaknem 1900 kutatási témán, fejlesztési feladaton dolgoztak, ezek 1,4 százaléka alap, 15,4 százaléka alkalmazott kutatás, 83,2 százaléka pedig kísérleti fejlesztés volt. A témák háromnegyed részének feldolgozását ez idő alatt eredményesen befejezték, s csaknem valamennyinek gyakorlati alkalmazása is megkezdődött. A hat esztendőben mindössze 85 kutatási téma. fejlesztési feladat kimunkálását hagyták abba sikertelenség miatt. Sikeresen lezárt témák A kutatási témák, feladatok 4.2 (országosan 8—9) százalékát nemzetközi együttműködés keretében dolgozták fel. A megyében nemzetközi kooperációs kutatásban csak a Cukortermelési Kutató Intézet vesz részt, összes kutatásainak csaknem fele ilyen konstrukcióban végzi. Az együttműködés főként az ipari és magrépa- termesztés technológiájának továbbfejlesztését segíti elő. Az említett években a tudományos tevékenység eredményeiről a megyében a kutatók öt magyar nyelvű szakkönyvet adtak ki. ötszáznál több szakfolyóirat cikket és csaknem háromszáz egyéb közleményt jelentettek meg. A folyóiratcikkek közel egyötödét (országosan egyhar- madát) idegen nyelven, külföldi folyóiratban, valamint akadémiai aktákban közölték. Az elfogadott tudományos értekezések száma 9 volt. A vizsgált hat évben a tudományos kutatók összesen 371 alkalommal vettek részt külföldi tanulmányúton. A kutatóknak közel egyötöde (országosan 40 százaléka) utazott, s míg országosan egy kiutazó átlagosan kétszer, Szolnok megyében nem egészen másfélszer utazhatott. Az utazások több mint kétharmadának célja szocialista ország volt, de 100 kiutazó kutató közül mindösz- sze kettő tartózkodhatott egy hónapnál hosszabb — de két hónapot meg nem haladó — ideig külföldön. Ilyen arányok tapasztalhatók a tőkés országokba irányuló utazásoknál is. A megyénkből legtöbben az NDK-ba, Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, illetve Ausztriába, az NSZK-ba és Olaszországba utaztak. Az utazások célja elsősorban tapasztalatcsere és tanulmányút. valamint rendezvényeken való részvétel volt. A kiutazó kutató-fejlesztők fele államközi szerződés, csaknem egyötöde pedig személyre szóló meghívás alapján tartózkodhatott külföldön. Arany József né a KSH Szolnok Megyei Igazgatóságának munkatársa — A megyei pártszervek munkájáról elég keveset tud a közvélemény, aminek persze oka az is, hogy Buda- pest-centrikus ország vagyunk. Még a megyei lapokat forgatva is keveset lehet erről megtudni. Az emberek viszont sommásan hajlamosak úgy ítélkezni, hogy a megyei pártbizottság bizonyos kérdésekben nagyhatalom, nagyobb hatalom, mint akár az ország vezetése, és a testület első emberének is bizonyos nagyobb hatalmi funkciót tulajdonít. — Én huszonnégy év óta vagyok pártmunkás. Itt a pártmozgalmon belül azt, hogy egy személynek különös hatalma lenne, kevésbé érzékelem. A testületek szerepét sem a hatalom oldaláról tudom elsősorban megközelíteni, hanem a felelősség felől. Ha így közelítek ehhez a kérdéshez, akkor azt mondom, hogy a megyei pártbizottságnak és a megyei pártbizottság szerveinek mindenképpen nagy felelőssége és sokirányú jogosítványa van ahhoz, hogy a megye gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének irányt szabjon. — Mint említette, több mint két évtizede pártmunkás, ezt az időszakot itt töltötte el a megyében: Török- szentmiklóson, itt Szolnokon dolgozott, most Jászberényből érkezett. Ott volt a városi pártbizottság első titkára. Most, amikor már tudott arról, hogy esetleg megyei első titkárnak megválasztják, honyan érzékelte az emberek hangulatát? Mit várnak? — Most a megyében az emberek hangulata meglehetősen heterogén, nagyon széles azoknak a köre, akik tele vannak bizakodással, tett- rekészséggel. Meggyőződésem, hogy Szolnok megyében a Központi Bizottság kibontakozási programját és a kormány stabilizációs programját az emberek döntő többsége elfogadta. Ez a meghatározó. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy van bizonytalanság, helyenként még bizalmatlanság is. Pénzügykutató Rt. Reformkönyv készül Csütörtökön a Pénzügy- kutató Rt. képviselői tájékoztatták az újságírókat munkájukról, idei terveikről. Tardos Márton vezér- igazgató elmondotta, hogy legújabb tervük reform- könyv-sorozat indítása. Bekapcsolódnak a magyar gazdaság szervezeti rendszerének korszerűsítésébe, elsősorban elméleti kutatásaikkal, ' de vállalatoknak gyakorlatilag segítséget is nyújtanák. Folyamatos üzemben dolgozik a Baromfikeltető és Termelő Vállalat kisújszállási üzemegysége. Hetenként két alkalommal szállítanak naposcsibét partnereiknek — elsősorban broyler húshibrideket. Az üzem fennállásának tíz éve alatt 121,9 millió csibét adtak a termelőknek. Képünkön a holland gyártmányú tojásosztályozó gépsor súly szerint különíti el a tojásokat (Fotó: T. K. L.) — Ez hogyan fejeződik ki? Az önök számára is fontos, hogyan mérik föl azt, hogy most kinek mi a véleménye, kinek tetszik az, ami van, és ki az, aki legyint az egészre? — Talán — mielőtt konkrétan erre válaszolnék, megemlítek olyan, hosszabb ideje meglehetősen rossz beállítottságot tükröző jelenséget. amivel személy szerint nehezen tudok megbékülni. Magyarországon, és itt Szolnok megyében is. nagyon sokan panaszkodnak, és akik panaszkodnak, bizonyos értelemben sajnálatot várnak vagy kimondatlanul megértést, hogy miért nem tudták a problémájukat megoldani. — Nem lehet ennek az az oka. hogy korábban, legalábbis amikor úgy látszott, hogy még nem olyan nagy a baj országos szinten, addig nem is nagyon kívánták sok helyen azt, hogy az emberek elmondják a gondjukat. S most, amikor a felső vezetés is igényli minden szinten az emberek véleményét, akkor koncentráltan mindenki elmondja az elmúlt időszakban benne felhalmozódott nehézségeket és ez tetszhet panaszkodásnak? — Igen, minden bizonnyal ebben van igazság. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a cselekvés igénye nem érlelődött még meg kellőképpen. Az, hogy mindenki önállóan, felelősen, kockázatot vállalva tegye a maga dolgát. Én személy szerint nem a tévedéstől, nem a hibától félek. Persze, lehetőleg minél ritkábban és kisebb dolgokban tévedjen az ember, de ha egyszer tévedett, rosz- szul döntött, akkor legyen ereje azt korrigálni. Az iménti gondolatsort folytatva : tehát, kockázatot kell vállalni. Ügy gondolom mindenkinek. S úgy gondolom, hogy az irányító pártszerveknek fontos dolguk, hogy akik kockázatot vállaltak, ha az a vállalkozás nem járt sikerrel, akkor továbbra is érezzék a bizalmunkat. Ugyanis: ha nincs gond. A tavalyi gazdálkodás értékelésére és az idei feladatok megbeszélésére országos aktívaértekezletet rendeztek csütörtökön a MÁV Marx téri konferenciatermében. A tanácskozáson — amelyen 300 vasúti vezető vett részt — Mészáros András vezérigazgató-helyettes szólt a legfontosabb tennivalóról. Elmondta, hogy a vasút feladatai várhatóan nem növekednek az idén, a legfontosabb az, hogy javuljon a szolgáltatások színvonala. Az idén 223 millió utasra számít a MÁV, várhatóan növekedni fog a gyorsvonaton utazók száma, és a hosszabb távú, valamint a nemzetközi utazások aránya. Igyekeznek pontosabban közlekedtetni a vonatokat, továbbfejlesztik a kedvezményrendszert, javítják a menetrend szerkezetét. A Göcsej expressz menetideje például a tervek szerint 20 perccel rövidül, a Hajdú expressz útvonalát Záhonyig meghosszabbítják, a Mecsek és a Savaria expresszek pedig — az utasok kérésének megfelelően — korábban fognak a fővárosból indulni. Az idei fejlesztési keret lehetőséget nincs probléma, akkor tulajdonképpen ez a bizalom nem is nagyon szükségeltetik. Akkor is bízni kell az emberekben, amikor hibáznak. Tehát fel kell ébreszteni az emberekben a vállalkozási készséget, azt, hogy újítsanak, mert hát ebben az országban most, mi egy nagy vállalkozás közepette élünk. — Ez a válasz már tulajdonképpen átvezet napjaink Magyarországának legfontosabb kérdéséhez: a gazdasági talpraálláshoz, a kibontakozás lehetőségéhez. Ebben a helyzetben a párt szerepe változik, hiszen már nem kell naponta, adminisztratív úton vagy operatív módon beavatkoznia bizonyos gazdasági kérdésekbe. Hogyan tud mégis a pártbizottság segíteni ezeknek a vállalkozó embereknek? — Nagy szerencsénk, hogy a kijárások ideje lejárt. Mi a feltételek kedvező alakításával tudunk olyan körülményeket teremteni, hogy egy gazdálkodó és sok gazdálkodó szervezet eredményesen működjön. Mindenképpen célunk az, hogy elérjük: az eredménytelenül gazdálkodó szervezetek ne fogyasszák a költségvetés pénzét, mint eddig. Ugyanakkor, az eredményesen dolgozók pedig kapjanak jobb lehetőségeket. — Az itteni szövetkezetek, állami gazdaságok és vállalatok között mennyi vár az abszolút megújulásra, mert vagy veszteséges volt most, vagy nem bírja majd az 1988-as év rendkívüli terheit vállalni úgy, hogy továbbra is eredményes maradjon? — Szolnok megyében válságágazatok nincsenek. Néhány mezőgazdasági termelőszövetkezet van nehéz helyzetben és néhány kisebb ipari üzem. Mi 1988-ban azzal számolunk, hogy gazdasági egységeink — néhány kivételével — nem csupán talpon maradnak, hanem meg is tudnak újulni. E tekintetben nekünk jók a pozícióink. De hogy ezek megmaradjanak, ezért nap mint nap keményen dolgozni kell, ugyanis olyan helyzetben vagyunk, olyan világot élünk, hogy most egy gazdasági egység fél év alatt is tönkremehet. Hát ebben van a megyei pártbizottságnak, az állami szerveknek nagyon nagy felelősségük, hogy ezt megelőzzük. nyújt két légkondicionált komfortkocsi, valamint tíz, 200 kilométeres óránkénti sebességre alkalmas személykocsi forgalomba állítására. Arra számítanak, hogy a tavalyival megegyező meny- nyiségű, azaz 114,5 millió tonna áru elszállítását kérik majd a termelő vállalatok. Az árufuvarozásban is javítani kívánja a MÁV a szolgáltatásait. Növelni szeretné a tranzitforgalom arányát, külön ösztönzőrendszert dolgoztak ki az ilyen fuvarok megszerzésére, kedvezőbb útirányok meghatározására Továbbra is fontos feladat az át- fuvarozási idő csökkentése, mert enélkül a MÁV-nak esélye sem lehet a tranzit- forgalom érdemleges növelésére. Mészáros András szólt a fejlesztési lehetőségekről is, melyek a tavalyihoz képest jelentősen csökkennek. Rangsorolták a legfontosabb feladatokat: elsőbbséget élvez a fővonalak pályáinak korszerűsítése, a vonalvillamosítás, Budapesten és körzetében a biztonsági berendezések, fejlesztése, továbbá a számítás- és irány- technika korszerűsítése. Szolnok a kilencedik helyen Nem vonzó pálya Kevés jut központi forrásból Aktívaértekezlet a vasútnál Cél a szolgáltatások színvonalának javítása
