Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-04 / 29. szám
4 A tudomány világa 1988. FEBRUÁR 4. Avar kori-e a magyar korona? Megjegyzések Csömör Lajos könyvének néhány történeti kérdéséhez Bő terjedelmű írás látott napvilágot a Szolnok Megyei Néplap január 7-i számában, mely már címével is felhívta magára az olvasó figyelmét: Üj felfedezés: az avar korban készült — A magyar korona az aranyművesek szemével”. Pedig a cikk nem egyéb, mint egy könyvismertetés. A könyv, melyről szól egy ötvös-csoport korona vizsgálódásainak eredményeit teszi közzé,, s a vajai Vay Ádám Múzeum Baráti Köre adta ki 1986-ban. Az írásban a kötet egyik szerkesztője, aki egyben a Vay Ádám Múzeum igazgatója és a baráti kör titkára, népszerűsíti az ötvös-csoport „eredményeit”. Jelen írásunkban nem a koronakönyv vagy a koronakutatás ún. „újabb technikai eredményeivel” kívánunk foglalkozni, (ezek kritikai elemzését a korábban megjelent publikációk alapján Lovag Zsuzsa elvégezte. (Műv. Ért. 1986. 1—2. pp. 35—48), hanem a szerzők néhány történeti következtetésére kívánunk reflektálni. Mikor készülhetett a korona Csömör Lajos könyvében külön fejezetet szentel annak megállapítására, hogy mikor és hol készült, készülhetett a magyar korona. Varga Béla összegzése ebben a kérdésben így foglal állást: „összefoglalva, a mérések és szakmai elemzés szerint a korona egységesen tervezett; a „két rész” azonos időben és egy műhelyben készült; Szent István idejében már meg volt; egy avar ötvösműhelyben a 700- as évek végén vagy a 800-as évek elején készülhetett.” Mindezt pontosabban Csömör Lajos így fogalmazta meg: „Az eddigi szakmai ösz- szehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy a Magyar Szent Korona aranyműves technikai párhuzamai avar kori készítmények... A kárpát-medencei, minden bizonnyal itt készült leletek a velük műhelyrokonságban lévő reprezentatív nyugati darabokat is Aváriában készültelek mutatják. A vizsgált darabok és a Szent Korona aranyműves építményének nagyfokú szakmai rokonsága arra a feltételezésre indít, hogy a korona aranyműves építményét is, az avar kor műhelysajátosságait hordozó, ilyen hagyományok szellemében dolgozó műhelyben készültnek tekintsük.” Ebből a megállapításból szinte egyenesen következik a szerzők ama véleménye, hogy elképzelhető, hogy a korona a Nagy Ká- roly-kincsek Aváriából származó darabjaival közel egy- időben, a 8—9. század fordulóján, vagy a 9. század elején, a frank fennhatóság alatt álló avar kagáni műhelyben készült. Mindezen megállapítások” egy teljesen új helyzetet teremthetnének (!), hiszen az ötvöscsoport által levont történeti következtetések eddigi ismereteinkkel szöges ellentétben állnak. Éppen ezért hasznosnak látszik az avarkor történetének vázlatos áttekintése annak szemponjából, vajon egyeztethető-e a korona által hordozott jelentéstartalom az avar birodalom belső fejlettségével? Avarok a Kárpát-medencében Az avarok a Kárpát-medencében 567—68-ban jelennek meg. Honfoglalásukkal először egyesítik egy politikai hatalom alatt az Alföldet, Erdélyt és Pannóniát. Igen rövid idő alatt Európa egyik legjelentősebb politikai tényezőjévé növik ki magukat. Uralgodójuk Baján kagán a Bizánci császárral egyenlőnek érzi hatalmát. Mindezt jól szemlél- -teti, hogy fél évszázad alatt a bizánciak avaroknak fizetett adója elérte a 4,5 millió aranysolidust (ez évente kb. 350—400 kg aranyat jelentett). Az avar történelem egyik legnagyobb törését hozta Bizánc 626 nyarán történő ostroma, majd az ezt követő belső hatalmi válság. A kagáni hatalomra igényt támasztó bolgárok leverése, egy részük kivonulása, majd bajor—frank területen történő megtizedelése, a frank kereskedő Samo vezetésével a magukat vendnek nevező szlávok államának önállósodása, mind-mind az avar- ság belső válságának pontos mutatói. A birodalom újbóli és minden eddiginél nagyobb kiteljesedése egy új keleti nép betelepedésével indult meg 670—680 táján. Az ezt követő rövid néhány évtizedben rakják le a kagánok annak a birodalomnak az alapjait, mely a Nagy Károly frank államának méltó ellenfele lesz. Nyugat felé egészen az Ennstig terjed fennhatóságuk. Ugyanakkor a Kárpát-medencén belül egy új régészeti kultúra alakul ki (ezt a szaknyelv A „véres" griffes-indás kultúrának nevezi). A 8. században az avar kül- és belpolitikára a „békés tétlenség” a jellemző. Egészen a 780-as évek végéig az avarság nem folyt bele az európai nagy politikába, eközben a frankok birodalmukat kiterjesztették, s 788- ra az Avar Birodalom teljes nyugati határa mentén szomszédságba került a frankokkal. Kisebb Ihatárvillon- gások, majd az avarok által visszautasított területi követelések (790) után a Karo- ling-birodalom „szent háborúja” 791. augusztusában- szeptemberében indult meg. Személyesen Károly vezette a csapatokat. A seregek a Duna két partján vonultak, összeköttetést közöttük a bajor hajóhad biztosította. A fősereg a mai Tulln és Zeiselmauer között találkozott az avarokkal, s rövid harc után győzött. A frankok ekkor látták! először és utoljára az avar harcosokat. A jellegzetes nomád védekező taktikához folyamodó avarság mindent felperzselt maga mögött, a kutak vizét megmérgezte, az élelmiszert, takarmányt elpusztította. Ez a taktika oda vezetett, hogy a „légüres térben” mozgó frank sereg elvesztette lovainak kilenctized részét. A hadjárat a krónikák minden dicshimnusza ellenére csúfos kudarc volt. Ezért, valamint a frank belső gondok miatt egészen 795-ig biztosították maguk számára a békét az avarok. S ekkor érte az Avar Birodalmat az utolsó, s egyben végzetes csapás. nyolcadik század 795 őszén önként ment kagán és jugurus csapott össze egymással. Mindketten a harctéren maradtak holtan, s velük együtt vérzett el, semmisült meg fizikailag az avarság elit hadserege. Az életben maradó tudun 795 őszén önként ment Aachenbe, ott meghódolt Károly előtt, s felvette a kereszténységet. Ugyanekkor Erik franki herceg frank- longobárd lovascsapata különösebb ellenállás nélkül eljutott az Alföldön levő, őrizetlen kagáni székhelyig. Itt a társzekerekre rakta a kincstárat, s minden háborí- tás nélkül kivonult az országból. Teljes volt az anarchia, a katonai, politikai összeomlás. Mindezek után — hogy a király is benne legyen a „dicsőséges győzelmekben” — Károly Pippint, a fiát küldte Avári- ába. Ö már újonnan megválasztott kagáni párt talált az országban, mikor átkelt seregeivel a Dunán, azok meghódoltak előtte. A Dunántúl ezután frank fennhatóság alá került. Az alföldi avar hatalom teljes pusztulását a 804. év hozta meg. Ekkor Kum bolgár kár seregei végleg megsemmisítik az avarság uralmának utolsó maradványait is. Ilyen események után lépett a Kárpát-medence a 9. századba. Az avar történelem utózöngéjeként 804- ben a Dunántúlra érkezik a keresztény Theodorus kagán, kinek fennhatóságát a Frank birodalomban élő avarok felett Károly visszaállítja. A császárok S hogy teljes legyen a történeti káosz, hosszan tagolja azt a kérdést, hogy lehetett-e keresztpántos koronája ennek a keresztény avar kagánnak. „A középkori szokásjog szerint csak olyan uralkodók hordhattak boltozott koronát, akik felett nem állt földi hatalom, vagyis nem voltak más uralkodók hűbéresei. A hagyományos történeti felfogás szerint a korabeli Európában csak a császárok voltak ilyenek.” Márpedig aligha kell bizonyítani, hogy az Avar Birodalom egykori fényét még csak meg sem közelítő avar vazallus államocska kagán- ja aligha hordhatott ilyen császároknak járó felségjel- vényt, még akkor sem, ha Csömör Lajos feltételez egy olyan faszobrot, amely ka- gánt ábrázolna, ráadásul koronával a fején. Akkor meg miért csinálták ezt a koronát az avar kajá- ni ötvösműhelyben, vagy hogy pontosak legyünk: kinek csinálták ezt a koronát? Nagy Károlynak aligha, hiszen őt már 800-ban császárrá koronázták egy másik koronával, más pedig nem birt hasonló hatalommal a korabeli Európában. Végezetül egyszerű logikai úton is feltehetünk néhány kérdést, de mi nem adhaTheodorus utódja Ábrahám kagán lett, őt követte (?!) Izsák, de 811 után már nem hallunk ezekről a vazallus kagánokról. Befejeződött az avarság története. Ebből a vázlatos történelemből jól kirajzolódik a 8. század végének avar társadalma, annak a minket most elsősorban érdeklő felső rétege. A kagán mellett, a vele egyenlő, vagy megközelítőleg egyenlő erejű jugurus állt, s számításba kell vennünk a tudunt is a legfelső hatalmasságok között. Nyilvánvalóan a 795— 804—811 közötti évekre értendő Csömör Lajos megállapítása, amely így szól: „Elképzelhető, hogy a Szent Korona a Nagy Károly kincsek Aváriából származó darabjaival közel egyidőben a 8—9. század fordulóján, vagy a 9. század elején, a frank fennhatóság alatt álló avar kagáni műhelyben készült.’’ De a Szerző továbbmegy, azt írja: „Az első megkeresztelkedett avar kagán Kajd (795), az őt követők Teodor, Ábrahám, Izsák voltak. Ha pedig voltaic keresztény avar uralkodók, lehetett koronájuk is...” felségjelvénye tunk rá válaszokat. Elfogadva Csömör Lajos érvelését egy pillanatra feltételezzük, hogy a korona ténylegesen Aváriában készült valamikor a 800-as évek elején. Kalandos és kiszámíthatatlan útja lehetett míg I. István fejére került. Hiszen avar kagánok 811 után már nem szerepelnek a forrásokban, tehát vagy nincsenek, vagy olyan jelentéktelenek, hogy említésre sem méltók. 894—95, a pogány magyarok honfoglalása után pedig semmiképpen sem lehet már a Kárpát-medencében, hiszen a keresztényeket nem éppen kedvelő magyarok aligha tűrték volna meg. Kalandos úton Legvalószínűbb, hogy valami úton-módon (sic!) Rómába került, esetleg a német-római császár kincstárába, ahol azután őrizhették, talán azért, mert már tudták, hogy több évtized múltán a magyar király fejére kell elhelyezni? (Sic!) De niég nincs vége a kalandos útnak, hiszen a pápa, II. Szilveszter talán éppen ezt a koronát akarta Lengyelországba küldeni, de azután úgy alakult a helyzet, no meg a pápa „álmot is látott”, hogy az visszatért állítólagos készülésének színhelyére, s a magyar államiság jelképévé vált. Elképesztő történelmi véletlenek sorozata lenne, ha így lenne. Szerencsére ez a gondolatsor csak a képzelet játéka, mindenesetre arra jó, hogy a valószínűtlensége szembetűnő legyen. Ezen a ponton kell csatlakoznunk Kovács Éva frappánsan megfogalmazott gondolataihoz: „A tanult történész azonnal látja a hasonló elméletek képtelenségét és az efféle „módszertani újítások” abszurditását, s ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy éppen képtelen és abszurd mivoltuk miatt az effélék cáfolása annyira időrabló, ami nem áll arányban az elért „eredménnyel”. A nagyközönség tájékoztatásának meg nem az a módja, hogy komolyan vitatkozva rangot adjunk dilettáns képzelgéseknek.” (Műv. Tört. Ért. 1986. 1—2. p. 29.) S hogy mi most mégis ezt tettük, két dolog indokolja: először is a korona a magyar államiság szimbóluma, kutatása a magyar történelem megismerésének fontos eleme. Történetiségének dilettáns népszerűsítése történelemhamisítás. Másodszor magunk is valljuk, hogy „az a korrekt kutatói magatartás, amelyik új felismeréseit csak akkor fogadja el helyesnek ha azt sokrétűen bizonyítja, s egyeztetni tudja a témára vonatkozó egyéb tényanyaggal” — jelen esetben a teljes avar korral. Csömör Lajos könyve és Varga Béla könyvismertetése éppen ennek a kutatói magatartásnak nem tesz eleget. dr. Madaras László régész Buzgó amatőrök Hogyan fedezik fei az üstökösöket? Bizonyára kevesen tudják, hogy számos híres üstököst amatőrök fedeztek fel, ehhez ugyanis egyáltalán nincs szükség különlegesen nagy teleszkópokra, már akár egy 25-szörps nagyítású, 10 centiméter átmérőjű binokulár is megteszi. Egy-egy „gyanús” objektum észrevételekor az első feladat az, hogy meggyőződjünk róla: nem egy távoli gömbhalmaz vagy extragalaktika került-e a látómezőbe? Az ellenőrzés céljára a megfelelőek részletes csillagászati | atlasz használandó. Az égboltot persze nem vaktában, véletlenszerűen kell átfésülni, hanem bizonyos előré meghatározott tartományokban. A látómező legalább 3—4 fokos, vagyis hat-nyolc teli holdnak megfelelő átmérőjű területet mutasson. Az eget a kiválasztot|t területen úgy kell vízszintesen vagy függőlegesen végigpásztázni, hogy a csövet mindig csak fél látómezővel toljuk el, vagyis az előbb és a később látott területek egymással átfedésben legyenek. Legbiztosabban akkor dönthető el, hogy Valóban üstökössel van-e dolgunk, ha sikerül észlelnünk a mozgását. A gyanús objektumot a lehető legnagyobb pontossággal berajzolják a csillagászati atlasz megfelelő helyére. Néha már 30— 40 perc is elegendő lehet ahhoz, hogy megállapíthassuk, elmozdult-e az objektum a környező csillagokhoz képest. Néhány órai megfigyelés pedig minden kétséget eloszlathat. Telihold idején az üstököskutatást fel kell függeszteni. A megfigyelések során vigyázni kell arra, hogy a Jupiter vagy más fényes bolygók (illetőleg csillagok) fénye szellemképet hozhat létre a teleszkópban. Ez a jelenség már sok tévedést okozott. Ha azonban teljesen biztosak vagyunk benne, hogy valóban üstököst láttunk, megfigyeléseink eredményeit célszerű közölnünk az illetékes magyar csillagászati intézményekkel. Döntő fontosságúak lehetnek a fényképfelvételek, persze egyetlen kép — a lehetséges hibák miatt — nem elegendő. Legalább két vagy három felvételre van szükség, s ezek elkészítése között legalább egy órának kell eltelnie. Képünkön a fáradhatatlan „égi vándorok” nagy reprezentánsát, a Halley- üstököst láthatjuk. (KS) A folyóvizekben is hal Baktérium a szúnyogok ellen Amióta 1978-ban Izraelben felfedezték, hogy a Bacillus thuringiensis a kétszárnyúak (legyek, szúnyogok stb.) rendjében számos családnak az egyebeit elpusztítja, ez a baktérium „világsztár” lett Legújabban az NSZK-ban a tübin- geni egyetem kutatói azt vizsgálják, hogy elpusztít- hatnák-e velük a kolumbá- csi legyeket. Ezek a vérszívók a trópusokon az emberre is veszélyes parazitáknak a közvetítőij míg Európában — ha kedvez nekik az időjárás -f tömegesen elszaporodva egész marhacsordákat szúrhatnak halálra. De ha csak kisebb számban fordulnak is elő, kártételük megmutatkozik abban, hogy csökken a tej- és húshozam. A kölumbácsi legyek ellen egyfelől ez idő szerint nincsen olyan szer, amely csakis őket pusztítaná, másfelől lárváik folyóvizekben élnek, s azokban még nehezebb elpusztítani őket, mint a tavakban. Ellenben a Bacillus thüringiensis H—14 nevű törzse egyértelműen csak a kölumbácsi legyeket pusztítja el, s a folyóvizekben is hat. Ezt a hatást azonban lerontja az, ha a folyó szennyezve van. Eddig nem tapasztalták, hogy e baktérium más élőlényekben is kárt okozna, mégis biztonsági okokból eddig csak szaporodásra képtelenné tett baktériumokkal kísérleteznek, ámbár ezek a kezeletleneknél kevésbé aktív rovarpusztítók. A Bach-fúga hatása Zeneélvezet - alvás közben Aki alszik, nem vétkezik — mondja a közmondás. Aki alszik, egyenesebben, tisztességesebben reagál, mint éber állapotban — mondja a tudomány. Az alvó kísérleti személyek vegetatív idegrendszerének az ingerekre adott válaszáról ismertetett sok új részletet egy salzburgi pszichológus egy nemzetközi tanácskozáson. Alvás közben is állandóan információ feldolgozó folyamatok mennek végbe, amelyekkel aíz agy egyéni élettapasztalatokat és időszerű ingereket dolgoz fel. A zenei vonzódás és elutasítás rendszerint alvás közben is megmarad, és a zene hatása bizonyítható a vegetatív reagálási mintából. Csak egy zeneszerző kivétel: Johann Sebastian Bach. Egy Bach- fuga hangjaira úgy viselkedik az alvó kísérleti személy, mintha kedvenc zenedarabjának hangjai csendülnének fel, még akkor is, ha ébren nem tesznek rá hatást Bach művei.
