Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-29 / 50. szám

1988. FEBRUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Labdarúgó MNK Csúf pályán gyönyörű győzelem László már korábban is döntésre vihette volna a dolgot. Néhány perccel a játékidő vége előtt a jobbról érkezett beadást az ötösről rosszul fejelte kapura. Bodnár, a pécsi kapus már dől, egy pillanattal később az ölében dajkálja a veszélytelen labdát (Fotó: T. K. L.) Szolnoki MÁV MTE— PMSC 1:1 (1:0, 1:1, 1:1). Szolnok, 1500 néző. V.: Szi­lágyi S. (Horváth Gy., Né­meth V.). Sz. MÁV MTE: Gyémánt—Varga I., Ágh, Szilágyi, Mészáros—Katona, Sugár, László—Tóth, Hege­dűs, (Vadicska), Szabó (Bon- tovics). Edző: Szatmári Já­nos. PMSC: Bodnár—Kónya, Tompa, Hámori, dr. Brez­niczki—Megyeri, (Márton), Bérczy, Túri, Lutz (Lőrincz) —Lovász, Nagy. Edző: Gara­mi József. Már a mérkőzés előtti esélylatolgatás is sokat el­árult a készülődésből. A szolnokiak edzője, Szatmári János a helyzethez illő sze­rénységgel fogalmazott: — A vendégcsapat az esé­lyes, de nem mondunk le a győzelemről! A pécsi mesteredző, Gara­mi József tartózkodóan csak annyit mondott: — Jó meccset várok a rossz körülmények között! Erre minden oka meg is volt, mert a tét nem kisebb, mint a kupa legjobb tizenhat csapata közé jutás; s hát ami a körülményeket illeti... Nos, az eső föláztatta a fü­ves pályát, így azt Szilágyi játékvezető joggal nyilvání­totta játékra alkalmatlan­nak. A salakon viszont itt- ott tócsák, másutt keményre fagyott „csúszdák” nehezítet­ték a talpon maradást. A didergő nézőket már a harmadik perc rémülete föl­melegítette. A pécsiek kicsi, de mozgékony, hol szélsőt, hol középpályást játszó já­tékosa, Megyeri jobbról Tú­ri elé kanyarította a labdát. A szolnoki védőkről végül oda is pattant, ám a lövés csak a kapu mögötti hálót rezegtette meg. A hazaiak nem tisztelték különösebben az ellenfelet, bátran roha­moztak, ügyeltek a vissza- zárkózásokra, jól védekeztek. A biztonságos védekezésből — a taktikai utasítás szerint — indított gyors támadások sikerét jelentette a 13., perc szolnoki gólja. Kissé gyanús helyzetben állt Tóth Tibor, amikor egy fölszabadító rú­gás nyomán Brezniczkiről elé pattant a labda, Tóth meglódult és Bodnár mellett okos gólt lőtt 1:0. A sérülé­séből éppen csak fölépült pécsi kapus fölháborodottan rohant ki Németh Vilmoshoz,, az egyik partjelzőhöz, aki­nek zászlója — kétségkívül — a magasba lendült. Szi­lágyi azonban fölülbírálta őt, a kapust pedig sárga lap­pal „jutalmazta”. A 19. percben László már csak Bodnárral állt szemben, de a hazai csatár hosszan tette maga elé a labdát — odalett a helyzet. Bontovics gyönge fejesére a sokat kel­lemetlenkedő Túri válaszolt: közeli lövésére Gyémánt — némi szerencsével — „ráült”. Szünet után az első izga­lom egy újabb pécsi sárga lap. Lászlót rántotta le kí­Szilágyi játékvezetőt megkérdeztem a szünet­ben, miért bírálta fölül partjelzőjét: — A pécsi védő föl­szabadító rúgása társát találta el... — Brezniczki dok­tort! — Brezniczkit, igen, és róla pattant a labda a szolnoki csatár elé. Tehát ellenféltől került oda! Ebben az esetben pedig nem les! Garami József mes­teredző már az első fél­idő fele tájékán a tizes mezt viselő szolnoki Tóth Tibor neve felől érdeklődött. A pálya­széli mindentudók a mérkőzés után azt hí- resztelték: a pécsiek már meg is keresték a fiú édesapját. A szol­noki öltözőben egyelőre erről mit sem tudnak, de ha így lenne is — mondták —, csak hadd keressék. Mindenesetre szombati jó játéka alapján érdemes figyel­ni rá. Szolnokon is... méletlenül Nagy Imre. Nem sokkal később a jól játszó Tóth „repesztett” végig a jobb oldalon, keményen lőtt, de Bodnár ügyesen hárított. Fölénybe került a PMSC, rohamaikat azonban rendre hárították a hazai védők. A hetvenedik perc tájékán László mégis kétszer helyzet­be kerülhetett. Előbb kapás­lövése lett a pécsi kapus könnyű zsákmánya, majd egy perccel később a szolno­ki fiú Bodnárt is elfektette, de alaposan kisodródva már csak gyönge lövésre futotta. Brezniczki jégen-sáron szán- kázva „passzírozta” a jobb kapufán kívülre a labdát. A másik oldalon Túri dur- rantott fölé. A MÁV MTE már nem volt olyan lendü­letes, mint korábban, a kont­rák sem gyorsak, egyre töb­bet szerveztek a pécsiek a szolnoki térfélen. Már csak tizenhét perc volt hátra, amikor a PMSC szabadrúgáshoz jutott. Lő­rincz ívelte be a labdát, a védők sorra lekéstek, így az ötösön szinte egyedül álló Bérczy „előírásszerúen” föl­emelkedve, könnyen bólin­tott a jobb felső sarokba. i:l. A 86. perc megpecsétel­hette volna már a Pécs sor­sát. Sugár a tizenhatoson be­lül fölkínálta a lövést Tóth Tibornak, aki azonban nem talált be a kapuba. Még ugyanebben a percben Lász­ló fejére Varga varázsolta kapásból a labdát, s csatár azonban az elvetődő Bodnár ölébe „helyezte” azt. A két­szer tizenöt perces hosszab­bítás sem hozott döntést így tizenegyes rúgások következ­tek, Szatmári János Sugárt, Lászlót, Tóthot, Katonát és Vargát jelölte ki, akik be­csülettel el is végezték a fel­adatot: mind az öten berúg­ták a büntetőt. Nagy, Torna és Bérczy voltak a pécsi könyörtelenek, de már a má­sodik körben hibázott Túri, így azután amikor Varga kí­méletlenül bebombázta ötö­dikként a szolnokiak tizen­egyesét, a pécsieknek nem volt miért folytatniuk. Nem volt jobb a Szolnoki MÁV MTE ellenfelénél, de lelkes és jó játékával „el­tüntette” a magasabb osz­tálybéli különbséget. Hely­zetek mindkét oldalon egy­formán teremtődtek, a csa­tárok azonban „haragban álltak” a kapukkal. A pécsi­ekből hiányzott a továbbju­táshoz szükséges tűz, a ha­zaiakban nagyobb volt a hit, így megérdemelten jutottak tovább. Jó: Ágh, Mészáros, Varga I., Szilágyi, Tóth ill., Bodnár, Bérczy, Torna. — h. z. — Lehel SE—Tátrán Presov 1:0 (1:0). góllövő: Tóth And­rás. Az Eger SE vendége­ként hazánkban tartózkodó első osztályú csehszlovák csapat ellen mély talajú, sa­lakos pályán nagyiramú mér­kőzést vívott a jászberényi csapat. A Lehel lelkes, jó já­tékkal meglepő, de megérde­melt győzelemét aratott a végig mezőnyfölényben lévő eperjesiek ellen. A mérkő­zést Egerben játszották. Kosárlabda NB I Szolnoki Olajbányász— Ganz-Mávag 109:92 (63:44). Szolnok, városi sportcsar­nok, 2000 néző. V.: Gergely, Prenker. Olajbányász: Ber- kics (33), Földvári (14), Kmézics, Makszin (13—13), Misek (11), Radonjics (10), Tóth (9), Fejes, Vida, Szalai (2—2). Edző: Földi. Ganz- Mávag: Fésűs (32). Karagits (21), Halmai (11), Demeter (9), Belloni (6), Simon (5), Ocskovszky (4), Simon, Szé- csi (2—2). Edző: Galambos. Csak a mérkőzés előtti napokban röppent szárnyra a hír: a nagyhírű ellenfél kosarasai tulajdonképpen már csupán becsületből áll­nak ki egy-egy mérkőzésre, szakosztályukat megszün­tették. A bemutatáskor föl­hangzó vastaps ezúttal nem­csak a hazaiaknak szólt, ha­nem a fair play-ből jelesre vizsgázó fővárosiaknak. A kosárlabda NB I férfi mezőnyének második felé­ben tanyázó két csapat játé­ka között — legalábbis ezen a napon — nagy volt a kü­lönbség. A szolnokiak csu­pán néhány másodpercre engedték át a vezetést a meglehetősen kedveszegetten játszó gépgyáriaknak, hi­szen a tizedik perc tájékán már 28:17-re a hazaiak ve­zetnek. A jelenlegi erővi­szonyokat hűen tükrözte az a tény, hogy az Olajbányász csak a félidő derekán cse­rélt: Kmézics helyett Mak­szin. Misek helyett pedig Vida lépett a pályára. A hazaiak a félidő végére meggyőzővé tették fölényü­ket: forduláskor az előnyük már tizenkilenc pont volt. Nem segített az ellenfélen Röplabda NB I. női: Vasas—Szolno­ki Vegyiművek 3:0 (14, 9,1). Szolnok: 100 n. V: Fodor, Szabó. Vasas: Benőfi, Nyá­ri, Herczeg, Bánhidi, Sziko- ra, Pollák. Csere: Treiber, Stzpetnyik. Edző: Főnig László. Vegyiművek: Bónéné, Si­pos, Kovácsné, Soósné, Agócs, Bordás. Csere: Éles, Benke, Szakmár, Pajkos. Edző: Vasicsek János. Sokáig fej-fej mellett ha­ladt a két csapat az első játszmában kölcsönös időké­rések közepette. Először a szolnokiaknak volt játszma- labdájuk, de 14:12-ről egyen­lített az ellenfél, sőt meg­fordította a játszma sorsát a maga javára. Térfélcsere után 4:l-es vendégvezetés­nél kért időt először Vasi­csek edző. Ekkor a Vasas Vízilabda OB I Védtelen volt a Honvéd Szolnoki VSE—Bp. Hon­véd 11:8 (3:1, 2:2, 3:3, 3:2). Tüzér u., 100 n., v.: Pék, Domby. Budapesti Honvéd: Csánk—Derekas, Nyárádi, Éppel, Harsányi, Tamás, Kovács Zs., Vigh 2, Kaiser 1, Beleon, Dóczi 2, Bürg 3. Edző: Mohácsi Attila. Szolnoki VSE: Kiss P.—Mo­hi 3, Czibulka 3, Tóth Cs„ Lengyel. Hasznos 5, Pintér 1., Hegmani), Dudás. Edző: dr. Mayer Mihály. Gólok emberelőnyből: 10/5, ill. 10/5; négyméteresből: 2/2, ill 1/1. Nagy elszántsággal kez­dett a listavezető. Már a huszadik másodpercben Csánk hálójában táncolt a labda. Mohi jól helyezett lövése nyomán. A Honvéd még emberelőnyből tudott egyenlíteni, de utána be­indult a szolnoki henger, így 3:l-es szolnoki vezetéssel zárult az első negyed. A Honvéd Dóczi és Éppel cen­terjátékát erőltette. Eredmé­nye : Dudás kipontozódott. Lengyel két személyi hibát gyűjtött össze. A Tisza-parti gárda mozgalmas támadó­játéka eredményes volt, amely akciógólokban is megmutatkozott. Különö­sen Hasznos és Czibulka volt elemében. A harmadik negyedben Dóczi víz fölött megütötte Lengyelt. A já­tékvezető érthetetlen módon csak sima kiállítást ítélt. Az utolsó negyed 8:6-os vendég vezetéssel kezdődött. A katonacsapat még egy el­szánt rohamot indított az eredmény megfordítására. 8:7-nél azonban két gólt lőtt zsinórban a Vízügy, ezzel a mérkőzés eldőlt. A fővárosi együttes idegileg nem bírta a mérkőzést, ennek eredmé­nyeképp Dóczit végleg, cse­re nélkül kiállították. A 11:8-as végeredményt Hasz­nos emberelőnyből állította be. A Szolnok listavezető­höz méltóan szerepelt. Végig kezében tartotta a mérkő­zést; fegyelmezetten, takti­kusan játszott. Kiss nagy­szerűen védett. Az egész csaptot dicséret illeti érett játékáért. Jövő héten, március 5-én. Szolnokon az OSiC lesz az ellenfél. (Ferry) Az Oiajbán yáaz most is bizonyított az utolsó első osztályú mér­kőzését játszó, sokat vállaló, hatvanháromszoros váloga­tott, Demeter Vilmos játéka sem. A második félidőben ma­radt minden a régiben. Igaz, a vendégek három kosarat is dobtak bemelegítőül, Ra­donjics csak a harmadik perc elején válaszolt. Az ötödik percben viszont már huszonhárom pontra növe­kedett az előny: 73:50. Tóth Zoli gyorsan összeszedett két személyit, a hatodik percre a Szolnok tábláján négy já­tékos neve mellett ég há­rom sárga lámpa, a Ganz- Mávagból csupán Karagits „büszkélkedhetett” ennyi­vel. Még kilenc perc volt hát­ra, amikor 94:62-re alakult a mérkőzés állása; az ember azt hihetné — a közönség így is gondolja —, itt, ma jócskán száz fölött dobnak majd a fiúk. A 13. percben ugyan Karagits megcsinált egy szép horgot (az elsőt a mérkőzésen!), de Berkics előbb a szolnokiak századik, majd százkettedik pontját is megszerezte. A hátralévő hét percben azonban mind­össze hét pontra futotta a szolnokiak lendületéből, míg a fővárosiak — Fésűs vezér­letével — huszonegyet „szór­tak”. Mindez azonban nem so­kat változtat a dolgok állá­sán: győz az egységesebb, jobb csapat, a szolnoki. * * * Nem lehetett könnyű a Ganz-Mávag játékosainak szíve, amikor erre a mérkő­zésre Szolnokra utaztak. Tudták, hogy két nap múlva „útilaput kötnek” a talpuk­ra, megszűnik a szakosztá­lyuk. Ennek ellenére becsü­lettel megmérkőztek az Olajbányásszal. Szombaton ennyire futotta erejükből. A hazaiak nem erőltették meg különösebben magu­kat, csak néha villantottak föl valamit az igazán szép kosárlabdából. Igaz, ennyi is elég volt a sikerhez. Sportszerű, tiszta mérkő­zést láthatott a lelkes kö­zönség. Előbbit igazolhatja, hogy senki sem szedte össze a végleges cseréhez „szüksé­ges” öt személyit. * * * Szolnoki Olajbányász— Ganz-Mávag (ifjúsági) 76:74 (35:38). Szolnok, 1500 néző. V.: Gerda. Názon. Sz. Olaj­bányász: Bede M. (9/3), Zámbó (2), Válé, Lugossy (19), Bódi (6). Csere: Fodor (17), Kis (4), Molnár T. (3), Bede G., Kovács (16). Edző: Tapodi László. Az első játékrészben az Olajbányász szorosan „ül­dözte” ellenfelét. Szünet után átvette a vezetést és tízpontos előnyt szerzett, de a vendégek hamarosan egyenlítettek. Ettől kezdve ismét fej-fej mellett haladt a két együttes. Az utolsó percre fordult az óra, ami­kor négypontos vezetésnél a szolnoki fiatalok támadtak, azonban egymás után két­szer is elvesztették a lab­dát és a pesti gárda ki­egyenlített. Már mindenki a hosszabbítást várta. Ezt ki­használva sikerült a bá­nyászcsapatnak a lefújás előtti másodpercekben még egy duplát dobnia és ezzel győznie. — h — Jobb volt a Vasas összeszedte magát, elhúzott, és végül simán nyerte ezt a játékrészt is. A harmadik játszmában 5:0-ra, majd 7:l-re vezetett az éremesé­lyes budapesti gárda; mint később kiderült, ez az egy volt a hazaiak összes pont­ja. Az első játékrésztől el­tekintve magabiztosan, esé­lyeshez méltóan nyertek a piros-kékek. Juniorok: Vasas—Vegyi­művek 3:0.. Vasas—Szolnoki Vegyi­művek 3:0 (3, 13, 5). Buda­pest 50 n., v: Gulyás, Pa­dos. Vasas: Benőfi, Nyári, Herczeg, Bánhidi, Sízikora, Pollák. Csere: Treiber, Szijjártó, Varga. Vegyimű­vek : Bónéné, Sipos, Kordás, Szakmár. Soósné, Agócs. Csere: Újvári, Éles, Benke, Pajkos. Az első játszma 2:2-ig „szoros” volt, aztán 6:2-re, majd 9:3-ra vezettek a ha­zaiak. Több pontra nem fu­totta a szolnokiak erejéből. Fordulás után viszont 3:l-re a mieink szereztek előnyt. Sőt 6:2-re is vezettek már a vegyisek. Ekkor kissé föl­jött a Vasas, de még 9:4-es, sőt 11:5-ös előny is volt a vendégek javára. Ekkor tor­pant meg az alföldi együt­tes, megijedve a váratlan lehetőségtől. Éles beállításá­val az időközben egyenlítő Vasassal szemben még 13:11-re vezetett a Vegyi­művek. de újra nyert a ru­tinosabb, válogatottakkal felálló hazai gárda. A har­madik játszmában magabiz­tosan győzött a hazai csa­pat. Jók: Bánhidi, Nyári, Sízikora, illetve Till, Bordás, Bónéné, Éles. Jégkorong OB I Előnyben a Lehet Rájátszás: Lehel SE—Du­naújváros 7:2. Dunaújváros, 100 n., v: Zsitva, Tejfalusi, Szajoz. Lehel SE: Csókási— Kolbehayer (1), Farkas (1), Simon (2), Havrán 2 (1), Bakó.. Csere: Nagy, Katona, Bathó (2). Siipos (4), Závori (1), Szajka (1), Szabados, Bállá, Szerdahelyi, Lakatos. Edző: Kereső Csaba. A rá­játszás első mérkőzésén a Mától indul Játók vázét öl tanfolyam A Szolnok Megyei Tanács V. B. ifjúsági és sportosztálya kosár­labda szakszövetsége játékveze­tői tanfolyamot indít, a Jelent­kezőket ma 16.30 órától a sport­osztály székházában (Szolnok, Mátyás király u. 31.) várják. A tanfolyamot sikeresen befeje­zők — legalább tizennégy éve­sek legyenek — a városi baj­nokságban és a megyei verse­nyeken működhetnek majd. Lehel idegenben magabiztos győzelmet aratott a Kohász ellen. A kék-fehér csapat, tartva jó formáját harmad­ról harmadra növelte elő­nyét. A csapatból Havrán, Závori, Sipos játéka emelke­dett ki. (A visszavágó a jászberé­nyi pálya használhatatlansá­ga miatt elmaradt, időpont­ját a szövetség ma jelöli ki.) T otóeredmények 1. B. Uerdingen—1. FC Köln x 2. Karls. SC—Hann. elmaradt 3. Vfl. Bochum—W. Bremen 2 4. Osnabrück—Oberh. elmaradt 5. Saarbrücken—B.-Weiss 90 1 6. Offenbach—Darms. elmaradt 7. Fort. Köln—Wattenscheid 2 8. Bayreuth—St. Pauli elmaradt 9. Avellino—Fiorentina x 10. Como—Pisa x u. Pescara—Napoli 2 12. Roma—Juventus 1 13. Verona—Internazionale x Pótmérkőzések: 14. Aachen—Stuttg. Kickers 1 15. Essen—Bielefeld x 16. Solingen—Ulm elmaradt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom