Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 FEBRUÁR 29. Rekontra Az Egyesült Államok hivatalosan kijelentette, hogy „Panama belügyének” tekinti az elmúlt napok eseményeit és nem kíván katonailag beavatkozni. A szóvivő beszéde közben a tudósítók egy része gyanakodva pislogott a mennyezet felé, vajon nem omlik-e le a megviselt külügyminiszté- riumi plafon ekkora demagógia hallatán. Nyílt titok ugyanis, hogy az Egyesült Államok minden elképzelhető módon beavatkozik Panama belügyei- be, válságot szít az országban és olyan helyzetet kíván teremteni, amelyben megtagadhatja a százszor megbánt csatornaszerződés betartását. Washingtonból biztatták föl Del Valle elnököt Noriega tábornok elmozdítására, jóllehet ebben a közép-amerikai országban is inkább a hadsereg szokta elmozdítani az elnököt, mintsem az államfő a főparancsnokot. Amerikában már hónapok óta páratlan kampányt kezdtek a nacionalista jelszavakkal operáló Noriega ellen. Az elhangzott vádak szerint a tábornok egyszerre volt szovjet, kubai, nicaraguai, és még ki tudja milyen titkos ügynök, valamint nemzetközi kábítószercsempész és a CIA informátora. Az egész listából csak ez utóbbi látszik valószínűnek, mivel e nélkül aligha vihette volna valamire is ebben az Egyesült Államoktól függő országban. Noriega korábban jó szolgálatot tett Washingtonnak, még az is fölmerült, hogy panamai csapatok is részt- vennének egy Nicaragua elleni akcióban. A helyzet azonban megváltozott és a managuai kormány most a tábornok mellett áll — miként a panamai szakszervezeti és munkásmozgalom is. A csatornaügy és a gazdasági függőség felszámolására tett kísérletei miatt ugyanis stratégiai nézeteltérések támadtak Noriega és a washingtoni politikusok között, s a tábornok a külső nyomással szemben a hazafias érzelmektől áthatott tömegektől kért támogatást. Amerika szövetségesei a vállalkozók és jobboldali politikusok lettek, így sikerült „baloldali” figurát csinálni egy még liberálisnak is nehezen nevezhető katonatisztből. A helyzet különlegességét éppen ez adja, hiszen Kuba és Nicaragua támogatja az új elnököt, Solis Pálmát, miközben az Egyesült Államok és több latin-amerikai ország nem ismeri el a hatalom új birtokosát. A fegyveres konfliktusban senki sem érdekelt, hiszen Kö- zép-Amerika amúgyis a világ robbanásveszélyes puskaporos hordóinak egyike — marad tehát a gazdasági nyomás, a diverzió és a szócsata. Az események még gyorsan követik egymást, a helyzet pillanatonként változhat. A legvalószínűbb megoldás azonban egy olyan kompromisszum lesz, amelyben szépen lassan visszaáll a normális viszony — legalábbis formailag — a két állam között. Most úgy tűnik, hogy az első menetben Noriega sikeresen rekontrázta erősebb ellenfelének támadását, jól taktikázott. Kérdés, meddig bírja szuflával, azaz széleskörű hazai és nemzetközi támogatással. Horváth Gábor Dmnesztia Dél-Koreában Százhuszonöt politikai foglyot és kétezer köztörvényes bűnözőt engedtek szabadon Dél-Koreában a pénteken meghirdetett elnöki amnesztia értelmében. Ezt az igazságügyi minisztérium közölte szombaton Szöulban. A rendelet értelmében összesen hétezer kétszáz személyt engednek ki a börtönökből, ebből ezerhétszázat politikai nézetei miatt ítéltek el korábban. Szíria—Jordánia—Izrael Indonézia után B NBTO-csúcstalálkozóra Az amerikai külügyminiszter tárgyalásai Shultz amerikai külügyminiszter, aki szombaton Izraelből „átrándulva” rövid látogatást tett Jordániában és Szíriában, még aznap este vissza is érkezett Izraelbe. Vasárnap reggel külön-kü- lön találkozott Jichak Samir izraeli miniszterelnökkel és Simon Peresz külügyminiszterrel, s tájékoztatta őket a két arab országban folytatott megbeszéléseiről. Ezekről a találkozókról nem adtak ki közleményt. Ami Shultz ammani és damaszkuszi tárgyalásait illeti, Josszi Ben Aharon, Samir kabinetfőnöke csak annyit mondott, hogy az amerikai külügyminiszter csupán tájékozódott a két fővárosban, de nem kérte tárgyalópartnereitől, hogy bármi mellett is elkötelezzék magukat. A megszállt területeken közben változatlan erővel folytatódik a palesztin lakosság tiltakozó mozgalma. Az izraeli katonák szombaton este és vasárnapra virradó éjjel három újabb palesztint öltek meg. A december kilencediké óta tartó megmozdulások halálos áldozatainak száma így vasárnapra 75-re emelkedett. Panamai helyzet Illegalitásba vonult a volt államfő A panamai parlament által tisztségéből elmozdított államfő, Arturo del Valle szombaton illegalitásba vonult, s egy amerikai tévétársaságnak azt nyilatkozta. hogy az országban marad és küzdeni fog az új kormányzat ellen. Az amerikai államok szervezete némi vita után az úi kormány küldöttét ismerte el Panama képvise'őjének. Szombaton a fővárosban nyugalom volt, az ellenzék szráíkfelhívására csak kevesen reagáltak. Arturo de Valle holléte ismeretlen. Amerikai illetékesek közölték, hogy az Egyesült Államok panamai nagykövetsége telefonkapcsolatban áll Del Valiéval, akit Washington még mindig államfőnek ismer el. Panamavárosban a helyszíni jelentés szerint szombaton nem talált követésre az ellenzéki üzleti körök sztrájkfelhívása. Tüntetés is csak egy volt, az pedig Manuel Noriega tábornoknak. a hadsereg fő- parancsnokának hívei szervezték. az ellenzéki újságokat, rádió és televízió állomásokat a hatóságok bezáratták. Az amerikai kedvezményről Román nyilatkozat Az AGERPRES román sajtóügynökség szombaton nyilatkozatot tett,, közzé azzal kapcsolatban, hogy az amerikai kormány júliustól megvonja a Romániának eddig nyújtott legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A román hírügynökség által ismertetett nyilatkozat a többi között hangoztatja, hogy az 1975. április 2-án a Románia és az Amerikai Egyesült Államok által megkötött kereskedelmi szerződésben (amelynek keretében a felek kölcsönösen megadták egymásnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét) vállalt kötelezettségeinek Románia eleget tett, „ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok az egyoldalúan elfogadott Jackson- Vanik módosításra hivatkozva számos politikai követelményhez kötötte a kedvezmény meghosszabbítását, ami megengedhetetlen beavatkozást jelent Románia belügyeibe”. Román részről egyúttal hangot adtak annak a reménynek is, hogy a két ország képviselői mielőbb találkoznak és megvitatják „a gazdasági együttműködés jövőbeni fejlesztését”. Reagan Brüsszelbe utazik Várkonyi Péter Indiában Várkonyi Péter külügyminiszter szombaton befejezte hivatalos indonéziai látogatását és ázsiai—csendes-óceáni kőrútjának harmadik állomására, Indiába utazott. Mint jelentettük, a négynapos dzsakartai látogatás megkezdésekor külügyminiszterünket fogadta Suharto indonéz államfő. Ezt követően Várkonyi Péter találkozott az indonéz kormány több tagjával is, megbeszéléseket folytatva a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségeiről. E tárgyalások sorát szombaton a Bustanil Arifin szövetségi miniszterrel folytatott beszélgetés zárta. Az MTI tudósítójának értesülése szerint Várkonyi Péter és vendéglátója, Moohtar Kusumaatmadja indonéz külügyminiszter hivatalos tárgyalásain a két fél egységes álláspontot képviselt a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben. Reagan amerikai elnök kedden utazik Brüszelbe, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének csúcstalálkozójára. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő az Egyesült Államok célkitűzéseit ismertetve azt mondta, hogy a találkozó célja Washington számára mindenekelőtt a NATO- szolidaritás megerősítése, annak kifejezésre juttatása, hogy az Egyesült Államok a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolása után sem változtat nyugat-európai partnereivel szemben vállalt katonai kötelezettségein. Az elnök várhatóan indulása előtt külön nyilatkozatban is megerősíti az amerikai álláspontot. Az amerikai kormány- tisztviselő azt hangoztatta, hogy a Reagan moszkvai utazását megelőző brüszeli csúcs jó alkalom lesz a NATO leszerelési politikájának áttekintésére. Az amerikai elnök legutóbb azt mondotta, nem tartja valószínűnek, hogy a moszkvai út időszakára már aláírásra kész lesz a szerződés a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről. A kormánytisztviselő most azt hangoztatta, hogy a szerződés kérdéseit várhatóan alaposan elemzik majd Brüsszelben. Afganisztánba India kész békefenntartó erőket küldeni Teherán visszavág Iraki légitámadás Iraki harci repülőgépek szombaton délben bombázták Teherán egyik külső kerületét — közölte az iráni rádió. A támadás következtében egy polgári személy meghalt, több másik megsebesült. A rádió szerint a kerületben nincsenek katonai létesítmények. Bagdadban ugyanaznap azt jelentették be, hogy az iraki légierő gépei bombázták Irán legnagyobb olajfinomítóját, amely üzemanyaggal látja el az iráni hadigépezetet. A jelentés nem adja meg, hol volt ez a célpont. A teheráni és bagdadi jelentést egybevetve a hírügynökségek felvetik annak lehetőségét, hogy esetleg a teheráni olajfinomítóról, Irán második legnagyobb ilyen létesítményéről van szó. Ezt már korábban is többször érte iraki támadás. Az ÍRNA iráni hírügynökség a szombati bombázás után közleményt adott ki, amely szerint az iráni légierő megtorlásul hamarosan hasonló jellegű támadást intéz Bagdad és Bászra ellen. India kész békefenntartó erőket küldeni Afganisztánba a szovjet erők kivonása után, ha ebbe az Egyesült Államok és a Szovjetunió is beleegyezik — közölte a The Sunday Observer című indiai lap. A lap szerint ez a szándék lehetett az egyik oka annak, hogy Radzsiv Gandhi nagy meglepetést keltve indiai látogatásra hívta meg Ziaul Hakk pakisztáni elnököt. Ziaul Hakk kitért a meghívás elől, s ezért kedMOSZKVA Szerencsétlenség érte szombaton a nyugat-szibériai Szurgut város repülőterén az AEROFLOT szovjet légitársaság egyik belföldi járatán TU—134-es típusú utasszállító repülőgépet. A légiszerencsétlenségnek halálos áldozatai is vannak] — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. den indiai különmegbízott utazik Iszlámábádba. Az indiai kormány véleménye szerint békefenntartó erőkre lesz szükség a szovjet csapatok kivonulását követően Afganisztánban, mivel a keletkező hatalmi űrben még súlyosabbá válhat a fegyveres harc a kormányerők és mohamedán lázadók között. Az indiai csapatok meghatározott ideig az afganisztáni—pakisztáni határvidéken állomásoznának. SZÓFIA Bulgáriában vasárnap helyhatósági választásokat tartottak. A területi és körzeti népi tanácsok, valamint a falusi elöljáróságok öszesen 55,426 tagját választják meg új, a többes jelölést lehetővé tevő törvény alapján. BÉCS Sinowatz, az Osztrák Szocialista Párt elnöke szombaton televíziós nyilatkozatban jelentette be, hogy hajlandó lemondani tisztségéről, ha Kurt Waldheim' államfő is hasonlóan cselekszik. A Palme-gyilkosság második évfordulója Örökre homályban? Tudjuk, mi történt és hogyan történt —, de változatlanul nem tudjuk, miért történt, és hogy ki a tettes. E keserű, önkritikától sem mentes megállapításban foglalható ösz- sze a nyomozás állása két esztendővel azután, hogy meggyilkolták Oloí Palme svéd miniszterelnököt. 1986. február 28-áról március i-re virradóra történt a skandináv ország számára egyfajta politikai sokkot okozó, de túlzás nélkül állítható, hogy világszerte megdöbbenést keltő eset, ám manapság, immár két évvel a merénylet után sem sokkal világosabb, mi húzódhatott meg a kulisz- szák mögött. Pedig erőfeszítésekben nem volt hiány. Sok tízezer kihallgatás, őrizetbe vételek, begyűjtött információk százezre, külön e feladatra felállított rendőrségi csoport, több országra kiterjedő vizsgálódás és a nyomravezetőnek felajánlott tekintélyes summa — mindez hiába. Pedig nem olyan rég tízszeresére (!) emelték a kilátásba helyezett összeget: immár 50 millió svéd korona — körülbelül 400 millió forint — üti annak markát, aki érdemben segítene felderíteni a kormányfő gyilkosát. Csakhogy a hatóságok korábban már két ízben is emelték a jutalmat, de ez sem mozdította ki a holtpontról a nyomozást. Ügy tűnik tehát, pénzzel e dolog nem intézhető el. Mint ahogy a politikai szálak óvatos felgöngyölítése, a szóba jöhető radikális csoportok szemmel tartása sem vezetett sikerre. Hiába került gyanúba egymás után több külföldi szervezet, mindenekelőtt egy terrorcselekményekkel már régebben is vádolt kurd csoport, megfelelő bizonyítékokat nem tudtak felmutatni. Hasonlóképp kudarchoz vezetett a svéd ultrajobboldali szerveztek „körültapogatása”: olyan társaságot, amely joggal jöhet szóba a miniszterelnökkel szembeni gyűlölet, vagy fenyegetőzés miatt, könnyű volt találni. Amikor azonban letartóztatásokra került sor, a Hans Holmér rendőrfőnök vezette különleges stáb mindig meg kellett, hogy hajoljon a törvényességre felügyelő vizsgálóbíró utasítása előtt, s szabadon kellett, hogy bocsássa a gyanúsítottakat. Igazi, perdöntő, tárgyi bizonyítékot ugyanis nem tudtak felmutatni. S ez nem is csodálható, hiszen a gyilkos fegyver máig sem került meg, s a nyomozás első időszakában elkövetett hibák, mulasztások a jelek szerint jóvá nem tehető menekülési lehetőséget biztosítottak a merénylőnek. (Nem vették körül időben a helyszínt, nem zárták le az országhatárokat, stb.). Az utóbbi hónapok leginkább újdonságot jelentő verziója némiképp pontosan ezzel a rendőrségi balfogás-sorozattal kapcsolatos, Felmerült. sőt néhány sajtóorgánum által részletesen boncolgatott feltételezéssé vált az úgynevezett „rendőrnyom”, Magyarán arról van szó, hogy egyes — úgy tűnik, nem is teljesen légből kapott — elképzelések szerint a rendőrségen belül megbúvó titkos mag, — szélsőjobboldali beállítottságú rendőrök — összeesküvéséről lenne szó. Készült olyan Tsta is. amely azt mutatja ki, hogy a gyanúba keverhető személyek közül hányán tartózkodtak azon a végMegrendült stockholmiak veszik körül és virágokat helyeznek a kordonnal körülvett útrészre, 1986. már eins 1-jén, ahol előző éjszaka ismeretlen tettes lelőtte Olof Palme svéd miniszterelnököt. (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség t— KS) zetes éjszakán Stockholm belvárosának abban a körzetében, ahol a volt miniszterelnök felesége társaságában egy mozielőadás után hazafelé indult —, ám nem jutott néhány saroknál tovább. A tartós eredménytelenség, a közvélemény érthető módon fokozatosan növekvő elégedetlensége és türelmetlensége nyomán tavaly lemondott Holmár kapitány, s új gárda vette kezébe a nyomozást. Áttöréshez azonban ez a váltás sem vezetett. Mi több, az egyik legpesszimistább nyilatkozatot a közelmúltban éppen az üggyel sokáig behatóan foglalkozó szakértő tette. Carl- Ivar Skarstedt. a stockholmi bíróság elnöke, aki a külön erre kinevezett kormánybizottság élén állt, kijelentette: „Palme gyilkosát sohasem fogjuk élve megtalálni. Vagy öngyilkos létt, vagy eltették láb alól”. A tekintélyes jogász nem részletezte, milyen adatokra alapozza borúlátó véleményét, a tények viszont az ő igazát látszanak alátámasztani. Ifiszen minél távolabb kerülünk időben a kegyetlen merénylettől, annál inkább elhalványulnak a nyomok, eltünedeznek az esetleges szemtanúk. Sajnos, valóban nem csekély annak esélye, hogy a Palme-üg.v — századunk megannyi más politikai gyilkosságához hasonlóan — örökre homályban marad. S ahogy múlnak a hetek, hónapok, ez az eshetőség csak tovább nő. Szegő Gábor
