Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
XXXIX. évf. 50. it., 198». február 29.. hétffi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A gyorsaságon sok minden eldőlhet A szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből, írásaikból a 4. oldalon A gyártmányfejlesztésről írott publicisztikánk a 3. oldalon Négyévesen kezdte el az iskolát A szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban dolgozó angol lektorról szóló írásunk az 5. oldalon Aki nem hiszi... Gyorsított ütemben építi Kaposvár új felüljáróját a helyi Közúti Építő Vállalat. Az első kapavágás, 1986 októbere óta elkészültek a fel- és lehajló ágak töltései, és a 130 méter hosszú tartószerkezet. Várhatóan 1988 decemberében megindulhat a forgalom a 156 millió forintos költséggel épített, négy sávos közúti felüljárón (MTI- fotó: Kálmándy) Befejeződött az elméleti tanácskozás Szombaton befejeződött az országos elméleti tanácskozás, amelyet „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban” címmel Békéscsabán tartottak. Az MSZMP KB Agi'tációs és Propagandaosztálya, Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, valamint az MSZMP Békés Megyei Bizottsága által szervezett konferencián filozófusok, közgazdászok, szociológusok, egyetemi kutatók és más tudományágak szakemberei, társadalmi és politikai életünk jeles képviselői vettek részt. A zárónap plenáris ülését — amelyen részt vett Be- recz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a KB agi- tációs és propaganda osztályának vezetője nyitotta meg, majd a három szekció- vezető beszámolt a pénteki vitákról, amelyekben hat- vanhatan szólaltak fel. Pataki Ferenc akadémikus, az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatója a „Világ — ember — világnézet” című szekció tevékenységéről számot adva elmondotta, hogy a hozzászólók az ideológia kérdéskörével, a politikai intézményrendszerrel, a nyugodt tudományos alkotómunka feltételeivel, a szocialista társadalom össznépi fejlődésének lehetőségeivel, s a vallás szerepével is foglalkoztak. Földesi Tamás, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár az „Erkölcs a szocializmusban!! című szekció munkáját értékelte. Itt elsősorban azt vizsgálják, helyén van-e az erkölcs a mai magyar társadalomban. Ezután Berecz János ösz- szegezte az országos elméleti tanácskozás vitájában elhangzottakat. Emlékeztetett a szocializmus hazai fejlődésének időszerű kérdéseiről Szegeden megtartott elméleti tanácskozásra, szólt az eltelt esztendő során az ideológiai munkában bekövetkezett változásokról. Egyebek között hangsúlyozta: a jelenlegi útkeresés vitaigényes időszakában vitafórumokat is kell teremteni. Ezt az igényt megfogalmazták a konferencián is, rámutatva: szükség van bizonyos kérdések továbbta- nulmányozására, az itt nem mindenben összegezhető ismereteink továbbgondolására, a teoretikus konszenzus megteremtésére. A Központi Bizottság titkára megállapította: bár a mostani tanácskozás címében nem szerepelt az ideológia szó, mégis mind a három szekcióban e körül is jelentős vita folyt. — Egyetértek azzal — mondotta —, hogy bonyolultabb társadalmi-gazdasági viszonyok között az ideológia nem lehet hézagpótló, de valamilyen útmutatásra, valamilyen „kapaszkodókra” szükség van. A társadalomban ideológiai légszomj van, ezt tükrözte az ideológiai tézisek vitája a pártalap- szervezetekben is. Szinte mindenütt azt hangoztatták: mi nemcsak a mának akarunk élni, hanem szeretnénk az utat is magunk előtt látni. Ennek az igénynek teljesítését, a történelmi szerepét vállaló marxista-leninista párttól várják. A tanácskozáson is felvetődött: mi az előbbre való a mai magyar társadalomban: a gazdaság, az ideológia vagy a politikai intézményrendszer reformja. Erről szólva a Központi Bizottság titkára rámutatott: olyan időszakban élünk, amikor nincs szükség ilyenfajta rangsorolásra. Kétségtelen, hogy a kibontakozás gazdasági fejlődés nélkül nem lehet teljes. A társadalomban megvan a szolidaritás, ezt erősítve járulunk hozzá az ideológiai megújuláshoz, és annak a tudásnak az összefogásához, hasznosításához amellyel rendelkezünk — mondotta végezetül a Központi Bizottság titkára. Az országos elméleti tanácskozás Lakatos Ernő zárszavával ért véget. Mostanában, a tavaszt idéző napokban gyakrabban látni már a játszótereken edzőcipőben rohangáló, játszadozó gyereket a szülők nem nagy örömére. Gondolom én, hiszen így gyorsabban elhasználódik az a horribilis pénzen vett és az előzőekben emlegetett lábbeli — helyesebben edzőcipő —, amelyben ha valaki valóban edzeni, netán focizni mer, rögtön felhasad, szétszakad, elfosz- lik, s ha csak vizet lát, máris elválik a talpa. Amikor aztán az ember netán visszameri vinni a boltba — természetesen blokkal igazolva a pár nappal korábbi vásárlás tényét — olyan értetlenül néznek rá, mintha kínaiul beszélne. S ha nagy nehezen mégis megérteti magát az eladóval, hogy azt a cipőt bizony rendeltetésszerűen használták, mert nem vályogot tapostak vele, hanem csak jártak, esetleg futottak benne, a pult másik oldaláról úgy néznek az illetőre, mintha visszaélt volna a bizalommal, és az eladók szemében ott búj- kál a kérdés: hogy gondolta a kedves vevő, még négy-öt, esetleg hat napnál is többre szánta ezt a cipőt? Nos, egyre jobban bosz- szantó, sőt irritáló az ilyenfajta magatartás, történjék is ez bárhol és bárkivel. Különösen most, amikor a szakadékony, silány gyermekcipők árai is a csillagos eget súrolják. A jobb minőségűekről már nem is beszélve. Hisz ebbe a kategóriába tartozó és kétéves kislányom lábára való kiscipők rendszeres megvásárlásához némi túlzással akár OTP-köl- csönt is felvehetnék vagy esetleg külön pénzverdét is felállíthatnék. S ráadásul ez a gyerekcipő lehet akármilyen jó, de még a legelszántabb viselője sem tudja egy-két hónapnál tovább hordani, mert időközben kinövi. Szerencsés az, akinek van kistestvére, mert úgy legalább örökölheti, ha ... Ha addigra nemcsak a cipő „romjai” maradnak. Az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak a cipőkkel van baj. Ugyanezt elmondhatjuk a nadrágokról meg az egyéb gyermekruházati cikkekről, legalábbis ami az áraikat illeti. Aki nem hiszi, könnyűszerrel meggyőződhet róla. A boltokban! N. T. Rekontra Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Sportfarsang Szolnokon Soha jobb hétvégét a sportszeretőknek! A Szolnoki MÁV MTE labdarúgó-csapata legyőzte — tizenegyes rúgásokkal — a Magyar Népköztársasági Kupa tavalyi döntősét, az NB I-es Pécset. Nagy bravúr volt, s ez már a délelőttöt is „napsütötté” tette, de jött még a ráadás délután, a sportcsarnokban. Az Olajbányász kosarasai esélyt sem adtak a nagy múltú Ganz-Mávag kedvesze- gett játékosainak; tizenhét ponttal voltak jobbak a vendégeknél. Képeinken; Berkics kosárra tör; a focisták pedig győzelmüket ünnepük. (Fotó; T. Katona László) Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban Magasra helyezte a mércét a SZOTÉV Náluk emelkedik a létszám A Szolnok Megyei Tanács Tervező- és Építőipari Vállalata az idei év kezdetén azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tavalyihoz képest száztíz fővel emeli munkáslétszámát. Ritka dolog napjainkban az, hogy egy vállalat új munkahelyek megteremtésére vállalkozik. Mire alapozzák ezt a bátorságot? — erre kértünk választ Ádámosi György igazgatótól. Kiderült, hogy 1987-ben fennállásának legsikeresebb esztendejét zárta a tanácsi vállalat. Tavaly kisméretű létszámnövekedés mellett közel egymilliárd forintos árbevételt teljesítettek úgy, hogy az ipari tevékenységük kétszázmillió forintot tett ki. Érdemes megvizsgálni, mire vállalkozott még az alapvetően építőipari profilú cég. Elsősorban a lég- technikai termékek gyártósorán „csurdogáltak le” ezek a forintok. Ugyancsak jelentős piaci — külpiaci — figyelmet vívtak ki a biobútorlapjaikkal. Az ötlet, ha nem is vadonatúj, de mindenképp eredeti. Értéktelen akácfalécekből készítenek ragasztással és nagynyomású préseléssel olyan lapokat, melyeknek rajzolata szinte kínálja magát a bútorgyártásra. Ennek is köszönhetik, hogy tavaly 20 millió forint értékű tőkés exportot teljesítettek, és a vásárlók érdeklődésének birtokában fejleszthetik tovább törökszentmiklósi faipari üzemüket. Ami az építőipari tevékenységet illeti, úgy néz ki, hogy egy ideig még biztos munkalehetőséget jelent a vállalatnak a világbanki finanszírozású gyógyszeripari fejlesztés, amely bázisának megteremtéséhez szívesen veszi igénybe a SZOTÉV-et. Természetesen egy tanácsi vállalat a megyei „kötelező gyakorlatokat” is teljesíti. 1987-ben 142 lakást adtak át. (Folytatás a 3. oldalon) A baráti látogatás befejeztével Elutazott hazánkból Andrej Gromiko Hivatalos, baráti látogatásának befejeztével szombaton elutazott hazánkból Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsága és az Elnöki Tanács meghívására tartózkodott hazánkban. A szovjet politikust magyarországi útjára elkísérte felesége is. A magas rangú szovjet vezetőt Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari, Köpeczi Béla művelődési miniszter, Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk több más vezető személyisége búcsúztatta a Parlament előtti fellobogózott téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. A búcsúztatáson megjelentek a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Andrej Gromiko Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének társaságában fogadta a díszegység parancsnokának jelentését, majd a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a két állami vezető ellépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. A vendégek és a vendéglátók ezután kölcsönösen elbúcsúztak az ünnepségen megjelent magyar és szovjet személyiségektől, a diplomáciai képviseletek jelenlévő vezetőitől. Az ünnepség a tisztelgő katonai egység díszmenetével zárult, amelyet Andrej Gromiko és Németh Károly feleségük társaságában fogadott. A vendégek ezután a Ferihegyi repülőtérre indultak. A magas rangú szovjet vendégtől Németh Károly köszönt el a két ország lobogóival, a munkásmozgalom vörös zászlajával és kétnyelvű búcsúztató feliratokkal díszített repülőtéren. Jelen volt Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár, valamint Rajnai Sándor hazánk moszkvai és Borisz Sztukalin. a Szovjetunió budapesti nagykövete. Andrej Gromiko és kíséretének különgépe röviddel 11 óra előtt szállt fel a Ferihegyi repülőtérről. Andrej Gromiko és kísérete Magyarországon tett hivatalos baráti látogatásáról szombaton hazaérkezett Moszkvába. A repülőtéren Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára üdvözölte az államfőt. A repülőtéren megjelent Barabás János, a Magyar Népköztársaság szovjetunióbeli ideiglenes ügyvivője.
