Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

1988. FEBRUÁR 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Külföldi szakértőkkel Menedzserképzés Magyarországon növekvő az igény a jól képzett me­nedzserek iránt. Számos kül­földi cég, menedzserképző intézet, főiskola, egyetem képviselője kereste fel ha­zánkat, hogy bekapcsolód­jon a vezetőképzésbe. Közü­lük a magyar gazdasági ka­mara többel is előrehaladott tárgyalásokat folytat együtt­működés kialakításáról. Műszaki átadás JnVUlllflk 3 fŐÍSkolcl3 május 31-én oktatás feltételei Élelmiszerkínálat 1988-ban A múlt évihez hasonló forgalommal számolnak Immár nemcsak a megvál­tozott árak, hanem 1988 első hónapjának tapasztalatai alapján is prognosztizálhat­ja a kereskedelem az év fo­lyamán várható igényeket, s a termelőkkel folytatott tárgyalások, valamint az importlehetőségek ismereté­ben tervezheti az idei áruel­látást. Az élelmiszer-kereskede­lem várható alakulásáról Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes az MTI munkatársának elmondta: a kereskedelem a tavalyihoz hasonló élelmiszerforgalom­mal számol, ám az árak ala­kulását figyelembe véve szá­mit arra is, hogy az igények egyre inkább eltolódnak az olcsóbb termékek felé. A ke­reskedők véleménye szerint a hazai élelmiszeripar lehe­tővé teszi a kereslet mara­déktalan kielégítését. Az alapvető élelmiszerek közül lisztből és kenyérből növekvő forgalom várható, cukorból viszont valószínű­leg kevesebbet fognak vásá­rolni. A prognózis szerint mégnövekszik ugyan az igény az olcsóbb húskészít­mények iránt, de változatla­nul keresik majd a vevők a drágább húsokat is — pél­dául a szalámit, a bélszínt —, ám ezekből az idén sem tud a kereskedelem elegen­dőt kínálni. A zsiradékok közül előreláthatóan egyre inkább az étolaj- és a mar­garin-fogyasztás kerül elő­térbe — elsősorban a sertés­zsír árának növekedése mi­att —, margarinból azonban importra lesz szükség. Tejből és tejtermékekből az áremelkedések ellenére januárban ugyanannyi fo­gyott az üzletekben, mint az elmúlt években, s a terme­lőkkel folytatott tárgyalá­sok szerint a tejipar szállí­tásai teljes egészében fede­zik a szükségleteket az év folyamán. Rizsből is lesz ele­gendő, a második félévben azonban előreláthatóan to­vábbi importra lesz szükség. Az áremeléseket követően a vártnál kisebb mértékben csökkent a kereslet a hús- és készétel-konzervek iránt. E termékekből elegendőt tud­nak biztosítani, viszont a fő­zelék- és gyümölcskonzervek mennyiségének és választé­kának biztosítására további tárgyalásokra lesz szükség a gyártókkal. A kereskedelem az égetett szeszesitalok forgalmának csökkentésére törekszik. Cél­ja, hogy az alacsonyabb szeszfokú borok és sörök fe­lé terelje át a forgalmat. Az utóbbiakból elegendőnek ígérkezik a rendelkezésre ál­ló mennyiség, a söripar pél­dául az elmúlt két esztendő­ben 800 ezer hektoliterrel növelte évi termelését. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből az év első felé­ben a tárolt áruk alapozzák meg a kereskedelem kínála­tát. Hagymából és zöldség­félékből többet tároltak a tervezettnél, alma is van ele­gendő, a burgonya azonban kevés. A kereslet kielégíté­sére tavasszal importtal ja­vítják a burgonyakínálatot. Az ez év őszi és 1989 tavaszi zavartalan ellátás érdekében valószínűleg növelni kell a burgonya vetésterületét, mert az időjárás hatása ki­számíthatatlan. A belkereskedelem a ren­delkezésre álló importkere­tet elsősorban alapvető cik­kek behozatalára fordítja. Háromszáz személyes diákotthon épül a Tisza-parton A Széchenyi nem periféria Tanácstagi beszámoló "~1 a képernyőn zenöt téesztag gondos mun­káját dicséri, hogy mindkét mutató jobb az Országos át­lagnál. Eddig összesen 4500 nyérc- és görényprémet ér­tékesítettek, amelynek na­gyobb részét még az elmúlt évben Ausztriába exportál­ta a Tanimpex. A prémek kisebb hányadát pedig idén január közepén vásárolta meg a Kossuth Tsz-től egy hazai feldolgozóüzem. Az első esztendőben öt és fél millió forint árbevé­telt hozott az új tevékeny­ség a közös gazdaságnak, jónak mondható, húsz szá­zalékot közelítő nyereség­gel. Az idén alkalmazkodni kénytelen a prémpiac válto­zásaihoz, a görények eseté­ben ugyanis a túltermelés jelei mutatkoznak. A gö­rénytörzsállományt ezért a tavalyi szinten tartják, vi­szont a tavalyinál 180-nal több nyércanyát gondoznak jelenleg a telepen. Az ága­zat 1988. évi terve hat és fél ezer prém értékesítése és mintegy 2,5 milliós nyereség elérése. Hosszabb távon pe­dig az az elképzelése a szö­vetkezetnek, hogy a tervidő­szak végén már mintegy 7000 nyércanyát tartanak. Ezenkívül keresik a verti­Prémezés — azaz a vágásra kész állatok nyúzása — előtt a súlyuk, a prém tisztasága, sűrűsége és a szőr hosszúsá­ga alapján válogatják ki a továbbtenyésztésre alkalmas nyérceket kum bővítésének, azaz a prémek feldolgozásának, konfekcionálásának lehető­ségét is, a még nagyobb jö­vedelem elérése érdekében. T. F. dosítani kellett, így a je­lenlegi szerződésben megha­tározott összeg 101 millió forint. Ebből 90 millió a tervezési, építési költségek, valamint a fővállalkozói díj fedezete. A többi pénzt be­rendezési tárgyak, bútorok, beszerzésére fordítják, ezzel biztosítják a működés alap- feltételeit. A háromemeletes épület földszintjén helyezik el a kiszolgáló helyiségeket: az irodákat, a tanuló- és beteg­szobákat, egy kisebb kony­hát és a büfét. A kilencven háromágyas és tizenöt két­ágyas szoba mindegyikében külön zuhanyozó és W. C. biztosítja a kényelmet. Ter­vezik, hogy a későbbiekben — ha pénzügyi lehetősége­ik ezt megengedik — egy kisebb vendéglátó tanüze­met alakítanak ki. A színvonalat jól érzékel­teti, hogy a szobákat tele­fonnal látják el, videocsat- lakozást és belső hangosí­tást szerelnek be. Egy ilyen magas komfortfokozatú lé­tesítmény szinte tálcán kí­nálja a nyári, idegenforgal­mi célú hasznosítás lehető­ségét. A jelenlegi szigorúbb gazdasági körülmények kö­zött egyébként sem enged­hetnék meg, hogy ez a kor­szerű diákotthon az oktatási szünet alatt kihasználatla­nul álljon. Ezért a Pelikán Toursszal megállapodást kö­töttek a létesítmény kettős üzemeltetéséről. A részle­tek még kidolgozásra vár­nak, de annyi bizonyos, hogy mind a két fél jól jár. Az utazási iroda növelheti forgalmát és bevételeit, a főiskola pedig a nyeresé­ge egy részét saját céljai megvalósítására fordíthatja. Az építők május 31-re ter­vezik a műszaki átadást, az üzembe helyezés szerződés­ben meghatározott időpontja augusztus 15. Sz. Z. A Szolnoki Váróéi Televízió szokatlan vállalkozása A szolnoki városi televízió dicséretes kezdeményezésre vállalkozott, amikor az elektronika segítségével a lakótelep otthonaiban próbált teremteni közéleti vitafórumot. A Szé­chenyi városrész piros iskolájának tornatermébe hívta meg a város vezetőit, intézményeinek, vállalatainak első számú irányítóit, akiknek becsületére legyen mondva, meg is je­lentek, mintegy demonstrálva ezzel, hogy a több mint tizen­hatezer embernek otthont adó lakótelep semmiképp nem szá­mít amolyan szem elől tévesztett külvárosnak.. A szakadó eső ellenére jó félház gyűlt össze a tornateremben, és a négy tanácstag — Juhász József, Csortos Ferenc, Nagy Fe­renc és Sas Ferenc — a megyeszékhely tanácsi vezetőinek jelenlétében adott számot arról, mit végzett a közelmúltban választóik képviseletében. A dolog minden bizonnyal izgalmas és érdekfeszítő volt azok számára, akiket köz­vetlenül érintett képviselőik munkája. A meghívottak vi­szont türelmetlenül várták, mikor érkezik el az a perc, amikor — a feltett kérdé­sekre válaszolva — ők is színre léphetnek. Nos, erre meglehetősen sokat kellett várni: a dolgot bonyolította, hogy az eső eláztatott egy vezetéket, ami miatt az adás huszonöt perces késedelmet szenvedett. Végül szót kap­tak a tanácstagok, akik tisz­teletre méltó ügybuzgalom­mal adtak számot végzett munkájukról. Közben né­hány bejátszás színesítette a programot, így megtudhat­tuk, hogy Szolnokon a bű­nözés stagnál, és a megye- székhelyen a szórakozóhe­lyek közül a Léna kivívta azt a kétes hírnevet, hogy a rendőrség érdeklődésé­nek'fókuszába került”. Érdemes volt kivárni a terjengős beszámolók végét, mert a kérdéseknél már fel­pörögtek az események. Volt, aki arról érdeklődött: miért nem lehet behajtani az el­maradt lakbéreket; miért zsúfolt a közlekedés; miért éktelenkedik szinte mocsár- nyi víz a Rigó és az Ecseki út között; de volt, akit az érdekelt, mikor lesz műhol­das adás a Széchenyin, és kielégítő köztisztaság, vala­mint elegendő parkolóhely. Arra is kíváncsi volt né­hány résztvevő, miért marad csatatér egy-egy építési te­rületen, miután a munkála­tok befejeződnek. A városi tanács vezető munkatársai megnyugtató válaszokat ad­tak. Aki nem fizet lakbért, annak olyannal kell lakást cserélni, aki hajlandó a rendszeres bérfizetésre. A műholdas közvetítésre is sor kerülhet akár már az idei esztendőben is. A zsúfolt közlekedésre is kínálkozik megoldás, a csúcsidőben ki­segítő járatokat indítanak. Ami pedig a mocsarat illeti, lecsapolják majd és feltöltik a területet, s rövidesen zöldterület és parkolóhely lesz az éktelenkedő sár he­lyén. A köztisztaság szolgá­latába újabb „sárgamellé- nyeseket” állítanak, egyszó­val kérdés nem maradt vá- laszolatlanul. Szabó László, a Szolnok Megyei ÁÉV igazgatója tő­mondatokban fogalmazott: tesznek róla, hogy eltűnjön építési körletükből a hul­ladék, ami pedig az átadott lakások minőségét illeti: őszintén elismerte, jelenleg nincsenek felkészülve a hi­bátlan munkára, de a piac arra készteti őket, hogy egy­re jobb minőségben teremt­sék meg az otthonokat azok számára, akik drága pén­zen vásárolják azokat. • • • A nagy erőket felvonulta­tó televíziós műsor a kép­ernyőn aligha lehetett túl nagy élmény. Sajnos, készí­tői egy izgalmas televízio- show helyett nem túl lebi­lincselő munkát adtak köz­re. Nem a tanácstagi beszá­moló lett televíziószerű :— hanem a műsor lett tanács­tagi beszámolószerű. Ez ter­mészetesen nem minősítés, csak tényközlés, hiszen mind­két műfaj fontos a maga nemében — csak éppen mindkét műfaj merőben más. Zentai Zoltán műsorvezető­riporter derekasan állta az események áramlásában a helyét, de egymagában irá­nyítani már nem tudta a hömpölygő folyamot. Ala­posabban végiggondolt kon­cepcióval és igényesebben szerkesztett műsorral több hívet szerezhettek volna a városi televízió munkatársai a közéleti demokrácia e fó­rumának. Ez az első — ép­pen ezért szokatlan — pró­bálkozás azonban így is ta­nulságos, és követésre méltó volt. Képünkön Zentai Zoltán műsorvezető, Bálint Ferenc szolnoki tanácselnök, Czibul- káné dr. Németh Emília és Lengyel Boldizsár elnökhe­lyettesek és dr. Szénási Ist­ván vb-titkár. (Fotó: Mé­száros János). Palágyi Béla A sok kicsi sokra megy Kisállattenyésztés nagyban A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozata legkésőbb a következő tanév kezdetére egy korsze­rű diákotthonnal lesz gazdagabb. A Mártírok úti épület belső munkálatain jelenleg már asztalosok, burkolok, szobafestők dolgoznak. Ebből a közel sem teljes szakmai felsorolásból is kitűnik, hogy már nemcsak a csupasz falak állnak; a tető alatt áll az épület, most a belső terek, szobák kialakítása van soron. Hamarosan megszűnik te­hát a főiskola több éves gondja, amelynek egyik fő oka a kollégium hiánya volt. A hallgatók hetven-nyolc- van százaléka vidéken vagy más megyében lakik. Az Ady Endre úti épületszárny­ban csak kilencven diákot tudnak elhelyezni, a többi­eknek — ideiglenes megol­dásként — a tiszaligeti KISZ-táborban biztosítanak szállást. Ennek ellenére még így is jó páran kénytelenek az albérletet fizetni. Nem bővelkednek oktatási helyi­ségekben sem, ami nemcsak a tanítás színvonalát ront­ja, de gátja tanfolyamok, szakmai továbbképzés széle­sítésének is. Ezért, amint le­hetőségük lesz rá, a felsza­baduló szobákat át kíván­ják alakítani tantermekké. Amikor évekkel ezelőtt felvetették egy új diákott­hon építését, a Belkereske­delmi Minisztérium támo­gatta elképzelésüket. A költ­ségek nagy részét is a mi­nisztérium fedezte, de a be­ruházás nem valósulhatott volna meg az érdekelt szer­vek hozzájárulása nélkül. Köztük a Szolnoki Városi Tanács az ingyenes építési terület biztosításával több mint 10 millió forinttal csök­kentette a kiadásokat, s je­lentős segítséget nyújtott a megyei tanács is. Az 1986 júniusában meg­kezdett építkezés beruházó­ja — a Szolnok Megyei Ta­nács kereskedelmi osztálya — a Szotévvel kötött fővál­lalkozói szerződést. Tehát az üzemeltető főiskola teljesen kész állapotban, beköltözhe­tően veheti majd át a léte­sítményt. Az építőanyagok árának változása miatt a korábbi megállapodást mó­A Mártírok úti kollégium lassan elnyeri végső külső és belső formáját (Fotó; Mészáros) A piaci kereslet időbeni felismerésével prémesálla­tok tenyésztésére tették al­kalmassá a lúdágazat felszá­molásakor, 1986-ban, a volt baromfitartó létesítménye­ket a Besenyszögi Kossuth Tsz-ben. Ezer nyérc és 350 görényanyával kezdte meg az ágazat a prémtermelést, amely a tavalyi, azaz az első egész esztendő eredményei alapján nem bizonyult si­kertelen vállalkozásnak. Egy-egy nyérc nevelő­anyától átlagosan 3,5 fiatal állatot választottak le, a görények esetében pedig 9,2 volt a választási arány. Az ágazatban foglalkoztatott ti­A tavaly felnevelt állatok prémei nyolcvan százalékban első és másodosztályúak voltak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom