Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

1988. FEBRUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jelentős költségcsökkenés várható Kézbe vették a vezetést Száz saját teherautóval szállít a Kunságker A tervezettnél nagyobb a nyereség (Folytatás az 1. oldalról) nyújtott fedezetet, hanem azt is biztosította, hogy a tsz elegendő pénztartalékokkal kezdje az évet. Ez utóbbi ma, amikor a bankoktól igen nehéz hitelhez jutni, nagy előny. A vezetőség beszámolóját követő vitában több küldött is szót kért. Szó esett példá­ul arról, hogy gondosabb munkával, a talaj megfelelő fertőtlenítésével és megfele­lő tőszámmal jobb cukorré­patermesztési eredményeket lehetett volna elérni; hogy az importot pótló, megtaka­rító gépalkatrészgyártás hasznosabban is szolgálhat­ná a szövetkezetét, ha ele­gendő jó minőségű alap­anyagot kapnának a műhe­lyek. A küldöttek támogat- tik a vezetőségnek azt a tö­rekvését, hogy a kedvezőtlen gazdasági feltételek káros hatását nem létszámcsök­kentéssel, hanem az ered­ményt hozó tevékenységek meghonosításával igyekszik „kivédeni”. Szót kért Petrovszki Ist­ván, az MSZMP KB osz­tályvezetője is. A Központi Bizottság, a megyei és a vá­rosi pártszervek nevében gratulált a küldöttgyűlésnek a szövetkezet sikeres múlt évi gazdálkodásához, méltat­ta, hogy az egyébként ked­vező időjárás esetén is kü­lönleges erőfeszítéseket kí­vánó karcagi határban ta­valy az igen szélsőséges kö­rülmény között is eredmé­nyesen gazdálkodtak. Ez azt bizonyítja — mondotta —, hogy a szövetkezet tagjai tisztában vannak vele, abból kell megélniük, amit maguk megtermelnek. Az ország mostani nehéz gazdasági helyzetéből kilábalni csak azok segíthetnek, akik a karcagiakhoz hasonlóan gon­dolkodnak. Ahelyett, hogy a kedvezőtlen jelenségeket túlhangsúlyozva válságról beszélnek — mint ezt néhá­nyon teszik — minden ter­melő közösségben az ered­mények elérésére kínálkozó lehetőségeket kellene kutat­ni. A korábban két megyét el­látó Füszért neve is és fel­adatköre is változott az utóbbbi években. Az Élelmi­szer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalatból Kun­ság Kereskedelmi Vállalat lett, s jelentős kiskereske­delmi forgalmat is bonyolít, megrendelői között pedig már nemcsak a korábbi két megyébe szállít árufélesége­ket. 1987-ben a vállalat össz­forgalma 6,3 milliárd forint volt, s ebből mintegy 80 szá­zaléknyit Szolnok és Békés megyében ért el, a 20 száza­lékkal pedig az országos el­látásban szerepelt. A kereskedelmi vállalat évi összes költségének eddig 35—37 százalékát az áru- szállításra fordította. Több­nyire bérfuvarozókkal dol­goztatott, Békés megyében a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, Szolnokon pedig a Jászkun Volán volt a leg­főbb fuvarozója. A két me­gyében lévő raktáraiba a hazai termelő vállalatoktól és szövetkezetektől, valamint külföldről az áru 60 százalé­ka vonaton, 35—40 százaléka pedig teherautón érkezett. A bolti kiszállítást azonban csak közúton, gépkocsival tudta megoldani. Bár mindkét nagy szállító­Az elmúlt évben Szolnokon is létrehozták a városi ta­nács családsegítő központ­ját. A volt mentőállomás épületében otthont kapott központ munkatársait sokfé­le ügyben megkereshetik a rászorulók. A családsegítő központ most új szolgáltatásokkal bővíti tevékenységi körét: alkalmi munkalehetőséget (kertgondozás, lakástakarí­tás, bevásárlás, építkezés stb.), közvetít. Várják tehát azoknak a jelentkezését, akik szívesen vállalnának alkal­mi munkát, és azokat, akik­partnere kifogástalan mun­kát végzett, a szállítás költ­sége mégis évről évre sok pénzt elvitt a vállalat gaz­dálkodásából. Ráadásul 19821 óta, amikor az országban mindmáig elsőként Szolno­kon létrehozta az első tran­zitfiókot, alapos szervező- munkára is szüksége volt, hogy partnerei a termelőtől a megkívánt mennyiségben és útvonalon a kiskereskede­lemig szállítsák a terméke­ket. Ez a tranzitszállítási rendszer igen gazdaságos, hiszen raktár nélkül oldja meg a nagykereskedelmi fel­adatokat. Máig ilyen, a gyár­tól a kereskedelemig szállí­tásokat szerveznek a szolno­ki és a kábái cukorgyárból, az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárból, a TVM-ből, a Gyulai Húsipari Kombinát­ból, valamint más élelmi­szeripari üzemekből. Külö­nösen a martfűi sör szállítá­sa nehezítette a Kunságker gondjait, hiszen abból orszá­gos megrendeléseket is tel­jesített. A vállalat 1987 végén 35 millió forint értékben lakos­sági kötvényt bocsátott ki szállítási feladatai megoldá­sára. Az Autóker Vállalattól1 85 teherautót vásároltak, hetvenöt 5,2 tonna kapacitá­sú IFA-t és 10 egytonnás nek szükségük van alkalmi munkásra. létrejön a pótmamaszol­gálat is. Azoknak a jelent­kezését várják, akik az esti órákban, vagy akár 1—2 hé­tig vállalják 1—14 éves gyer­mek felügyeletét. Termé­szetesen azok is a családse­gítőnél érdeklődhetnek, akiknek igényük van a pót­mamaszolgálatra. Áprilisban több klubot is nyit a központ, ahol össze­jöhetnek a családosok, az egyedülállók, a tinédzserek, az alkoholellenes fiatalok. Autogén tréning indítását is tervezik. ZSUK-ot. Korábban már 15 saját IFA teherautója volt, így szállítóparkja száz saját gépkocsira növekedett. Tu­lajdonképpen szállításaik zö­mét (ötéves szerződése alap­ján még kapcsolatban van a Jászkun Volánnal) január óta saját gépkocsikkal végzi a Kunságker. Ebhez megnö­velték a szállítási osztály létszámát, Szolnokon, Karca­gon, Békéscsabán és Oroshá­zán összesen száz gépkocsi- vezetőt alkalmaztak. Az át­szervezés egy napi szállítási gondot sem okozott, éves szinten úgy számolják, hogy a száz saját gépkocsi 20 mil- lm forinttal növeli a vállalat nyereségét, 25—30 százalék­kal nő a vállalati eredmé­nyesség. A Kunságker igazgatója, dr. Csikós Sándor különben a héten írta alá a tavalyi munkáról készült mérleget. Ezek szerint a vállalat 115 millió forint nyereséggel zárta 1987-et, ami 20 száza­lékkal haladja meg az 1986. évit. A vállalat elmúlt évi ered­ményéhez tartozik az is, hogy Békés és Szolnok me­gyében kilenc új ABC-áru- házat, tíz szaküzletet és öt­ven háziboltot épített. — sj — Letelt az öt év KSH-felmérés a lakosság jövedelmeiről A KSH reprezentatív fel­mérést készít a lakosság ta­valyi jövedelmeiről. A KSH kérdezőbiztosai a közeli he­tekben keresik fel azt a vé­letlenszerűen kiválasztott 24 ezer családot, amelytől infor­mációkat kérnek a múlt év­ben elért különféle jövedel­meikről. A felmérés tehát csak a tavalyi jövedelmekre vonatkozik, így semmiféle­képpen nem kapcsolódik az 1988-ban benevezett szemé­lyi jövedelemadóhoz. Leg­utóbb 1983 elején végeztek ilyen reprezentatív felmérést a lakossági jövedelmek ala­kulásáról. Alkalmi munka, gyermekmegőrzés, klubok Új családsegítő szolgáltatások Hóban-fagyban — vásárban Vasárnap az év eddig leghidegebb reggelén rendeztek állat- és kirakodóvásárt Zagyvarékason. A csikorgó hideg ellenére árusban és vevőben nem volt hiány, a cukorkától a szekré­nyig minden kapható volt. Felvételeink a kora reggeli órák­ban készültek a vásár kezdetén (Fotó: D. G.) A Kunhegyesi Kunság Népe Tsz lakatosüzemében egy új felépítményt fejlesztettek ki az EB8—82 típusú mezőgazdasági pótkocsihoz. Az így átalakított pótkocsi teherbírása és szál­lítási kapacitása jelentősen megnőtt. Egy felépítményt már elkészítették a kiskörei erőmű részére, amely jól vizsgázott, így újabb háromra is megrendelést kaptak (Fotó: D. G.) Szovjet—magyar barátság Ifjúsági fesztivál Vilniusban A magyar és a szovjet if­júsági szövetség közötti kap­csolatok fejlesztésében je­lentős állomás lesz a negye­dik Szovjet—Magyar Ifjúsá­gi Barátság Fesztivál, ame­lyet ez évben, június 16—20. között rendeznek meg Vilni­usban. Mind a KISZ, mind a Komszomol fesztiválszerve­zői arra törekednek, hogy a politikai program kialakítá­sakor a fiatalokat leginkább érintő és érdeklő kérdésekre helyezzék a hangsúlyt, s eh­hez megtalálják a legmegfe­lelőbb formákat, Így a Szov­jetunióban zajló átalakítást, illetve a magyarországi re­formfolyamatokat állítják az eszmecserék középpontjába. A két ifjúsági szövetség megállapodott abban is, hogy ez a fesztivál nem csupán a KISZ- és Komszomol-tagok rendezvénye, így a küldött­ségekben helyet kapnak szer­vezeten kívüli ifjúsági kö­zösségek képviselői is. A fesztivál tervezett prog­ramjából is kitűnik, hogy az együttműködés tartalmi megújításának középpont­jában a tanulmányutakkal egybekötött gyakorlati ta­pasztalatcserék állnak. Pazarlunk vagy gyógyulunk? NEB-vizsgálat a gyógyszerfogyasztásról Hazánkban 2 ezer 500 gyógyszerféleség van, ebből 900 félét használunk leg­gyakrabban, több mint 200 orvosság szocialista, több mint száz tőkés importból származik; 29 félét lehet vény nélkül kapni. Sok gyógyszerrel élünk. A megyében tavaly több mint 200 millió forint értékű fo­gyott. A fogyasztás évről év­re 8—10 százalékkal nő. Az idén 7—8 százalékos emelke­déssel számolnak, ennek 2 százaléka importból szárma­zik. Ezek a számok elgondol­kodtatóak. Még inkább gon­dolkodásra késztet az adat, amely szerint a patikákból hazavitt készítmények hat­van százaléka szabadon vá­sárolható, tehát az öngyógy- szerezést szolgálhatja. Még sötétebbé válik a kép, ha azt is hozzátesszük, hogy a gyógyszerek évente 13—16 milliárd forint állami támo­gatást kapnak, míg a lakos­ság 2 milliárd forint körül költ rájuk. A gyógyszerkérdésnek számtalan neuralgikus pontja van. Ilyen például a készítmény útja a gyártótól a fogyasztóig. Az ellátás ugyanis nemcsak a gyártótól függ, hanem a közvetítőktől — a Gyógyáruértékesítő Vál­lalattól és a gyógyszertári központoktól is. Másik fontos kérdés, hogy pazaroljuk-e a gyógyszere­ket? Amikor a gyógyszertá­rakban hiánycikk egy készít­mény, a házipatikákban ese­tenként felhasználatlanul áll ugyanaz. Egy-egy gyógyszer eltűné­sét sokszor az okozza, hogy hiányzik az alapanyag, főleg ha tőkés behozatalból szár­mazik. De hiányhoz vezethet az is, ha nincs például cso­magolóanyag, így nem tud­ják a készítményeket „ki­szerelni”. A házipatikában olykor nagy mennyiségű orvosság, halmozódik fel. Köztük sok az altató, nyugtató, fájda­lomcsillapító. Tehát olyan készítmények, amelyeknek szedése megfelelő életmód­dal elkerülhető vagy csök­kenthető lenne. Az orvosok hozzáállása is megkérdője­lezhető ebben az ügyben. Va­jon ők segítik-e a pazarlást? Rendelnek-e például bontott csomagolást, ha egy doboz­ban ötven szem orvosság van, és a betegnek húsz is elég lenne? Ezekre a kérdésekre kere­si a választ a következő he­tekben a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. A Központi NEB országos vizsgálatot in­dított — a gyógyszerek gyár­tásáról, forgalmazásáról, felhasználásáról, a gyógy­szerellátásról és — gazdál­kodásról. A kéthónapos, vizs­gálatban Szolnok megye is részt vesz. P. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom