Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-19 / 42. szám

1988. FEBRUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Geodéziai és laboratóriumi munkák A mezőgazdaság szolgálatában Három évtizede végzi szol­gáltatásait — és állandóan bővíti azok körét — a me­gye mezőgazdasági nagyüze­mei számára az Állami Gaz­daságok Szakszolgálati Ál­lomása Szolnok-Alcsiszige- ten. Tavaly az 1986. évinél ötmillió forinttal nagyobb, összesen 22 millió forintot meghaladó árbevételt ért el az állomás a termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok részére végzett geodéziai munkákból, laboratóriumi vizsgálatokból és minősíté­sekből, valamint saját vegy­ipari termékeinek értékesí­téséből. Az utóbbi, az ön- fenntartást segítő tevékeny­Az agronómiái és műszaki tervezéseket, beruházás-bonyolí­tásokat végző és földügyeket is intéző geodéziai részleg az első félévre 25 hektár terület üzemi térképének elkészítésére kapott megrendelést A fehérjetartalom megállapítása — felvételünkön ezzel fog­lalatoskodik Gál Sándorné — meghatározó a gazdaságos ta­karmányfelhasználásban, így az állattartás jövedelmezőségé­ben is. A szakszolgálati állomáson évente mintegy négyszáz takarmánymintát elemeznek. Kép és szöveg: Temesközy Ferenc ség keretében 50 gazdaság­nak és több tejipari vállalat­nak gyártanak imporfot he­lyettesítő, környezetkímélő mosó- és fertőtlenítőszert. Ezenkívül az állomás látja el a mezőgazdasági nagyüze­meken kívül az ország vala­mennyi Áfor-telepét akku­mulátorsavval. Az idén megkapták az ipari vízgaz­dálkodási jogosítványt, így a racionális vízhasználatot elő­segítő, valamint a mezőgaz­daságban keletkező szenny­vizek káros környezeti hatá­sának csökkentését elősegítő szolgáltatásokkal bővíti te­vékenységi körét a szakszol­gálati állomás. A tápok, takarmányok tel­jeskörű beltartalmi vizsgála­tával, minősítésével jelentős segítséget nyújt az állomás a nagyüzemeknek. Képünkön Deák Antalné csoportvezető biológus a Kunmadarasi Kossuth Tsz kukoricájának mikrobiológiai vizsgálatát végzi Beutaló nélkül egyéni kérelemre Egészségügyi szolgáltatások térítéssel A Minisztertanács rendele­tet hozott arról, hogy az ál­lami egészségügyi szolgálat gyógyító-megelőző ellátását kiegészítő, valamint a köz­egészségügyi és járványügyi szolgálat tevékenységében egyes szolgáltatások térítés- kötelesek. Ez a rendelet, csakúgy, mint a volt Egész­ségügyi Minisztériumnak e térítési díjakra vonatkozó ármegállapítása január 1-jén lépett életbe. A rendeletet a lakosság körében sokan úgy értelmezték, hogy az egész­ségügyről szóló 1972. évi II. törvényben megfogalmazott „ingyenesség” fogalma vál­tozott meg, s a díjak alkal­mazása is gondokat okozott — tájékoztatták az MTI munkatársát a Szociális és Egészségügyi Minisztérium­ban. Hangsúlyozták: az egész­ségügyi ellátás továbbra is ingyenes. Csak azokért a szolgáltatásokért kell téríté­si díjat fizetni, amelyeket a magyar állampolgárok ön­szántukból, magánorvosi be­utalással vagy orvosi beutaló nélkül kívánnak igénybe venni. Így például a rende­let szerint fizetni kell azért, ha valaki külföldön gyógy­kezelteti magát nemzetközi egészségügyi, társadalom- biztosítási vagy más biztosí­tási egyezmény keretén kí­vül. Itt arról van szó, hogy magyar állampolgárok gyak­ran és orvosilag indokolat­lanul külföldön, főként nyu­gati országokban gyógyke­zeltetik magukat, s az eset­leges operáció, kórházi ellá­tás, ápolás költségeit eddig túlnyomórészt a minisztéri­um vállalta át. Ugyanúgy té­rítésköteles, ha 18 éven felü­li férfiak és nők külföldi szanatóriumban kívánnak pi­henni, gyógyulni. A rendelet­tel az indokolatlan esetek számát kívánják erőteljesen csökkenteni, illetve a cél az, hogyha egy személy — az érvényes egyezményen kívül — mégis külföldön kívánja magát gyógykezeltetni, ak­kor vállalja is annak terheit. Térítést kell fizetni akkor is, ha magánszemélyek orvo­si beutaló nélkül kívánják igénybe venni a hazai szana­tóriumok és egészségügyi in­tézmények erőnlétjavító szolgáltatásait — ez 310 fo­rintba kerül naponta —, to­vábbá ha külföldi munka- vállaláshoz, illetve egyéni utazáshoz kérnek egészség- ügyi véleményt. Az egész­ségügyi hatóságok álláspont­ja ugyanis az, hogy az egyé­ni külföldi munkavállalás például jelentős haszonnal járó tevékenység, ezért nem indokolt, hogy az ehhez szükséges orvosi vizsgálato­kat ingyen végezzék el. In­gyenes marad viszont min­den, a WHO által kötelezően előírt védőoltás. Gyakorta előfordul az is, hogy a dolgozók egészségvé­delme érdekében előírt mun­kaalkalmassági véleményt a jogszabályban meghatáro­zottnál többször kérnek ha­zai és külföldi munkáltatók, ezekre a plusz szolgáltatá­sokra állapítottak meg térí­tési díjat. Napjainkban sajnos még mindig sok embert szállíta­nak a detoxikálóba — ezért eddig is fizetni kellett. En­nél is többször előfordul, hogy valaki ittassága miatt megsérül, balesetet szenved. Ilyenkor többnyire kórházba szállítják, s ott az elsősegély­nyújtáson, gyógykezelésen, ápoláson kívül automatiku­san detoxikálják is. Ezentúl a gyógyító intézményekben végzett detoxikálásért is fi­zetni kell, mégpedig ezer fo­rintot. Térítési díjat kérnek to­vábbá azokért a diagnoszti­kai vizsgálatokért is, ame­lyeket magánorvosi beuta­lásra kívánnak elvégeztetni az állampolgárok. A köz­egészségügyi-járványügyi szolgáltatásban térítésköte­les a jogi és magánszemé­lyek kezdeményezésére vég­zett szakértői vizsgálat és Szakvélemény, valamint az olyan szolgáltatás, amely nem tartozik az intézmény szorosan vett feladatai közé. A térítésekből származó bevétel a vizsgálatokat vég­ző intézményeket illeti meg. Az orvosi vizsgálatok díja — a laboratóriumi, a rönt­gen- és más vizsgálatok, il­letve védőoltások nélkül — 350 forint. Ide tartozik az előírtat meghaladó munka­alkalmassági, a magánkezde­ményezésű külföldi munka­vállalási és utazási vizsgála­ti díj. Ehhez tehát hozzá kell számítani az esetleges rönt­gen, EKG és laboratóriumi vizsgálatok díját. A röntgen- vizsgálatok díja egyébként esetenként eltérő, a fogásza­ti röntgenvizsgálat például 1-50, a mellkas-átvilágítás 200, az ultrahangvizsgálat 600, a CT-vizsgálat 3000 fo­rintba kerül. Az EKG 100, a laboratóriumi (elsősorban a vérrel kapcsolatos, illetve a széklet- és mikrobiológiai) vizsgálatok díja ugyancsak 100 forint. Ezek a díjtételek érvényesek a saját elhatáro­zásból. orvosi beutalás nél­kül, illetve a magánorvosi beutalásra végzendő vizsgá­latokra is. A minisztériumi ármegállapítás felsorolja más laboratóriumi vizsgála­tok díjait is. A díjakról szóló tájékozta­tást — az egyes tételeket, a befizetés helyét és módját — minden egészségügyi intéz­ményben jól látható helyen már ki kellett függeszteni. Kitárt kapukkal Kukoricanemesítés KGST-tanácskozás A KGST közös kukorica- nemesítési kutatásaiban résztvevő tagországok meg- hatalmazottainak tanácsko­zása csütörtökön a jegyző­könyv aláírásával befejező­dött Marton vásáron. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Inté­zetében tartott ülésen beszá­moltak az együttműködés ta­valyi eredményeiről, s meg­vitatták a következő időszak feladatait. A tanácskozáson megállapodtak abban, hogy a kukoricatermesztés eredmé­nyességének javítása, a faj­taválaszték bővítése érdeké­ben 25 kutatóintézetben vé­geznek ökológiai kísérlete­ket azonos módszerrel, s ugyanazzal a csaknem 200 hibriddel. •A. meghatalmazottak taná­csának következő ülését jö­vőre Jugoszláviába hívják össze. Arokszálláson Új gépek a Kossuth Tsz-ben A Jászárokszállási Kossuth Tsz gépesítésének fejlesztése érdekében kapcsolódott be a növénytermesztési fejleszté­si programba, amely 3 év alatt 35 millió forint értékű gépbeszerzést tesz lehetővé. Tavaly 11 millióért 6 trak­torral, 7 talajelőkészítő gép­pel, egy nagyteljesítményű vetőgéppel és egy kombájn­nal gyarapodott a géppark­juk. Az ütemezés szerint idén 13 millióért 4 traktor, adaptereivel együtt egy nagyteljesítményű kombájn, kasza és rendkezelőgép sze­repel a beszerzésben, de az 1988-as változások miatt egyelőre bizonytalanság van ezen a területen. A technikai színvonal fej­lesztése érdekében a szövet­kezet ezért más forrásokat is keresett. Az elmúlt évek­ben export ipari magvak ke­zelésére vetőmagüzemet léte­sített. Az üzem teljesítmé­nyének jobb kihasználására idén 500 hektáron 8 fajta ve­tőmag előállítását tervezik. Ezeken a területeken két év alatt áttérnek a művelőutas termesztési technológiára. A szükség szerinti tápanyag­utánpótlást és növényvédel­met a KITE termelési rend­szeren keresztül bérleti (lí­zing) szerződés formájában oldják meg, vagyis egy nagy­teljesítményű szántóföldi permetezőt és 2 röpítőtárcsás műtrágyázó gépet kapnak. Bezárt ajtajú, sötét ablakú pártszervezeti helyiséget többet lehet látni megyénkben is. Jószerével csak taggyűlések, pártnapok idején gyullad ki bennük a fény. Ugyanakkor lépten- nyomon hallani, hogy ennek, vagy annak a szervezetnek nincs megfelelő tanácskozási, összejöveteli lehetősége. Tör­vényszerű, hogy így legyen? Korántsem az! Kunszent- mártonban például van egy barátságos-. épület, amely egyaránt fedelet nyújt a pártnapok hallgatóinak, a pártoktatás és tömegszerve­zeti rendezvények résztve­vőinek. Szerencsére máshol is ta­lálunk jó példákat. A szol­noki Kertvárosban lévő kör­zeti pártszervezet helyiségé­ben minden szerdán klubna­pot tartanak. Bárki betér­het oda néhány baráti szóra, rövidebb-hosszabb eszmecse­rére. És be is térnek oda a környékbeliek, hiszen sok embernek hiányzik a kötet­len légkörű beszélgetés. Ha jól meggondoljuk, a párt- alapszervezeteknek is nélkü­lözhetetlen az. A sokat em­legetett tömegkapcsolat ugyanis csak akkor válik élő valósággá, ha a pártalap- szervezetek folyamatos in­formációval rendelkeznek körzetük lakóinak napi gondjáról-öröméről, ha a pártszervezetek közvetett módon is befolyásolni tudják az emberek véleményét. És miként érnék ezt el, ha nem élő kapcsolat által? Említhetnénk erre koráb­bi jó gyakorlatot. Amikor például a televízió térhódí­tásának kezdetén a párthe­lyiségeket ellátták tévéké­szülékekkel, ott nézte, kom­mentálta a műsort a fél fa­lu. Sportnyelven szólva szin­te feldobták a labdát a párt­vezetőségnek: „Ez a vélemé­nyünk, cáfoljátok meg, ha tudjátok”. Tudom, azóta sok ezer új tévétulajdonos van, a műsort otthon, papucsban nézik; csupán ezért nem mennek el a párthelyiségbe. De ha meleg, barátságos környezet várná ott őket, ak­kor egyéb okok miatt el­mennének oda. Például a Vöröskereszt által ott ren­dezett előadásért. És — kép­letesen szólva — aki vala­miért bemegy a boltba, ve­vő az más cikkre is, nem­csak arra, amiért betért oda. Egyszerűbb tehát szót érte­ni az emberekkel, ha ottho­nosan mozognak a párthe­lyiségben, mintha rideg hi­vatalnak tekintik azt. Sokat beszélünk például az ifjúság neveléséről. Szer­kesztőségi szobám ablaka egy kollégiumra néz, mely­nek földszintjén jókora kör­zeti párthelyiség van. Több körzeti pártszervezet is ott tartja taggyűléseit — mégis többnyire sötétek a párthe­lyiség ablakai. Az egésznapi ürességről nem is szólva. A kollégium évente egyszer, a „Ki mit tud?” döntőjére béreli ki a párthelyiséget. Szóba került az is, hogy egy társastánc-tanfolyamot ren­deznének ott, de a bérleti díjat nem tudják előteremte­ni. Ügy látszik erős az a közfal, ami a körzeti párt­helyiség és a kollégium kö­zött — ugyanabban az épü­letben van, pedig a diákok zsebéhez mért mérsékelt, vagy elengedett bérleti díj felbecsülhetetlen haszonnal járna ott a fiatalok nevelé­sében. Főleg akkor, ha a kollégium KISZ fiataljaival dolgoznának együtt a párt­tagok. Az elkülönülés, a csak a párttagok között folytatott eszmecsere nem jelenthet ér­demi pártéletet, márcsak azért sem, mert a kommu­nista kollektívák célkitűzé­sei akár a településfejlesz­tésben, akár egyéb tekintet­ben nem térnek el az egész közösség érdekeitől. Ez nem­csak feltételezi, hanem meg is követeli a helyi pártélet nyitottabbá tételét. Ä mun­kásmozgalom vezetői sokszor hangsúlyozták, hogy a párt­tagok nemcsak a tömegekért, hanem azokkal együtt mun­kálkodnak. Ez az elvi tétel nagyon sok tekintetben az apró találkozásokon, pársza­vas beszélgetéseken reali­zálódik. Senki sem gondol­hat arra, — képletesen szól­va, — hogy kocsmává alakít­sák a pártszervezetek helyi­ségeit. Nyilvánvaló, hogy ha többen és többször fordulnak meg egy-egy he­lyiségben annak anyagi ki­hatásai is vannak. Többe ke­rül a fűtés, a világítás és a takarítás. Mégis sokkal ol­csóbb így, mintha minden szervezet önálló helyiség ki­alakítására és fenntartására törekszik. Az anyagiakat te­kintve is előnyösebb tehát, ha — a fenntartás költsége­it megosztva — jobban ma­ga köré gyűjti a helyi párt- szervezet a különböző szer­vezeteket. A kunszentmártoni jó pél­dából indultunk ki, hivatkoz­zunk ismét arra, bizonyságul, hogy szélesebbre tárt kapuk­kal eredményesebb lehet a helyi pártélet. S. B. A Tiszaörsi Petőfi Tsz nagyiváni gumijavító műhelye újítja fel a szövetkezet nádvágó gépeinek nagy méretű gumiabroncsait. A mű hely erre szakosodott, s kereskedelmi partne­rük a Fcrtődi Nádgazdaság is itt javíttatja a nádvágógépek megrongálódott kerekeit (Fo­tó; T, K. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom