Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 17. Szolnokon, a Véndiák ételbárban február 15- tői 20-ig spanyol gasztronómiai napokat ren­dez a JNVV Gyermek- és Munkahelyi Étkeztetési Leányvállalata és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozata. A spanyol étel- és italkülönlegességeket a fő­iskola Ínyenc klubjának tagjai készítik és szolgálják fel minden nap 11-től 21 óráig. Ké­pünkön a katalán népviseletbe öltözött főiskolás fclszolgálónő eredeti ízesítésű Chuletas de cerdo a la espanolát (sertésjava spanyol módra kínál a vendégeknek (Fotó: Hargitai) Hatház teszi a dolgát Tanáostagi beszámoló Kunhegyesen Harminckettes választókerület? Egy lélek nem tudja, hol lehet az Kunhegyesen. Hatház? Az más. Végig a Dózsa György úton, de majd ki kell ám szállni az autóból, mert az ott nem megy el — magyarázza szakértőn egy jól öltö­zött fiatalember. A gyaloglás a szemlélődés­re is jó. Emitt még kövesút a sár alatt, kétoldalt tere­bélyes, újabb-forma házak, tiszta, tágas porták. Csak néhány méter és szembetű­nő a különbség. Itt már szű­kösek a telkek, földközelben guggolnak a kicsi, kopott otthonok. Az udvarokon tá- kolt ólak, sok helyütt sár­ban tocsognak az aprójószá- gofc. Az út meg..., arról jobb nem is beszélni. Igaz, akad már errefelé is egy-két új épület, de csak mutatóban. A többség árulkodik; kevés pénzűek lakják a környé­ket. Nem lehet könnyű errefelé tanácstagnak lenni, hiszen — séta közben úgy látom — sok mindenre volna szükség és lehetőleg egyszerre. A mai helyzetben pedig mind­ez gyorsan nem várható, szembe jut, amíg a Kürt utca betonjárdáját koptatom, hogy vajon a hatvanas évek végi, hetvenes évek eleji „jobb időkben"’ miért nem jutott ide több pénz? De az is eszembe jut, hogy mi jo­gon kérdezném én ezt meg bárkitől, hiszen akkor is él­tek itt emberek. Ök vajon megkérdezték? S ha igen, elég hangosan? Novák Pálék a házigaz­dák. Házuk nemrég épült, tágas, szép. Az erdő felé — ez néhány nyárfa — a Kürt utca utolsó háza az övék. Koszta Béla, a tanácstag itt ad számot választóinak a végzett munkáról. Húszán lehetünk, néhányan az elő­szobából az egyik szobába is beszorulunk. Ki gumicsizmá­ban, ki zokniban. Látszik, csak átugrottak a szomszéd­ba. (Hegedűs József suttogva mondja: „Én a tanácsnál dolgozom, azért tudom, hogy így összejönnek az emberek. Ha elvisszük a beszámolót, móndjuk az iskolába,, páran ha eljönnek. így meg...!). Hogy gyarapodott a nagy­község? Való igaz. Épült is­kolai konyha, megépült az Hót településen Pinceomlások elhárítása A középkori és más régi pincerendszerekkel rendel­kező hét településen az idén folytatják a roskadozó föld alatti üregek, folyosók betö­mését vagy falazatuk' meg­erősítését, hogy megelőzzék a váratlan úttest-beszakadáso­kat. Egerben és Pécsett ép­pen 12 évvel ezelőtt kezdőd­tek meg szervezetten ezek a munkák, amelyek időközben kiterjedtek Szekszárd, Szent­endre. Budafok. Nagymaros és Ostoros veszélyes pincéi­re is. A hét településen együttvéve eddig több mint 100 kilométer hosszú pince- szakaszon szüntették meg a beomlás veszélyét. orvosi lakás, elkészült a gáz­gerincvezetéke, több kilomé­ter kövesút könnyíti a köz­lekedést. Csak hát ez innen elég messze van. Itt, a Hat­ház vidékén ebből semmi sem látszik. — El voltunk mink ha­gyatva mindig — állapítja meg a házigazda édesanyja. — De mióta a tanár úr a ta­nácstagunk — mutat a kissé borzas, őszhajú, megnyerő férfira — annyit fejlődtünk, hogy nagyon! A nagy fejlődés? Hatház vidékén más a mérce. Elju­tott idáig az ivóvíz vezetéke, mostmár csak legyen ereje és pénze kinek-kinek a be­kötésre. Hogy az aknákat a három utca végén valaki ép­pen középre biggyesztette, jó húsz centire kiemelve a földből? S hogy emiatt a nagyon szűk utcákba autó­val behajtani szinte lehetet­len? Mit csináljunk, ha egy­szer a dolog már így vdn?). Hegedűs József, a tanácsi ember jegyzetel. Talán csak történik valami. Tüzelőszál­lításkor a társadalmi munká­ban épített járdára doyen­nek rá a dögnehéz teherau­tók. Kárbavész az elvégzett munka). Hogy a Bihari! ut­cának csupán a végére volt mód fölszerelni a közkifo­lyót? Nyilván ez volt a „leg­demokratikusabb” megoldás. Bár... talán középre helyez­ve jobban megfelelt volna kinek-kinek.. Ezt kérik is a tanácstagtól, oldja meg gála- hogyan. Szóba kerül, a tehó is. Nem dicséri senki, sőt, többen állítják, hogy ! ők ugyan semmit alá nem írtak, mégis fizettetik velük. A nyugdíj csekély, a megélhe­tés nehéz, fizetni kell a víz­ért is. másnak OTP-részlete van. Mit lehet tenni? j Ha egyszer fizetni kell, hát fi­zetni kell. Rózsa Lajosné a Bihari utcában jobb járdát kér, mert már nagyon töredezett a régi: „Mink is megérdem­. A diákok szünidei foglal­koztatásának egyik alapve­tő, jól bevált formája az építőtábor. Más diákfoglal­koztatási formákkal szemben az építőtábor a munkárane- velés leghasznosabb, oktatás- politikai és nevelési szem­pontból is fontos módja — a tanulóifjúság nagy része itt találkozik először a konk­rét munkával, éppen ezért nem elhanyagolható, hogy a fiatalokat milyen hatások érik, milyen élményeket sze­reznek első munkahelyükön. Emellett a szabadidő hasz­nos és tartalmas eltöltését is szolgálja. Mindezek alapján a KISZ KB Építőtáborok Titkársága folyamatosan tö­rekszik a mozgalomban rej­lő lehetőségek mind jobb ki­aknázására. Már az idén is több he­lyen és változatosabb mun­kát kínáló táborokban ve­hetnek részt a fiatalok. A hagyományos mezőgazdasági, kereskedelmi-vendéglátö­ipari és szolgáltató, környe­zetvédelmi, vízvédelmj és építőipari, diákhotelek mel­lett újdonságként Szolnokon és Tasson szociális gondozói tábort nyitnak azoknak a fiataloknak a számára, akik különösen érdeklődnek e könnyűnek egyáltalán nem nevezhető munka, hivatás iránt, Ezen a nyáron 129 mezőgazdasági, kereskedel­mi, élelmiszer- és vendéglá­tóipari, építőipari gazdálko­dó egység, környezet- és ter­mészetvédelmi egyésület, gazdaság, vállalat, nr^egyei, városi, községi tanács; mű­velődési, oktatási intézmény KISZ-apparátus foglalkoztat lünk egy jobbfélét, hogy ne bukdácsoljunk öregségünk­re”. A kérés jegyzetfüzetbe kerül. Novák Pál, a kemény­kötésű házigazda a közeli sportcentrum okán emlegeti a Dózsa utca betonozását. Nyaranta itt idegen orszá­gokból érkezett fiúk rúgják a bőrt nemzetközi tornán, ugyancsak rossz hírét vihe­tik ennek az elmaradott te­rületnek, s vele a falunak is. Ez is bekerül a jegyzetfü­zetbe. Novák néni a Szigli­geti utcai vízelvezető árok kimélyítését kéri, házát már elöntötte egyszer a belvíz. — Géppel egy perc! — mondja. Persze, ha a gép va­lahonnan ott teremne... Kosz­ta Béla a Bihari utca régi kútjának a betemetését sür­geti. Ezzel mindenki egyet­ért, hiszen a Hatház vidé­kén sok a gyerek és az idős ember. Az a kút még bajt csinálhat. Ez az egész beszámoló már régen afféle eszmecsere, beszélgetés, baráti együttlét. A kívánságok nem nagyok, a tanácstag elviszi azokat a „hivatalhoz”. Megoldásuk sem késhet soká. Novákék- nál semmi sem feszélyezett, az emberek bele-beleszólnak egymás mondókájába — jól mondod, Juliskám, Pista bá­csi már megint hangos! — látszik, hogy nincs ellentét az emberek között. * Tán majd út is kanyarodik egyszer a Hatház sártengerét száműzendő, és akkor végleg a faluhoz kapcsolódik ez a régebben mostohán kezelt terület. Errefelé úgy három­száz lélek kel-fekszik, teszi a dolgát naponta. Fogyóban az előítélet, hiszen itt régen a település legszegényebbjei laktak, közel az építéshez vályogot adó gödrökhöz. Nem elégszenek meg a mos­tanival, tisztesebb életet akarnak. Erejükhöz mérten — mondja később a tanács­tag — itt nagyon sokat tesz­nek az emberek. Forinttal is, két kézzel is részt vesznek a gyarapításban. S hogy Hat­ház már nem a régi, azt az építési kedv is igazolja. Az itt élők itt akarnak él­ni. Mindig jobban. H. Z. diákokat. Június elejétől au­gusztus végéig 145 táborhe­lyen mintegy 400 turnusban több mint 40 ezer fiatal tölt­het két hetet. Közülük hét­ezer Bulgáriából, Csehszlo­vákiából, Lengyelországból és az NDK-ból érkezik. A szerződéseket általában ezekben a napokban, hetek­ben szokták megkötni. Most azonban csúsznak ezzel, mert az építőtábort üzemeltetők körében meglehetős „riadal­mat” okozott, hogy az álta­lános forgalmi és a személyi jövedelemadó bevezetése után a diákok foglalkoztatá­sa jelentős adminisztratív többletmunkát igényel. A tábort üzemeltetők a be­szerzésekre kifizetendő álta­lános forgalmi adót vissza­igényelhetik az államtól, il­letve levonhatják a saját te­vékenység után fizetehdő forgalmi adóból. De nem­csak ez növelné az admi­nisztrációs munkát. A tábo­rokban foglalkoztatott fia­taloknak ugyanis — a tör­vény szerint — az ott ka­pott pénz után adózniuk kell. Vagyis az üzemeltető­nek kell kiszámolnia és le­vonnia ezekből a 600—2000 forint közötti összegekből az adóelőleget. S ráadásul mindezt 24 órán belül kell elvégezni. Üj kezdeményezés volt, hogy a titkárság nemrég megkereste levélben az or­szág valamennyi tanácselnö­két, felajánlva, hogy építő-_ tábori formában segítenek elvégezni olyan munkákat, amelyek idényjellegűek, vagy amelyekre nincs mun­kaerő. Az építötábori mozgalom lehetőségei Negyvenezer fiatalt várnak Társadalmi összefogással Szociális foglalkoztató épül Tószegen, gyógyüdülő ürokszálláson A Mozgássérültek Szol­nok Megyei Egyesületének új vezetősége a tavaly áp­rilisi választás óta tevé­kenykedik, maholnap egy éve. A vezetőségváltást megelőző időszak átmeneti megtorpanása után ismét fellendült a szervezeti élet. Ügyes-bajos dolgaikkal a tagok gyakran felkeresik a Dózsa György úti székházat, és a vezetőség is igyekezett eljutni minél több olyan sorstárs otthonában, akik képtelenek elhagyni laká­sukat, így a közös rendez­vényeken nem tudnak részt venni. Az elmúlt év végé­ig a megye különböző terü­letein élő 25 egyesületi tag­hoz jutottak el. Erdeményesen közre­működött az egyesület egyes tagok érdekében, az életkö­rülményeik megkönnyíté­séhez nélkülözhetetlen — a kereskedelemben hiány­cikként jelentkező — lakás­felszerelési tárgyak, eszkö­zök beszerzésében is. Az egyesület közreműködésé­vel 19 család részesült 1987-bén, összesen 1 mili:ó 652 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatás­ban. az életvitelüket meg­könnyítő lakásátalakítás- hoz és lakásvásárláshoz. A lakástámogatási hozzájá­rulás és egyéb szociális támogatás címén a tagok részére közel 2.5 millió fo­rintot fizettek ki. Adomány­ból 5 tagja részére biztosí­tott az egyesület díjmente­sen szobai tolókocsit az el­múlt évben. Bár az üdülési költségek 40 százalékát támogatás­ként magára vállalta az egyesület, tavaly csupán 10 tagot, üdültetett Berekfür­dőn, mivel a kis jövedelem­ből élő tagok nem tudták megfizetni a különbözetet. emiatt sokan visszavonták jelentkezésüket. Abban re­ménykedik dr. Tóth József, az egyesület elnöke, s vele a tagság, hogy előbb-utóbb szerencsésen megoldódik az üdültetés problémája számukra. Ennek reális alapját Jászárokszáliási és a Tószegi Nagyközségi Közös Tanács teremtették meg számukra adományukkal. Jászárokszálláson, a gyógyvizű strandfürdő szom­szédságában _ lévő üdülőte­rületen három egymás mel­letti üdülőtelket (mintegy 1100 négyzetméternyi te­rületet,' amelynek értéke megközelíti a 200 ezer fo­vetkeztében munkavi­szonyt nem tudtak létesíte­ni.) A mozgássérültek érdek- védelmi szervezete Sízolnok megyében is költségvetési formában gazdálkodik (de az állami költségvetésből nem részesül;) intézmé­nyek, vállalatok, szövetkeze­tek és azok szocialista bri­gádjainak felajánlásain, olytkor egyéni adományo­kon alapszik ez a gazdál­kodás. Nehéz időket élünk, de mindezek ellenére biza­kodó a vezetőség, hiszen céljaik megvalósításához az első 10 ezer forintos fel­ajánlás már beérkezett. A „sok kicsi sokra megy” ala­pon bármely csekély ösz- szeggel, ami a 450—98149 OTP Körzeti fiók Szolnok, 837—1640-es számlájukra beérkezik, közelebb jutnak a megvalósuláshoz. A megyeszékhely gépipa­ri szakközépiskolájának tanára, Szokolyi Lajos ke­reste meg személyesen az egyesület vezetőit azzal, hogy a megyében élő Csi- ky Pál nótaénekessel és társulatával, valamint Sza­bó Andrással, a Széchenyi városrész közművelődési igazgatójával jótékonysá­gi gálaestet készítenek elő; melyet április 16-án, szom­baton délután 5 órakor a Rigó Üti Általános Iskola aulájában rendeznek meg. A belépőjegyek, s a tombo­la bevételét is az egyesület céljainak megvalósítására kínálják föl. — rónai — rintot) a tanács végrehajtó­bizottságának állásfogla­lása alapján tavaly felaján­lottak az egyesületnek, a tulajdonjog telekkönyvi rendezése már folyamatban van. A közeli terv csupán a telek bekerítését határoz­za meg, ám ott a távlati elképzelések szerint gyógy­üdülőt kívánnak létesíteni. A tószegi zártkertekből is kaptak 200 négyszögölnyit, Gulyás István vb-titkártól értesültünk róla, hogy a tulajdonjog bejegyzése ott sem várat soká magára. Az ajándékozás együttműkö­dési megállapodás alapján történt. A tószegi telekre az üdülés, pihenés lehetőségé­nek megteremtése mellett rehabilitációs folalkozta- tót álmodnak a kedvezmé­nyezettek, vagyis a megyei egyesület vezetősége és tag­sága. Ezt is. azt is a szakembe­rek bevonásával kívánják valóra váltani. Megoldást jelentene a tervek megva­lósulása a kisjövedelmű, mozgássérült egyesületi tagok nagyobb létszámú üdültetését illetően. (Éppen azokról van szó, akik szak­szervezeti beutalót nem kaphatnak, mert vagy szü­letésük óta. vagy gyermek­illetve fiatal korban elszen­vedett betegség, baleset kö­Nagy hagyomá­nyokkal rendelke­zik Abádszalókon az MHSZ model­lező szakosztálya. Vincze Ferenc irányításával kö­zel húsz éve ké­szítenek hajó- és repülőmodelle- ket. Működésüket számtalan díj és elismerő oklevél fémjelzi (Fotó: T. K. I..) Fellendülőben a mozgássérültek szervezeti élete

Next

/
Oldalképek
Tartalom