Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
1988. JANUÁR 14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fl bejelentési kötelezettség és az adószám jelentősége Amit az adózásról tudni kell Az új adó-jogszabály okban megállapított adókötelezettség tartalma bővebb, mint a közvéleményben a korábbiak alapján rögződött adófizetési kötelezettség, hiszen az előbbi magába foglalja a bejelentési, nyilvántartási, adóbevallási, adómegállapítási, adóelőlegfizetési, bizonylat megőrzési kötelezettségeket is. Ezek közül az adóalanynak a bejelentési kötelezettség a legelső, illetve jelenleg ez a legfontosabb feladata. Miért lényeges bejelentkezni az adóhatósághoz? Erre azért kell ügyelni, mert bejelentkezés hiányában az adóhatóság az adózót nem tudja nyilvántartásba venni, és így adószámot sem tud részére kiadni. Az adószámot — többek között — fel kell tüntetni az adóelőleg fizetéssel, illetve adóvisszatérítéssel összefüggő bizonylatokon; 'így ezen kötelezettségek teljesítését megakadályozhatja az a tény, hogy az adóalany nem jelentkezett be az adóhatósághoz, s nem kapott külön adószámot. 0 munkáltató dolga A bejelentkezés megtételét sürgeti az is, hogy az 1987. évi VI. törvény szerint a bérkifizetőknek (jogi személyeknek, vállalkozó adó alá tartozó magánszemélyeknek, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságainak, szakcsoportoknak) a január hónapban levont jövedelemadót, adóelőleget, ha annak összege eléri a 10 ezer forintot, az Adóelszámolási Irodának február 20-ig kell befizetni és a szükséges bizonylaton már szerepeltetni kell az érvényes adószámot. A bejelentési kötelezettség nem általános érvényű, nem vonatkozik a személyi jövedelem- adót fizetők széles táborára, i valamint az általános forgal- ; mi adót csak visszaigénylő mezőgazdasági kistermelőkre, a magánerős házilagos lakásépítést, bővítést, korszerűsítést, közműfejlesztést, felújítást végző magánszemélyekre, illetve a lakásépítő és fenntartó szövetkezetekre. Az adókötelezettség keletkezését, változását 15 napon belül az adóhatóságnak írásba be kell ‘jelentenie a következő adóalanyoknak: a jogi személyeknek (tehát a gazdálkodó szerveknek, központi és tanácsi költségvetési szerveknek, társadalmi és érdekképviseleti szerveknek, egyesületeknek); a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozóknak (a vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni és társas vállalkozóknak) ; a vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó azon magánszemélyeknek, akik költségeiket a vállalkozói adóról szóló jogszabályok szerint kívánják elszámolni, vagy akik általános forgalmi adó köteles értékesítést végeznek. A magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak a Szolnok Megyei Adófelügyelőséghez (Szolnok, Sógvári krt. 6.) egyéb adózóknak pedig az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Szolnok Megyei Igazgatóságához (Szolnok, F. Bede u. 2—4.) kell a bejelentésüket címezni. Az 1988. január 1-jétől érvényes adószámokat a már korábban is nyilvántartásba vett adózók esetében az adóhatóság még a múlt év végén az érintettekkel közölte. A kiértesítésen szerepelt egy nyilatkozat arra vonatkozóan is, hogy az adózó tevékenysége az általános forgalmi adó rendszerébe tartozik-e vagy sem. A választás lehetőségét a törvény csak szűk határokon belül engedélyezi az adózónak, mert az, aki nem folytat rendszeres értékesítést, vagy kizárólag adómentes szolgáltatási tevékenységet végez egyáltalán nem jelentkezhet be áfa-adóalanyként. Ha viszont az adóköteles tevékenységéből elért ellenérték összege meghaladja a törvényben előírt 250 ezer forint értékhatárt, vagy bolti •kiskereskedelmi és vendéglátóipari tevékenység esetén az évi 100 ezer forintot, akkor az adóalanynak már kötelező bejelentkeznie az általános forgalmi adó rendszerbe. A két határ között biztosított választási lehetőség megadásával a törvény elsődlegesen az adózók adminisztratív leterheltségén kíván csökkenteni. Vissza is igényelhető Miért érdemes mégis bejelentkezni áfa-adóalanyként? Az áfa alanyiság ugyanis magában hordozza azt a kötelezettséget, hogy az adózónak az adóköteles tevékenység értékesítése után adót kell felszámítania, amelyet viszont a megrendelő (vevő) — ha nem minősül végső fogyasztónak — egyben vissza is igényelhet. Az áfa-körbe történő bejelentkezés így nemcsak adófizetési kötelezettséggel jár, hanem az adóköteles tevékenységgel kapcsolatos beszerzések után felszámított adó visszaigénylését is lehetővé teszi. Az általános forgalmi adó rendszer ezen vonása egyértelműen előnyös az adózó számára, hiszen ezzel költségeit mérsékelni tudja. A 0 illetve 15 százalékos mértékű adókulcsos értékesítési tevékenység esetén a visz- szaigényelhető adó összege (amely általában 25 százalékos mértékű adót tartalmaz) meghaladhatja a befizetendő adó összegét. Továbbá a vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyok a beruházásaik utáni adót már 1988- ban 100 százalékban visszaigényelhetik (egyéb adózók, átmenetileg 1988-ban általában az adó 20 százalékát igényelhetik vissza a beruházásaik után). Lehetőség a mentességre Ha az adózó az általános forgalmi adó alóli mentességet választja vagy az adómegállapítás különleges módját kivánja alkalmazni, akkor erről is általában a bejelentkezéssel egyidejűleg kell nyilatkoznia. (Az adóhatóság által már előzőleg kiküldött — az adószámot is tartalmazó — nyomtatványon az adómentesség választása azzal egyenlő, hogy a visszaküldött nyilatkozatot az adózó „nem jelentkezünk be” megjegyzéssel látja el). A nyilatkozatok visszaküldésére megjelölt határidők már lejártak, a tapasztalatok szerint azonban ennek a kötelezettségnek az adóalanyok egy része még nem tett eleget. A döntést, a bejelentkezést az is sürgeti, hogy az 1988. január 1-je után kiállított számlán a kiállító az adószámot is köteles feltüntetni, aminek egyik eleme, az úgynevezett áfa-kód, ami bejelentkezés esetén két-, nemleges választás esetén egy értékű. Tehát 1988. évtől kezdődően számlakibocsátás feltétele az adószám feltüntetése. Azok az adózók, akiket a bejelentési kötelezettség érint, problémáik tisztázásában, a nyilatkozatok pontos kitöltésében az adóhatóság megyei dolgozóitól kérhetnek érdemi segítséget. — söllei — A kép alapján még nehezen hihető, hogy ez az épület lesz áprilistól Jászapáti legújabb modern ABC-áruháza. A gimnázium szomszédságában levő volt sütőüzemből mintegy nyolcmillió forintos költséggel alakit ki a helyi áfész egy korszerű, 450 négyzetméter alapterületű üzletet, amely a nagyközség lakóinak közel egyharmadát látja m ajd el alapvető élelmiszercikkekkel. Az átadási határidő április 30„ ám a kivitelező, a Kunhegy esi Kunság Népe Téesz építőbrigádja, a felszabadulási évfordulóra szeretné átadni a kész áruházat ígérni könnyű Tizenhét szombaton Egészségvédelmi tv-sorozat E hét végén kezdi vetíteni a televízió a Magyar Tudományos Akadémia és az MTV közös egészségvédelmi sorozatát, amelyet 17 egymást követő szombaton láthatnak a nézők. Magyarországon a lakosság egészségi állapota és halálozási aránya a múlt két évtizedben romlott és kedvezőtlen tendenciákat mutat. A sorozatban a témák kiváló szakértői beszélnek az egészséget károsító tényezőről, s arról, hogy mit tehet ellenük az egyén és a társadalom. A 17 részes, egyenként negyedórás műsor témái között szerepelnek például a táplálkozás, a mozgás és a betegségmegelőzés kérdései, a munkahelyi és a lakóhelyi környezet hatása. Az egyes beszélgetések általában kettős vonula- túak: a szigorúan vett orvostudományi tényeken túl, az ehhez kapcsolódó szociológiai megközelítést, az életmód kialakulásának társadalmi meghatározottságát, illetve a megváltoztatás lehetőségeinek társadalmi feltételeit taglalják az egyes sorozatrészek. A Bíztató című sorozat január 16-i, első adásában Józan Péter orvos-statisztikus, Berend T. Iván, az MTA elnöke, és Halász Béla akadémikus, az MTA orvosi tudományok osztályának elnöke beszélget. Soproni leletek Várostörténeti értékű leletekre bukkantak a soproni Liszt Ferenc Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség régészei a városfal-helyreállítási munkálatok során. A romos állapotú városfal feltárásakor ezúttal első ízben XIV. századi nyilazó lőréseket és pártáza- tokat találtak. A korabeli forrásokból tudtak róla, hogy a város egykor íjversenyeknek is otthont adott. Ilyen emlék azonban mostanáig nem került elő, bizonyára azért, mert a legtöbb nyilazó lőrést a lőfegyverek elterjedésével egy időben befalazták, illetve a tűzfegyverekhez alkalmas méretűre alakították. A Fabricius-ház mögötti szakaszon egy középkori bástya alapjait is föllelték. Tapasztalhatóan a legkényesebb ízlésű és legkritikusabb vevő is fejet hajtott a több napon át, s jeles ünnepnapokon át tartó munkának, amely december végétől január negyedikéig tartott a kereskedelemben. Az év végi leltárokat most összekötötték az új árak bevezetésével, valamint az általános forgalmi adó meghonosításával. Szakértő kereskedők szerint hazánkban — s így természetesen Szolnok megyében is — összesen háromszázezer féle árucikkre került új árjelzés, amellett, hogy az áruházak, szaküzletek és boltok pontos nyilvántartásba vették év végi készleteiket. Az olvasó talán szószaporításnak tartja, hogy január közepén is erről beszélünk, de még egyszer és éppen most érdemes! Leírtuk sokszor, a munka nehezebbik része az élelmiszer-kereskedelemre jutott. Nekik biztosítaniuk kellett december 31. után január másodikán, de legkésőbb negyedikén a folyamatos élelmiszerellátást. Más választásuk tehát nem volt: december 31-én „lehúzták a rolót”, s máris hozzákezdtek a leltárhoz, az átárazáshoz, tehát nem szilvesztereztek és legtöbbjüknek az új esztendő első ünnepnapja se családi körben telt el. Mivel ez nagy munka volt, mindenki tudhatta, aki figyelt újságra, rádióra, hogy a kereskedelem dolgozói nem ingyen töltik pihenőidejüket leltárral. Az akkor még Belkereskedelmi Minisztérium novemberben bérpreferenciát ígért az év végi leltározásokhoz. Magyarul azt, hogy a leltárokkal dolgozóknak minden különösebb megkötés vállalati büntetés nélkül kifizethető a munkában eltöltött időre járó pénz. Novemberben a minisztérium a tízórás műszakokért ötszáz forint többletbér kifizetését javasolta a kereskedelmi szervezeteknek, és egyúttal azt is, írjanak pályázatot a bérpreferenciára. A kereskedelem vezető szervezetei ezután megkezdték a gondos felkészülést. ütemtervet készítettek, minden településen biztositották, hogy az új év második és harmadik napján legalább alapvető élelmiszerekkel nyissanak ki a boltok. Az iparcikküzletekben, áruházakban valamivel jobb volt a helyzet, hiszen a nagy évközi bevásárlások után akár már december 28- án hozzákezdhettek a leltározáshoz. December 28-án a már Kereskedelmi Minisztérium újabb értesítése szerint teljes mértékben nem számíthattak sehol a bérpreferenciákra, azoknak kigazdálkodását a vállalatoknak, szövetkezeteknek kellett jórészt megoldaniuk. Tulajdonképpen ekkor kezdődött el — jogosan — az amúgyis szerény jövedelmű kereskedők zúgolódása. A dolgozók panaszukkal felkeresték a szakszervezetet, levelet írtak újságnak, rádiónak, hiszen csak itt a megyében több olyan munkahely volt, ahol a Kereskedelmi Minisztérium december végi levele után a vezetők is kapkodtak fűhöz- fához. Manapság nem olyan egyszerű dolog „kigazdálkodni” súlyos százezreket — helyenként még tízezreket sem. Idáig tartott, amíg valahogy megnyugodtak a kedélyek. A héten fizetés volt a Skálában, az ÉKV-nál, s rövidesen lesz az Ideálnál is. Az áfészeknél is kifizették, vagy még a napokban kifizetik a januári első béreket, amelyben ott a december végi, január eleji túlmunka díja is. Nem biztos, hogy tízórás műszakonként mindenütt ötszáz forint, van ahol egy kicsivel esetleg több — és van olyan bolti közösség is, főleg iparcikküzletekben, ahol a két-há- rom többletórát, túlórát lesétálják majd a dolgozók. Tulajdonképpen ez, ennyi történt. Hogy hány kereskedelmi vállalat tudta múlt évi bérmaradékából fedezni a leltár költségeit, épp any- nyira kideríthetetlen még, mint az, hány fizet majd súlyos többletbéradót a jól végzett leltár üröméként. Kár, hogy a Kereskedelmi Minisztérium novembertől december végéig nem tudta tartani ígéretét. Mintha nem mérlegelte volna, hogy az áruellátás megfelelő biztonságáért valóban éjjelnappal dolgozó, s a karácsonyi bevásárlások idején amúgyis többletenergiát áldozó kereskedelmi dolgozók bérét legalább annyira fontos lett volna egyszerűen simán kifizetni — mint ahogyan ígérték.' Vagy ígérni könnyű? (SJ) Kevesebb ház, nagyobb telkek Folytatódik a telekosztás az Érparti lakótelepen Az Érparti lakótelepre 1982-ben készült el a rendezési terv. A két ütemre bontott beépítési terv megvalósítása a következő évben meg is kezdődött a közművek építésével, majd a telekosztással. A 200 családi házas telek nagy része már gazdára talált, sőt többsége be is épült. Az eredeti elképzelés miatt zsúfolttá vált lakótelep egy részén közben megnövelték a porták méreteit, mert kiderült, hogy nagyobb telekre is van fizetőképes kereslet. Az országos építésügyi szabályzat 1986-ban hatályba lépett módosítása megnövelte a minimális telekterületeket, ami összhangban volt az építtetők igényeivel is. Ezért a második ütem beépítésére Berényi András, Szolnok városi főépítész irányításával a Jászberényi Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztályának területrendezési, tervezési csoportja új, részletes telekalakítási és- beépítési tervet készített. Az első ütem 350 és 500 négyzetméteres lakótelkeivel szemben, zömében 720 négyzetméter nagyságú telkeket alakítottak ki. Változtattak a „benapozási” szempontból ugyan kedvező, de egyhangú utcaképet eredményező kiosztáson is, ez az építhető lakások számának csökkenésével járt, azonban gondoltak arra, hogy a későbbiekben (egyéni elhatározás szerint) a spontán bővítésekkel a lakásszám bővíthető. A területen 159 oldalhatáron álló, illetve szabadon álló családi ház helyezhető el, ami kétlakásossá, több generációs épületté fejlesztve 70—90 lakással bővülhet. Ezen kívül 48 korszerű, csoportos lakás elhelyezésével számoltak. Az összesen mintegy 550— 660 lakásból álló Érparti lakótelep és a környék kiskereskedelmi ellátására ABC- áruházat és elárusító, illetve szolgáltató pavilonokat terveztek. Ezen a területen kap helyet egy 16 tantermes iskola és egy bölcsőde is. A tereprendezés és a közművek kivitelezése még az idén megkezdődik, a házhelyek kiosztása elkészülte után, jövőre várható. — lp — Határmenti együttműködés Nemzetiségi-szociológiai kutatások Magyar és délszláv nyelvészek, történészek, politológusok, demográfusok, pedagógusok, néprajzkutatók ebben az évben folytatják nemzetiségi-szociológiai kutatásaikat, amelyeket néhány évvel ezelőtt az Állami Gorkij Könyvtár és a ljubljanai Nemzetiségi Kérdések Intézete kezdeményezett. Európában első ízben vizsgálják két ország kutatói — több tudományág képviselői együtt — egymás településein élő nemzetiségek gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetét, életkörülményeit, határmenti együttműködésük hatását. Igyekeznek kölcsönösen megismerni, hogy a Magyarországon élő délszlávok és a Jugoszláviában élő magyarok miként őrzik anyanyelvűket, kultúrájukat, hagyományaikat, nemzetiségi tudatukat, adottak-e a nemzetiségi oktatás, művelődés feltételei. A közös kutatás elő szakasza nemrég fejeződött be. A Vas megyei Felsőszölnö- kön a szlovén, a szlovéniai Dubronak faluban pedig a magyar nemzetiség életkörülményei iránt érdeklődtek a szakemberek. A felmérés eredményét a „Magyarok és szlovének együttélése, együttműködése a jugoszláv és a.magyar határ mentén” című monográfiában tették közzé.
