Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-14 / 11. szám

j / Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. n. sz., 1988. január 14., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megtérülő ötletek Az idő múlásával a me­zőgazdasági termelőszö­vetkezetek arca is változik; sok olyan vonás is megerő­södött, amely korábban ki­zárólag az iparra, a nagy­üzemekre volt jellemző. A hasonlóságnak vannak jó oldalai is. De rosszak is. Azt a tendenciát például a szövetkezeti mozgalmon belül senki nem üdvözli, hogy a tsz-tag mindinkább fix fizetést kapó bérmun­kásként kezd dolgozni a kö­zösben, lassanként teljesen elfelejtvén, hogy ő nem al­kalmazottja, hanem tulajdo­nosa a gazdaságnak. Az ipar viszont éppen mostanában próbálja belső érdekeltségi rendszerét a tulajdonosi kötődés erősíté­sével megalapozni, mert már bebizonyosodott, hogy na­gyobb teljesítményre ser­kent, ha a dolgozók közvet­lenül, a pénztárcájukon ke­resztül, érzékelhetik munká­juk minőségét, értékét. A fő cél azonban az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt: eredményesebb gaz­dálkodásra ösztönzi. Ennek egyik módja a ter­melőszövetkezetekben : az önelszámoló egység. Ez a rendszer nem csupán a fel­adatok decentralizálását jelenti, hanem egy olyan vállalkozásra késztető for­ma bevezetését is, ahol az emberek figyelnek az anyag- és energiafelhasználás ala­kulására, az eszközök teljes kihasználására, a költségta­karékosságra, vagyis, ahol közvetlenül érvényesül a dolgozók gazdasági érdekelt­sége. A belső vállalkozásoknak ez a kerete többféle fejlett­ségi fokon működik. Leg­egyszerűbb forma, amikor az eredménytől függő része­sedést csak differenciáltan szétosztják. A fejlettebb változatban az önelszámoló egység maga dönt a belső vezetésről, és munkameg­osztásról, a munkarendről, a jövedelem elosztásáról, sőt, gondolkodhatnak arról is, hogy a feladatok végrehaj­tásához milyen eszközöket vegyenek igénybe. Az auto­nómia csúcsa viszont az, amikor egy ilyen részleg ha­tározhat már arról is, hogy az általa elért jövedelemből mekkora részt takarít meg, oszt szét, vagy fordít fej­lesztésre, beruházásra, gaz­dálkodásának dinamizálásá­Véget ért Genscher lengyelországi látogatása Jelentős előrelépés a kapcsolatok javításában Nagy jelentőségűnek, rend­kívül fontosnak és pozitív­nak értékelte varsói megbe­széléseit Hans-Dietrich Gen­scher, az NSZK külügymi­nisztere, aki vasárnaptól szerdáig folytatott hivatalos tárgyalásokat a lengyel fő­városban. Genscher, aki szerda dél­után Varsóban a nemzetkö­zi sajtó képviselőivel talál­kozott, úgy vélekedett, hogy fontos lépést tett a két or­szág kapcsolatainak további fejlesztése felé és megnyílt az út a párbeszéd magasabb szintre emelése előtt, vagyis elképzelhető, hogy Kohl kan­cellár még az idén Lengyel- országba látogat. Előtte még az év első felében Bonnba várják Orzechowski lengyel külügyminisztert. Genscher különösen érté­kesnek és pozitívnak minősí­tette megbeszélését Wojciech Jaruzelskivel. A külügymi­niszter szerdán délelőtt im­már negyedik alkalommal találkozott a lengyel Állam­tanács elnökével, akivel a kétoldalú kapcsolatok vala­mennyi területét áttekintet­ték. de véleményt cseréltek az európai enyhülés, a le­szerelés, a biztonság és a fegyverzetellenőrzés kérdé­seiről is. Genscher szerint négyna­pos lengyelországi látogatá­sa fontos előrelépést hozott a lengyel—NSZK viszony­ban, aminek nemcsak a két nép tragikus eseményekkel tele történelmi viszonyának alakulására, de az európai együttműködés és biztonság szilárdulására is nagy hatá­sa lehet. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az NSZK érdekelt egy stabil, gazdasá­gilag erős Lengyelország lé­tében, ami egyszersmind je­lentős tényezője lehetne az európai stabilitásnak és egy­ségnek, a kontinensen fenn­álló fejlettségi szintkülönb­ségek felszámolásának. Lakásokat épít, órtókesit a SZÁÉV Vállalkozás a szabad kapacitásra Az idén 150 lakását önál­lóan értékesíti a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat. A vállalkozás gaz­dasági mozgatórugója: a vál­lalat éves tervében 600 la­kás építése szerepel, a ta­nács és az OTP megyei igaz­gatóságának megrendelései azonban nem kötik le teljes kapacitását. Az önálló érté­kesítés lehetővé teszi azt is, hogy a SZÁÉV házgyári ele­meket gyártó üzemét folya­matosan működtesse. Az építkezéssel együttjáró szer­vezési tennivalókra — a te­lekvásárlástól a lakhatási engedély beszerzéséig — egy önálló csoportot hoztak létre. A megvalósításhoz szüksé­ges pénzösszeget a Kereske­delmi és Hitelbanktól kap­ták, kölcsönként, kedvezmé­nyes kamattal. Az előzetes felmérések után az első kulcsrakész ott­honok — egy 22 lakásos tár­sasház — Szolnokon készül­nek el, ezt követően Török- szentmiklóson 42, majd a megyeszékhelyen újabb 80 lakást hoznak tető alá. A változatos igények kielégíté­sére az egyedi tervek alap­ján épülő lakások között a másfélszobástól a kettő plusz kettő szobásig hat variációt kínálnak a vevőknek. A vál­lalat a megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező leendő lakástulajdonosokkal elő­szerződést köt. Azok a ve­vők. akik több előleget ké­pesek készpénzben kifizetni, előnyben részesülnek a kivá­lasztásnál. Az önállóan ér­tékesítendő lakások árát a mindenkori kereslet-kínálat viszonya szabja meg. s a szolnoki építőipari cég vál­lalkozásától tisztességgel — négv-hat százalékos — nye­reséget remél. MA: II fejlesztésben nincs megállás Egy lépesé, több lépcső 3. oldal n tudomány világa 4. oldal fl bejelentési kötelezettség és az adószám jelentősége 5. oldal Erőgyűjtés a Mátrában 7. oldal A Jászladányi Vegyesipa­ri Szövetkezet háttéripari te­vékenységének bővítésére kezdett tárgyalásokat a Sal­gótarjáni Vasöntöde- és Tűz­helygyárral 1986-ban. Akkor megállapodtak a gyár Ka- rancs típusú gáztűzhelyei­ben alkalmazott sütőoldal­rácsok próbagyártásáról. A mintadarabok bemutatása után a tavalyi első félévben legyártott nullszériát egy kí­sérleti széria követte, az idén pedig elkezdték a sorozat- gyártást — kétszázhatvan­ezer darabot gyártanak nik­kel bevonattal, mintegy ki­lencmillió forint értékben. A szövetkezetiek jó mun­kája, a próbagyártások so­rán tapasztalt minőség, a pontos szállítás azonban nemcsak a tervezett üzletet hozta. A salgótarjáni gyár vezetői úgy vélték, hogy más munkákkal is megbízhatják a szövetkezetei. Így kaptak megrendelést egyéb gáztűz­hely-alkatrészek gyártására — erre az évre tizenötmillió forint értékben. A kooperá­ció azonban még tovább bő­vült menet közben; az eddig tőkés importból beszerzett alkatrészt, az úgynevezett olajkályha-huzatszabály- zót is Jászladányon készít­teti ezután a tűzhelygyár. Próbaképpen egyelőre negy­vennégyezret rendeltek. Ké­pünkön: ponthegesztéssel ál­lítják össze a sütőrácsolqat. Kép és szöveg: T. K. L. Jászberényi Cipőipari Vállalat Ki kell használni a még meglévő tartalékokat Jászszentandrásra új üzemet létesítettek A Jászberényi Cipőipari Vállalat kimagaslóan ered­ményes évet zárt tavalyelőtt. Évek óta hagyományos ter­mékeinek, a műbőr anya­gú női szandáloknak a leg­nagyobb piaca a Szovjetunió volt. A gazdasági előjelek alapján azonban nem is re­mélték, hogy 1987-ben meg tudnák ismételni a kocábbi sikereket. A tervek is sze­rényebbek voltak: 590 ezer pár gyártásával 133 millió forintos árbevétel és 29 milliós nyereség. Az év valóban gondokkal kezdődött, mert a szovjet megrendelők nem tudták idejében megadni a folyama­tos termeléshez alapvetően szükséges adatokat. A szor­timentek hiányában (vagyis hogy a különböző modellek­ből és méretekből mennyit és mikorra gyártsanak le) a vállalat „saját szakállára” rendelt alapanyagot a ha­zai partnereitől, mivel a 3 hónap átfutási idő miatt nem várhatott a szükséges információkra. A termelés az év elején így csak egy el­képzelt ütemezés szerint in­dult meg, s ez végül is za­varokat okozott. Felhalmozódtak a készle­tek, mert a kooperációs partnerektől fogadni kellett a már megrendelt kellékeket, a kiszállításokat pedig csak többszörös átállással tudták teljesíteni. Az évkezdet gondjai teljes egészében a vállalatnál csapódtak le, s ez próbára tette a közösség munkabírását is. Az első fél­éves tervüket végül kis csú­szással úgy tudták teljesíte­ni, hogy az utolsó 10 napban a két műszak 12 óránként váltotta egymást a szalagnál. (Folytatás a 3. oldalon) ra. Arról egyelőre azonban még szó nincs, hogy az ön­elszámolás rendszere, mint az anyagi érdekeltségen alapuló, a tulajdonosi szem­léletet javító belső vállalko­zási forma általánossá vált volna mindenfelé. Persze, nemcsak az önel­számolás rendszerének kü­lönféle változataival igyek­szenek növelni az üzemek­ben a munka hatásfokát, több helyen bevált módszer­ként meggyökeresedett már — például — az átalánydí­jas elszámolási forma is. Ennek lényege: egy ilyen vállalkozási formába került ágazat dolgozói a munkaesz­közeik egy részét bérlik, másik részét megvásárolják a közöstől, állják a terme­lésük egyéb költségeit is, a jövedelmük meghatározott részét pedig — átalányt — befizetik a tsz kasszájába, a maradékról viszont szabadon határozhatnak. Az itt munkálkodó a sa­ját és munkatársai zsebét „fosztja ki” akkor, ha la­zsál, pazarolja az anyagot és energiát. H. L. I. Ügy mondják, a jó kenyérhez elkészítéséhez idő és türelem kell. Nos, úgy látszik, mindkettőből bőven van a játszapáti pékeknek, hiszen egy-egy ünnepi megrende­lésük meghaladja a 340 mázsát hétfajta kenyérből. Emellet nagy a választék pék­áruból is. A Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat üzeme azonban a hétköznapokon is teljesíti az igényeket, s ez sem csekély, hiszen a jó kenyérhez hamar hozzászok­tak a jászsági emberek Moszkvában, Varsóban Békemozgalmi megállapodás Slzerdán hazaérkezett Ba­rabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, aki hét elején tárgyalásokat folyta­tott Moszkvában és Varsó­ban a szovjet, illetve a len­gyel béketanács vezetőivel. A Szovjet Békevédelmi Bi­zottság — Vlagyimir Orjol első elnökhelyettes vezette — küldöttségével folytatott megbeszélésen megállapítot­ták, hogy a nemzetközi poli­tikai életben elért biztató változások, amelyek létrejöt­tében a nemzetközi béke­erőknek is szerepük volt, to­vábbi lendületet és progra- ramot adnak a békemozgal­mak küzdelméhez mind a stratégiai, mind pedig a ve­gyi és a hagyományos fegy­verzetek radikális csökken­tése terén. E szemlélet jegyében meg­állapodtak, hogy a béke­mozgalmak helye és szerepe a szocialista társadalomban témakörről április második felében Budapesten kétolda­lú konferenciát rendeznek, az alsóbb szintű mozgalmi kapcsolatok bővítése érdeké­ben pedig szeptember elején tíz magyar megyéből helyi közösségek képviselői láto­gatnak a Szovjetunióba. Ugyancsak a szovjet moz­galom lesz a házigazdája az európai szocialista országok fiataljai nyári béketalálko­zójának. Varsóban a Lengyel Béke­tanáccsal megállapodás szü­letett arról, hogy a nemzet­közi békemozgalom wroc- lawi zászlóbontásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezendő békefórumon és kulturális fesztiválon jelen lesznek a magyar békemoz- galom képviselői. Sütöräcsok Salgótarjánnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom