Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
Ára: 220 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 25. sz., 1988. január 30., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése I gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Az 1987. évi gazdasági folyamatokban szerény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be. A népgazdaság külső egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőbben alakult, de a javulás az előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekményének nagyobb része a belföldi felhasználás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként iránya sem felelt meg az egyensúlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban létrehozott többlet-jövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg többlettel zárult, a nettó adósság ebben az irányban csökkent. Konvertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az előző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb behozatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adózott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mérséklődtek. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évinél. Ebben szerepe volt az évközben megtett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene 2,5—3 százalékkal emelkedett, értéke — előzetes becsült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevékenységet tükröző nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyisége az előirányzott csökkenés helyett kb., 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasztás növekedéséhez hozzájárultak az év második felében fellendült iparcikk- vásárlások. A lakosság megtakarítási hajlandósága csökkent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelésénél. A népgazdaság behozatali többlete kb., 6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 milliárd forinttal. Az ágazatok és gazdálkodó szervezetek teljesítménye tovább differenciálódott. A kisebb termelő és szolgáltató egységek, különösen a szövetkezetek és a magán- tevékenységet folytatók aktivitása, a létszám és a teljesítmény alapján is, az átlagosnál élénkebb volt. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott; a népgazdasági beruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a vállalati beruházásokra fordított ősz- szeg 18 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt. A többletkifizetésre a gazdálkodó szervezetek növekvő saját forrásai adtak lehetőséget. Az állami támogatás összege a finanszírozási források között csökkent, a beruházási hitelé kismértékben nőtt. A központi beruházásokra és a tanácsi beruházásokra kifizetett összeg ugyancsak számottevően, 6, illetve 4 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság és a magán- szektor beruházása kb., 56 milliárd forint volt, értékben több, volumenben kevesebb, mint az előző évben. Az üzembe helyezett beruházások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházások állománya nagyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság állóeszközállománya gyarapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztését az illetékes megyei tanácsok elsősorban új munkahelyek létrehozásával segítették. A beruházásokat az e célra létrehozott alapból és a tanácsok egyéb forrásaiból finanszírozták. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent és az év végén 4 867 000 fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocalista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magán- szektoré 18 ezer fővel nőtt, az utóbbiak aránya az aktív keresők között 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 százalékkal kevesebb, a nem anyagi ágakban 37 ezer fővel, 3,6 százalékkal többen dolgoztak 1987 végén, mint egy évvel korábban. A létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban csökkent,. Az iparban foglalkoztatott nyugdíjasok és bedolgozók száma gyorsabb ütemben mérséklődött, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottaké. Az építőiparban a létszámcsökkenés az állami építőipari vállalatoknál következett be, a szövetkezeteknél nőtt a foglalkoztatottak száma. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban elsősorban a szövetkezeti közös gazdaságokban fogyott a létszám. A csökkenés mind az alaptevékenységen, mind az alaptevékenységen kívül foglalkoztatottakra jellemző volt. A közlekedésben és a kereskedelemben az aktív keresők száma a magánszektorban nőtt, a szocialista szektorban csökkent, összességében több volt az előző évinél. A nem anyagi ágakon belül a létszám növekedésének közel kétharmada az egészségügyi és a kulturális szolgáltatásban dolgozók számát gyarapította. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a betöltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek, ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az északkeleti területen, valamint a szakképzet- lenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhe- helyezkedése hosszabb időt igényel. A hatkonyság 1987-ben több évi stagnálás után, az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a munkatermelékenység mintegy 4 százalékkal emelkedett. Az eszközhatékonyság romlása folytatódott. Az egységnyi termelésre jutó anyagfelhasználás több területen csökkent, ösz- szességében azonban — a termelési szerkezet kedvezőtlen változása miatt — nem javult. A népgazdaság energiafelhasználása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anyagi ágak felhasználása összességében 0,7 százalékkal, a lakossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5—2 százalékkal csökBruttó hazai termék termelése belföldi felhasználása Nemzeti jövedelem Ipari bruttó termelés Országos építési-szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek bruttó termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft Lakásépítés, ezer darab Az ipari termelés 3,7 százalékkal, az előző évinél gyorsabb ütemben emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 3,2 százalékkal, az ipari szövetkezeteké 9,9 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladóan bővült a magánkisipar tevékenysége. A nem ipari szervezetek ipari tevékenységének emelkedése viszonylag mérsékelt volt. Az év folyamán az iparban 345 új gazdálkodó egység alakult, zömmel a szövetkezeti szektorban, és 22 szűnt meg. A külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok száma 24-ről 59-re emelkedett. A vállalati gazdasági munkaközösségek száma tovább bővült. A kisiparosok száma ugyancsak nőtt. Az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése 3,8 százalékkal, az alapanyagtermelőké 3,1 százalékkal, a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal nőtt. Legnagyobb mértékben az építőipar és a vegyipar fokozta termelését .6,9, illetve 6,2 százalékkal. A gépipar termelése az átlagnak megfelelően, 3,8 százalékkal emelkedett. Az ipari termékek exportja 5 százalékkal nőtt, elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel fokozódása révén. Konvertibilis exportjukat kiváltképp a vegyipari, a könnyűipari és az élelmi- szeripari vállalatok növelték. A gépipar tőkés exportja a tervezettől eltérően nem nőtt. A vegyipar devizakitermelési mutatója — elsősorban a növekvő árak következtében — javult, a gépiparé romlott, bár még így kent. Az energiaforrásokon belül nőtt a hazai termelés és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka import forrásból származott. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10:—11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés mennyiségi növekedésének és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volt. A jövedelemnövekménynek — az 1986. évihez hasonlóan — kb., egynegyede a volumen- növekedésből, háromnegyede az árak emelkedéséből származott. A főbb jövedelem összetevők közül a vállalati nyereség növekedése volt a leggyorsabb ütemű. A vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb volt az előző évűnél. A;j: 1987. évi gazdasági teljesítmények fö mutatói Terv Tény az 1986. év százalékában A fö termelő ágazatok jellemzői 102,1 102,5—103 99,8 kb. 102 legalább 102 102—102,5 102—102,5 103,7 kb. 101 102—103 104,5—105,5 98,5—99,5 99,5—100 102,5—103 99,6 kb. 100 216—219 235 60—61 57,2 is a legkedvezőbben termeli ki a devizát az exportorientált ipari ágazatok között. Az ipari értékesítésben, főként az év végi felvásárlások hatására, emelkedett a belföldi célú eladások aránya. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 3,6 százalékkal bővült, köztük, az építőanyagipari termékeké 13,8 százalékkal, a vegyipariaké 8,5 százalékkal, a gépipariaké 8 százalékkal. Ebben részben a lakosság előrehozott keresletének, a gépipar esetében pedig annak is szerepe volt, hogy a konvertibilis export nehézségei miatt a vállalatok inkább a kisebb követelményt támasztó és kielégítő nyereséget biztosító belföldi piac felé fordultak. Az ipar beruházási célú értékesítése 5,6 százalékkal, a termelőfelhasználást szolgáló eladás 3,3 százalékkal emelkedett. Az ipar belföldi célú értékesítésének árszintje 3,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A nagy- és kiskereskedelem számára értékesített termékek árszintje csaknem 6 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal csökkent. A villamosenergiaipart és az élelmiszeripart kivéve a mérséklődés általános volt. Az ipar energiaellátása folyamatos és megfelelő volt, Az anyagellátásban, főleg egyes vegyipari anyagok (Folytatás a 2. oldalon) A TARTALOMBÓL: A falu szövetkezete Mit találnak a kulcskeresők ? Nehéz „tantárgy” a bruttósítás Állampolgársági és kegyelmi ügyek ÜLÉST TARTOTT AZ ELNÖKI TANÁCS Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület jelentést tárgyalt meg az Elnöki Tanács elé terjesztett állampolgársági, valamint kegyelmi ügyek 1987. évi intézéséről. Az állampolgársági ügyekben az Elnök Tanács az állampolgárságról szóló törvény előírásainak érvényre juttatása, a kettős állampolgárság megszüntetésével kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtása jegyében hozta meg határozatait. Az ügyek döntésre való előkészítését a Belügyminisztérium, a tanácsok igazgatási szervei, valamint a külképviseleti hatóságok körültekintő munkája segítette. Az állampolgársággal összefüggő ügyekben érintett személyek száma a múlt év során 2638 volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedést jelent. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét családi okok — magyar állampolgárral kötött házasság, családi, rokoni kapcsolatok rendezése — indokolták. Az állampolgár- sági kötelékből való elbocsátást elsősorban azok kérték, akik külföldön való tartózkodásukat véglegesnek tekintették és a külföldi állampolgárság megszerzésével kívánták letelepedésüket és megélhetésüket biztosítani. A kettős állampolgárság megszüntetésére hozott nemzetközi egyezmények alapján az elmúlt év során 502 kettős állampolgárságú gyermek ügyét rendezték. Az állampolgársági ügyekkel kapcsolatos határozatok meghozatalánál kifejeződtek az általános emberiességi szempontok, különös figyelemmel a családegyesítés elősegítésére. A kegyelmi határozatok tekintetében az Elnöki Tanács megállapította: a meghozott határozatoknál érvényesült az az elv, hogy a kegyelmi eljárások nem a bíróságok által hozott ítéletek felülvizsgálatát célozzák, hanem az elítélés után bekövetkezett egyéni körülmények sokirányú mérlegelését jelentik. A kegyelmi döntések meghozatalát az igazságügyi szervek előkészítő munkája segítette. Az elmúlt évben 1800 kérelmező közül 227-en részesültek kegyelemben; minden esetben betegség, súlyosan hátrányos családi körülmények miatt vagy más, méltánylást érdemlő humánus okból. A továbbiakban az Elnöki Tanát K,>ákat mentett fel és vák jtt meg. Vitasorozat kezdődik a szocializmusról Befejeződött a KISZ KB tanácskozása A „Milyen szocializmust építsünk?” elnevezésű vitasorozat szervezési és tartalmi feladatait előkészítő munkáról, valamint az ifjúsági szövetség kiemelkedő tavaszi politikai eseményeiről döntött pénteken a KISZ Központi Bizottsága a kétnapos zánkai ülés befejezéseként. A társadalom egészében, így a fiatalok körében is vita folyik a szocializmus alapvető kérdéseiről. Ezért határozott úgy az ifjúsági szövetség vezető testületé, hogy vitasorozat szervezésével kapcsolódik be ebbe az eszmecserébe. A milyen szocializmust építsünk vitasorozatot a tervek szerint — a szakmai előkészítés után — áprilisban kezdik meg.
