Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

Befejezte prágai tárgyalásait az NSZK kancellárja TALÁLKOZÓ MILOS JAKESSEL — SAJTÓÉRTEKEZLET Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdán Prágában találkozott Milos Jakessel, a CSKP KB új főtitkárával. Kohl délben az NSZK prá­gai nagyikövetségén díszebé­det adott Lubamir Strougal tiszteletére. A pohárköszön­tőikben hangoztatták, hogy Kohl útja új fejezetet nyit a kétoldalú viszonyban. A Kohl—Jakes találkozó­ról kiadott kommüniké sze­rint mindkét fél nagyra ér­tékelte a kapcsolatok eddigi alakulását, s megerősítették azt is, hogy készek a további konkrét lépésekre. Meggyő­ződésük, hogy Kohl mosta­ni látogatása hozzájárul a politikai párbeszéd intenzi­vebbé tételéhez, a gazdasá­gi együttműködés elmélyíté­séhez, a kulturális cserék gazdagításához, illetve a. jószomszédi kapcsolatok megszilárdításához. A kancellár ugyancsak szerdai sajtóértekezletén mérföldkőnek nevezte prá­gai útját. Nagyra értékelte, hogy a mostani tárgyalások — mint mondotta — szokat­lanul nyílt és őszinte légkör­ben zajlottak. Kohl a sajtóértekezleten kiemelte: a kedvező nemzet­közi helyzet lehetőséget ad arra, hogy új fejezetet nyis­sanak a csehszlovák—nyu­gatnémet viszonyban. Utalt arra, hogy mindkét fél in­tenzívebbé kívánja tenni a gazdasági kapcsolatokat, az ipari kooperációt. A közel­jövőben folytatják a tárgya­lásokat az utazási könnyíté­sekről, az ifjúsági cserékről (Folytatás a 2. oldalon) Előtérben a magasabb komfortfokozatú hűtőgép lendületesen kezdte az esztendőt a Lehel A Hűtőgépgyár az elmúlt évet a terveknek megfelelő­en zárta, a hazai és külföldi piacot megfelelően ellátták. Az év végi nagy arányú fel- vásárlási láz alatt főleg a hűtőládák iránt nőtt meg a kereslet. A terven felüli igé­nyeket csak részben tudták kielégíteni. Tőkés exportjuk tavaly 1,6 milliárd forint volt. A két ünnep között leállt a gyár, hogy a felújítási, munkákat elvégezhessék a karbantar­tók. Erre az évre már a tő­kés piaci megrendelés teljes egészében lekötött, vevőkö­rük új jelentkezőkkel egé­szült ki. A hazai kereskede­lemben is felmértek az igé­nyeket, ezeknek várhatóan eleget tudnak tenni. Persze csak akkor, ha nem lesznek alapanyag-ellátási gondjaik. A gyár egyébként évente 7 ezer 600 tonna alumíniu­mot használ fel, s elképzel­hető, hogy egy részét dol­lárért kell beszerezniük. Időnként a gépalkatrészek szállítása — az NDK-ból, il­letve a hazai gyártóktól is — akadozik, az áruk minő^ sége sem mindig kifogásta­lan. Ez természetesen veszé­lyeztetheti a tőkés export teljesítését. Ebben az évben a Lehel arra törekszik, hogy maga­sabb komfortfokozatú hűtő- szekrényeket gyártson. Ez annyit jelent, hogy a mai igényeknek megfelelően mi­nimális darabszámnöveléssel nagyobb, úgynevezett liter űrtartalom kerüljön a vá­sárlókhoz. Így az 1987-es 84 millióval szemben ebben az évben mintegy 88 millió li­ter szerepel a tervben. Az évkezdet biztató, hi­szen a vállalat jelenlegi ter­melési eredménye 15 száza­lékkal jobb, mint a tava­lyi év hasonló időszakában. Fotó: T. Z. A KITE LEGÚJABB VÁLLALKOZÁSA Palántanevelés új technológiával Segítség a zöldségtermesztő gazdaságoknak Rendhagyó módon, gya­korló kertészeti szakembere­ket is meghívott a Szolno­kon, a Hazafias Népfront megyei székházában tegnap megtartott idei első vezető­ségi ülésére a Kertbarátok és Kistenyésztők Szolnok Megyei Szövetsége. Olyan, a nagy és a kisüzemi kertész­kedést irányítók, illetve in­tegrálók körében nagy ér­deklődésre számottartó na­pirendek késztették erre a testületet, mint például az új adótörvénynek a mező- gazdasági kistermeléssel kapcsolatos sajátosságait, valamint a KITE újszerű palántanevelési technoló­giáját ismertető előadások. Az utóbbi téma kapcsán első hallásra jogos a kérdés: hogyan kerül a csizma az asztalra? Milyen meggondo­lásból vállalkozik az or­szágban négyszáznál több nagyüzemben, több mint 900 ezer hektáron, másfél évti­zedes tapasztalatokkal a kukorica és az ipari növé­nyek termesztését koordi­náló, nádudvari központú termelési rendszer zöldség­félék palántáinak előállítá­sára, a palántanevelés kor­szerűsítésére? Nos, a MÉM által az 1988—1990 közötti időszakra kidolgozott mun­kaprogram a termelési rend­szerek megújulását is szor­galmazza a gazdasági kibon­takozás segítése érdekében. A KITE megújulási törekvé­sei közé jól illeszkedik az intenzív zöldségtermesztési technológiába kapcsolódó KITE-Plant elnevezésű pa­lánta előállítási és forgal­mazási rendszer. A technológia keretében — holland és NSZK-beli módszereket adaptálva — a KITE a debreceni Tartósító­ipari Kombináttal közösen szerzett, világszínvonalú gé­pekkel megkezdte tálcás táphengerek gyártását. Ezek­ben a táphengerekben, meg­felelő minőségű vetőmagva­kat alkalmazva, steril táp­közegben 90 százalék feletti csírázási százalékkal, nö­vényféleségektől függően a hagyományos — szálas és tápkockás — nevelésnél egy­két héttel rövidebb idő alatt, tehát lényeges energiameg­takarítással, egyöntetű pa­lántaállomány állítható elő. (Folytatás a 3. oldalon) A Tószegi Petőfi Tsz orsózó üzeme 2 millió forinttal teljesítette túl az elmúlt évi tervét. Jelenleg naponta több mint 6 ezer kilogramm alapanyagot csévélnek fel. Az itt orsózott termékeket a budapesti, szegedi és a sporonl textilüzemekbe szállítják (Fotó: T. Z.) Az Aluminiumárugyár tiszafüredi gyára 19 millió forinttal túl­teljesítette a múlt évi tervezett 350 millió forintos termelési értékét. Erre az évre már van rendelésük, kapacitásuk az első negyedévig már lekötött. Tőkés, szocialista és hazai piacra szállítanak termékeikből. Számításaik szerint a tőkés export 10—15 millió forinttal növekszik (Fotó: T. Z.) Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Feladatok, hatáskörök Bemutatkozás parlamenti bizottsági ülésen Szerdán az újonnan létre­hozott Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztéri­um feladatairól és hatáskö­réről együttes ülésen tanács­kozott az Országgyűlés me­zőgazdasági, valamint tele­pülésfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága, Cselőtei László elnökletével. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter szó­beli kiegészítésében utalt ar­ra, hogy az új minisztérium kialakítása a kormány .át­szervezésének szerves része. Az eddigi elgondolások sze­rint 17 főosztályra tagolódik az új szervezet, s a korábbi­akhoz képest 10—20 száza­lékkal kisebb létszámmal lát­ja el a feladatokat. Ez utób­biak súlypontja nem válto­zik, továbbra is megmarad­nak a klasszikus környezet- védelmi és vízgadálkodási te­vékenységek. így például a levegő és a víz tisztaságának védelme, az árvízvédelem, a természetvédelem. Arra azon­ban számítani kell, hogy a korábbi feladatok) — az in­tegrálódás jegyében — új­fajta szintézisben, más mi­nőségben jelennek meg. A miniszter rámutatott: külö­nösen fontos feladat az érin­tett területekhez kapcsoló­dó információk rendszeres gyűjtése, olyan adatbázis ki­alakítása, amelynek feldolgo­zásával prognosztizálni lehet a várható folyamatokat, és ugyanakkor kellő alapot szolgáltat a döntések kiala­kításához. A miniszter arról is nyomatékosan szólt, hogy a jövőben az eddigieknél fo­kozottabb figyelmet fordíta­nak természeti kincseink ér­tékének pontos meghatáro­zására, ugyanis ennek hiá­nyában igen nehéz megala­pozott gazdaságossági elem­zéseket készíteni, a környe­zet-, illetve vízvédelem va­lós érdekeit megvédeni. Szükség van az értékek fel­mérésére azért is, hogy a népgazdasági tervezésben a súlyának megfelelően érvé­nyesüljön a környezetvéde­lem. Maróthy László rámuta­tott: ez a munka csak akkor lehet igazán eredményes, ha a lakosság széles rétegei részt vesznek benne. Meg kell találni a kapcsolódási pontokat a kisebb, önszerve­ződő egységekkel, a Haza­fias Népfront és más tes­tületek környezetvédelmi szervezeteivel. Különös sze­repe van az oktatásnak és a tájékoztatásnak abban, hogy a környezettel kapcsolatos gondolkodásmód megváltoz­zék. MA: n tudomány világa 4. oldal Érdekössze­ütközések jelen és jövö között 5. oldal Magyar—szovjet Egyűtlmöködés kultúrában A magyar—szovjet kultu­rális együttműködés akkor teljesíti feladatait, ha ennek révén elmélyül a két or­szág népeinek barátsága, jobban megismerik és meg­értik egymást. Ezt hangoz­tatta Rátkai Ferenc magyar művelődési miniszterhelyet­tes és Nyina Szilkova szov­jet kulturális miniszterhe­lyettes, amikor szerdán Moszkvában aláírták kultu­rális együttműködés 1988. évi jegyzőkönyvét. Az előirányzott program feszített, sok a tennivaló a kapcsolatok bővítése érdeké­ben. Folytatódik a kiállítá­sok, művészegyüttesek, mű­vészek, delegációk cseréje. Kiemelkedőnek ígérkezik a jövő színházi évadra terve­zett szovjetunióbeli III. magyar drámafesztivál, amely szeptembertől 1989 áprilisáig tartana. Az együttműködés a kul­túra minden területét át­fogja, s most az a cél, hogy hatékonyabbá, munkajelle- gűbbé váljon — mondta Rátkai Ferenc, hozzátéve, hogy a szép hagyományok ápolása mellett mindinkább eleget kell tenni az új köve­telményeknek is. Mint a magyar miniszterhelyettes az MTI tudósítójának elmond­ta, a szovjet partnerrel egy­aránt a közvetlen kapcsola­tok erősítését szorgalmazzák oktatási intézmények, szín- társulatok, művészi közös­ségek között, a káderek fel­készítésében és továbbkép­zésében. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. 23. sz.; 1888. január 28., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom