Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JANUÁR 26 Kommentár Közel-keleti körkép Egy magánjellegű ameri­kai intézmény, a stratégiai és nemzetközi tanulmányok központja ezt jövendöli: már a közeljövőben „példát­lan bajok és feszültségek” származhatnak a közel-kele­ten óhatatlanul növekvő vízhiányból. Az ezredfordu­lón — vélik a tudós szerzők — Izrael és Jordánia víz- szükséglete például egyötö­dével lesz nagyobb annál, mint amennyit ki tudnak elégíteni. Lehet, hogy a vízhiány majd növeli a közel-keleti feszültséget — ha az egyál­talán még tovább növelhető, a mostani hét ugyanis úgy indult, hogy a hírügynökségi jelentésekben még a szoká­sosnál is nagyobb teret kap a térség áldatlan helyzete. A megszállt területeken folytatódik a tiltakozás és a hatósági erőszak. Ez egyre kellemetlenebb Izrael leg­fontosabb szövetségesének, az Egyesült Államoknak is, nem beszélve a „lazább” szövetségesekről, például Egyiptomról. Samir kor­mányfő bizonyítványma­gyarázóként küldte Wa­shingtonba kabinetje titká­rát, Mubarak egyiptomi el­nök pedig — nyugat-euró­pai és amerikai útja küszö­bén — „tragikusnak és tűr­hetetlennek” minősítette a megszállt területek arab la­kosságának helyzetét, és új­ra állást foglalt egy nemzet­közi békekonferencia mel­lett. Az új hét új eleme, hogy mind több szó esik ennek az értekezletnek és a megszállt területek helyzetének össze­függéséről, méghozzá több­féle értelemben is. Izraelen belül ezúttal is Simon Pe- resz külügyminiszter látja józanabbul — legalábbis Samiréknál józanabbul — a dolgot. Ügy vélte, a közel- keleti konferencia izraeli el­fogadása komolyan hozzájá­rulhatna a zavargó paleszti­nok lecsendesítéséhez Gá­zában és Ciszjordániában. Samir ezzel szemben úgy nyilatkozott, előbb „otthon” kell rendet teremteni ahhoz, hogy bármilyen nemzetközi lépés megfontolható le gyen... Mind az arab liga tuniszi miniszteri ülése, mind az éppen Izraelben tartózkodó Genscher bonni külügymi­niszter a két ellentétes ál­lapot közül inkább Peresz véleményét osztja: azt, hogy a megszállt területeken tün­tető arabokat lecsendesít­hetné a számukra is némi reménnyel kecsegtető nem­zetközi konferencia izraeli elfogadása. A szocialista országok már régen úgy látják, hogy egy ilyen konferencia lehetne a jelenlegi helyzetből a kive­zető út. Megfigyelők sze­rint Mihail Gorbacsov en­nek a meggyőződésnek a je­gyében fogadott (az utóbbi időben ilyesmire nem akadt példa) egy olyan izraeli tu­dóst, aki egy Moszkvába lá­togató nemzetközi delegáció tagja volt. Harmat Endre Grazi választás, baloldali siker A baloldal némi erősödé­se jellemezte a vasárnap tartott helyi választást Ausztria második legna­gyobb városában, a negyed- millió lakosú Grazban. Az előző, 1983. évi választáshoz képest a kormánykolícióban is vezető helyet betöltő szo­cialista párt (SPÖ) 42-ről 42,5 százalékra növelte sza­vazatainak arányát. Ezzel a városi tanácsban az eddigi 24 helyett 25 mandátumra bővült képviselete, s így húsz év után most ismét ab­szolút többségre tett szert. Az európai fegyveres erük csökkentéséről VSZ és NOTO-tagállamok megbeszélései Bécsben A magyar képviselő felszólalása A bécsi európai biztonsági és együttműködési utótalál­kozó munkájának múlt pén­teki felújítása után hétfőn az osztrák fővárosban meg­kezdődött a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közöt­ti konzultációk újabb fordu­lója is. Ezeken az utótalál­kozóval párhuzamos megbe­széléseken a 23 ország képvi­selői az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verzet csökkentéséről folyta­tandó tárgyalások mandátu­mát dolgozzák ki. A hétfői megbeszélésen Magyarország képviselője emlékeztetett arra, hogy de­cemberben közös megállapo­dással előzetesen rögzítették a mandátumnak a tárgyalá­sok céljaira és módszereire vonatkozó fejezetét, és a konzultációk folyamán más kérdésekben is sikerült lé­nyeges haladást elérni. Mindez kedvező légkört te­remtett a további előrelépés­hez. A magyar felszólaló hangsúlyozta: megvan a le­hetőség, hogy a konzultációk résztvevői a még nyitott kér­désekben is viszonylag rövid idő alatt megállapodásra jussanak, s a tervezett tár­gyalások ez évben elkezdőd­jenek. Mint megoldandót említette az úgynevezett ket­tős képességű, azaz nukleá­ris és hagyományos robbanó­fej célbajuttatására egyaránt alkalmas fegyverek kérdé­sét, amelyeknek mindenkép­pen szerepelniük kell a tár­gyalásokon szóbakerülő fegy­verek között. A NATO-országok képvi­selő: is hangoztatták, hogy a konzultációk mielőbbi sike­res lezárására törekszenek, és kifejtették, hogy a „hu­szonhármak” megbeszélései­nek eredményessége nem választható el a bécsi euró­pai utótalálkozón más kér­désekben, főként az emberi dimenzió terén elérendő ha­ladástól. A konzultációk most kez­dődött fordulójától a részt­vevők azt várják, hogy azon lényegében befejeződik az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről tartandó tár­gyalások mandátumának ki­alakítása és megszövegezése. Rakétaszerződés ratifikálás előtt (Folytatás az 1. oldalról) sának hosszú, többlépcsős fo­lyamata. A külügyi bizottság ülésén George Shultz külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy a fegyverzetkorlátozás történe­tében új fejezetet nyitó szer­ződés növeli az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei biz­tonságát, fokozza: a nemzet­közi stabilitást. A hadügyi bizottságban Frank Carluc- ci hadügyminiszter azt fej­tegette, hogy a megállapodás „csökkenti az Európára és Ázsiára nehezedő szovjet fenyegetést”, William Crowe tengernagy, a vezérkari főnö­kök egyesített bizottságának elnöke pedig kijelentette: az amerikai katonai vezetők egyöntetű véleménye szerint a szerződés „katonailag kie­légítő és megfelelőképpen el­lenőrizhető”. A rakétaszerződés legfőbb ellenfelének számító Jesse Helms republikánus szenátor ugyanakkor azt állította, hogy a szovjetek „biztosan meg fogják sérteni” a szer­ződést, „máris csalnak”, a Reagan-kormányzatot pedig a közvélemény félrevezeté­sével vádolta meg. A törvénybe iktatás ügyé­ben hosszú és elkeseredett vita várható, s a szenátus plenáris ülése feltehetőleg csak április végén vagy má­jusban foglalkozik a szer­ződéssel, amelynek ratifiká­lásához kéthramados többség szükséges. Szovjet szakértők Nevadában Megérkezett Nevada ál­lamba az a szovjet szakér­tői küldöttség, amely az amerikai atomkísérleti tele­pet fogja megtekinteni. A küldöttség élén Igor Paljonhi nagykövet, a kísér­leti atomrobbantások kor­látozásáról, illetve beszünte­téséről folytatott szovjet— amerikai tárgyalások szov­jet küldöttségvezetője áll. A látogatásra a két ország között tavaly novemberben megkötött megállapodás alapján kerül sor. A hónap első felében amerikai szak­emberek tekintették meg a Szovjetunió szemipala­tyinszki kísérleti telepét. A kölcsönös látogatások eredményeként a felek meg kívánnak állapodni arról, hogy hogyan tudják megbíz­ható módon mérni a nukleá­ris kísérleti robbantások erejét. flz NSZK jószomszédi kapcsolatokra törekszik Kohl nyilatkozata a Rudé Právoban Az NSZK fejleszteni kí­vánja az együttműködést mind politikai, mind gazda­sági téren. Csehszlovákiával. Ezt hangsúlyozta kedden kezdődő prágai látogatása előtt a Rudé Právonak adott interjújában Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár. Kohl mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy Bonn a jószomszédi kapcsolatok fej­lesztésére törekszik. Kijelen­tette: nagy várakozással te­kint a csehszlovák állam, párt és egyház vezetőivel folytatandó tárgyalásai elé. Szorgalmazta, hogy minden szinten tegyék intenzívebbé és rendszeresebbé a politikai párbeszédet. Kifejezte meg­győződését, hogy tökéletesí­teni és egyszerűsíteni lehet az idegenforgalmi együttmű­ködést, fontosnak nevezte a fiatalok cseréjét, valamint kulturális központok létesí­tését. Kohl — akinek személyé­ben először adott nyugatné­met kancellár interjút a Ru­dé Právonak — kedvezően nyilatkozott a gazdasági kap­csolatok alakulásáról. Nagy­ra értékelte, hogy Csehszlo­vákia az utóbbi időben hang­súlyt helyez a kooperációra annak érdekében, hogy kor­szerűsítse termelési szerkeze­tét. Az NSZK ipara kész az együttműködés kiszélesítésé­re, közös vállalatok létreho­zására. Nagyszabású palesztin szolidaritási gyűlést tartottak az iz­raeli Nazaretben, — arabok és izraeliek közösen. A képen látható transzparens felirata: Rabin, hány palesztint gyil­koltál meg ebben a hónapban? (Telefotó — KS) Ceausescu hetven éves Bukarestben hétfőn köz­ponti ünnepségen köszöntöt­ték Nicolae Ceausescut, az RKP főtitkárát, a Román Szocialista Köztársaság elnö­két 70. születésnapja alkal­mából. Manea Manescu, az RKP KB PVB tagja, az Ál­lamtanács alelnöke a párt és állami szervek határozata alapján kitüntetéseket adott át Nicolae Ceausescunak. A román politikus harmadszor­ra kapta meg a legmagasabb állami kitüntetést, „A Ro­mán Szocialista Köztársaság Hőse” címet. Új bécsi forduló—régi vitákkal Az európai béke és biztonság kérdé­seivel foglalkozó bécsi utóértekezleten a múlt héten már az ötödik fordulót kezdték, de aligha az utolsót. A 35 or­szág képviselői (Albánia kivételével valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada) 1986 novembere óta üléseznek. A cél fel­mérni, hogyan valósultak meg az egyetértéssel elfogadott helsinki és madridi ajánlások. S — ami még fon­tosabb —, hogy megállapodjanak az együttműködés folytatásában az úgyne­vezett helsinki folyamat valamennyi területén: a katonai biztonság és le­szerelés, a gazdasági együttműködés és az emberi jogok és kapcsolatok terén. A megtett utat értékelő időszak be­ható, időnként heves vitákat hozott. Ennél csak a jövő feladatokról folyó viták élénkebbek, szívósabbak. így tör­ténhetett, hogy az eredetileg fél évesre tervezett találkozó második évében jár, és derűlátó véleménynek számít arról beszélni, hogy a munka idén nyárig befejeződik. E helyzet meglepőnek tűn­het, hiszen éppen az elmúlt időszakot hosszú évek óla nem tapasztalt mér­tékű közeledés jellemezte a szovjet— amerikai viszonyban, a kelet—nyugat kapcsolatokban. Ennek is köszönhető egyébként, hogy a VSZ és a NATO ál­lamai között a bécsi találkozó pere­mén folyó megbeszéléseken jelentős a haladás: elvi egyetértés jött létre, hogy párhuzamosan indulnak majd tárgya­lások a hagyományos haderők össz­európai csökkentéséről, illetve újabb katonai bizalomépítő intézkedésekről. A hétfőn folytatódó előkészítő ülése­ken mindenesetre nyitott még az egyik legfontosabb kérdés: kiterjednek-e majd e tárgyalások a harctéri atom­fegyverekre. vagy sem. Aki viszont azt hinné, hogy a ha­gyományos fegyvercsökkentés Európa számára oly fontos kérdése előtérben állt a múlt heti — az ügyrend szerint nyilvános — megnyitó ülésen, az csaló­dik. A kérdéssel jószerével csak a szo­cialista országok képviselői foglalkoz­tak, míg a NATO-államok, csakúgy, mint több semleges ország diplomatái, ezúttal is túlnyomórészt az emberi jo­gok és kapcsolatok terén megfogalma­zott igényeiket húzták alá. Egyedül ennek — túlnyomórészt a szovjet em­berjogi gyakorlattal kapcsolatos vádak­nak — szentelte felszólalását az ame­rikai nagykövet, említést sem téve a biztonság, illetve a gazdasági együtt­működés kérdéseiről. Mind az ő. mind a kanadai nagykövet beszédéből újólag kitűnt: A NATO nem hajlandó leszere­lési tárgyalásokra, és általában a hel­sinki alapokmány szellemében történő együttműködésre mindaddig, amíg nem látja teljesültnek elvárásait az úgyne­vezett harmadik kosárban, az emberi jogok és kapcsolatok területén. A NATO országai is elismerik, hogy a Szovjetunióban és más szocialista or­szágokban jelentős haladás tapasztal­ható e téren, a helsinki ajánlások meg­valósításában. Ennek ellenére további igényeket támasztanak, mégpedig olya­nokat is, amelyeket az érintett országok nem alaptalanul tekinthetnek maxi­malistának vagy belügyeikbe való be­avatkozásnak. A részleteken. így a ki­utazás és a kivándorlás kérdésein túl heves vitákat kavar a nyugati (semle­gesek által is támogatott) igény, hogy állapodjanak meg egyfajta állandó el­lenőrzési rendszerben az emberi jogok területén. Nyilvánvaló, hogy a szembenálló né­zetek csak kölcsönös engedményekkel egyeztethetők, hiszen a helsinki folya­matban a döntésekhez valamennyi ál­lam egyetértése szükséges. Feltűnést keltett Jurij Kaslev, szovjet küldött­ségvezető kijelentése, még Moszkvá­ban, az új bécsi forduló előtt: „Ameny- nyiben nem sikerül megállapodni, Bécs is végetérhet úgy, ahogy annak idején a belgrádi találkozó.” Azaz közös záró­határozat nélkül. Ezt a véleményt most nyugati részről elutasították, hangoztatva: addig lehet és kell tárgyalni, amíg meg nem egyez­nek. Magyarán: a Nyugat is hajlik kompromisszumra, hiszen a nyilvános­ság előtt agresszíven nyilatkozó NATO- diplomaták is tudják: az új szovjet kül- és katonapolitika alapvető érde­ke a haladás az együttműködés, a le­szerelés irányában Bécsben is. Ennek érdekében az emberi jogokat tovább szélesítő döntéseket hozni annál is könnyebb, mivel ez a szovjet politikai vezetésnek Bécstől függetlenül szándé­ka. A jelenlegi, március végéig tartó sza­kaszban a semleges és el nem kötele­zett államok kompromisszumos javas­latai alapján dolgoznak tovább az ál­láspontok közelítésén. Húsvét táján újabb szünet következik, és várhatóan nyárra immár valóban végső szakaszá­ba juthat a bécsi utóértekezlet. A konferencián változatlanul álta­lánosan elismert szerepet játszik a ma­gyar küldöttség. Sikeres, rugalmas dip­lomáciai tevékenységének egyik alap­ja a budapesti kulturális fórum sikere, és méginkább az. hogy Magyarország folyamatosan tesz további lépéseket a helsinki ajánlások megvalósításában, a kelet—nyugati gazdasági együttműkö­désben csakúgy, mint az utazások to­vábbi könnyítésében. Heltai András BUDAPEST Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ramaszvami Ven- kataraman köztársasági el­nököt India nemzeti ünne­pe, a köztársaság napja al­kalmából. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Radzsiv Gand­hi minszterelnöknek fejezte ki jó kívánságait. Ausztrália nemzeti ünne­pe alkalmából az Elnöki Ta­nács elnöke sir Ninian Step­hen főkormányzóhoz intézett üdvözlő táviratot. MOSZKVA Moszkvában hétfőn fel­avatták Vlagyimir Viszoc- kij emléktábláját az 1980- ban elhunyt rendkívül nép­szerű költő, színművész, éne­kes születésének 50. évfor­dulóján. Az emléktábla a Malaja Gruzinszkaja utca 28. számú házának falára került: „Viszockij 1975-től haláláig élt itt”. LONDON Kényelmes többséggel erő­sítette meg elnöki tisztségé­ben Arthur Scargillt a brit Országos Bányász Szakszer­vezet (NUM) tagsága a hét végén lezajlott titkos szava­záson. HAVANNA Daniel Ortega nicaraguai államfő vasárnapi mana- guai bejelentése szerint a hondurasi El Cisne szigeté­ről szállt fel az a repülőgép, amelyet szombat este lőtt le a sandinista légvédelem a dél- nicaraguai Rio San Juan megye térségében. Az ame­rikai Központi Hírszerző Hivatal DC—6-os gépének egyik pilótája, egy 25 éves nicaraguai származású el­lenforradalmár ejtőernyővel kiugrott a zuhanó repülőből, s a sandinista erők fogsá­gába esett. BERLIN Az NDK illetékes szervei hazaáráuló tevékenység gya­núja alapján hétfőn eljárást indítottak több személy el­len — jelentette hétfőn az NDK hírügynöksége. Egyben annyit közölt még, hogy Stephan Krawczyk nevű sze­mély ellen egyéb törvénybe ütköző cselekmények miatt folyó eljárást kiterjesztették; ugyanis megállapították, hogy hazaáruló kapcsolatot tartott fenn titkosszolgála­tok által irányított nyugat- berlini körökkel. NICOSIA Ali Hamenei iráni államfő vasárnap fogadta a Szovjet­unió teheráni nagykövetét, aki átadta az elnöknek a szovjet vezetőség üzenetét — jelentette a teheráni rádió, melynek adását Cipruson, illetve Párizsban fogták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom