Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
1988. JANUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tiszamenti Regionális Vízmű Vállalat tisza várkonyi telepén a szokásos téli karbantartást végzik. Felújítják a szivattyúkat, motorokat, úszóműveket. Az öntözési idő megkezdéséig több mint ötven egységet állítanak üzembe (Fotó: T. Z.) Nyit a KISZ Példamutatással élő politizálást A hétfői lapok hírül adták, hogy történetének első nyilvános ülését tartotta meg a KISZ Központi Bizottsága szombaton. Akkor ismertették a KISZ idei költségvetését is; 1988-ban 1 milliárd 358 millió forinttal gazdálkodik az ifjúsági szövetség. — Hogyan gondolkodik saját munkájának nyitottabb tételéről a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága? — kérdeztük Vas Valériát, a KISZ MB szervezőtitkárát. — Gondolatban megelőztük a KB-t — válaszolta Vas Valéria — amikor me- gyebizofltságunk decemberi ülésén a kibontakozási programban vállalt feladatainkról döntöttünk. Nos, saját programunkban szerepel ; tegyük nyitottabbá testületi üléseinket. Ez alatt azt értjük, hogy egy-egy előre elhatározott napirend tárgyalásán bármely KISZ- szervezet vezetőjét, KISZ- alapszervezet titkárát szívesen látjuk. •— Alkalom kínálkozik bőven, hiszen a KISZ megyei bizottsága havonta ülésezik. Ám kérdés; meghall- ják-e a hívó szót a KISZ- szervezetek vezetői, az alapszervezeti titkárok? — Nem azt várjuk, hogy az „utcáról essen be” bármelyik KISZ-titkár. Erre — őszintén szólva — nem is igen számíthatunk, tűzzünk bármilyen izgalmas kérdést napirendre. Éppen ezért a KISZ városi titkárai — akik ismerik megyebizottságunk üléstervét, az ülések napirendi pontjait — szervezkedhetnek, szervezkedjenek. És ha már eljön egy- egy KISZ-titkár megyebi- zottságunk ülésére, nyilván mondja is el á vitában az észrevételeit, a tapasztalatait! Igaz, a döntésben, a határozathozatalban nem vesz részt, ám véleményével igenis befolyásolhatja a döntést. Ez a módszer annyiban nem új, hogy már tavaly is jó néhány vendéget meghívtunk egyes napirendek megvitatására. Mindig elmondták véleményüket. Tehát a kibővített testületi ülések gyakorlatát a továbbiakban is folytatnunk kell. — Gondolom ugyanebbe a csoportba tartozhatnak az úgynevezett kihelyezett megyei bizottsági ülések, amikor egy-egy városban tanácskoznak a testület tagjai. — Valóban. 1988 első félévében három ilyen kihelyezett testületi ülést tervezünk, mert egy-egy kérdésben csak akkor lehet érdemben határozatot hozni, ha a határozatot hozó testület tagjai közvetlen közelről ismerkednek meg az adott helyzeit sajátosságaival. Az idei első ilyen ülésünk Túrkevén lesz, mégpedig együttesen fogunk tanácskozni a KISZ városi bizottságának tagjaival. Ilyen sem volt még. Azt követően a város KISZ-eseinek kalauzolásával a KISIZ MB tagjai ellátogatnak a különböző munkahelyekre. A második kihelyezett ülésünket a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán tartjuk, amikor egyúttal a megye többi főiskolájának életébe, mozgalmi munkájába is szeretnénk bepillantani, ezért meghívjuk a mezőtúri, és a jászberényi főiskolások képviselőit is. Harmadik alkalommal Kisújszálláson, a KISZ városi bizottságának új székházában találkoznak, tanácskoznak majd a KISZ megyei bizottságának tagjai. — Mindez még mindig a testületi munkához kapcsolódik. őszintén szólva kevéssé ismerjük a KISZ megyei bizottságának tizenkilenc tagját. — Éppen ezért szeretnénk a korábbinál több szereplési lehetőséghez juttatni őket. Ilyenek lehetnek például a mostani, tavaszi beszámoló — tervező taggyűlések, az ifjúsági parlamentek. Szeretnénk, ha a testületünk nemcsak határozatokat, állásfoglalásokat hozó testület lenne. Jó volna munkánk fő eszközévé a tájékoztatás, a mozgósítás, a meggyőzés mellett, a személyes példamutatást, az élő politizálást tennünk. Nos, ha mindezeket meg tudjuk valósítani, úgy gondolom, sokat lépünk előre. — Mennyivel gazdálkodik az idén a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága? — Megyebizottságunk február 17-i ülésén fogjuk megtárgyalni idei rendezvény- tevünket és a költségvetést, erre a kérdésre akkor tudok válaszolni. *** Csupán a testületi ülések nyitottságáról esett szó a fentiekben, ám nyilvánvaló, hogy a téma nem meríthető ki ennyivel. Jó hír, hogy a nyitás szándéka a KISZ berkeiben mindenesetre már kitapintható szűkebb pátriánkban. Az ifjúsági szövetség egyébként már jó néhány példával szolgált ezügyben. Slzéles, országos nyilvánosság elé kerültek a Jövőnk a tét! akció tanulságai, vagy a kormány és a KISZ vezetőinek megbeszélésén elhangzottak. Ugyanakkor a szervezet nyitottsága nem a nyilvánosság kiszélesítését jelenti csak, hanem tartalmi, gondolati frisseséget, nyitottságot is. — E — Nyereséges évet zárt a Tolbuhin (Folytatás az 1. oldalról) zet a dolgozóinak. Az ezzel együtt elért meglehetősen magas, 97 ezer forintos személyenkénti éves jövedelem viszont — amint arról az elnök a küldötteket is tájékoztatta — hátrányosan érinti az idei gazdálkodást. Saját erőből meg tudta oldani a téesz ennek a magas jövedelemnek a bruttósítását, de ebben az évben várhatóan 12—14 millió forinttal többe kerül majd az élőmunka, mint 1987-ben. Ellensúlyozására újabb termelést bővítő beruházásokat végeznek, többek között 100 hektáron valósítanak meg öntözésfejlesztést a Mezővíz Társaság segítségével. Ebben az évben befejezik a jásztelki szarvasmarha-telep rekonstrukcióját, hogy mielőbb hozzáláthassanak az Alattyánban ugyancsak meglehetősen elavult állattartó létesítmények felújításához. A sertés- ágazatban is javítani kívánják a termelési feltételeket egy battériás malacnevelő megépítésével. A tavaly ilyenkorinál biztatóbb most a jásztelki és az alattyáni határ is: a 2200 hektáron, negyedrészben művelőutas technológiával vetett őszi búza jó pozícióban várja, hogy a tavaly épített folyékony műtrágyát gyártó üzemből megkezdjék a tavaszi fejtrágyázást. KISZ KB-OPI Fejlesztési iroda nyílt Fejlesztési Irodát hozott létre az oktató-nevelő munka korszerűsítésének támogatására a KISZ Központi Bizottságának Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsa, valamint az Országos Pedagógiai Intq-°t A Fejlesztési Iroda feladatai közé tartozik, hogy kezdeményezze a pedagógiai innovációhoz kapcsolódó jogi feltételrendszer korszerűsítését, szervezetileg, módszertanilag, a szaktudomány fel- használásával támogassa a helyi oktatásfejlesztést. A Fejlesztési Iroda Vopa- lecaki György irányításával megkezdte működését, címe: 1087 Budapest, VIII., Berzsenyi utca 6. amikor az igazgató vizsgázik Beszélgetés az új pályázati rendszer tapasztalatairól A közeljövőben írják ki a pályázatokat a nevelési intézmények megüresedő igazgatói posztjainak betöltésére. Tavaly voltak először az új pályázati rendnek megfelelő kinevezések azokban az intézetekben, melyekben az igazgató megbízási ideje lejárt. Milyen tapasztalatokkal szolgált az első „forduló” Szolnokon és a vonzáskörzetéhez tartozó településeken? — ezt kérdeztük Tóth Andrásáétól, a Szolnoki Pedagógus Pártbizottság titkárától. — Nem valami merőben új eljárásról van szó — hangzott a válasz, — hiszen az igazgatók kinevezése — az óvónők kivételével — eddig is meghatározott időre szólt. A kinevezés joga ezután is a helyi tanácsi szerveké. A pedagógus pártbizottság eddig is érvényesítette és ezután is érvényesíti káderhatásköri jogát. Eddig is figyelembe vették az illetékesek az igazgatók kinevezésénél a tantestület és a szakszervezeti bizalmiak véleményét. Valóban újat az jelenít a pályázati rendszerben, hogy most már titkos szavazással nyilvánítanak véleményt a tantestületek tagjai. Amennyiben a pályázó nem kap tőlük elég szavazatot, eleve nem jöhet számításba a kinevezésnél. Az új pályázati rendszer ezért több az igazgatók kinevezésének korábbi gyakorlatánál, de kevesebb a vállalati pályázati rendszernél. — Titkos szavazáskor általában őszintébben nyilvánulnak meg az emberek, viszont nehezebb az igazgatóknak is szembe nézni a tantestülettel... — Szolnokon a titkos véleménynyilvánítás szerencsére megegyezett a nyílttal. Egyébként négy óvodában, két általános iskolában és három középfokú oktatási intézményben hirdettek tavaly a városban pályázatot. A pályázók között voltak eddigi igazgatók, tanárok és más intézetekből is voltak jelentkezők. — A pályázat bizonyos mértékig tükrözi a párt- szervezetek kádernevelő munkájának eredményét vagy éppenséggel sikertelenségét. .. — Ez tény, mert minden esetben felvetődik a kérdés: az pályázik-e, akit szeretnénk, megfelelő szakmai programot bocsát-e a tanácsi szervek renlelkezésére, személyét elfogadja-e a tantestület? A pályázók esetében a politikai-erkölcsi-emberi tényezőket a pedagógus pártbizottság mérlegeli. Elutasító döntése egyértelmű, de pozitív állásfoglalása egymagában nem döntő érvényű, hiszen említettem a tanácsi szervek kinevezési jogát és a tantestület állásfoglalását. A pártszervezetek részéről ezért van nagy szerepe az előkészítő munkának. — Miből sejtheti a pályázni szándékozó pedagógus, hogy egyáltalán „labdába rúghat-e?” — Mindenekelőtt a minősítésből, de amellett a pedagógus pártbizottság tagjai is elbeszélgetnek a pályázókkal és nyíltan megmondják, hogy érdemes-e jelentkezniük. — Az az érzésem, hogy a „külső” pályázóknak nehezebb a helyzetük, mint az adott tantestület tagjainak. — Ez egyértelmű. Adódik ez többek között a szakmai program elkészítéséből. A tanács biztosítja ugyan a feltételeket, a felkészüléshez, olyan eset is megtörtént, hogy a volt igazgató „külső” pályázónak nyújtott segítséget, mégis nehezebb azok helyzete, akik a helyi sajátosságokat nem ismerik kellően. — Szubjektív tényezők nem játszanak szerepet ebben? — Főleg a kis létszámú tantestületek válnak köny- nyen zárttá, még akkor is, ha elismerik, hogy nincs köztük vezetésre alkalmas ember. Ebben az esetben nehéz a „külsők” dolga. Szerintem az a jó, ha egy magas színvonalon dolgozó tantestület saját maga neveli ki vezetőjét. — Az új pályázati rendszer tartalmaz-e kérdéseket? — Felvetődhet a kérdés: mi lesz azzal a nyugdíjhoz közelálló igazgatóval, akit nem választanak újjá és tantestületében más poszton sincs rá szükség. Remélhetőleg ilyen eset nem lesz. Igaz, hogy címzetes igazgató is maradhat valaki, ha közel áll a nyugdíjhoz, de tény, hogy több kérdés nyitott még. — Minek tudható be az, hogy tavaly viszonylag kevesen pályáztak az igazgatói posztokra? — Tény, hogy nem különösebben kapós az igazgatói megbízatás. Bár ügyeltünk arra, hogy az igazgatók kifizeitése megfelelő legyen, de a nevelők túlórával köny- nyen megkeresnek ugyanannyit. És akkor hol van a vezetői munka megbecsülése, a kötöttség, a változásokkal járó feszültség, és így tovább. — Ha több lenne a pályázó, nagyon megnőne a pedagógus pártbizottság munkája. Hatáskörleadást nem terveznek? — Lehetségesnek tartom, hogy egy idő múlva a pedagógus pártbizottság differenciáltan átadja a döntés jogát a politikai alkalmasság ügyében az alapszervezeteknek. Kivételt az képezhet majd, ahol nagyon gyenge az alapszervezet munkája, vagy ahol sok a külső pályázó. Az ő esetükben ugyanis a politikai- erkölcsi-emberi tényezők megismerése sok utánjárással párosul, amivel nem kívánjuk terhelni az alapszervezeteket. Véleményünket viszont kikérjük így is saját pályázóik esetében. — A titkos tantestületi szavazás nem teszi kiszolgáltatottá az igazgatót a nevelőkkel szemben? Nem lesznek emiatt engedékenyebbek? — Nincs tapasztalatunk arra. hogy engedékenyebbek lennének. Inkább a következetes, őszinte kapcsolat- tartás jellemző rájuk. Nem is lehet másról szó, hiszen a tanácsi szervek mellett a helyi pártalapszervezet is követelményeket támaszt az igazgatóval szemben, és azoknak meg kell felelnie. — Hogyan vált be a gyakorlatban a pályázati rendszer? — A tapasztalatok szerint a mi területünkön minden újonnan kinevezett igazgató a tantestületek meglégedésére tölti be tisztét. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. — Köszönöm a beszélgetést. S. B. Évente több mint kétszázötven bejelentés (Folytatás az 1. oldalról) ellenőrzést, hogy egyfelől jog- másfelől a szabályozás hiányos. A fegyelmi eljárások nagy része figyelmeztetéssel zárul, ha mégis határozat születik, nem áll arányban az elkövetett szabálytansággal. Sokszor csak a beosztottak felelősségre vonása történik meg, a vezetőké nem, pedig az ő feladatuk a beosztottak munkájának ellenőrzése. Végezetül a megyei NEB munkájának kijavítandó hiányosságairól beszélt az elnök. A vitában szót kért Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. Arról beszélt, hogy elsősorban az állam- polgári fegyelem lazulásának okait kell vizsgálni. Kitért a fiatalkorúak, a veszélyeztetett gyerekek helyzetére; nevelésüket, a velük való törődést nem lehet pusztán adminisztratív úton megoldani. Mindannyiunknak adnak tennivalót ezek a feladatok — húzta alá felszólalásában. Ezt hangsúlyozta a megyei főügyész is — adatokkal alátámasztva a fiatalkorúak bűnözéséről adott helyzetképet. P. É. Váltig állítják, hogy a módjával fogyasztott — étkezés utáni egy-két pohár — bor nem hogy ártalmas volna, inkább segíti az emésztést. A Csépai Tiszamenti Termelőszövetkezet ötszáznegyven hektáron termeszt szőlőt, a termésből bort erjesztenek, s azt kezelés után palackozzák is. A Tiszaugon kialakított palackozó tízmillió forintos NDK-beli gépsorral dolgozik, de teljes energiáját nem tudják egyelőre lekötni, csak egy műszakban működtetik. Később bérmunkát is szeretnének vállalni, más cégek borait is üvegbe töltik, esetleg rostos gyümölcslevek palackozását is elvégzik majd. (Fotó; Mészáros János)
