Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-21 / 17. szám

1988. JANUÁR 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tagkönyvcsere Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1987. június 23-i ülésén határozatot hozott a párttagsági könyvek cseré­jére. A megyei pártbizottság ennek megfelelően intézke­dési tervet fogadott el a párttagokkal való elbeszél­getések rendjéről, a tag­könyvcsere heíyi lebonyolí­tásáról. Ennek megfelelően az alapszervezetekben a múlt év végén, történtek, il­letve most folynak a szemé­lyes beszélgetések, adat- egyeztetések. A Kenderes! November 7. Tsz-ben, ahol százhuszonhárom párttag dolgozik, már a végén tarta­nak e fontos politikai mun­kának. Felvételünk a cipőfelső­rész üzemben készült, ahol az elbeszélgetések során egy dolgozó kilépett, egyet pe­dig töröltek a párt soraiból. Egy új tagfelvétellel a tüzö- dei alapszervezet így jelen­leg huszonöt tagot számlált. Képünkön Bak Sándomé alapszervezeti titkár és Mi- kóla Józsefné vezetőségi tag jelenlétében Rabi Istvánné mondja el a véleményét az alapszervezeti munkáról és a kibontakozási programról. (Fotó; T. Katona László Az önállóság nem okozott törést a gazdálkodásban (Folytatás az 1. oldalról) tésfelvásárlásban is tapasz­talható. — Nem javítja a helyzetet, sőt a termelési kedvet is ronthatja a jövő­ben az a tény. hogy sok a panasz a takarmányok mi­nőségére. Erre jobban oda kell figyelni, s emellett erő­síteni és új elemekkel kell gazdagítani a vállalat hosz- szabb távú szerződéses kap­csolatait az alapanyag ter­melő üzemekkel. A továbiakban az igazga­tó szólt a vállalati újító mozgalomról. Mint megtud­tuk, tavaly 93 újítást adtak be a dolgozók, amelyből negyvenhatot már be is ve­zettek. Az újítások haszno­sításából mintegy 20 millió forint hasznos eredmény képződött, s az újítók 2 millió forint újítási díjban részesültek. A húsipari vál­lalatok közötti újítási ver­senyben a szolnokiak ta­valy is elsők lettek. Az idei gazdálkodással kapcsolatban Csorna János hangoztatta, hogy azt kell termelni amit a piac igé­nyel. Ezért a marketing munka színvonalát emelni kell a vállalatnál, hisz az eddigieknél jobban szükség lesz az olcsóbb termékekre éppen a romló életszínvonal miatt. A választék bővítése és a belföldi igények kielé­gítése indította a vállalatot arra, hogy hosszabb távú fejlesztési koncepciójuk el­ső lépcsőjeként megépítsék az ezer tonna évi kapacitá­sú gyorsérlelésű félszáraz és szárazárut gyártó üzemüket, amely egy-két hónapon be­lül már átadásra kerül. Az ezévi feladatok meny- nyiségileg nem nagyobbak a tavalyinál de minőségben mások, bonyolultabbak. Vé­gezetül az igazgató ehhez kérte a dolgozók határozott, felgyelmezett munkáját. Ezt követően több hozzá­szóló támogatásáról biztosí­totta a vállalat vezetéséit az idei feladatok végrehajtásá­ban. Majd Simon József kért szót. Hozzászólását a Mezőgép Vállalat munkás­gyűlésén hallottakkal kezd­te. Elmondta, amikor a ve­zérigazgató felsorolta az idei feladatokat egy dolgozó fölállt s csak annyit kért, hogy legyen neki mindig munkája. Ezzel fölvállalta azt a több és nehezebb mun­kát ami a vállalat előtt az idén áll. Ezt azért is hang­súlyozta a megyei pártbi­zottság tikltára, mert — mint aláhúzta — Sízolnok me­gyében minden egyes becsü­letes dolgozni akaró és tu­dó embernek munkája van; talál feladatokat, s ez lé­nyeges ,mert hozzátartozik a megye minden egyes la­kosának létbiztonságához. S ez nem kis dolog, hisz a vállalatoknak „menni kel­lett” az üzletek után, az alapanyagok után, úgy, hogy közben változott a szabályo­zórendszer, s bevezetésre került az új adórendszer. Igaz számolni kell azzal, hogy egy-egy üzemnél lét­számfelszabadításra kerül sor, de törekedni kell ar­ra is, hogy mindenkinek ta­láljanak új munkát. Tavaly a megye üzemei becsülettel tették a dolgukat, s így közülük egyet sem kell fölszámolni. A nehe­zebb körülmények között is talpon tudtak maradni. S ezek a nehezebb körülmé­nyek az elkövetkező egy­két évben sem változnak, így különösen értékesek a húsipari vállalat eredményei, ami az egyre javuló minősé­gi munkának köszönhető. S a minőség talán a legfonto­sabb tényezője a gazdálko­dásnak. Nemcsak azért mert igényes a külföldi vevő, ha­nem becsüljük már végre a hazai fogyasztót is annyira, hogy a keményen megdol­gozott pénzért minőségi árut kapjon — hangsúlyozta Si­mon József. Mindegyikünknek az a dolga, hogy tisztességgel, be­csülettel végezzük azt amit ránkbíztak. S ha ez így lesz, akkor nemcsak a hús­ipari vállalatnál, hanem a megye összes üzemében eredményességéről adhat­nak számot a jövő évi mun­kásgyűléseken — mondta befejezésül a megyei párt- bizottság titkára. A munkásgyűlés Csorna János zárszavával ért véget. N. T. Az ideológia időszerű kérdései Tegnap a Szolnok megyé­ben tevékenykedő sajtószer­vek — a Szolnok Megyei Néplap a Lapkiadó Válla­lat, a Magyar Rádió Szol­noki Stúdiója, a Magyar Távirati Iroda megyei szer­kesztősége és a TV Híradó irodája — pártalapszerveze- tének tagjai az MSZMP Po­litikai Bizottságának az ideológiai munkával össze­függő téziseit vitatták meg — különös tekintettel a tá­jékoztatás feladataira. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Csikós Jó­zsef, az MSZMP KB Agitá- ciós és Propaganda Osztá­lyának alosztályvezetője és Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. Magyar—kanadai együttműködés Nukleáris energia a távfűtéshez A tervek szerint hazánk a jövőben több korszerű kana­dai gyártmányú. Slowpoke típusú nukleáris fűtőművet vásárol meg, s a magyar energiaügyi szervek, illetve vállalatok együttműködnek a kanadaiakkal ilyen fűtőmű­vek harmadik piaci értéke­sítésében is. Minderről a napokban született megálla­podás az érdekelt magyar és kanadai cégek között. Czipper Gyula ipari mi­niszterhelyettes ezzel kap­csolatban az MTI munkatár­sának elmondta: az együtt­működésben érdekelt ma­gyar vállalatok, az Energia­gazdálkodási Intézet, az Erő­terv és az Erőmű Beruházá­si Vállalat, valamint a ka­nadai Energie Atomique du Canada (EAC) a 2—10 me­gawatt teljesítményű, tehát kisebb távfűtőrendszerként alkalmazható fűtőművek te­lepítését tervezi, az előzetes igényfelmérések alapján Ma­gyarországon elsőként mint­egy tíz helyen. A későbbiek­ben esetleg vegyes vállalatot is létrehoznának közös ex­port szervezésére. Ezek a Slowpoke típusú atom-fűtőművek körülbelül ezer lakás fűtésére és me­legvízellátására alkalmasak, a felhasznált nukleáris fűtő­anyagot 5—6 évente kell ki­cserélni. Zrínyi-Bonnier Nyomdaipari vegyes vállalat alakult A Zrínyi Nyomda és a Svéd Bonnier konszernhez tartozó Semic International kiadó vállalat, valamint az ugyanehhez a csoporthoz tartozó IDAB cég 50 millió forintos alaptőkével In- terprint Kft. néven vegyes vállalatot alapított. A két külföldi cég tőkerészesedése összesen 55 százalék, s az alapítók tőkerészesedésük arányában osztják majd el az év végi eredményt. A vegyes vállalat célja if­júsági regények, képregé­nyek, albumok és egyéb tá­jékoztató nyomtatványok nyomtatása és kiadása a hazai és a külföldi piacra. A svéd partnerek modern technológiát, hatékony üzem- szervezési módszert bocsáta­nak a vegyes vállalat ren­delkezésére, amely alaptőké­jén túl további 80 millió fo­rint értékben bérel az ugyan­csak svéd Solnac cégtől két nagy teljesítményű modern nyomógépet. Rekonstrukció a növényolajiparban (Folytatás az 1. oldalról) Martfűn, hanem az étolajét is. Várhatóan 1989-ben kez­denek szerelni egy 150 ton­na napi kapacitású finomító­üzemet, amelynek tervezési munkái és a technológia be­szerzésére irányuló külke­reskedelmi tárgyalásai most vannak folyamatban. Palac­kozót egyelőre nem építe­nek, az majd egy későbbi beruházási ütemként szere­pel a tervek között. Nem kapcsolódik ugyan egyelőre a napi termeléshez, mégis említést érdemel, hogy egy kísérleti üzemet ren­deznek be a martfűi gyár­ban, ahol más olajtartalmú magok — paradicsom, szőlő stb. — feldolgozására foly­tatnak kísérleteket. Az üze­met a vállalat gyáraiból a rekonstrukció során lecse­rélendő berendezésekkel sze­relik fel. Korszerűsítik a közeljövő­ben a gyár termelésének irá­nyítását is. Megteremtik az az alapjait annak, hogy be­látható időn belül teljes számítógépes irányításra tér­hessenek át. A világszínvo­nalon álló technológiát ugyanis így lehet csak még hatékonyabban, valóban vi­lágszínvonalon működtetni. Szerelik a martfűi gyár új maghéjégető gőzfejlesztő kemen­céjét Fotó: T. K. L. Mától zárszámadások a megyében Jó gazda módjára Az országban már zajlik, megyénkben ma veszi kezdetét — hagyomá­nyosan a Jásztelki Tolbuhin Tsz zárszámadásával — az a tagságii rendezvénysorozat, amelyen a közös gazdaságok értékelik tavalyi gazdálkodá­sukat, megvitatják és elfo­gadják az idei terveket. Ha valamikor, akkor a mostani küldött-, illetve közgyűlése­ken nagyon időszerű az elemző közgazdászok jelsza­va: nézzünk a számok mögé. Az ötödik szűk — pontosab­ban csapadékszűke — esz­tendőt tudják maguk mögött 1987-tel a térség mezőgazda- sági nagyüzemei, s mert a baj ritkán jár egyedül, gond­jaikat szaporították még a rendkívüli téli fagyok, a ta­vaszi belvizek. A csaknem huszonkilencezer termelőszö­vetkezeti tag és alkalmazott rendkívüli erőfeszítései rej­lenek éppen ezért minden egyes olyan, úgynevezett sarokszám mögött is, ame­lyek csupán az előző évi gazdálkodási színvonal meg­őrzéséről, a tavalyi tervek megközelítéséről tanúskod­nak. összességében az 55 Szol­nok megyei mezőgazdasági termelőszövetkezet 16 és félmilliárdos termelése meg­haladja az előző évit, és né­hány százalékkal a tervezet­tet is. Csakhát a már emlí­tett időjárási problémák mi­att a mintegy 320 ezer hek­tár közös szántóterületet — a megye összes szántóterüle­tének 80,5 százalékát — hasznosító növénytermesztők nem tudták sem az előző évi eredményeiket megfejelni, sem a terveiket teljesíteni. A napraforgó kivételével jó­szerivel egyetlen fontosabb növény átlagtermésével sem lehettek elégedettek a mező­gazdák. A főágazatban je­lentkező veszteségeket alig- alig tudták ellensúlyozni a tej- és a hústermelési tervek túlteljesítésével az állatte­nyésztők. Oly mértékben semmiképpen, hogy teljesül­jenek a jövedelmezőségi ter­vek: az előirányzott'1,1 mil- liárddal szemben várhatóan csak mintegy 900 millió fo­rint körüli nyereséget mu­tat majd a megyei termelő­szövetkezeti mérleg. Tizenkilenc közös gazda­ságban több mint 400 millió forint kiesést okozott az idő­járás, négy üzemben veszte­ségről tud csak beszámolni a vezetőség a tagsági fóru­mokon. Az utóbbiak közül háromban a tartalékok be­vonásával sikerült helyreál­lítani a pénzügyi egyensúlyt, de a nagyrévi téeszben a szőlőültetvényt ért katasztro­fális fagykárt csak központi segítséggel tudták ellensú­lyozni. Nem kevés szellemi és anyagi áldozatot hoztak pedig a szövetkezeti kollek­tívák a növénytermesztés biztonságának fokozásáért, az állattenyésztési, -tartási színvonal javításáért. Hat és félezer hektáron valósítottak meg tavaly a megye téeszei- ben öntözésfejlesztést; húsz­nál több telepen kezdtek hozzá a korábbinál jobb technológiai és állategészség­ügyi feltételeket, több és jobb minőségű állati termék előállítását biztosító beru­házáshoz; két gazdaságban a zöldség, illetve a szőlőverti­kum bővítésével megoldot­ták a helyben történő ter­mékfeldolgozást. A zárszámadáson kívül ta­lán még felelősségteljesebb feladatuk a küldötteknek, a szövetkezeti tagoknak az új gazdasági évre kidolgozott tervek megvitatása, elfoga­dása. A megvitatásnak, azaz a vezetőség, a szakvezetők és a termelésben dolgozók közötti, a tervek véglegesí­tését megelőző párbeszédnek különös fontosságot ad nép­gazdaságunk és agrárágaza­tunk jelenlegi helyzete. Az együttgondolkodás, a kollek­tív bölcsesség és cselekvés a MÉM által az 1988—1990 közötti időszakra kidolgo­zott, a párt és a kormány ki­bontakozási programját se­gítő mezőgazdasági és élel­miszeripari feladatok sikeres teljesítésének záloga lehet. A mezőgazdálkodás egyik alapvető feltételét, az időjá­rást illetően eddig reményt- keltőbb a helyzet, mint az utóbbi években, így január derekán. A növénytermeszté­si szakemberek mondják: 1982. óta nem volt ilyen biz­tató a határ, nem voltak ilyen jó pozícióban az őszi vetések. A piaci igényekhez gyorsan és rugalmasan iga­zodó változások azonban — amellett, hogy mérsékeltebb termelési ütemmel ugyan, de továbbra is a kalászosga- bona és a hústermelés ma­rad élelmiszergazdaságunk alapja — a termelésszerkezet módosítását igénylik. Több gazdaságos és exportképes termék előállításával biztató intézkedéseket elhatározni, azokról dönteni nem könnyű olyan időszakban, amikor éppen az öt szűk esztendő örökségeként, kevés nagy­üzemben rendelkeznek ele­gendő fejlesztési forrással. Ugyanakkor a korábbinál kedvezőbb közgazdasági fel­tételrendszerrel sem biztat­nak a szabályozó változások pozitív és az adó- és árre­form eddig megismert ne­gatív hatásainak összeveté­se alapján végzett számítá­sok. Ezért is van minden ed­diginél nagyobb jelentőségük az idei tervezésnél azoknak a tartalékoknak, amelyek­nek a feltárása elősegítheti a hatékonyabb termelést, a veszteségforrások megszün­tetését, a termelőeszközök lehető legracionálisabb ki­használását, az ágazat ver­senyképességének érdekében a termékek minőségének ja­vításét. Természetes, hogy ezek­ben a napokban, hetekben nem csak az agrárszakma, hanem egész közvélemé­nyünk fokozott figyelme kí­séri a zárszámadásokat, a termelőszövetkezeti küldött- és közgyűléseket. Az üzemi tervek elfogadásakor magas­ba emelkedő kezek olyan részfeladatok felelős válla­lását jelentik, amelyekkel alapvető népgazdasági célok elérését, a jó színvonalú bel­földi ellátás megőrzését, a külgazdasági egyensúly javí­tását segíthetik elő a közös gazdaságok kollektívái. Összhangban vannak mindezzel a szűkebb közösségi és az egyéni célok is: a téeszek működési terü­letén lévő települések né­pesség eltartó és megtartó képességének fokozása, a megye szocialista szektorá­ban foglalkoztatottak 23 szá­zalékát jelentő téesztagok és alkalmazottak könnyebb bol­dogulása. A zárszámadáso­kon persze, a reális, ésszerű kockázatot is vállaló tervek­kel csak a kereteit szabják meg az új esztendei eredmé­nyes gazdálkodásnak. A tel­jes siker feltétele, hogy aho­gyan terveznek, döntenek most a tagsági fórumokon, ugyanúgy munkálkodjanak a közösben és a háztájiban egész évben: jó gazda mód­jára. T, F,

Next

/
Oldalképek
Tartalom