Szolnok Megyei Néplap, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' XXXIX. ért. 16. sz„ 1968. Jan. 20., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA «útkapcsolatok, gazdasági együttműködés Kétoldalú megállapodásokat írtak alá Sevardnadze befejezte bonni tárgyalásait Kedd délelőtt megállapo­dásokat írt alá Bonnban Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter a köl­csönös külügyi konzultáci­ók rendszeresítéséről, főkon­zulátusok létesítéséről és a gazdasági együttműködés meghosszabbításáról. Nyugatnémet politikai hír- magyarázók kedden egyönte­tűen fontosnak minősítik a szovjet államférfinak előző esti pohárköszöntőjében el­hangzott, azzal kapcsolatos javaslatát, hogy Európában számolják fel az összes har­cászati atomfegyvert. Több napilap a javaslat ismerte­tésén kívül kiemeli azt is, hogy a magas rangú szov­jet vendég — mint a Han­delsblatt írja — igen ke­mény bírálatban részesítette az úgynevezett COCOM-lis- tát, amely a szocialista or­szágokba irányuló techno­lógiai kivitel korlátozására hivatott. Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja és vendéglátója, Hans-Diet- rich Genscher a bonni kül­ügyminisztériumban kézje­gyükkel látták el azt a jegy­zőkönyvet, amely a két or­szág külügyminiszterei vagy helyettesei számára előirá­nyozza az évenként legalább egyszer megtartandó konzul­tációkat. E véleménycserék­re felváltva Bonnban és Moszkvában kerül sor, füg­getlenül a két külügyminisz­ter nemzetközi események al­kalmából való egyéb talál­kozóitól. E tanácskozások át­fogják majd a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi élet minden lényeges kérdé­sét, a leszerelés, a regionális konfliktusok és a globális problémák témakörét, vala­mint a gazdasági, a tudomá­nyos, a környezetvédelmi, a kulturális és a humanitárius kétoldalú és nemzetközi együttműködés kérdéseit. A jegyzőkönyv szerint úgynevezett válsághelyzetben a felek haladéktalanul kap­csolatba lépnek egymással. Az okmány formáját éstar­(Folytatás a 2. oldalon) Állattenyésztésünk jövője Elengedhetetlen a műszaki megújulás Ülésezett a megyei koordinációs bizottság A főágazat tavalyi munkáját értékelte és az idei legfon­tosabb tennivalókat határozta meg tegnapi ülésén a megyei állattenyésztési koordinációs bizottság Szolnokon, a Tudo­mány és Technika Házában. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának felmérése alapján arról tájé­koztatták a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelési rendsze­rek, a felvásárló, a feldolgozó és a forgalmazó szervezetek képviselőit, hogy a közepesnél jobb évet zárt 1987-tel me­gyénk állattenyésztése. A részletes értékelésből megtudhattuk, hogy az ösz- szes tejtermelés növelésében tavaly mindössze három me­gye előzte meg a miénket. Ha nem is ilyen dinamiku­san, de sikerült javítani a minőséget is: az 1987-ben fejt 195 millió liter tej több mint 60 százaléka volt első osztályú. A vágómarha-ter­melés viszont visszae>ítt, ‘'s továbbra is gondot jelent az ágazatban, hogy nem kellő ütemben csökkennek az el­hullásból eredő veszteségek. E téren talán majd akkor lesz tapasztalható kedvező változás, ha a 20 nagyüzem­iben megkezdett rekonstruk­ciós beruházások az állat­egészségügyi tevékenységben is éreztetik hatásukat. A té­li-tavaszi hónapokra vala­mennyi üzemben biztosított « jószágállomány takarmány­szükséglete, ami nem kis részben annak is köszönhe­tő, hogy minden korábbinál több mellékterméket takarí­tottak be és tartósítottak 1987-ben a megye gazdasá­sai. A megye vágóállat terme­lésében jelentős arányt, 64,5 százalékot képviselő sertés- ágazat problémája a kisüze­mi állomány tavalyi máso­dik félévi csökkenése. Ez még nem éreztette a hatá­sát az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat felvásárlásá­ban, amely 1,5 százalékkal meghaladta az előző évit, de a jövőt illetően figyelmezte­tő a jelenség. Kedvezően ala­kult az élőexport is, az el­múlt évben az 1986. évinél és a tervezettnél is kétszer­ié több sertés talált gazdára a határainkon túl. Ebben az ágazatban is biztató a minő­ségjavulás : a kistermelői szektorból 46 ezer sertés — kétszer annyi mint előző évben — felelt meg az ob­jektív minősítés feltételed­nek. A szarvasmarha ágaza­téhoz hasonló állategészség­ügyi helyzet javulását ebben az ágazatban is a rekon­strukciós beruházásoktól vár­ják, csakhogy elsősorban pénzügyi gondok miatt mindössze hét üzem tervez sertésszaktelep-korszerúsí- tést, -'bővítést. A legkiegyensúlyozottabb fejlődésről a baromfi ágazat eredményei tanúskodnak. Figyelemre méltó a kister­melői szektorban a broyler- csirke termelés növekedése, ami lehetővé tette, hogy a zagyvarékasá feldolgozó 19 ezer, a törökszentmiklósi üzem 25 ezer tonna alap­anyagot vásárolhatott fel. Az utóbbi vállalat exportált is tavaly élő baromfit, 450 tonnát. A juhászat közis­merten rossz pozíciója nem sokat javult az elmúlt esz­tendőben, annak ellenére, hogy valamennyi terméknek — húsnak, gyapjúnak, tej­nek — a felvásárlási ára <Folytatás a 3. oldalon) MA Felelősség a foglalkoztatásért 3. oldal Mindenki tudja, szorít a norma 4. oldal A tévé képernyője előtt 5. oldal A Csepel Művek Gazdasági társulássá alakul Előreláthatóan március végén hoznak végleges dön­tést a Csepel Művek Ipari Központjához tartozó önálló vállalatok önkormányzati tes­tületéinek ülésein, illetve az Ipari Központ igazgató ta­nácsában arról, hogy az év közepétől milyen gazdasági társulási formában működ­jön az Ipari Központ. Az átszervezésre azért van szük­ség. mert egy korábbi gaz­daságfelügyeleti-bizottsági döntés alapján, június 30-i időponttal megszüntetik a központ államigazgatási fel­ügyeletét. Az igazgató tanács felmér­te a helyzetet, megvizsgálta egy közös feladatok ellátásá­ra szolgáló társulási forma létrehozását, mint utódszer­vezetet. A jogi szabályozás alapján gazdasági társulás­ként közös vállalatot, betéti társulást, egyesülést, korlá­tolt felelősségű társaságot, vagy részvénytársaságot le­het létrehozni. Az igazgató tanács e formák közül az egyesülést tartja a legalkal­masabbnak, figyelembe véve a csepeli vállalatok sajátos helyzetét, így az egyes vál­lalatokat összekötő gazdasá­gi feltételeket, infrastruktu­rális létesítményeket és szol­gáltatásokat. Az egyesülés alacsony költséggel működ­het, valamennyi résztvevő tagvállalatának érdekeit kép­viseli. A Vízgépészeti Vállalat kunhegyes! gyára az ún. függőleges tengelyű levegőztető berendezéseket a 70-es évek elején kezdte el gyártani ötféle méretben. Ezek a víztisztító lapátok azonban az idők folyamán elhasználódtak, így szükség van cseréjükre. Jelenleg a kaposvári szennyvíztelep részére hatot szállítanak. Képünkön egy 2600 mm átmérőjű készül (Fotó: T. Z.) A Hűtőgépgyárból Új áruházi bútorok exportra A Tyler licenc alapján több mint 15 éve gyártott kereskedelmi bútorokat fel­váltó új áruházi berende­zés-családot fejlesztett ki a Jászberényi Hűtőgépgyár. A stílust váltó új termékek, hűtő- és hűtetlen bútorok esztétikusak, anyag- és ener­giatakarékosabbak, mint elő­deik. Az elemekből a nagy alapterületű élelmiszeráru­házakban egyszerű szerelés­sel valóságos „utcák” ala­kíthatók ki. A Tyler típusú berendezésre az a jellemző, hogy anyagigényes, csillogó, sok rajta a krómozott felüL let, ezzel szemben az újabb igények az egyszerűbb, könyebb, nem a bútort ma­gát, hanem a benne levő árukat csillogtató, reklámo­zó berendezések felé tolód­tak el. Az új jászberényi termékek ehhez igazodnak, egyszerűbb szerkezetűek, és nagyobb üvegfelületűek. Az eladótéri hűtőgépek az épületen kívül elhelyezett gépházból üzemelnek, így nem zajosak, nem szennye­zik a belső légtért. A gép­ház által termelt hő visz- szaforgatható, az áruházak öltözőibe, fürdőibe vezethe­tők. Az energiatakarékossá­got többek között az jelenti, hogy az áruházi világításhoz egy automatarendszer kap­csolódik. A villany leoltása- kor a hűtőberendezések nyi­tott felületét egy speciális fényvisszaverő roletta takar­ja le. így kevesebb energia kell az éjszakai hűtéshez. Egy NSZK áruházi konszern a gyár új termékéből máris két komplett áruházi beren­dezést rendelt, egyelőre min­tának. A . bútorokat január végéig szállítják ki Frank­furtba. Ne sírj, Argentína Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Az Orion Rádió és Villamossági Vállalat jászfényszarui gyáregységében készülnek 1984 óta a vállalat korszerű modul rendszerű fekete-fehér televíziói. Az elmúlt évben — mivel a tartós fogyasztási cikkek után megnőtt a keres­let — a tervezett 50 ezer helyett 60 ezer 600 készüléket gyártottak. Hasonló okok miatt háromezerrel emelkedett a hangsugárzók száma is, így 73 ezret szereltek össze, s ezek­nek 50 százaléka tőkés export volt. Az Orion színes tele­vízióihoz is Jászfényszarun készülnek a szerelvények. Az elmúlt esztendőben 110 ezer készülékhez gyártottak modu­lokat, kávákat, faszerelvényeket. A gyáregység faipari üzemében készülnek a televíziók és hangsugárzók kávái, melyekbe először a képcsövet és a ke­zelőszerveket szerelik be Televíziók futószalagon A gondosan összeszerelt hangsugárzók frekvenciaátvitelét is vizsgálják A kész televíziókat az „égetőben’’ huszonnégy órán keresz­tül üzemeltetik állandó felügyelet mellett, ezután követ­kezik a kép geometriai beállítása, majd az ellenőrzés után csomagolják a készülékeket Fotó: Dede Géza A fekete-fehér té­vépaneleket be­építés előtt be­hangolják, az esetleges hibákat elhárítják

Next

/
Oldalképek
Tartalom