Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-11 / 292. szám
1987. DECEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Metripond szolnoki szervizkirendeltségén havonta mintegy 50 különböző mérleget javítanak, a 60 toanástól a bolti mérlegekig. A kirendeltség árbevétele idén várhatóan 4 millió forint lesz Fotó: T. Z. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Megvitatta az ágazat jövő évi tervét Csütörtökön Nyers Rezső elnökletével ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár tájékoztatta ä képviselőket az ágazat ez- évi teljesítményéről, jövő évi terveiről. Elmodotta, a kereskedelem alapvető feladata, hogy a jövő esztendőben is biztosítsa a kínálati egyensúlyt, illetve az iparcikkek esetében mérsékelje a jelenlegi hiányt. Az ágazat vezetői most még nem tudják pontosan felmérni, hogyan módösul 1988-ban a kereslet. Arra számítanak, hogy az élelmiszerek fogyasztása kevésbé csökken, viszont ruházati cikkből, tartós fogyasztási termékekből — a jövedelmek csökkenése miatt — jóval kevesebbet vásárolnak majd. Török István külkereskedelmi államtitkár arról számolt be, hogy a nem rubel elszámolású külkereskedelemben a kivitel mennyisége az idén 8 százalékkal bővül, míg a behozatal 1 százalékkal csökken. Ez az 1986-os teljesítményekhez képest javulást jelent. Az export bővüléséhez hozzájárultak a minisztérium gazdaságszervező intézkedései; az exportnövelő pályázati rendszer, valamint a termelő vállalattal kötött megállapodások a kivitel elősegítésére, s az ehhez szükséges pótlólagos erőforrások biztosítására. 0 Hajdú Bihar megyei párt- bizottság ülésen Csütörtökön Debrecenben ülést tartott a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság. Az ülésen, amelyen részt vett Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is, a testület tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság december 8-i üléséről. Az ülésen a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság Sikula Györgyöt, nyugállományba vonulása miatt saját kérésére munkáját megköszönve, 1988. január 1-jei hatállyal felmentette első titkári tisztségéből. A megyei pártbizottság végül jelölőbizottságot választott az új első titkár megválasztásának előkészítésére. A magyar nevelésügy kiválóságai voltak Idős és ifjabb Nagy Lászlóra emlékeztek Kisújszálláson Szép hagyomány már, hogy a karcagi, kisújszállási nevelők — a Nagykunsági pedagógusok arcképcsarnoka című rendezvénysorozat keretében — időnként megemlékeznek jeles elődeikről. Tegnap délután Kisújszálláson a magyar pedagógia két jelentős személyisége idős — és ifjabb Nagy László munkásságát tudományos ülésen méltatták. Az ifjú Nagy László szülőháza helyén lévő emléktábla előtt Fülöp Gábor, a pedagógus szakszervezet körzeti titkára mondott beszédet, méltatta a 130 évvel ezelőtt születeti, európai hírű gyermekpszichológus, pedagógus munkásságát, majd elhelyezték a márványtáblán az emlékezés koszorúját. A tudományos ülésen dr. Köte Sándor egyetemi tanár A két Nagy László pedagógiai munkásságának értékei és helyük a nagykunsági pedagógusok tudatában címmel tartott előadást. Elmondta, hogy idős Nagy László — aki 1852—1958 között a kisújszállási algimnázium igazgatója volt — nemcsak gyakorló pedagógusként, de számos tankönyvével is beírta magát a magyar pedagógia történetébe. Az 1863—1873 között megjelent, főleg a beszéd- és értelemgyakorlatok segítő könyvei úttörő jelentőségű munkák voltak. Alig volt példa arra a magyar neveléstörténetben, hogy apa és fia ugyanazon a területen olyan eredményesen dolgozzék, mint idősebb és ifjabb Nagy László, mondta a neveléstörténész és olyan gazdag örökséget hagyjon az utókorra, mint ők tették. Az ifjabb Nagy László (1857— 1931) tevékeny pedagógiai szakíró is volt, A gyermek című folyóiratot huszonkét évig szerkesztette. A tudományos ülés megemlékezett a pedagógusdinasztia megalapítójáról, az 1831-ben elhunyt Nagy Andrásról is, aki a XIX. század elején Túrkevén, majd Kunhegyesen volt tanító. Dr. Kiss Kálmánná címzetes igazgató az Irodalmi és pedagógiai hagyományaink felhasználása nevelőmunkánkban témakörben értekezett. Nem múltbafor- dulás, hanem jövőnk formálásának fontos része a hagyományápolás — mondotta, maid a város iskoláihoz kötődő jeles személyiségekre emlékezett, először is Arany Jánosra, aki 1834—35-ben segédtanítóskodott Kisújszálláson; Nagy Imrére, a reformkori irodalom nagy ígéretére; Keszi Hajdú Lajosra, aki fél évszázadon keresztül a ’48-as eszme élő jelképe volt a Kunságban. Méltatta dr. Pallagi Gyula érdemeit, aki 1896—1903 között igazgatta a gimnáziumot, akinek segítőkészsége Kisújszállásra hozta unoka- öccsét, Móricz Zsigmondot. Az elmúlt évtizedekben Kisújszállásról indult kiemelkedő pedagógus személyiségek közül dr. Jausz Béla, dr. Borbély András, Kis Endre és Ari Sándor — a Márciusi Front egyik tevékeny szervezője volt, majd 21 éven keresztül a gimnázium igazgatója — munkásságát méltatta. (ti) A tudományos ülés résztvevői a koszorúzás! ünnepségen Fotó: Tarpai Az ólénkftós közős érdek Nő a biztonság szerepe Járai Zsigmond, a Budapest Bank Rt. ügyvezető igazgatója e héten Szolnokon járt, s a Technika Házában a lakossági megtakarítási formák változásairól, valamint a kötvénypiac alakulásáról tartott előadást. Ezt követően kértem rövid beszélgetésre a neves kötvényszakembert. — Manapság egyre többet hallani olyan kijelentéseket, hogy válságban van a kötvénypiac. önnek mi a véleménye erről? — Válságot nem mondanék, de mégis sok igazság van az efféle kijelentésekben, mivel az országban az utóbbi időben több milliár- dot érő eladatlan kötvénykészlet halmozódott fel. Ez nálunk, a Budapest Banknál jelenleg 1 milliárd 670 milliónál is többre rúg. — Mi az oka ennek? A készletnövekedés két dologgal magyarázható: egyrészt óriási mértékben megnőtt a kötvénykibocsátás, az idén 13 milliárd forint értékben került piacra lakossági kötvény, a vásárlások üteme pedig változatlan maradt. A másik ok: akik előzőleg kötvényeket vettek, most megpróbálták eladni, pénzzé tenni,. és forintjaikat olyan dolgokba, mondjuk építőanyagokba fektették, amelyek úgy gondolták értékállóbbak a kötvényeknél. Persze előfordult olyan eset is, hogy az emberek újabb, az előzőnél magasabb kamatozású kötvényeket vásároltak. — Mit gondol, mennyire időtálló, mennyire stabil a hazai kötvénypiac? Kötvények a piacon — Szeretném, ha az lenne. Nézze, azt tudni kell, hogy a kötvénypiac azért alakult ki, mert a bankok már nem tudtak hiteleket adni, s ez a helyzet a jövőben sem változik különösebben. Így a kötvénypiac fenntartása, sőt élénkítése közös érdek, mert nemcsak a bankoknak származik ebből némi hasznuk, a vállalatoknak is létkérdés, mert másképpen nem juthatnak plusz pénzekhez, amiből aztán fejleszthetik technológiájukat, modernizálhatják termelésüket. — Nem véletlenül kérdeztem ezt. Hallani, hogy jövőre megszűnik az újonnan kibocsátott kötvények után az állami garancia. Vagyis megnő a piac bizonytalansága. — Így igaz, de ez szinte természetes, hisz a befektetőnek is kell valamilyen kockázatot vállalnia. Ezért aztán az értékpapír három legfontosabb jellemzője — a hozam, a biztonság, a likviditás — ez utóbbi egyébként azt fejezi ki, hogy mennyi idő alatt lehet pénzzé tenni egy értékpapírt — közül megnő, felértékelődik a biztonság jelentősége, s így növekszik az információ- igény is. Hiszen az emberek pontosan tudni akarják, hogy milyen cég kötvényét vegyék meg. mert ha az adott vállalat mondjuk 3 vagy 4 év múlva csődbe jut, akkor futhatnak a pénzük után. Nyugaton ma már egy sor olyan iroda működik, amelyik abból él, hogy tanácsokat ad a befektetőknek, melyik vállalat kötvényét érdemes megvásárolni. Egyébként a jövőben, egy angol könyvvizsgáló céggel karöltve mi is közös vállalatot hozunk létre annak érdekében, hogy a kötvényt kibocsátó termelőegységek gazdálkodását, mérlegét szakszerűen felül tudjuk vizsgálni. Hogy tiszta lelkiismerettel adhassunk el egy- egy kötvényt, minden információval rendelkeznünk kell az adott vállalatról. Ismernünk kell a múltját, a jelenlegi helyzetét, fizetési pozícióját és még sorolhatnám. .. Mindezt meg kell tennünk, mert szeretnénk az emberek bizalmát megtartani, vagyis ha mi azt mondjuk, kezeskedünk a kötvények visszavásárlásáért, az legalább annyit érjen, mint az állami garancia. Ha csak egyszer is nem fizetnénk vissza valamelyik kötvényt, az olyan mély nyomokat hagyna, hogy utána soha senki sem vásárolna belőlük. — Jelenleg milyen nagy a Budapest Bank Rt kötvénykínálatát? — Mintegy kétszázötven fajta kötvényből választhatnak a magánszemélyek, és körülbelül harmincból a vállalatok. A forgalomban lévő kötvényállomány ma már 23 milliárd forint, de mint már említettem ez az utóbbi időben nagyon gyorsan emelkedett. N. T. A Dáma Női Ruhaipari Szövetkezet jánoshidai üzemében bérmunkában tőkés megrendelésekre varrják az asszonyok a divatos női szoknyákat, blézereket, nadrágokat. Legnagyobb partnerük az NSZK-beli Henzelmann cég, amelynek december végéig 6 ezer darabot szállítanak ezekből a termékekből Fotó; T. Z. Küldöttközgyűlést tartott a Kiszöv (Folytatás az 1. oldalról) ság részére a szövetkezetek, elsősorban az úgynevezett kisszövetkezetek és a leány- vállalatok. Szó esett a jövő évi lehetőségekről is: ágazatonként meglehetősen differenciált, de összességében időarányosan nem rosszabb a tavalyinál a szövetkezetek kapacitásának megrendelésekkel biztosított lekötése. Előterjesztésében beszélt Szikszai Júlia arról is, hogy az ipari szövetkezetek egy éve megtartott IX. kongresszusa foglalkozott a szövetkezeti érdekképviselet tartalmi és szervezeti továbbfejlesztésével. A tagszövetkezetek számának növekedése, szerteágazó tevékenységük és az egyszerűbb szövetkezeti formák sokszínűsége megkívánja, hogy a megyei szövetségek munka- módszere és szervezete jobban igazodjon az igényekhez és a szükségletekhez. Erősíteni kell az érdekképviseleti munkában a sajátos kettősséget: egyrészt segíteni a szövetkezetek gazdálkodási tevékenységét, közreműködni a gazdasági szervező munkában; másrészt képviselni és védeni a tagság gazdasági, társadalmi és mozgalmi érdekeit. A kongresszus úgy foglalt állást, hogy célszerű mindhárom szövetkezeti ágazatban egységesíteni az érdekképviselet vezetésének szervezetét, azaz a megyei testületeket általuk választott, aktív szövetkezeti elnök, az ügyintéző apparátust pedig kinevezett titkár irányítsa. Az előterjesztések vitájában Simon József elismerően szólt a megye szövetkezeti iparában tapasztalható megújulási készségről, amelynek eredményeképpen az idei meglehetősen nehéz termelési, értékesítési feltételek közepette is növelni tudták a szövetkezetek termelésüket és a műszaki fejlődés alapjául is szolgáló jövedelemtermelő képességüket. A vállalkozói szellem erősítésével, a piaci igények körültekintő felmérésével és az azokhoz való gyors, rugalmas alkalmazkodással elért gazdálkodási színvonaluk lehetővé teszi, hogy jó alapokról induljanak a termelés feltételrendszerét illetően könnyebbnek semmiképpen nem látszó új esztendőnek. Az érdekképviseleti munka korszerűsítésével kapcsolatban a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta: fontos, hogy a tagszövetkezetek élén is a tagok valós érdekeit képviselő és védő vezetőségek álljanak, amelyek igényesek a helyi vezetőkkel és a megyei szövetséggel szemben egyaránt. Mészáros Vilmos, az OKISZ főtitkárhelyettese elmondta, hogy a szövetkezeti iparban jövőre is központi kérdés lesz a tőkés kivitel növelése, de emellett fokozottan előtérbe kerül a tőkés importnak a hazai termékekkel történő helyettesítése. A felszólalásokat követően a küldöttközgyűlés módosította — a korszerűsített szervezethez igazította — a megyei szövetség alapszabályát. Ezután a megyei testület Szikszai Júliát — elismerve és megköszönve a megyei szövetség élén 1981 óta végzett munkáját — felmentette Kiszöv elnöki tisztségéből, és egyben kinevezte a Kiszöv titkárának. A megyei szövetség, társadalmi elnökének pedig megválasztották a küdöttek Tokár Istvánt, a Kisújszállási Vas- Fa- és Építőipari Szövetkezet elnökét. T, F.
