Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
1987. DECEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Amikor a sport csak ürügy A nézőtéri garázdaságok megelőzése közügy Rendhagyó módon, vezércikkben foglalkozott lapunk november 23-i száma „a sportot egyre inkább követő durvaság, vandalizmus és embertelenség’1 egyik legutóbbi megnyilvánulása nyomán hozott döntésekkel. Az emlékezetes Hollandia—Ciprus labdarúgó-mérkőzésen történt incidens óta már láthattuk a tévében, olvashattuk az újságokban azt is, hogy Hugo Sanchezt pezsgősüveggel dobták fejbe egy másik meccsen; az olasz A-liga Juventus—Cesena talákozóján a vendégcsapat közzéppályá- sát, Sanguint találta el egy petárda; déli szomszédaink- nál egy füstbombát dobott a pályára valamelyik néző. .. De még a szomszédba sem kell mennünk hasonló példákért. A Magyarország— NSZK válogatott mérkőzés előtti, nézőtéri pofozkodásra és az MTK-VM—FTC „örökrangadót” követő esetre gondolok, amikor valaki kővel dobta be a hazai csapat klubházának ablakát. Ez utóbbi találkozóról a rendőrség előállított egy botrányosan viselkedő, büntetett előéletű, garázda fiatalembert és egy nyugatnémet zászlót lobogtató, civilben szurkoló (?) sorkatonát. Figyelemre méltó az illetékes rendőrkapitányság vezetőjének nyilatkozata: „.. .a kultúrált viselkedés, magatartás — amelynek hiánya lépten-nyomon megnyilvánul, és nemcsak a futballmérkőzéseken — kikényszerítése túlnő a rendőrség feladatain.” Igazat kell adni dr. Dénes György rendőr alezredesnek: az ő feladatuk elsősorban a bűncselekmények elkövetőinek előállítása, a megelőzésre azonban korlátozottak az eszközeik. (Így is több ittas személyt tartottak távol a bajnoki meccstől.) Ám igazából azt kellene valahogyan megelőzni, hogy valaki idáig jusson — sportrendezvényeken tombolja ki magát, a futball ürügyén vezesse le agresszivitását, botrányos sőt köz- veszélyes formában. Azt ugyanis világosan látni kell, hogy a sport nem oka az indulatok felgyülemlésének, inkább áldozata. Afféle szokásjog — hogy nem mondjam: társadalmi közmegegyezés — alapján a lelátók váltak a feszültségek levezetésének egyik fő (nyilvános) színterévé. Hogy a botrányokozókat, a trágárságokat bekiabálókat, a rendbontókat távol kellene tartani a sportpályáktól, abban elméletileg mindenki egyetért. Ám gyakorlatilag nem tesznek eleget a sport- események rendezői e cél érdekében. Ha ezeket az egyesületeket ilyen esetekben nagyobb összegű pénz- büntetéssel sújtanák, mint amennyibe a mérkőzések zavartalan lebonyolításának biztosítása kerülne — talán előnyére változna a kép. De hangsúlyozzuk: a büntetésnek soha sincs olyan nevelő hatása (legfeljebb elrettentő), mint a megelőzésnek! Megérne egyszer hazánkban is egy mélyreható szociológiai vizsgálatot ezeknek a rendbontó, garázda elemeknek a társadalmi hátterét felderíteni: kik ők, miért járnak mccsre, mi mindentől torlódnak fel bennük az indulatok any- nyira, és miért éppen úgy vezetik le ezeket, ahogy? Dr. Bojtár László, az ÁISH szabadidős és egészségvédelmi főosztályának vezetője egy minapi előadásában számos lehetséges okot sorolt fel ezekre a miértekre. A felgyorsult élettempóhoz nehezen alkalmazkodók; a csonka családban, feszült otthoni légkörben vagy éppen nevelőintézetben felnövők ; a veszélyeztetett fiatalok (számukat kétszázezerre becsülik hazánkban!); a 19 éven aluli bűnözők (1,7 százalék), alkoholfogyasztók (több mint 20 százalék) és kábítószer- illetve drogfogyasztók magas aránya önmagában is ijesztő. Ha a sportpályák nézőterein is „csak” * olyan lenne az arányuk, mint áz össz- népességben, már akkor sem lehetne csodálkozni garázdaságaikon. Ráadásul — mint már említettük — ezek A rossz példa is ragadós Miért éppen a lelátón? Lóssuk az Igazi okokat! Egy kis „szurkolástan” A dühöngöktöl a klubokig Hogy mennyit árt a csapatnak, a játékosoknak (a találkozónak is, ha ordibál- va, szidják, ócsárolják őket vagy a játékvezetőket a nézők — erről akármelyik labdarúgó és szakvezető sokat tudna mesélni, példákkal fűszerezve. S arról is, milyen erőt adhat a hangos buzdítás, a dicséret, a taps. Igaz: ezt ki is kell érdemelni. Ám ez csak türelmes, bizakodó, jóindulatú szurkolói légkörben lehetséges! Ahogyan a rendőrség, úgy a sportmozgalom is kevés önmagában a nézőtéri túlkapások megelőzéséhez — ez össztársadalmi feladat. De azért az egyesületeknek is megvan a lehetőségük, hogy segítsék a megoldást. Például — Somogyi Jenő, az MLSZ elnöke szerint — „talán az intenzívebb klubélet segíthetne, és a jobb rendezés”. Dr. Bojtár László azt hangsúlyozta: nem éppen a „nehéz eseteket” (lásd: Csehi-ügy) kellene elküldeni a sportegyesületektől, inkább velük foglalkozni intenzívebben, s a fiatalok sajátos igényeit szervezett formában kielégíteni. A bekerített játszótéri „dühöngöktöl” kezda rendezvények remek alkalmat adnak nekik efféle ösztöneik kiélésére, tehát amolyan gyűjtőhelyként is felfoghatók. És ne feledjük: az idősebb korúak között még magasabb az alkoholfogyasztók aránya; az előző generációk „díszpéldányai" is gyakran okoznak botrányokat a mérkőzéseken. Szerencsére Szolnok megyében ezeknél a riasztó adatoknál jobbak az arányok, s bár itt is akadnak garázda elemek a szurkolók között, azért nem jellemző, hogy féktelenül viselkednének. (A felvételünkön látható fiatalok például óriási hangerővel, de sportszerűen buzdították kedvenceiket szombaton Budapesten, az Olajbányász—Ganz-Má- vag kosárlabda-mérkőzésen, hozzásegítve őket a szolnoki győzelemhez. Az egyesület külön autóbuszokkal szállította őket a kőbányai sportcsarnokhoz. Bár csak ott lehettek volna előzőleg a Komjádi-uszodában, a Vasas—Szolnok vízilabdameccsen is!) ve, a hétvégén is nyitott iskolai és egyéb sportlétesítményekig — felügyelettel! —, a sportklubok által szervezett szabadidős programoktól, a valóban önálló és öntevékeny diál^-sportegye- sületekig — és tovább. Mert az élsportnak is ki kell vívnia újra a régi rangját, az igazi társadalmi megbecsülést. Nemcsak az eredményeivel, hanem belső megtisztulásával is; az emberi értékek megőrzését, ápolását, az egészség védelmét szolgálva a „győzni mindenáron” jelszó helyett. Hogy az igényes, tisztességes emberek kerüljenek olyan többségbe a pályákon és azok közül egyaránt, amely nem egyszerűen kiközösíti, inkább a saját szintjére emeli az ártalmas, garázda szándékú, felforgató elemeket. Idáig hosszú, rögös, kátyúkkal teli út vezet— de ez az egyetlen járható! Várkonyi Ferenc I Sport Sport Sport Mérlegen a MÁ V MTE MB II-es labdarúgó-csapata Feladták a középszerűséget — Megtalálták a legjobb tizenegyet — A játék kielégítette a közönséget Még a legvérmesebb reményeket is felülmúlta a Szolnoki MÁV MTE NB lies labdarúgó-csapatának őszi szereplése. Lendületes, gyors, szemre is tetszetős, gólra- törő játékával sokszor kápráztatta el a közönséget. A nézők egy-egy hazai mérkőzés után sugárzó arccal sétáltak át a Tisza-hídon, elégedetten, boldogan nyugtázva a történteket. Mert a játék és az eredmény kielégítette a legkényesebb igényeket is. Imponáló fölényei fektették két vállra a verhetetlennek tűnő és az NB I-ből kiesett csapatokat, hét- ről-hétre emelkedett a nézőszám, hosszú időn át “a szolnokiak vezették a táblázatot és már kezdtek valamiféle helyi „futballcsodá- ról” beszélni. Szekszárdon, a 14. fordulóban azonban volt egy olyan törés a csapat játékában, amely hetekre visz- szavetette, de mindettől függetlenül, nagyon jó, a nézőknek kitűnő szórakozást nyújtó őszi idényt zárhatott. Az őszi fordulóról, a nagyszerű szereplésről és a visz- szaesés okairól beszélgettünk —4 mintegy mérleget készítve — dr. Stiegler Károly szakosztályelnökkel és Szatmári János vezető edzővel. Dr. Stiegler Károly először a rajtot megelőző időszakról szólt: — A csapat megfelelően készült a bajnokságra, Csábi bevonulására számítva, már előre gondoltunk akkor, amikor Kanyári személyében olyan labdarúgót vásároltunk, aki színesíti a játékunkat. A szakosztály elnöksége három nappal a rajt előtt összeült, elhangzott, hogy a csapat szerepeljen jól, de konkrét helyezést nem jelölt meg. A személyi feltételek jók, Szatmári János a TF szakedzői szakán jeles eredménnyel tanul és vizsgázik, elméleti tudását jól hasznosítja a gyakorlatban, Lódi László pályaledzővel baráti egyetértésben, szakmailag alaposan felkészülve dolgoznak. Nyolc éve összekovácsolódott elnökség irányítja a szakosztályt; tagjai becsülettel végzik társadalmi munkájukat, a legnagyobb egyetértésben az egyesület elnökségével és apparátusával. Szólni kell az új prémiumszabályzatról is, amely sikeresen bevált, jól szolgálja a célt. Felvetettük, hogy sok játékos eltávozott — Boros, Csábi, Porhanda, Kántor, — Rózsavölgyi pedig megsérült, így a helyükre újak kellettek. Át kellett szerRöplabda NB I. Férfi Az állás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Csepel Tungsram U. Dózsa Kecskemét Malév SC Vasas Szeged SC Szolnok Dunaújv. ZTE NYVSSC Bp. Honv. BKV Előre Veszprém Kapos V. 13 17 1» 16 IC 15 17 14 13 13 13 10 16 10 1« 9 18 18 13 18 17 18 18 1 51 2 30 3 50 3 48 5 45 8 35 8 37 9 32 10 30 1030 11 27 12 23 12 24 15 17 16 20 :12 53 :17 34 :15 33 :19 31 :23 31. :31 28 .36 28 :32 27 :33 26 :40 26 :41 23 :42 24 :39 22 :47 21 :30 20 Kosárlabda NB I. Férfi B-csoport Az 1. SAEV 2. Pécs 3. Dombóvár 4. D. Kőolaj 5. H. Táncsics 6. Seprőn 7. Atomerőmű 8. Ganz-Mávag 9. Kecskemét 10. Szolnok állás 6 1 52 5 1 43 3 4 3 4 3 3 2 5 1 3 1 5 685-628 13 712-669 12 382-34411 641-625 11 716-73710 611-613 10 3ir-524 9 588-610 9 513-544 7 510-551 7 Táblázatok December 6.. vasárnap: Paks —Szolnoki Olajbányász, Paks, 11. Röplabda NB I. Női Az állás 1. Tungsram 14 14 - 42: 328 2. Ü. Dózsa 14 14 -42: 9 28 3. BVSC 14 12 2 38:11 26 4. Vasas 14 12 2 33:11 26 5. Eger SE 14 10 4 32:21 24 6 Alba V. 14 8 6 31:22 22 7. Hungalu 14 8 6 26:20 22 8. DMVSC 14 8 6 25:23 22 9. Bp. £part. 14 5 9 21:32 19 10. D. - varsán y 14 4 10 20:32 1« 11. Ganz Dán. 12 5 7 19:25 17 12. Dutép SC 14 3 11 19:33 17 13. BSE 14 2 12 12:38 16 14. Szolnok 14 2 12 8:37 16 15. Kaposvár 12 3 9 14:29 15 16. Szeged 14 - 14 3:42 14 Elmaradt mérkőzések: Kaposvári V. Izzó—Ganz Danubius, december 4., ill. december 6. Labdarúgó NB III. Körös-csoport Ifjúsági bajnokság Őszi végeredmény 1. Baja 15 13 1 1 48-10 27 2. Sz. Dózsa 15 10 4 1 44-17 24 3. Gyula 15 10 2 3 30-17 22 4. H. Szabó L. 15 9 3 3 34-13 21 5. KTE 15 8 3 4 33-21 19 6. OMTK 15 7 3 5 28-23 17 7. Martfű 15 4 9 2 25-21 17 8. Szarvas 15 7 2 6 31-21 16 9. H. Kun B. 15 6 2 7 29-21 14 10. Mezőkov. 15 5 3 7 22-24 13 11. Kalocsa 15 4 4 7 21-28 12 12. Szentes 15 4 3 8 19-33 11 13. Békés 15 4 2 9 30-33 10 14. Csongrád 15 3 3 9 21-43 2 15. Soltvadkert 15 3 1 11 16-46 7 16. Miske 15 — 1 14 12-72 1 Labdarúgó Magyar Népköztársasáéi Kupa. Megyei selejtező. Az eddig beérkezett eredmények : Volán-Rákóczi—Cibakháza 0:0 (2:0) Cibakháza. 100 n. V.: Pintér B. G.: Tubák (4). Szénási (2). Szolnoki Vegyiművek—Kuncsorba 2:0 (2:0) Kuncsorba. 200 n. V.: Tajthy. G.: Vadkerti. Tó- vizi. Tisza Cipő SE—Kengyel 3:0 (1:0). Kengyel. 50 n. V.: Sza- bari. G.: Szőke S.. Hábensusz. Major. Tiszaföldvár—Mezőhék 3:2. Jászkisér—Jászárokszállás 3:0 (1:0). Jászárokszállás. 300 n. V.: Inges. G.: Ládi (3, egyet 11-es- ből). A csapat a nézőknek megkö szőni a biztatást vezni a védelmet, ám a változtatás mindig kockázattal jár, s ez többnyire visszaesést hoz magával, de egyértelmű, hogy a MÁV MTE nem gyengült. — Elvünk az volt, hogy a középszerűséget fel kell adni — jelentette ki Szatmári. — Olyan mérkőzések kellenek, amelyeken van iram, gól, látvány, szép játék, s amelyek kiszolgálják a közönséget. Erre törekedtünk. — Akkor beszéljünk először a jó szereplés összetevőiről. Minek tulajdonítható, hogy a csapat hosszú időn át remekül játszott és sorban győzte le a legjobbakat is? —■ A hosszú évek előkészítő munkájának, a szakmai felkészítésnek, amely új szellemet hozott, aztán a modern futball elemeit is sikerült elsajátítani — sorolta a szakosztály elnök. — Szerencsésen beépültek a sajátnevelésű fiatalok, sikerült az igazolás, segített az ösztönzőrendszer és a csapaton belül kialakult morális légkör. Nem tizennyolc játékosunk van, hanem egy csapat, amelynek van tartása, hite, bizalma még a mélyponton is. — Aztán a vezetés egysége, amelyben hozzáértő szakemberek vannak, akik nagy segítséget adtak — egészítette ki a vezető edző. Közös a vélemény, hogy melléjük állt a közönség is, jó érzés volt, amikor biztatta a csapatot. A Metripond elleni mérkőzést öt, a 8. fordulóban a Dunaújváros ellenit pedig már hatezer néző látta. Sokan már az NB I-et emlegették! — Nem történt csoda — jelentette ki dr. Stiegler. — Szatmári megtalálta a csapatot, amely tizenegy mérkőzésen csaknem azonos összeállításban játszott, és saját* játékát rákényszerí- tette az ellenfélre. Bár kel- lemetlen sérüléssel kezdődött az ősz, hiszen Rózsavölgyi az utolsó edzőmérkőzésen súlyos izomsérülést szenvedett, ráadásul két forduló után Mészáros is megsérült, így védőjátékosról kellett gondoskodni. Felvetődött az Egerben szabadon lévő, NB I-es képességű Varga Iván leigazolása. Az edzők javaslatára az elnökség úgy döntött, hogy megvásárolja. Ágh kiállítása után azonban nem az egyéniségének megfelelő, ha-- nem, számára idegen posztra kellett állítani. Nehezítette a helyzetet, hogy Sugár medencecsontrepedést szenvedett. Visszatérve az előzőre, mi az általunk elérhető legjobb eredményre törekszünk, amelyben benne van az NB I is, de nem erőltetjük. Fontos, hogy korrektek legyünk a közönséggel, nem szeretnénk becsapni. — Nincs jobb csapat ebben az osztályban mint a MÁV MTE, de ilyen nyolc vagy tíz található — vélekedett Szatmári. — Mindenkit erősen foglalkoztat a bekövetkezett törés, ahány ember, annyiféleképpen értékeli, kommentálja. — Nem voltak felkészülve a játékosok ilyen sikersorozatra, a visszaesés várható volt. Aztán Szekszárdon méltatlanul elbántak velünk. Két jogtalan tizenegyest ítéltek ellenünk, két játékost pedig kiállítottak, ami • után meg kellett bolygatni a jól összeszokott kezdő csapatot. A szerencse is elpártolt tőlünk, és mindenki ellenünk készült, bennünket akart megverni. Akik hozzánk jöttek, azok „beásták” magukat és rajtaütésszerűen támadtak. Nálunk pedig mindenki nagyon akarta a sikert, s ez olykor görcsös erőlködéssé fajult. Aztán közrejátszottak sérülések és betegségek is — foglalta össze Szatmári János. Figyelemre méltó, hogy a Népsport a MÁV MTE tizennégy mérkőzését minősítette négycsillagosra. A vezető edző értékelte a játékosait. A kapuban Gyémánt sokszor bravúros teljesítményt nyújtott, az egy-két bosszantó hiba rutintalanságának tulajdonítható. A védelemben ismét Ágh játékát kell kiemelni, de csaknem azonos Szilágyi teljesítménye is. örvendetes, hogy a sérült Rózsavölgyi posztján a fiatal Mészáros Géza helytállt. A középpályás sor a sikerszéria alatt egymást múlta felül, Kanyári, Sugár és Katona között azonos a sorrend. A, csatársor már rapszódikus teljesítményt nyújtott. Kiemelkedő játék után visszaesések, megtorpanások következtek. László hét góllal a házi gólkirály. Dicséretet érdemelnek azok is, akik kevesebbet játszottak, megoldották a rájuk bízott feladatot. Elismeréssel kell szólni azokról, akik a csapat körül szorgoskodnak és segítik a minél jobb eredmények elérésében. A szakosztályelnök helyettese, Török Tamás, az elnökségi tagok közül Csábi József, Sári József, dr. Sebők György és az utánpótlás — szakágvezető, Munkácsi József. Szorosan ide tartozik dr. Sebestyén Mihály osztályvezető főorvos, dr. Harangozó Pál, a Heté- nyi kórház főgyógyszerésze és Bugyi Ferenc intéző, ök egy külön csapatot alkotnak. Dicséri még a MÁV MTE teljesítményét, hogy a Magyar Népköztársasági Kupában bejutott a legjobb tizenhat csapat közé, és az NB I-es Pécsi MSC gárdáját fogadja. Tavasszal még jobb szereplés várható, mert tíz mérkőzés lesz a Tiszaliget- ben és csak nyolc idegenben. És jövőre is lesz személygépkocsi-sorsolás. Az őszi harmadik helyezés a csapat legszebb eredményei közé tartozik, ez legyen a mérce a jövőben. Pataki István
