Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

XXXVIII. évf. 289. sz., 1987. dec. 8. kedd a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Magtörmelékek a pudingban Fordított licit a majorban Bonyodalmak egy (hiányzó) árok miatt Mozi, aminek jól befűtenek Amiről a sportújságírók hallgatnak Mihail Gorbacsov Washingtonba érkezett Kétórás eszmecsere az angol kormány fővel Ma ünnepélyes fogadás a Fehér Ház előtt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn délelőtt Moszkvából elindult Washingtonba. A szovjet ve­zető négy napos hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. A csúcstalálko­zó idején Ronald Reagannal aláírja a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták leszereléséről szóló szovjet— amerikai megállapodást. Mihail Gorbacsovot elkí­séri Washingtonba Eduard lSevardnadze, az SZKP KB f B tagja, külügyminiszter, Alekszandr Jakovlev, a PB tagja, a KB titkára, Anato- lij Dobrinyin, a KB titkára, Vlagyimir Kamencev mi­niszterelnök-helyettes, Szer- gej Ahromejev, a honvédel­mi miniszter első helyettese, Anatolij Csernyajev, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója, valamint Jurij Dubinyin, washingtoni szov­jet nagykövet. (Folytatás a 2. oldalon) Rövid szovjet—brit „csúcstalálkozó”. Margaret Thatcher, brit miniszterelnök vendégével, Mihail Gorbacsovval az Ox­ford megyei Brize Norton légitámaszponton (Teiefotó — KS) Siló és Ipari alkohol oukorkukorioéból Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 8-ra összehívták. A Politikai Bizottság az 1088. évi népgazdasági tervről és az állami költségve­tésről szóló tájékoztató megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Elutazott hazánkból a jugoszláv külügyminiszter A szocializmus építésének időszerű feladatairól, mai szocializmusképünkről ren­dez a fiataloknak vitasoro­zatot tavasszal a KISZ. A politikai akció kezdetét megelőzően, a vitasorozat elméleti megalapozásaként hétfőn a KISZ megyei, váro­si bizottságainak titkárai és aktivistái, valamint a me­gyei és városi pártbizottsá­gok ifjúsági felelősei tanács­koztak Budapesten. Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára vázol­ta a vitasorozat céljait, majd Berecz János, az MSZÍMP Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára idősze­rű ideológiai kérdésekről, a szocializmuskép változásai­ról tartott előadást. A magyar párt- és állami élet vezetői hétfőn fogadták Raif Dizdarevicset, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisz­terét. A politikus Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására hivatalos baráti lá­togatást tett hazánkban. Ju­goszlávia külügyeinek irá­nyítóját a Parlamentben fo­gadta Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese a Központi Bizottság székhá­zában fogadta Raif Dizdare­vicset. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozókon kedvezően értékelték a magyar—jugo­szláv kapcsolatokat. Kifejez­ték szándékukat a kölcsönö­sen előnyös, széles körű együttműködés fejlesztésé­re. Véleményt cseréltek a két szocialista ország gazda­sági-társadalmi fejlődését elősegítő párt- és kormány­zati tevékenységről, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A találkozókon részt vett Várkonyi Péter. Jelen volt Györke Sándor hazánk belg­rádi, és Milovan Zidar, Ju­goszlávia budapesti nagykö­vete. Hivatalos, baráti látogatá­sa befejeztével hétfőn a dél­utáni órákban elutazott Bu­dapestről Raif Dizdarevics. A jugoszláv külügyminisz­tert a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Pé­ter búcsúztatta. Eredményes tiszaföldvári kísérletek Szervezi a TŐBE — Elkészült a lóüzem Parlamenti bizottságok tanácskoztak Vita a szabályozók ipari hatásairól, a jogalkotásról Nemzetközileg is figye­lemre méltó silókukorica­termesztési kísérlet hatodik esztendeje zárult az idén a tiszaföldvári Tiszai Öntöző Gazdaságok Együttműködé­sének az irányításával. Idén az ország negyvenhat gaz­dasága kétezerötszáz hektá­ron termelte az Amerikából származó új típusú, himste- ril édesszárú kukoricafajtát. A HS—50/a jelű cukorkuko- rica-hibrid összességében hatvan-hetven százalékkal adott nagyobb zöldtömeget, mint a hagyományos silóku­korica-fajták. Öntözetlen körülmények között a Solti Szikra Tsz-ben 60,3 tonna, a Gávavencsellői Tsz-ben pe­dig 70 tonna volt a hektá­ronkénti hozam. A fajta po­tenciális termőképessége, ideális termesztési viszonyok között, öntözéssel eléri a hektáronkénti száz tonnát. A hibridnek nagy a száraz­ságtűrő képessége, jól elvi­seli a hosszabb, szárazabb időjárási periódusokat. Má­sodvetésre is kitűnő, a ma­gas cukortartalom zölden tartja a leveleket, s a fajta a kisebb, kora őszi fagyokat is bírja, ezért alkalmas- a zöldetetés kinyújtására. A termesztési és a tudo­mányos intézetek bevonásá­val végzett kedvező etetési kísérletek igazolták az új silókukorica-fajta széles­körű hazai elterjesztésének fontosságát. A TÖGE a Hun- garoseed vállalat közremű­ködésével megállapodott az amerikai Cargill céggel a HS—50/a cukorkukorica- fajta honosításáról, a vető­mag hazai előállítása ez év­től megoldódik. A törzsek fenntartására a Magyar Tu­dományos Akadémia mar- tonvásári kutatóintézetét bízták meg, a vetőmagot pe­dig a Tiszaföldvári Lenin Tsz-ben termesztik. Az idén 23 hektáron száz tonna vető­magot állítottak elő, és ezt a jövőben a keresletnek meg­felelően növelik. A kísérle­tek megállapították azt is, hogy a cukorkukorica kipré­selt levelében 12—16 száza­lék cukor van, főleg glükóz, fruktóz és szacharóz formá­jában. A préseléssel kinyert cukros lé erjesztés után al­kohollá lepárolható, s akár gépkocsi-üzemanyagként is felhasználható. A préslé be­sűrítés után alkalmas a szesz-előállításra és gyógy­szeriparban is felhasználha­tó, főleg az antibiotikum­gyártásban és a takarmány­kiegészítő aminósavakat és vitamint előállító fermentá­cióiparban. A présléből szű­réssel színanyagok, köztük fehérje is nyerhető. A visz- szamaradó présmaradék ké­rődzőkkel etethető, szárítást követően granulálva, rost­anyagként értékesíthető. A cukorkukorica-lé üzemi szintű kísérleteire a Tisza­földvári Lenin Tsz kutatás- fejlesztési pályázatot nyúj­tott be, amelyet a MÉM és az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elfogadott. A Mezőbank, illetve az Ipa­ri Minisztérium anyagilag is támogatja a fejlesztést. A tsz szárítója mellett a nyá­ron felépítették az első kí­sérleti cukorkukorica-léüze- met és a Budapesti Szesz­ipari Vállalattal együtt né­hány alapvető erjesztési vizsgálathoz, illetve kísérlet­hez kezdtek, továbbá préslé- sűrítményt is előállítottak. A présmaradékból készült pel- letet exportpiacon értékesí­tették. A tiszaföldvári talál­mány egy hazai szabadalom­mal kiegészítve nemcsak a belföldi mezőgazdaság, ha­nem a külpiac érdeklődését is felkeltette. Az NSZK után legújabban Törökország je­lentkezett a módszer átvéte­lére. Az Országgyűlés ipari bi­zottsága hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A tesület tagjai Juhász Mihály elnök­letével a jövő évi költségve­tésről, valamint az 1988-ban életbe lépő szabályozók ha­tásairól tanácskoztak. A képviselőkhöz eljutta­tott előterjesztés megállapít­ja : a gazdálkodásban már az idén is érzékelhetők bizo­nyos pozitív változások, de a szükséges fordulat nem kö­vetkezett be. Alig javult a feldolgozóipar versenyképes­sége, s a konvertibilis elszá­molású kivitelben továbbra is az alapanyagipar részese­dése a nagyobb. Az ipar a termelés 2—2,5 százalékos előirányzott növekedését né­hány tized százalékkal túl­teljesíti, a szocialista export tervezett 2,5—3 százalékos növekedése várhatóan elma­rad a tervtől, a tőkés ex­port viszont a vártnál na­gyobb ütemben, mintegy 11 százalékkal bővül. Javult az ipar jövedelemtermelése, de a vállalatok nyeresége a ta­valyinál és a tervezettnél alacsonyabb. Az ipari bizottság támo- gatólag tudomásul vette az előterjesztett tájékoztatót. Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága — a törvényhozó testü­let téli ülésszakára készülve — ugyancsak hétfőn tartott ülést a Parlamentben. Először az 1988. évi állami költségvetésnek az Igazság­ügyi Minisztérium, a Legfel­sőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség, továbbbá a. taná­csok munkájára, jövő évi gazdálkodására vonatkozó fejezeteit vitatták meg a képviselők. Miután az írásos munkaanyagokhoz szóbeli kiegészítést fűzött Békési László pénzügyminiszter­helyettes, elmondta, hogy minden eddiginél szigorúbb nemzetközi pénzügyi feltéte­lek várhatók, s meg kell előzni a népgazdasági egyen­súly romlását. A költségve­tés tervezete csak reális cé­lokkal számol. A közkiadá­sok, a társadalmi közfo­gyasztás területén a költség- vetés tervezete nem a szük­ségletekhez és a szakmai igényekhez, hanem a gaz­dasági lehetőségekhez iga­zodva szabja meg az elő­irányzatokat. pluszt — a társadalombizto­sítási kiadások 210 milliárd forintos előirányzatát jelen­tené a tervezett 207 milliárd forinttal szemben. Erre a kezdeményezésre Békési László azzal reagált, hogy a „hiányzó” összeget legfel­jebb csak a vállalati támo­gatások további csökkenté­sével lehetne előteremteni, ami pedig újabb feszültsé­geket eredményezne. A költségvetési témában az előterjesztést — a vitában felmerült kérdésekre adott miniszterhelyettesi válasz- szal együtt — a bizottság el­fogadta. Ezután ugyancsak elfogadta az állami pénz­ügyekről szóló 1979. évi II. törvényt módosító törvény- javaslatot, amelyet szintén Békési László ismertetett. Két további, a jogalkotás­ról, illetőleg az 1960. előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvény tervezetével foglalkozott ez­után a bizottság dr. Petrik Ferenc igazságügyminisz- ter-helyettes előterjesztésé­ben. A bizottság tagjai a két törvénytervezet együttes vi­tájában a legtöbbet az Or­szággyűlés és az Elnöki Ta­nács viszonyával, illetve a hatalmi testületek törvény- alkotó, törvényt módosító tevékenységével foglalkoz­tak. Tekintettel arra, hogy az ilyen alapvető kérdéseket az alkotmány szabályozza, a jelenlegi gyakorlat megvál­toztatásához az alkotmány módosítására lenne szükség. Mivel azonban erről nincs szó a jogalkotási törvényter­vezetben. a bizottság tagjai e témáról szavazással foglal­tak állást: azzal fogadták el a törvénytervezetet, hogy az Országgvűlés elé terjesztése­kor kapion hangot a bizott­ságnak az a véleménye, mi­szerint. szükség lenne az al­kotmány rendelkezéseinek módosítására is, A BVM kunszentmártoni gyárában NSZK megrendelésre füstgázelvezető elemeket készítenek. Ezt a terméket a hónap végén szállítják a külföldi vevőnek Fotó: T, Z. A hozzászóló képviselők a tanácsok egészségügyi, szo­ciális, oktatási feladatait so­rolták a prioritások közé. Elhangzott olyan javaslat, hogy a családi pótlékot gyermekenként ne 400, ha­nem 500 forinttal emeljék, ami bárom milliárd forint KlSZ-aktivlsták a szocializmusért

Next

/
Oldalképek
Tartalom