Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
JO 1987. DECEMBER i Kulturális kilátó Középpontjában az ember legyen A haladás feltétele Siker a szomszédban Megyei művészek egri bemutatkozása a műveltségi szint emelése Gondolatok a kultúra fejlesztéséről A Tisza Táncegyüttes a távol-keleti sikerek után a szomszédban is remekelt A kultúra és a kulturális . fejlődés feltételeinek hosszútávú elgondolásai című, a Művelődési Minisztérium gondozásában készített dokumentumot nemrégiben vitatta meg. s fogadta el a további munka alapjául a Közművelődési Tanács. Erről beszélgettünk Fodor Péterrel, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetőjével, a Közművelődési Tanács titkárával. — Hogyan készült el a kultúrafejlesztési koncepció? — A különböző területek szakértői, irányítói készítették. támaszkodva a szélesebben értelmezett művelődéskutatás eredményeire, úgy, hogy közben, a munka egyes fázisában megvitattuk a szakterületek jeles képviselőivel. Ez az anyag, bár széles körű konzultáció eredménye, még egyáltalán nem lezárt. — Mi ennek a munkának a célja? — Azoknak a társadalmi folyamatoknak a feltárása, értékelése és előrejelzése, amelyeket a kulturális szféra befolyásolhat, és amelyek befolyásolják a kulturális területet. A hosszú távú társadalmi tervezéshez a kultúra sajátosságainak figyelem- bevételével kell végiggondolni, hogy milyen lehet a művelődés Magyarországon. —■ Mennyire tervezhető egyáltalán a kultúra? — Abból kell kiindulnunk, hogy a társadalmi tervezés egésze lényegében kultúra- tervezés is, hiszen minden szükségesnek és lehetségesnek ítélt társadalmi változtatás egyúttal kulturális változtatás is. és semmilyen fejlesztés nem képzelhető el kultúra nélkül. Kétségtelen, hogy a társadalom műveltségi állapota és a kultúra feltételrendszere történelmi léptékkel mérve az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődött. A valós hiányok elsősorban a fejlődés mértékéből és minőségéből fakadtak. — Lehetségesnek tartja, hogy éppen napjaink igen nehéz gazdasági helyzetében kezdjünk hozzá ehhez a munkához? — Csakis ezt tartom lehetségesnek, mert máskülönben gazdasági gondjaink is súlyosbodnak. Ha lassan is, de egyre többen ismerik fel, hogy a társadalmi és gazdasági haladás egyik feltétele a műveltségi állapot javítása. Tudomásul kell vennünk egy sajátos hierarchiát, hogy míg egyfelől a kulturális feltételrendszer fejlődése alárendelt a gazdasági helyzetnek, másfelől ez utóbbi; a gazdálkodó és értékalkotó képesség. a döntés környezete éppenséggel a kulturális állapotnak van alárendelve. Ennek a kölcsönhatásnak a politikai felismerése és elismerése után a mindennapok gyakorlatában való érvényesítése mindig az előrevivő igények és a lehetőségek függvényében realizálható. A kultúra természetéből következik, hogy amennyiben a művelődési intézmények, a kultúraközvetítők feltételei romlanak, az nemcsak a kultúrát, hanem a társadalmi, gazdasági fejlődést is jelentékenyen befolyásolja. Ezért is izgalmas vitakérdés, hogy a nemzeti jövedelemből milyen legyen a kultúra aránya. — Ilyen feltételek között lehtt-e a kultúrafejlesztésben kitörési pontokat találni? — összetett kérdéskör ez, több feltétele' is van. A, legfontosabbak: a nagyobb nyitottság. a kultúra demokratizálódása, kezdeményezőbb művelődéspolitika, egyenran- gúbb kapcsolat az alkotók, a közvetítők, a művelődök között, továbbá a kultúra figyelembe vétele a társadalmi tervezésben. — Mit jelent a nagyobb nyitottság? —i Ez is és a kultúra demokratizálódása is szorosan összefügg a társadalom demokratizálódási folyamatával. Az öntevékenység, a helyi kezdeményezések jelentősége egyre nő. A szabályozásnak nem lemerevítenie, hanem serkentenie, ösztönöznie kell az öntevékenységet. A különböző szakmai koncepciók például (a levéltári, múzeumi, művelődési otthoni, könyvtári, könyvkiadási) azt jelzik, hogy a szakmának van programja. Ez nagyon lényeges feltétele a továbbiaknak. — Gondolom, a közvetítők és a befogadók magatartása legfeljebb prognosztizálható, de nem tervezhető ... — Évtizedek óta tart az a vita, hogy áru-e a kultúra. Elég hosszú ideig tartott, amíg eljutottunk oda, hogy engedjük a piaci viszonyokat érvényesülni a kultúrában is. Annyi bizonyos, hogy ma már nem fedhetjük el, hogy a kultúra pénzbe kerül, s azt sem, hogy az állami finanszírozás mellett egyre többe kerül az állampolgárnak is. Mivel azonban az állampolgár csak olyan kulturális szolgáltatásért fizet, ami az érdeklődését felkelti, kielégíti, legyen az színház, lakóklub, kondicionáló helyiség vagy bármi más, a közvetítők lehetősége és felelőssége is növekszik. Voltaképpen rajtuk is múlik a helyi társadalmakban létező szellemi tőke mozgósítása, hasznosítása. Hogyan lehet kezdeményezőbb a művelődéspolitika? — A kulturális kormányzat azt az álláspontot képviseli, hogy a kultúrában valamennyi terület fontos és nélkülözhetetlen, s hogy a társadalmi gondolkodásban és tervezésben egyaránt kell érvényesíteni a kultúra egészének prioritását. Az a mai helyzetben is létkérdés, hogy ne szétforgácsoljuk az eszközöket, hanem összefogjuk — presztízsszempontok nélkül. Az utóbbi évtizedben úgyszólván evidenciává vált az érdekviszonyokban a gazdaság elsődlegessége. Ugyanakkor a művelődési érdekeltség nem vált a mindennapok során a társadalom működésének feltételévé. Márpedig az. Hogy azonban valóban azzá legyen, ahhoz a befogadói érdekeket kell a művelődéspolitikának képviselni — egyidejűleg a kínálat bővítésével, az értékek közvetítésével, újabb rétegek számára hozzáférhetőbbé tenni a kultúrát. Olyan országos kulturális érdekérvényesítésre van szükség, amely a jól kijelölt célokhoz rendeli hozzá az eszközöket, tehát nem elégszik meg a rendelkezésre álló fejlesztési források többé-kevésbé automatikus elosztásával, hanem erőit az országos szintű, nagyfontosságú problémák megoldására összpontosítja, ugyanakkor van mozgástere segíteni azokat a folyamatokat. ahol a lokális, a helyi irányítási, intézményi és fogyasztói döntések ígérnek nagyobb hatékonyságot. — Nem jelenti ez azt, hogy a kulturális kormányzat a helyi intézményekre hárítja a színvonal felelősségét? — Egyáltalán nem. Ahogy a társadalmi finanszírozásban növekszik a helyi önállóság, úgy a központi forrásoknak, alapoknak egyre inkább ösztönző, «gyfajta katalizátorszerepet kell betölteniük. amelyek a helyi anyagi és szellemi erők mozgósítására hivatottak. A gazdasági szerkezetváltozás, a műszaki-technikai fejlődés, a modernizáció a jelenleginél konvertálhatóbb ismeretekkel, képességekkel rendelkező munkavállalókat feltételez. A mai gyakorlattól eltérő szemlélettel lehet elérni, hogy a lakóhelyi és a munkahelyi művelődés közötti kapcsolat középpontjában az ember legyen. Mindehhez összehangolt gazdaság-, munkaerő-, és művelődéstervezésre van szükség. Ami feltételezi a következetesen végigvitt gazdasági, társadalmi reformot, a modernizációs folyamatot, s az ehhez nélkülözhetetlen demokráciát, mert enélkül a műveltség számottevően nem gyarapítható. A művelődés az egyén számára is tőkebefektetés, amelyre akkor tud és akar vállalkozni, ha van mit befektetnie és van reménye a befektetés megtérülésére, s ezzel a kibontakozást segítő társadalompolitikának Is számolnia kell ezzel. A. G. Hagyomány már a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, hogy időnként kölcsönös bemutatkozásokat szerveznek egy-egy szomszéd megye testvérintézményének a bevonásával. A szolnokiak nemrégiben jártak Nyíregyházán. Kecskeméten, majd miután Heves megye kulturális küldöttsége a közelmúltban a Ti- sza-parton vendégszerepeit, november 28-án a mieink viszonozták a látogatást a történelmi vidék központjában, Egerben. A csoporttal tartott Kovács Mihály, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese is, aki a nagyszabású bemutatkozást itthon értékelte: — Az egri Megyei Művelődési Központ — adottságai miatt — csak szerényebb programot tudott fogadni tőlünk. Ezért a válogatáskor elsősorban a minőségre helyeztük a hangsúlyt. Heves megyei bemutatkozásunkat két előadás és egy kiállítás segítette. Délelőtt a -iász- fényszarui Fortuna együttes lépett fel elsőként az Óz, a mi varázslónk című mese- iátékával, amelyet a város és környékének gyermekközönsége óriási tetszéssel fogadott. Külön elragadtatta az egrieket, hogy a jász- fényszaruiak nem vették félvállról az előadást, annál is inkább, mert reggel hat órakor megérkeztek a Jankovich Júlia a Televízió Kulturális és Zenei Főszerkesztősége irodalmi osztályának szerkesztője. Irodalmi műsorokat készít — másik szakterülete a képzőművészet —, és az idén ő szerkeszti a Vers mindenkinek című műsort. — Mióta? — Itt, az irodalmi osztályon „vetésforgó” szerint szerkesztünk. Én 1985-ben voltam a Vers mindenkinek szerkesztője, és az idén. Előttem sok évig Farkas Katalin, aztán a nemrég elhunyt Behyna Károly, majd Juhász Klára készítette. Jövőre a tervek szerint Kuczka Judit és Czigány György fogja szerkeszteni. — ön hogyan választja ki a verseket? —. Ügy érzem, a mi életünkből hiányoznak az érzelmek. Ezért nálam a válogatásban súlyt kap a lira, amely szerintem az irodalom legszemélyesebb közlésformája. Előnyben részesítem a magyar klasszikusokat, különösen szívügyem Petőfi. A műsoromba behelyszínre, és igyekezetek minél alaposabban felmérni a színpad adottságait, a leendő előadás körülményeit. A Fortuna együttes — úgy érzem — Egerben is igazolta országos hírét. A program második részében délután népművészeti kiállítás nyílt. A tárlaton (amelyet egyébként Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési -osztályának vezetője nyitott meg) a túrke- vei hímzők karcagi hímzéseivel, valamint a mezőtúri fazekasok munkáival ismerkedhettek meg északi szomszéd megyénk érdeklődői. A kévéi hímzők mellett Busi Lajos, Tóth Géza, Kőműves Lajos, Gonda István vontam a népköltészetet is. Aztán találtam két vagy több hangra szóló verseket, főleg antik költőkét, azokat két vagy több színész mondta el. 1985-ben — mivel sokan szünetkitöltőnek tekintették csupán a műsorunkat — kis képi összeállításokkal egészítettem ki a versmondást, főleg képzőművészeti anyaggal. — Hogyan választják ki a színészeket? — A műhöz keressük az előadót. A választás elsősorban a rendező joga, de a szerkesztőt is meghallgatja. — Min dolgozik most? — Általában negyed- vagy félévre előre dolgozunk. Így én már a jövő évre készülök, másféle munkákkal. Irodalmi műsorokat szerkesztek. Jövőre sok évforduló lesz. Füst Milán-cente- nárium — őt elsősorban mint lírikust és gondolkodót akarom bemutatni. Lesz Tersánszky-est, Dsida Jenő- évforduló, és erről az évről átcsúszik egy Majakovszkij- műsor is 1988-ra. E. M. Gobelinek az Iparművészeti Műzeumban Uralkodók, főúri családok reprezentációs, egyben lakásdíszítési igényeit szolgálták a középkorban a gyapjúból szőtt képes kárpitok, gobelinek. A kárpitszövés központjaiban, Franciaországban és Németalföldön készültek azok az alkotások, melyekből nemrégiben állandó kiállítás nyílt az Ipar- művészeti Múzeum gondozásában. A bemutatott, tökéletes technikai kivitellel készült faliképeket több esetben a francia királyok vezető udvari festői tervezték — egyebek mellett Poussin. A képünkön látható, Szent Bernát életéből vett jelenetet ábrázoló gobelin a második világháború után került a múzeum tulajdonába. (Fotó: K. S.) és Kozák Éva fazekasok, il letve Hegedűs József nép ipaiynűvész Tószegről kép viselte szűkebb pátriánkai A kiállítás megnyitójá: egyébként a mezőtúri Gala gonya ifjúsági citeraegyüt tes működött közre. A bemutatkozás zárása képp a Tisza Táncegyütte lépett fel. A messzeföldö: is ismert csoport Egerben i nagy sikert ért el. A Fortu na együttes és táncosainl még aznap visszautaztál Szolnokra, de a népművé szeti kiállítás még decem bér 13-ig várja az érdeklő dőket Egerben, a Megye Művelődési Központban. J. J. Dióhéjban Elkezdődött a jövő évi Buda pesti Tavaszi Fesztivál program iának összeállítása. A sok neve külföldi vendég között lesz And rés Segovia spanyol gitármű vész tanítványa. Narcíso Yepes valamint Hermann Prey, ak operaénekesként világhíre Mindketten az Operaházban lép nek fel. A Zeneakadémián a« hangversenyt Gustav Leonhard holland csembaló- és orgonamű vész. műsorán Anglebert Duph ly és J. S. Bach művei szere pelnek. Elkészült a Csepeli Is kola Galéria fesztiválprogramjs az itt bemutatott alkotásoka vándorkiállításon tekintheti: majd meg az érdeklődők. Az Egri Gárdonyi Géza Szín házban vendégszerepei az Óz. nagy varázsló című mesejáték kai december 22-én a Sziglige^ Színház. Ezt megelőzően decem bér 9—10-én a szófiai Allan Szatíra Színház mutatja be ke produkcióját ugyanitt: Elias Ca netti Lakodalom című darabjí Margarita Mladenova; Kertés Ákos Huszonegy című művi Uljana Mátévá rendezésében. A egri társulat legutóbbi premier je Beaumarchais Figaro házas sága című kétrészes vígjáték voll — tegnap este. Az előadás Valló Péter rendezte. Tizenhat együttes — köztü jugoszláv és csehszlovák táncc sok — részvételével rendezi meg immár 14. alkalommal a országos formáció« táncfesztivá Miskolcon, a városi sportosai nokban. Ma délután a versenv programokat, este 19.30-tól a gá laműsort tekinthetik meg a Mis kolera látogatók. Száz éve született Josef Lad cseh festő, grafikus és illusztrá tor. akinek nevét a magyar ol vasók számára jarosiav Hase Svejk. a derék katona című rí gényéhez készített rajzai tetté ismertté. Kevésbé köztudot hogy számos gyermekkönyvet é felnőtteknek szóló kötetet is i lusztrált. 1947-ben ezért tűnte; ték ki nemzeti művész címmé 1957-ben bekövetkezett halálái festőként is alkotott. A közművelődést segítő és fe: lesztő irodát. úgynevezett k£ zösségszolgálatot hívott életre s Országos Közművelődési KÖ2 pont módszertani intézete, budapesti Corvin téri iroda közművelődés legkülönbözőb területeivel kapcsolatban nyu segítséget: szervez, közvetít, té jékoztat és tervez az egyes in tézmények és települések, illei ve az egyéni érdeklődők számc ra. Az információáramlás érde kében kéthavonta megjelenő ki adványt. Lemezű j ságot hozo létre. Több érdekes zenei kiadván látott napvilágot az elmúlt\Ílf napban. A Grove-monográfiá sorozatban jelent meg a zene szerző életrajzát müveit és sze mélyiségét ismertető Handel-kc tét Az Akadémiai Kiadó jelen tette meg a Magyar Népzen Tára hetedik kötetét, amely népdaltípusokat ismerteti. Összeállította: Bálint Judit Vers mindenkinek
