Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
1987. DECEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 /--------------------------------------------------------------------------------------\ A sajtó Szolnok megyei dolgozóinak Kedves Elvtársak! Őszinte tisztelettel és megbecsüléssel köszöntőm a magyar sajtó napján a Szolnok megyében működő szerkesztőségek, stúdiók, tudósító irodák minden munkatársát. A megyei pártbizottság elismerését, köszönetét fejezem ki lelkiismeretes, politikailag elkötelezett, felelősséggel végzett munkájukért, mellyel hozzájárultak gazdasági-társadalmi céljaink megismertetéséhez, népszerűsítéséhez, a megvalósítás útjában álló akadályok és a cselekvési lehetőségek feltárásához. A jövőben is fontosnak tartjuk, hogy a lapok, a rádió és a televízió munkatársai, tudósítói az emberekkel folytatott párbeszédben legyenek a közvélemény avatott formálói, elvi tisztasággal, meggyőződéssel képviseljék pártunk politikáját. Mozdítsák elő a kölcsönös bizalom erősítését, a nyilvánosság, nyitottság szélesítését, táplálják a társadalmi cselekvőkészséget. Ma, amikor a feszültségek gyakran erősebben érzékelhetők, mint a kibontakozás előnyei, különös jelentősége van annak is, hogy a pozitív tények, a követhető tapasztalatok, a felelősségvállaló, bátran kezdeményező emberek bemutatásával támogassák a helyes, szocialista értékeken alapuló társadalmi gyakorlat megvalósulását, az ellentmondásos jelenségek közti biztosabb eligazodást, végső soron nemzeti ügyünk, a gazdasági-társadalmi stabilizáció és kibontakozás sikerét. További munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánok. Elvtársi üdvözlettel: Majoros Károly az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára V_________________________________________________________t Vöröskeresztes aktivisták kitüntetése Az Elnöki Tanács a Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusa alkalmából kitüntetéseket adományozott a vöröskeresztes mozgalom aktivistáinak eredményes munkásságuk elismeréseként. A kitüntetéseket Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke adta át pénteken a Parlamentben. Köszöntőjében hangsúlyozta: a Magyar Vöröskereszt jelentős szerepet tölt be társadalmunk életében. Becsülettel megvalósította a szervezet VI. kongresszusán vállalt feladatokat, segítette a lakosság egészségvédelmét, szervezte a véradó mozgalmat. Népünk elismeri a Magyar Vöröskereszt több mint egymillió tagjának önzetlen munkáját. Április Negyediké Érdemrend kitüntetést kapott dr. Baki Magda, a szolnoki városi tanács nyugalmazott osztályvezető főorvosa, dr. Kishonti Tibor, a Baranya Megyei KÖJÁL igazgató főorvosa, a Magyar Vörös- kereszt országos vezetőségének tagjai. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben négyen részesültek. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 12, bronz fokozatát ugyancsak 12 aktivista vette át. Megemlékezések a magyar sajió napján A Szolnoki Munkás emléktáblájánál, a megyeszékhely központjában, elhelyezik a megemlékezés koszorúit a megyében dolgozó sajtószervek képviselői Tegnap a magyar sajtó napja alkalmából Szolnokon ünnepi megemlékezéseket tartottak. Délelőtt 11 órakor a Szolnok Megyei Néplap szerkesztősége, a Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat, az MTI, a Televízió és a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának munkatársai koszorút helyeztek el az első megyei kommunista lap, a Slzolnoki Munkás Kossuth téri emléktáblájánál. Délután a szolnoki sajtóklubban kitüntetési ünnepséget tartottak, amelyen köszöntötték az MSZMP központi lapja, a Népszabadság terjesztésében élenjártakat. A rendezvényen Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője Népszabadság Emlékplaketteket, Makó Albert, a Debreceni Postaigazgatóság osztályvezetője pedig jutalmakat adott át. Népszabadság Emlékplakett kitüntetésben részesült Rajnoha Károly, a Jászberényi Aprítógépgyár üzemi pártbizottságának titkára; Tóth András, a Törökszentmiklósi Városi Pártbizottság politikai munkatársa; Harmatos József né, a csépai postahivatal vezetője és Danyi Károlyné, a fegv- verneki postahivatal vezetője. Este a szolnoki Tisza Szállóban tartottak megemlékezést a magyar sajtó napja alkalmából. Az eseményen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. A rendezvényen Vágási Kálmán, az MR szolnoki stúdiójának vezetője méltatta a Vörös Űjság megjelenésének 69. évfordulóját. Az ünnepségen nyújtották át a Szolnok Megyei Néplap szerkesztősége által alapított Bálint György-díjat Lazányi Angéla nyugalmazott fő- szerkesztőnek és D. Szabó Miklós újságírónak. Lapunk rovatvezetőjét, Simon Bélát, a Munkásőrség Országos Farancsnoksá- ga a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki a sajtó napja alkalmából. A sajtónapon a Magyar Rádió elnökének nívódíját kapta Pálréti Ágoston, az MR szolnoki stúdiójának főmunkatársa. Befejezéséhez közeledik az őszi mélyszántás a Tiszaörsi Petőfi Tsz-ben is. Képünkön Pacsek Lajos és Tar István a súskuti részben dolgoznak gépeikkel (Fotó: T. Z.) Üj szabályozók — TVM-es várakozások A nyereség csökken, az elkölthető pénz nem Árak, hitelek, világpiac — Pontos képet még nem tudunk rajzolni arról, hogy milyen körülmények között dolgozunk majd jövőre. Jó néhány végrehajtási jogszabály még mnidig nem jelent meg, és ha vannak is információink, korántsem biztos, — erre az idei esztendő számos példával szolgált —, hogy a szóbeli tájékoztatókon megismert ..számok” kerülnek a rendeletekbe. Az év végéig persze a hasonló kérdések mind tisztázódnak, ám bizonytalansági tényezők nálunk maradnak. A mi gyártmányaink körülbelül felének a termelői ára a külkereskedelmi árakhoz igazodik, árindexet nem határoztak meg rájuk, alakulásuk a világpiac változásaitól függ. (Megjegyzem ez nem újdonság, eddig is így éltünk.) Az ezen a körön kívüli termékeinkre — a műtrágyára, a mosószerekre és a porfestékekre — az illetékes hatóságok száz százaléknál nagyobb árindexet határoztak meg, vagyis a termelői áruk így értelemszerűen növekszik. Ez önmagában kedvező jelenség, lesz azonban, ami ezt ellensúlyozza. A fel— Biztos lehetne még bővíteni a költségek növekedését magyarázó listát, de talán többet mondana, ha összegeznénk: a változások hatására miként alakul a TVM nyeresége? — Számításaink szerint a mérleg szerinti nyereség 200 millió forinttal lesz kevesebb. .. — Ebből persze nem feltétlenül következik, hogy a TVM-nek az elkölthető pénze is kevesebb lesz. — Valóban nem, hiszen az elvonási, támogatási használt anyagok 80 százalékát importáljuk, a mindenkori világpiaci árak szintjén terhelik költségeinket, bármelyik országból is vesszük meg. Márpedig ez azt jelenti, hogy a tényleges behozatali árak emelkedése nélkül is növekednek költségeink, hiszen az idei esztendő közepe táján végrehajtott forint-leértékelés áthúzódó hatása még a jövő év első hónapjaiban is érzékelhető lesz. A „bruttósítás” és a társadalombiztosítási járulék is a költségeket szaporítja, a (nem túl jelentős) tőkés import után fizetendő illeték is duplája lesz az ideinek, és a kamatok emelkedésére is számítanunk kell. Ez az utóbbi azért érinti különösen kedvezőtlenül a vállalatot, mert 1988-ban a folyamatos termeléshez biztosan több hitelt kell felvennünk az eddig megszokottnál. A termeléshez felhasznált anyagok a vásárláskor megfizetett forgalmi adójának visszatérítésére csak azután számíthatunk, miután a készterméket eladtuk. Addig pedig hitelt kell felvennünk. rendszer is változott. Adónemek megszűntek vagy mértékük csökkent. Ellenkező irányban hat, hogy a tőkés exportunk után járó korábban 6 százalékos általános támogatás felére csökkent. A beruházásokhoz vásárolt anyagokat terhelő általános forgalmi adónak egyelőre csak 20 százalékát lehet visszaigényelni, és a vissza nem igényelt adót az adózott nyereségből kell megfizetni, ám a vállalatot terhelő összeg még így is kevesebb lesz, mint amit (a jövőre megszűnő) vagyonés felhalmozási adó fejében fizetni kellene. Megszűnik az indokolt, de nem érvényesített áremelésekért a vállalatot kárpótolni hívatott úgynevezett intervenciós támogatás, pénztől azonban emiatt nem esik el a TVM, mert az árindexeinket az indokolt áremeléseket is számba véve állapították meg... összegezve: az elkölthető pénze szinte ugyanannyi marad vállalatunknak, mint az idén volt. — Az új gazdasági szabályozók mellett érvelő szakemberek gyakran hangoztatják, a jövő esztendőtől megszűnik a vállalat különböző célra fordítható forintjainak „megpántlikázása”, amíg van miből, arra költ a vállalat amire akar, pédául bérre vagy fejlesztésre fordítható pénz „konvertibilis” lesz... Változtak-e a feladatok? — Én ezen a területen nem érzek jelentős változást. Az érdekeltségi alap már eddig is egységes volt, nem kellett a különböző feladatok megoldásának finanszírozására szolgáló alapokat elkülöníteni. És jövőre is megmarad például a keresetek szigorú központi szabályozása, a bérfejlesztési lehetőségeket továbbra is az előző esztendőben elért szinthez kötik, hiába van a vállalatnak pénze, egy bizonyos határon túl nem költi bérre, hiszen óriási adókkal büntetik, ha így cselekszik. Vannak persze köny- nyítések. Ahol például van létszámtartalék, ott minden, a létszámcsökkentéssel megtakarított bért adó nélkül a megmaradók keresetének növelésére lehet fordítani. .. Szóval, a változások nem olyan nagyok, hogy ezután alapvetően más gazdasági elveket kellene követnünk. Ugyanazok a gazdaságvezető feadatai, mint régen voltak, tagadhatatlan viszont, hogy néhány teendő sürgetőbbé vált. Mint említettem, nálunk körülbelül 200 millió forinttal csökkenti a mérleg szerinti nyereséget a költségek emelkedése. Megéri, muszáj a költségek csökkentésével az eddiginél is komolyabban foglalkoznunk. V. Szász József Kevesebb adó és támogatás A kormány és a KISZ KB képviselőinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) kell bővíteni, hogy a gimnáziumot végzettek modern ügyviteli és informatikai ismereteket (számítástechnika, ügyviteltechnika) szerezzenek. Szükséges a szakmunkásképzés korszerűsíté-j se. A KISZ KB vállalja, hogy részt vesz a nyelvtudás, a számítástechnika, az anyanyelvi és az életmódkultúra fejlesztésében, valamint a korszerű tananyag kialakításában. A kormány hasznosnak ítéli a KISZ-nek a lakásgazdálkodás átfogó továbbfejlesztése érdekében eddig végzett munkáját. Számít a KISZ javaslataira, egyetért azzal, hogy ezeket megfelelő előkészítés után a KISZ vitára bocsájtja. A kormány 1988-ban a megállapodásos lakásárak alakulását fokozott figyelemmel kíséri. Szükséges, hogy az ifjúsági takarékbetét 1988. évi kamatai elérjék a lakásárak indokolható növekedési ütemét. A KISZ szükségesnek tartja 1988-ban a felsőoktatás anyagi ellátottsága reálértékének megőrzését, a következő években pedig annak dinamikus növelését. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a 90-es évek közepétől az egyetemi diploma feltétele a középfokú nyelvvizsga legyen. A kormány megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ezt 1988-ban meghirdessék. Az egyetemi-főiskolai hallgatók nyelvtanulásának ösztönzése céljából a kormány megvizsgálja annak feltételeit, hogy a legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkező hallgatók anyagi érdekeltségét megteremtsék. A kormány keresi az új képzési formák: nyitott egyetem, távoktatás, térítéses képzés, az általános posztgraduális oktatás bevezetésének lehetőségét. Egyetértés volt abban, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók jogállásának rendezése keretében 1988-ban megszüntessék a munkavállalásukkal kapcsolatos kötöttségeket és lehetővé tegyék, hogy a munkaviszonyban állókkal azonos módon vállalhassanak anyagi felelősséget kölcsönzésnél, hitelfelvételnél. A kiemelkedő tehetségű és tudású fiatalok támogatása érdekében a KISZ javasolja, hogy — a kormány biztosítson elkülönített keretet az Országos Ösztöndíj Tanács által meghirdetett külföldi ösztöndíjakból; — a minisztériumok mellett fiatal szakemberekből álló konzultatív csoportokat hozzanak létre; — a kormány és a KISZ alapítson közös ösztöndíjat tehetséges fiatal szakemberek támogatására. Az indításhoz a kormány 10 millió forintot és megfelelő valutakeretet, a KISZ KB pedig kétmillió forintot juttasson; — bővüljön az ifjúsági nemzetközi szakmai cserék lehetősége. A kormány képviselői egyetértettek e célokkal, és megvizsgálják a javaslatok teljesítésének lehetőségét. A kormány és a KISZ képviselői megállapodtak abban, hogy hasonló megbeszélésre évente sor kerül, Az egész esztendőben, de különösen az év vége felé közeledve izgatta a vállalati, szövetkezeti közösségeket a kérdés: az új adórendszer, a gazdasági szabályzók különböző elemeinek, a jövedelemszabályozásnak, a termelői áraknak a változása után milyen feltételek között dolgozhatnak 1988-ban. A már 1987 elején elkezdett „próbaszámításokat” gyakran kellett újra kezdeni, csak azért is, mert kiderült, a szabályozó rendszer tervezett változásai nem véglegesek. Mára viszont szinte minden, a jövő évi gazdálkodás kereteit megadó jogszabály ismertté vált, pontosan felmérhető, a közgazdasági környezet” milyen magatartásra kényszeríti a gazdálkodókat. Kiss Péterrel, a Tiszamenti Vegyiművek gazdasági vezérigazgató-helyettesével arról beszélgettünk, hogy a vállalatot miként érintik a változások.
