Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
1987. DECEMBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hírlink a világban — kultúránk külföldön Egy lépéssel mindig közelebb A levéltár igazi fogalmát hellyel-közzeL még ma is póklálós mítosz takarja. Azok tévednek mellesleg a legnagyobbat, akik könyökvédős — uram bocsáss! — „irodakukacokat” képzelnek a dohosodé iratok mellé. A Szolnok Megyei Levéltár néhány éve épült modern hajléka már külső megjelenésében is ellentmond az I. József-korabeli képnek. Hazánk legkorszerűbb iratmegőrző helye szabályozott klímájú, biztonsági berendezésekkel ellátott, a célnak kifogástalanul megfelelő, szemre is igen barátságos hely. megfelelő szakvizsgákkal, főiskolai és egyetemi végzettségű munkatársakkal. A raktárban 5200 folyóméter iratot őriznek, tehát hozzávetőlegesen több mint 10 millió, különböző korból származó oklevelet, okmányt, hivatalos iratot, feljegyzést. Közülük a legrégebbi a Blaskovich család részére 1422-ben kiállított adománylevél. A ritkaságok, tudományos értékű iratanyagok mellett — szakszerűen besorolva — természetesen olyan iratkötegeknek ott kell lenniük, amelyekből kiderül, hogy kik, hányán és menynyiért dolgoztak 1887-ben — tehát száz évvel ezelőtt a szolnoki MÁV Műhelyben, 1936-ban a Cukorgyár Rt.- nél, vagy akár a megye uradalmaiban, nagygazdáknál. Számok, tények, adatok. Alapjaira egyszerűsített meghatározás szerint a levéltár ugyanis igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmény. A tudományosság elve persze nemcsak a publikációkra vonatkozik, hanem az iratok begyűjtésére, szelektálására, őrzésére és nyilvántartására is. Napjainkban is vitatott, hogy melyik a levéltár legfontosabb funkciója: az igazgatási feladatok ellátása — ennek jelentős része a szolgáltatás —, vagy a feltáró, publikációs tevékenység. Nagyon természetes, hogy a levéltárnak maradéktalanul meg kell felelnie a szolgáltatási feladatoknak — meg is felel —, de mértékadó az a szándék, hogy a megyei levéltárnak ott, ahol nincsenek egyetemek. más kutatási helyek, jelentősebb szerepet kell vállalnia a terület történelmi kutatásában és a közművelődésben. Logikus ez így, hiszen hiába gyűjtené be a levéltár az értékes dokumentumokat — napjainkban 700 „iratképző” hellyel tartanak kapcsolatot —, ha azokat nem bocsáta- ná a tudományos kutatók rendelkezésére. Évente — átlagosan — 350 kutató látogatja a levéltárat, kap forrásanyagot a különböző tudományos összefüggések feltárásához. A megyei levéltár anyagának egyharmada a feudális és kapitalista korból származik, kétharmada pedig az elmúlt bő négy évtized tényeit, számait, elgondolásait dokumentálja. A régi anyag döntő részét a Jászkun kerület iratai alkotják, melyeket nagy értékű egyedi dokumentumok mellett alapszabály-gyűjtemény, térkép- és bélyegzőkollekció egészít ki. Nem csupán az érdekesség kedvéért említjük, hogy a megyei levéltár tulajdonában van az 1766-ban Nürnberg- ben készült úgynevezett Ho- mann Világatlasz teljes példánya is. Nagyon értékes a Jász- Nagykun-Szolnok vármegye politikai jellegű, alispáni anyaga, de sokat várnak a kutatók az Árvízment,zsitő Társulatok tekintélyes iratanyagának feltárásától is. Ä levéltár tudományos, publikációs tevékenységének Szolnok megyében különösen nagy jelentősége van azért is, mert szűkebb hazánkról mindezideig nem készült ma is kútfőértékűnek minősíthető monográfia. A Jókai Mór által szerkesztett Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képekben című, a múlt századvégen megjelent terjedelmesebb munkán régen túllépett az idő — különben is inkább csak impressziók leírása volt —. a Scheftsik-féle. az 1930-as években közreadott megyetörténet hiányos, csak fenntartásokkal használható. A tudományos hiátust a különböző — nemcsak a levéltár kiadásában megjelenő — publikációk igyekszenek kitölteni, egyben hozzájárulnak — vagy hozzájárulhatnak! — a majdani monográfia megírásához. A Szolnok Megyei Levéltár kiadványai — egy-két kevésbé sikerült munkától eltekintve — tudományos megbecsülést vívtak ki maguknak. A Levéltári Füzetek sorozat első kiadványa 1974-ben jelent meg — A Szolnok Megyei Levéltár kéziratos térképeinek katalógusa 1867-ig — a 11. kötet jövőre jelenik meg, Jászberény török leveleit és a Jászság XVI—XVII. századi forrásanyagát tartalmazza. Tavaly jelent meg Zounok 1. címmel a levéltár első évkönyve, a napokban kikerül a nyomdából a második kötet is. Az Adatok Szolnok megye történetéből című, igen értékes munka első kötetét jövőre a második kötet követi. Számottevőek és fontosak az intézmény forráskiadványai, honismereti, helytörténeti kutatást segítő publikációi. A levéltár tudományos munkatársai tavaly és az idén több tanulmányt, forrásismertetést, cikket írtak, mint a korabeli tíz évben összesen. Mindez persze csak a jéghegy csúcsa, nem kell sok fantázia hozzá, hogy elképzeljük. milyen vége-hosz- sza sinys munkát jelent a tízmilliónál is több, állandóan szaporodó iratanyag nyilvántartása, állagmegőrzése — fertőtlenítés, restaurálás! — „naprakészsége”. Az intézmény iratanyagának döntő része már rendezett, sajnos a tekintélyes nagyságú új raktárépületet már ..kinőtték". A jövő útja a levéltárban is az elektroni- zációé. Bizonyos — munkajoggal összefüggő, tehát a legkeresettebb — anyagok már számítógépen vannak, így — jó esetben — egyetlen gombnyomás révén megtudható, hogy Kis Kovács János hánytól hányig dolgozott ennél vagy annál a vállalatnál. Az ideális tárolástól persze még nagyon messzi van a Szolnok Megyei Levéltár is, de elvben már elképzelhető, hogy egy aktatáskányi mágneses lemezen elférjen az intézmény tízmilliónyi irata. Csakhát az eredeti, a pótolhatatlan dokumentumokat akkor is — a szuperjövőben is- — megfelelően kell tárolni, óvni, őrizni. Tiszai Lajos A csehszlovák kórházi és mentős történetek után Az új esztendő első „igazi” hetében — hiszen az előző hét eleje még az óévre esett — egy új sorozat kezdődik a televízióban. S ami örvendetes: ezeknek túlnyomó többsége saját — tehát a Magyar Televízióban készült — produkció. A múlt kedden befejeződött A nagy tölgyfa árnyékában című olasz „család- regény”. Helyét egy 12 részes NSZK-beli sorozat veszi át. Míg az előzőben néhány neves színésszel találkozhattunk. a Klinika rendezője kevéssé, főszereplője pedig egyáltalán nem ismerős — legalábbis számomra. Most alkalmunk lesz elbírálni, vajon a népszerű csehszlovák kórházi és mentős történetekkel felveszi-e a versenyt ez a nyugatnémet „egészségügyi” sorozat, amelynek rendezője Alfred Vohrer, főszereplője pedig Klausjürgen Wussow. Áz új sorozat január 5-én indul, az 1-es programban, 20 óra 05 perckor. Ugyancsak 5-én kezdik sugározni az Uránia című, ötrészes ismeretterjesztő sorozatot, amely széles témakört ölel fel. Az első részt délután 17 órai kezdettel láthatjuk. Új sorozatok az új esztendőben Üjra jelentkezik a népszerű és kitűnő Századunk. Bokor Péter író-rendező és alkotógárdája külön alsorozat- ban dolgozza fel az 1944-es esztendő történetét, pontosabban a hazánk náci megszállásától a felszabadulásig terjedő időszakot. A Végjáték a Duna mentén című alsorozatnak eddig 12 filmjét láthattuk. A további nyolc rész sugárzását január 16-án kezdi meg a televízió. Kortárs magyar drámaírók műveit dolgozza fel a Kortársaink képernyője című sorozat, amelynek első darabját január 7-én 20 óra 05 perces kezdette! láthatjuk. A mű eredeti címe: A lepecsételt lakás, szerzője Vészi Endre, rendezője Szirtes Tamás. Főszereplők: Szabó Gyula. Pásztor Erzsi. Ráckevei Anna. A történet középpontjában egy aranyszívű öregúr és egy fiatal házaspár áll — no meg egy üres lakás. Másnap, január 8-án a Balatonról kezdődik négyrészes sorozat. A négy rész megismertet kedvelt tavunk történetével, állat- és no-, vényvilágával és azt vizsgálja, milyen jövő vár a Balatonra. Január 9-én ötrészes honismereti sorozat sugárzása kezdődik. Nekem ne lenne hazám? a címe, alcíme pedig: Egy operatőr honismereti műsora. Szabados Tamás, a sorozat rendező operatőre korábban így írt készülő műsoráról: „Évekkel ezelőtt gyalog végigfilmeztem Magyarországot. A .Másfél millió lépés Magyarországon’ sorozat készítése közben számtalan olyan csodálatos helyen forgattam, ahova — megfogadtam — még egy film erejéig visz- szatérek". Az akkor 10—20 másodpercben felvillantott szépségek most önállóan jelennek meg ebben a sorozatban, amelyben a többi között 400 éves tölgyeket, római fürdőt, vízesést és sok más érdekességet láthatunk. Közkedvelt orvostörténetek, történelmünk, szép tájak. mai dráma — bő választékot kínál a tévé programja ez év kezdetén. Csak legyen időnk megnézni mindazt, ami bennünket érdekel! (erdős) Ha szóba kerül, ritkán megyünk el mellette úgy. hogy ne tennénk egy sommás megállapítást: Magyar- ország sokkal nagyobb szerepet játszik a világ kulturális életében, mint ezt lakosságának számaránya, vagy az ország területi nagysága indokolná. Mindnyájunk tarsolyában van egy- egy érv arra nézve, hogy a nyolcvanas években a hazánk iránt megnyilvánuló, felerősödött és rokonszenvező nemzetközi érdeklődés következtében kulturális, művészeti értékeink, hagyományaink világszerte egyre több emberhez kerülnek közelebb. Azt is természetesnek vesszük, hogy ez egyben kölcsönösséget jelent, amit egyebek mellett államközi együttműködések és testvérvárosi kapcsolatok alapoznak meg. Részletkérdésnek tűnik még arról is szót ejteni, hogy a legintenzívebb kapcsolatok és hatások azokon a területeken figyelhetők meg, melyek — természetüknél fogva — átlépnek a nyelvi kötöttségeken. Végeredményben az országos tendenciákkal azonos helyzetképet kapunk, ha arról igyekszünk gyors leltárt készíteni, hogy szűkebb hazánk. Szolnok megye kulturális életének híre hova, meddig és milyen mértékben jutott el ebben az évben. Hisz a több évre, étizedre visszatekintő kulturális kapcsolatokban itt is a zenei. színházi, képzőművészeti életnek és a népművészetnek van elsősége, azzal együtt, hogy az idén jelentős előrelépést tapasztalhattunk a múzeum- és könyvtárügyben. Mindez hűen tükrözi megyénk szellemi életének itthon is legfontosabb területeit és értékeit. A külföldi vendégszereplésekre utazó, a megyében élő és alkotó művészeket, együtteseket, a nemzetközi kapcsolatokat megalapozni, továbbfejleszteni kész muzeológusokat, könyvtárosokat minden esetben a több dologra is érvényes • felelősség vezérli. Ezt bizonyítja a „kultúra követeinek" baráti fogadtatása, a továbblépés lehetőségét is magában foglaló igazi művészi sikerek, és ennek nyomán a népszerűség. Ennek hírét hozzák el a velünk szorosabb kapcsolatban levő országokból — a Szovjetunióból. Bulgáriából. Finnországból, az NSZK- ból. Olaszországból, Ausztriából —. illetve az Egyesült Államokból. Japánból hazatérő művészek. S nem feledve a kölcsönösség fontosegymáshoz sinkiben és a Sávéi fesztiválon. Az ugyancsak jubiláló szolnoki Kodály kórus csaknem kéthetes NSZK—olasz koncertkörúton vett részt — az NSZK-ban járt a Bartók Béla kamarakórus, a Járműjavító férfikara, nyáron Milánóban és Modenában adott hangversenyt a kisújszállási Phoenix —. a tiszafüredi és a tiszaföldvári férfikar az NDK-ban. illetve Finnországban koncertezett. Több külföldi együttes is vendégszerepeit a megyében: többek között a triesti kamarakórus, a kölni Gesangverein. illetve egy eperjesi együttes. Néhány iskolai énekkar is megfordult határainkon túl. A nemzetközi koncertélet kapujában áll a Szolnoki szimfonikus zenekar. A müncheni Zeneművészeti Főiskolával kialakított jó kapcsolatból úttörő vállalkozás, zenei kooprodukció született. Cimarosa Titkos házasság című vígoperája siker volt A Szigligeti Színház alkotóműhelyének hírét az NSZK-beli Karlsruhéba vitte el a társulat. Az Örökösök egyik jelenete nikusok és a bolgár muzsikusok vendégeskedése Jászberényben, melynek nívódíjas kamarazenekara az NSZK-ba készül jövőre. Jelentős színházi siker volt márciusban a Szigligeti társulatának az európai kulturális napokon való fellépése. A Sötét galamb 1986-os előadását követően Gorkij Örökösök című drámáját adták elő Karlsruhében. s bizonyára az idei évad is tartogat majd más országok színpadain is magas mércével mérhető meglepetéseket. A tárgyalkotó népművészet Szolnok megyei mesterei — bízvást mondhatjuk — messze földön híresek. Hímzők, fafaragók, fazekasok, szűcsök és a ritka mesterségek mai alkotóinak munkái kerültek ki az Egyesült Államokba, Dániába, Kubába — hogy csak néhányat említsünk a sokáig sorolható egészből. A népzenei, néptáncegyüttesek közül a szolnoki Tisza vállalkozott a legnagyobb utazásra. Japánba. A Jászsági Kamara Néptáncegyüttes az NSZK-ban, a tiszafürediek Görögországban, az utánpótlást jelentő Tallinnka a Szovjetunióban és az NSZK- ban fordult meg. Népi kultúránk hírét és hagyományait a szó legszorosabb értelmében messze földre vitték el a harmadik jászberényi nemzetközi táncház- és zenésztábor résztvevői. A megye képzőművészeti életének jelentős, nemzetközi vonatkozású eseményei voltak ebben az évben a hazatérő Borbereki Kovács Zoltán és Hamza Dezső Ákos kiállításai. Több országból érkeztek hozzánk művészek alkotótáborokba, kiállításokat rendezni: egy-egy képpel, tárlattal eljutottak külföldre festőink, szobrászaink és grafikusaink. A muzeológusok számára a nyitás remek lehetőségét teremtette meg a szeptemberben lezajlott nemzetközi régészeti konferencia a neolitikumról, ugyanez mondható el a magyar könyvtárosok Szolnokon megrendezett 19. vándorgyűléséről. A Verseghy könyvtár meseillusztrációs Együtteseink közül a kórusok utaznak a leggyakrabban. Képünkön a Bartók Béla kamarakórus ságát, ugyanezt mondhatjuk el a cserék útján hozzánk érkező vendégek esetében. Zenei kultúránk első számú hírvivői a megye színvonalas kórusmozgalmának képviselői. Az idén 125 éves fennállását ünneplő jászberényi Palotásy kórus nyolc napot töltött el Finnországban, hangversenyt adott Tamperében, Turkuban, HelNéptánckultúránk egyik „nagykövete” a Jászsági Népi Együttes. Vezetői és tagjai külföldi vendégeket is tanítanak a nemzetközi tánc- és zenésztáborban pályázata — mint az amatőr filmesek Szolnok—Tallinn fesztiválja — tovább építette a népeink rokoni kapcsolatán alapuló baráti szálakat, amelynek igen erős finn vonatkozásai is vannak. A Jászkun fotóklub nemzetközi pályázatai is jól szolgálják az alkotómunkában való együttműködést. A fenti — vázlatos, és csak egy-egy fontosabb eseményre, mozzanatra utaló — összegzésből is kitűnik: igen intenzív és a jövő szempontjából is reményt keltő megyénk kulturális életének külföldi jelenléte. Ami nemcsak azért lényeges, mert valós képet alakít ki sokszínűségéről. az itt élő emberek életéről, de azért is, mert közelebb hozza egymáshoz a népeket, a másmás kultúrkörhöz tartozó országokban élő közösségeket. Münchenben és Szolnokon egyaránt, és sikeres lehet jövőre, amikor NSZK—osztrák turnéra indul. Az országhatárokat nem ismerő barátságok megerősítését szolgálta az áprilisi szimfonikus zenekari fesztivál, a bellunói kamarazenekar vendégszereplése, a zeneakadémiai hangversenyen egy amerikai karmester közreműködése, a hasselti szimfoBálint Judit Tízmilliónyi irat, milliárdnyi adat Új könyvek a megyei levéltár kiadásában
