Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-30 / 307. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 30. ? Egy bajor Moszkvában A szovjet főváros vendé­ge e napokban Franz Jozef Strauss, bajor miniszterel­nök, a Keresztényszociális Unió, (CSU) elnöke. Hivata­losan a szovjet kormány ál­lami külgazdasági bizottsá­gának meghívására érkezett Moszkvába, s így a két or­szág, s ezen belül is a bajor és a szovjet vállalatok gaz­dasági kapcsolatait tekintik át tárgyalópartnereivel. Nem fér kétség azonban ahhoz, hogy Strauss látogatása, mint megannyi alkalommal más szocialista országok ese­tében is, hídépítő jellegű, módot nyúlt nagyfontosságú politikai kérdések áttekin­tésére is. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy Stra- usst nem sokkal érkezését követően máris fogadta Edu­ard Sevardnadze külügy­miniszter, kedden pedig Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. A kommentáto­rok nagy fontosságot tulaj­donítanak Sevardnadze azon kijelentésének, hogy a két ország földrajzi közelségé­ből, gazdasági fejlődésük sa­játosságai alapján — a köl­csönös előnyök tiszteletben- tartásával — nagy eredmé­nyeket érhet el az együtt­működésben, mind a maga javára, mind pedig Európa biztonsága érdekében. Moszkvában kedvezően fo­gadták az NSZK kormány­zatának a kettős nullameg­oldással kapcsolatos dönté­sét, amellyel Bonn megköny- nyítette a szovjet—amerikai, joggal történelmi jelentősé­gűnek nevezett megállapo­dást, az „eurorakéták” lesze­reléséről és megsemmisítésé­ről. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan washingtoni találkozóját követően, most Európát is elsődlegesen az a kérdés foglalkoztatja, mi­ként lehet továbblépni a nukleáris leszerelés útján. Közismert, hogy vannak olyan hangok Nyugat-Euró- pában, amelyek valamiféle veszélyt látnak Moszkva és Washington megállapodásá­ban; attól tartanak, hogy „védtelenebbé válik” Nyu- gat-Európa. A bonni kor­mány hivatalosan nem oszt­ja ezeket a nézeteket, ugyan­akkor mind többet lehet hal­lani a francia—nyugatnémet katonai együttműködésre épülő önálló nyugat-európai védelmi elképzelésekről. Fel­tételezhető, hogy Strauss mostani látogatása és magas szintű megbeszélései alkal­mával ezek a kérdések is napirendre kerültek. Márcsak azért is, mert ja­nuár derekán esedékes Se­vardnadze külügyminiszter eredetileg novemberre terve­zett, de a Gorbacsov—Rea­gan találkozó miatt elhalasz­tott bonni vizitje. A hírügy­nökségek tudni vélik, hogy a szovjet külügyminiszter ak­kor majd előkészíti a talajt egy esetleges Gorbacsov— Kohl találkozóra is. Feltéte­lezések szerint erre a jövő év első felében kerülhet sor. Ortutay L. Gyula Ámokfutás Russelville-ben Két embert megölt és né­gyet megsebesített, majd egy túszt foglyul ejtve elbariká- dozta magát egy amerikai kisvárosban egy 47 éves férfi, Gene Simmons, akit a hatóságok előbb „egysze­rű” ámokfutónak tartottak. A russelville-i rendőrfőnök nem is sejtette, hogy az ügy távolról sem ért véget a vadul lövöldöző férfi le­fegyverzésével és túszának kiszabadításával. A letartóz­tatás után az ámokfutó há­zában ugyanis további öt holttestet találtak: felnőtt lányát és fiát, s azok há­zastársait, akiket fejbe lőtt, valamint egy unokát, akit valószínűleg megfojtott egy egyelőre ismertlennek lartptt tettes — minden va­lószínűség szerint maga Simmons. El kell ismerni a meglevő realitásokat A Moszkvában tárgyaló Franz Josef Strauss, bajor minisz­terelnököt kedden a Kremlben fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára (Telefotó: TASZSZ — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) lig nukleáris”, sem hagyo­mányos háborút nem szabad megengedni, sem a két né­met állam, sem a Szovjet­unió földjén soha többé nem kerülhet sor katonai össze­ütközésre. Ezt jól érti az NSZK kormánya — tette hozzá. Strauss kérésére Mihail Gorbacsov tájékoztatást adott a Szovjetunióban ki­bontakozott átalakítási fo­lyamatról. Ezzel kapcsolat­ban a bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy e folya­matok a kelet—nyugati együttműködés erősödéséhez, a bizalom elmélyüléséhez vezetnek. Strauss a megbeszélés után ellátogatott a Moszkva melletti űrrepülés-irányító központba, ahol az objektum vezetőivel és szovjet űrha­jósokkal találkozott. WASHINGTON Egymillió dollárhoz jut az államkasszából Gary Hart, az elnökjelöltségért ismét csatába lépett volt szenátor. Az amerikai törvények ér­telmében bizonyos feltéte­lek mellett a bejegyzett jelöltek választási hadjára­tát általában akkora összeggel támogatják meg, mint amennyit magán­erőből összegyűjtöttek. Hart még akkor jutott támogatóitól jelentősebb összegekhez, amikor ta­vasszal megkezdte később kényszerből félbeszakított kampányát, bár ezt a pénzt elsősorban arra kívánta fel­használni, hogy négy évvel ezelőtti sikertelen választá­si hadjáratából visszama­radt adósságait fizesse ki. • * * Több tízezer ember kény­szerült karácsonyi szabad­sága önkéntelen meghosz- szabbítására az Egyesült Ál­lamokban : az ország kö­zépső részén dúló heves hóviharok szinte teljesen megbénították a közleke­dést. Egyedül a denveri re­pülőtéren ötezer olyan utas kényszerült éjszakázni va­sárnapról hétfőre virradóan, akinek gépe nem tudott el­indulni, közülük többezren még akkor is várakozásra kényszerültek, amikor a forgalom hétfőn megindult — ugyanis úticél.juk repü­lőtere nem tudta fogadni a gépeket. A legnagyobb for­galmú légikikötő, a chicagói repülőtér hétfőn volt szinte egész napon át zárva. MOSZKVA A Szovjetunió kőolajter­melése az idén eléri a 624 millió tonnát és ezzel az or­szág olajipara 7 millió ton­nával túlteljesíti az erre az évre előirányzott meny- nyiséget. Ezt Vaszilij Gyin- kov szovjet olajipari mi­niszter jelentette ki, hoz­zátéve, hogy ezzel a telje­sítménnyel sikerült behozni az elmúlt évek lemaradását is. Iz afgán elnök Indokínában Vietnami látogatása befe­jeztével kedden Kambodzsá­ba érkezett az afgán köztár­sasági elnök. Nadzsibullah, aki az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt KB főtitká­ra is. Heng Samrinnak, a Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt KB főtitkárának, az Államtanács elnökének meg­hívására tesz hivatalos ba­ráti látogatást Phnompenben. Politikai válság Sztrájk Bangladesben „Házilagos készítésű" po­kolgépek, égő buszok és gu- mibotozó rendőrök jelezték kedden Bangladesben, hogy a dél-ázsiai országban to­vább tart a politikai válság. Erre a napra a 21 pártot tö­mörítő ellenzék általános sztrájkot hirdetett. Ellenzéki vezetők a fel­hívást sikeresnek, a munka- beszüntetést teljesnek ne­vezték. A politikai válság november 10-én kezdődött, amikor az ellenzék kam­pányt indított Hoszain Mo­hammed Ersad tábornok-el­nök megbuktatására. Ersa- dot, aki 1982-ben puccsal ju­tott hatalomra, azzal vádol­ják, hogy meghamisította a legutóbbi választások ered­ményeit. Az ellenzéki képvi­selők néhány hete kivonultak a parlamentből, mire a kor­mányzat azt feloszlatta és új választásokat helyezett ki­látásba. Az ellenzék ezeken csak azzal a feltétellel len­ne hajlandó részt venni, ha Ersad lemond, és helyette ügyvezető kormány felügyeli a választásokat. Erre azon­ban a tábornok-elnök nem hajlandó. nrmacost Pakisztánba utazik A washingtoni külügymi­nisztérium hivatalosan is bejelentette, hogy Michael Armacost külügyminiszter­helyettes a hét végén Pakisz­tánba utazik, az Afganisztán­nal összefüggő kérdések megtárgyalására. A The Washington Post pakisztáni kormán vforrások- ra hivatkozva azt írja, hogy a tárgyalásokon a két ország „közös álláspontot akar ki­dolgozni az Afganisztánnal kapcsolatosan várható szov­jet kezdeményezésekre’.’ Szovjet külügyi sajtótájékoztató Amerikai megkülönböztetés, vegyi fegyverek gyártása A szovjet szakszervezeti aktivisták elleni washingtoni megkülönböztetés, valamint a két összetevőjű vegyi fegy­verek gyártásának amerikai megkezdése volt a két fő té­mája a szovjet külügymi­nisztérium szokásos keddi sajtótájékoztatójának. Több mint három évtize­de van érvényben az az amerikai bevándorlási tör­vénycikk. amelyre hivatkoz­va az Egyesült Államok rendre megtagadja a beuta­zási engedélyt szovjet szak- szervezeti képviselőktől — mondta Gennagyij Janajev, a szaktanács titkára. 1981 óta több mint húsz ilyen eset történt. A legutóbbi éppen egy nappal Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan csúcstalálkozója után. A szovjet külügyminiszté­rium — mint ismeretes — nyilatkozatban ítélte el, hogy az Egyesült Államok megkezdte a két összetevőjű (bináris) vegyi fegyverek gyártását. A lépés nincs összhangban a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött jelenleg is folyó tárgya­lások szellemével, sem azzal a közös szándékkal, hogy teljesen betiltsák a vegyi fegyvereket — mondta Szer­gej Bazanov, a külügymi­nisztérium szakértője. Iraki—iráni háborúról szólva hangozott el: az Öböl békéjének megteremtéséhez az egyetlen út a Biztonsági Tanács 598. számú határo­zatának végrehajtása — je­lentette ki a sajtóértekezle­ten Gennagyij Geraszimov szóvivő. Kedvező változás, hogy az Egyesült Államok tanulmányozza a szovjet ja­vaslatot az Öbölben állomá­sozó ENSZ-haditengerészeti erők felállításáról. A norma­lizálást elősegítené, ha az amerikai fél építően viszo­nyulna ahhoz a javaslathoz is, hogy rendeljenek el fegy­verszállítási tilalmat a HAD- BANÁLLÓ FELEKKEL SZEMBEN. Izrael a megszállt terüle­teken folytatódó terrorintéz­kedéseivel kétszeresen is megsérti a legelemibb em­beri jogokat, hangoztatta a szovjet szóvivő. Egyfelől nem é7'vényesülhet a Palesz­tinái arab nép önálló hazá­hoz. önálló nemzeti és állami fejlődéséhez való joga. Más­felől pedig Izrael nem tart­ja tiszteletben az 1949-es genfi egyezményt, amely a polgári lakosság védelméről intézkedik háború idején. A Perzsa (Arab)-öbölben továbbra sem biztonságos a hajó­zás, ezért — képünkön — az Egyesült Államok lobogójával ellátott kuvaiti tartályhajó előtt amerikai aknaszedők ha­ladnak (Telefotó: Reuter — MTI — KS) Ledőlt egy bálvány ftki megirigyelte Reagant A francia televízió ez évi utolsó nagy politikai műsorában Yves Montand-t szólaltatta meg. Ez a másfél órás mű­sor jókora csattanóval fejezte be a „Kérdések otthoni környezetben” című közkedvelt műsor idei sorozatát. A színhely Montand „fehér háza” — egy gazdagon és ízléssel berendezett, fehérre meszelt udvarház volt, valahol Bretagne-ban. A két riporter: Anne Sinclair, a tavalyi év legnépszerűbb francia újságírója és Jean-Marie Co- lombani, a Le Monde politikai rova­tának illusztris főmunkatársa. Akit kérdéseikkel elhalmoztak: Yves Mon­tand, az egyik legnépszerűbb francia énekes-filmszínész, az idei cannes-i filmfesztivál zsűrijének elnöke. Montand nem véletlenül került a legrangosabb francia politikai tévémű­sorba. Az egykor haladó, baloldali gon­dolkodású filmszínész az utóbbi évek­ben látványos pálfordulás után a jobb­oldal kedvence lett. „Éljen a válság” című kiáltványával 1982-ben üdvözölte a szocialista kormány jobbrafordulását, a szigorú gazdaságpolitikát. Megtagad­ta, naivitásnak nevezte saját korábbi baloldali nézeteit, örült a szocialista kormány bukásának, s arra is célozga­tott, hogy indul az 1988-as elnökválasz­táson, mint a jobboldal „populista” je­löltje. Nyilván megirigyelte amerikai kollégája. Ronald Reagan babérjait és sikereit, A karácsonyi tévébeszélgetés izgal­mas kérdése tehát az volt, bejelenti-e indulását Yves Montand, és miként látja a mai politikai helyzetet. A mű­sor általános csalódást keltett. A leg­érdekesebb részek a fiatal Montand fergeteges sikerű dalestjeit idézték a párizsi Olympiából és Moszkvából, fe­lejthetetlen filmalakításait volt felesé­gével, Simone Signoret-val, aki halá­láig baloldali maradt. Montand el­mondta azt is, hogyan lett a szegény olasz bevándorló gyerekéből népszerű francia színész, és hogyan őrizte meg népi gyökereit. Politikai mondanivaló­ja kimerült a francia baloldal úgy­mond tévelygéseinek kárhoztatásában. Elmondta, hogy maga is tagja volt az FKP-nak egy ideig, dehát erre ma már nem büszke. Az elnökséget nem pályázza meg, inkább azt a jelöltet tá­mogatja — mondta —. aki a francia liberális, demokratikus jobboldal leg­jobb jelöltje. Ez pedig szerinte nem más, mint Francois Mitterrand elnök. Végül adott egy gyakorlati tanácsot is a kormánynak a válságból kilábalás­hoz: jövőre öt százalékkal csökkenteni kellene a franciák vásárlóerejét. Mi tagadás, nem volt bombasiker. Pedig a csattanó csak ezután követke­zett. A Le Canard Enchainé mindig gonoszkodó hírlapírói kifürkészték, hogy az önjelölt politikai orákulum 800 ezer frankért volt hajlandó szemé­lyét és villáját másfél órára a televí­zió rendelkezésére bocsátani. Ezért az összegért mondjuk szép la­kást lehet kapni már akár a Riviérán is. A szám oly hihetetlen volt, hogy másnap reggel az Europe—1 rádió élő műsorban felhívta Montand-t, és meg­kérdezte. igaz-e. Az énekes-színész-po- litikus méltatlankodva közölte: igen. A legtöbb politikus és megfigyelő vé­leménye abban találkozott, hogy Yves Mondtand most maga bizonyította be: megmaradt színésznek vagy inkább komédiásnak. Aki az országos politika színpadára akar fellépni, annak eszébe sem juthat interjújáért pénzt kérni. Volt, aki egyszerűen erkölcstelennek tartotta, hogy Montand a vásárlóerő ötszázalékos csökkentését javasolja olyan műsorban, aminek minden per­cében 9000 frankot, a franciák havi átlagfizetésénél jóval többet keresett. Mások a magánkézbe került TF1 urait és szerkesztőit hibáztatták ezért a ki­siklásért, tudniillik, hogy összekeverték a szórakoztató látványt (a „show”-t, ami pénzbe kerül) a politikai műfajjal. A BBC és az amerikai tv-csatornák képviselői a műfajok megengedhetetlen keverésének mondták ezt az elcsúszást. A TFl-nél azonban szintén nem pirul­nak. Ügy vélekedtek, hogy „rendkívüli produkcióért rendkívüli gázsi jár”. A két sztár újságíró pedig azzal védeke­zett, hogy ők nem tudtak semmiről. Ami mellesleg aligha lehet igaz. Egy bizonyos: a Montand nevű bálvány százezrek vagy talán milliók szemében dőlt le talapzatáról, és a televíziós in­terjú francia műfaja is belererpegett kissé. László Balázs Könyv Csang Kaj-sekröl Kína-szerte óriási érdek­lődéssel fogadott könyv áru­sítását kezdték meg a könyvesboltokban. A „Csang Kaj-sek élete” című terje­delmes — 700 oldalas — művet a Csilin tartományi könyvkiadó nyomtatta ki ezév augusztusában, össze­sen 250 000 példányban, amely kínai viszonyok kö­zött is szokatlanul nagy pél­dányszámnak tekinthető. A sokak által az idei eszten­dő irodalmi szenzációjának minősített műnek külön je­lentőséget kölcsönöz, hogy Csang Kaj-sekről, Kína egykori köztársasági elnö­kéről, a Kuomintang párt vezetőjéről első ízben adtak ki hiteles, történelmi do­kumentumokon alapuló, tel­jes életrajzi művet a Kínai N épköztársaságban. A könyv szerzője Szung Ping, 1935-ben született Csilin tartományban. Nem történész, elsősorban színda­rabokat ír, s Szun Jat Szén­ről írt drámája állami díjat kapott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom