Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 27. Úi kar a gödöllői egyetemen Vállalatgazdasági szakembereket is képeznek A* üzemmérnökök Gyöngyösön tanulnak A Gödöllői Agrártudományi Egyetem az agrártudományi és gépészmérnöki kar mellett nemrégiben újabb karral gazdagodott, ősszel megkezdődött az oktatás a társadalom- tudományi karon is. Az ott végzett hallgatók okleveles vál- latgazdasági agrármérnökök, illetve okleveles vállalatgazdasági üzemmérnökök lesznek. Az elnevezés meglehetősen szokatlan és újszerű, ezért is érdeklődtünk dr. Kovács Istvántól, a GATE Vállalatgazdasági Intézetének adjunktusától, hogy mi lesz a feladatuk a vállalatgazdasági agrármérnököknek és üzemmérnököknek. — A vállalatgazdasági agrármérnökök elsősorban a mezőgazdasági vállalatok iránvításával, gazdálkodásuk tervezésével, szervezésével, a munkaerő, az eszköz, az anyag és a pénzforrások összhangjának kialakításával termelési rendszerek, folyamatok, módszerek alkalmazásával, fejlesztésével, a számítógépes irányítási és információs rendszerek kidolgozásával, vagyis azzal foglalkoznak majd, hogy miként lehet jól és hatékonyan irányítani egy adott céget. Az üzemmérnökök legfőbb feladata pedig a termelőtevékenység megszervezése, a ráfordítások, hozamok ellenőrzése lesz. ők elsősorban az egyes termelőegvségek — ágazat, telep vagy üzem — A szőlő- és bortermelés helyzetét elemezték a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Termesztési Kara Ökonómiai Intézetének szakemberei. Megállapították, hogy az ágazati meglehetősen nehéz helyzetben van, s a kilábaláshoz több szempontból változtatni kell a jelenlegi gyakorlaton. A megújuláshoz szelektív telepítésekre, a történelmi borvidékek koncentráltabb fejlesztésére, a termékszerkezet átalakítására, valamint a gazdaságok közötti új együttműködési formák kialakítására van szükség. Az egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete kiközvetlen irányítását látják majd el. — Mi tette szükségessé az ilyen jellegű képzés beindítását? — Tulajdonképpen ennek a karnak a létrehozását az élet kényszerítette ki, mivel egyre nagyobb szükség van az agrárágazatban is olyan mezőgazdasági szakemberekre, akik megalapozott köz- gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. — A két képzési forma — azontúl, hogy a leendő üzemmérnökök három, az agrármérnökök pedig 5 évig tanulnak — miben tér el egymástól? — Semmiképpen sem a színvonalában vagy a fontosságában. Sokkal inkább tartalmában és jellegében dolgozott egy úgynevezett szőlőkatasztert. Felmérték a termelésre használt területeket, és alkalmasság alapján értékrendet alakítottak ki. A szakemberek javaslatot tettek egyes területeken a telepítések megszüntetésére. A felmérés során kimutatták, hol adódik a legjobb lehetőség a szőlő termesztésére. Kiemelt helyen szerepelnek a történelmi borvidékek — többek között a Bala- tonfelvidék, Eger, Tokaj, Villány —, ezek szerepét a jövőben erőteljesen növelni kellene. különbözik, mivel a vállalat- gazdasági agrármérnök- illetve üzemmérnökképzés elágazásos rendszerben történik. — Mit jelent ez? — Azt, hogy a hallgatók az első három félévben együtt tanulnak Gyöngyösön, mivel az egyetem társadalomtudományi karának vállalatgazdasági intézete ott található. A harmadik félév után — a tanulmányi eredményeik, képességeik, érdeklődési körük alapján — a mérnöki vagy az üzemmérnöki ágon tanulhatnak tovább. A mérnök hallgatók Gödöllőn, a leendő üzemmérnökök pedig Gyöngyösön folytatják tanulmányaikat. Mindkét ág hallgatói, ha a számviteli és egyéb követelményeket teljesítik, diplomájuk mellé mérlegképes könyvelő bizonyítványt is kaphatnak, így akár főkönyvelők is lehetnek. — Az idén hány jelentkezőt vettek fel? — Kilencvenet, s közülük öten Szolnok megyéből érkeztek. — n. t. — Azonnal véleményez Találmányi testület Találmányi konzultatív testület alakult az Ipari Minisztériumban azzal a céllal, hogy a minisztériumhoz beadott műszaki jellegű ötleteket, javaslatokat egységes szempontok szerint kezeljék és véleményezzék. A testület munkájában szakértőkként részt vesznek kiemelkedő szakmai tekintéllyel rendelkező akadémikusok, nyugdíjas műszaki szakemberek is, akik ezentúl minden hétfő délelőtt fogadónapot tartanak az Ipari Minisztériumban. Felmérés után, értékrend Megújuló szélű- és bortermelés Mi kotyog a kulacs alján? Nincs idő, hogy beleessen a moly Remekmunkák a törökszentmiklósi pincegalérióban Barátja, K. Nagy József fazekas szerint — akivel együtt járják az országot, a vásárokat — Futó Imre nádudvari kulacskészítő mester munkál azért is különösen értékesek, mert közel-távol ő az egyedüli, aki az első mozdulattól az utolsó simításig mindent maga csinál, amíg kész lesznek a szemet gyönyörködtető, valódi csikóbőrös kulacsai. — Már gyermekkoromban is nagyon szerettem barkácsolni. Annak idején faragtam egy karosszéket, jó erős, még most is megvan, néha szoktam benne üldögélni — mosolyintja el magát a hetven felé közeledő Imre bácsi. — Aztán az élet egész mást hozott, előbb inas lettem, segéd, aztán, mert molnár voltam, főmolnár. Utána dolgoztam mint gyári munkás, kubikos, meg tsz-tag. ’72-ben kezdtem el kulacsokat csinálni, a kis- öcsémtől tanultam, aki egy debreceni mestertől leste el a fogásokat. Arról faggatnám, mennyi idő alatt készül el egy-egy munkával, de csak mosolyog kicsi bajúsza alatt, határozott választ nem ad. — Hát, avval rengeteg munka van. Először a fával kell dolgozni, ki kell vágni, kirajzolni, esztergálni. Ott megy alattunk, szerencse, a Keleti-főcsatorna, onnan van nyár-, dió-, fűz- meg bükkfa. A lóbőrt kiutalásra kapjuk, majdnem háromszáz forint darabja, azt ki kell mosni, rá kell húzni, meg kell várni, amíg rászárad, aztán díszíteni. A hímzéseket a szomszédban egy asz- szony csinálja. Gondolom, több nap, amíg bekerül a többi közé az új kulacs. De arra már nincs idő, hogy a szekrényben beleessen a moly, hisz a kulacskészítőnél megforduló látogatók, no meg a hortobágyi vásárosok gyorsan apasztják, ami fölhalmozódott. — Elég nagy keletje van, az igaz, jó hamar elviszik mindet: ha a vásárban egymás mellett vagyunk a többi kulacsossal, hamar elmennek ők is mellőlem. — A saját kulacsa alján kotyog-e Imre bácsinak valami finom? — Kotyog, bizony! Belül parafinnal van bekenve, így egy év után se ereszt, bele merem önteni a jóféle konyakot. Ezt is módjával szeretem persze. ii A régi pásztorvilágot idézik a kulacsok (Fotó: M. J.) * Szeptember óta üzemel az új, nagyobb teljesítményű holland MEYN gépsor a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Ezen a gépen heti 30—35 tonnát tudnak gyártani a kedvelt Ripp-Ropp termékből Fotó: Mészáros-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------j------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Pihenés után „édes” a munka Zakatolnak a cukorgyári gépek A gyárudvaron csupán az átható, jellegzetes szag fogadja az ünnep másnapján erre járót. Hanem az üzemcsarnok ajtaján belépve ezt pikánsabbá teszi a hatalmas zaj. A műszakbeliek füttyel jelzik egymásnak: vendég jött. Túri Ferenc, a fiatal műszakvezető gyorsan tisztázza, hogy az itteni szabályok szerint megszereztük-e a belépési engedélyt. S mert kiderül meg, nincs is akadálya egy rövid beszélgetésnek. — A délután kettőig tartó időben most háromszáznál is többen dolgozunk. Hozzuk a normákat, a tervnek megfelelően alakulnak a teljesítmény mutatóink. — Ez a műszak éppen gyertyagyújtáskor otthon lehetett. így pihenten álltak munkába. — Nálunk már csak így van kampány idején. A folyamatos munkarend nem ismeri a naptárt — mondja mosolyogva. A két kicsi gyerek apja még inkább földerül, amikor Futó Imre, mestersége mindentudója — Lesz-e folytatója ennek a szép mesterségnek? — Nem lesz, sajnos, pedig meg lehet belőle élni. Dehát a mai fiatalok nem szeretik az otthoni, egyedüli, pepecselés munkát, pedig én szívesen megtanítanám őket mindenre. A régi pásztoremberek még tudták, mi a jó: ha jól ledugták a földbe, jó hűvös maradt a kulacsban minden, ami benne volt. Perzselő nyári napsütést érzek, a kulacsból csordogáló, enyhítő, hűvös víz ízét a számban, ahogy elnézem Futó Imre kiállításra hozott, remekbe szabott munkáit a törökszentmiklósi művelődési ház pincegalériájában. K. Nagy József fazekas szép fekete cserepei mellett január 7-ig láthatók a nádudvari hamisítatlan csikóbőrös kulacsok. —. b j. — a családi ünnepről kérdezem. — Kislányunk csak kéthónapos, de fiunknak ez az első, igazi karácsonya. Két és fél éves, már érti a dolgot! A legnagyobb boldogsága mégis az volt, hogy a meny- nyezetig ér a fánk! Műszaki gyerek, az apjára ütött — emeli hangosabbra a szót a gépész üzemmérnök —, az ajándék kisvonat órák hosz- szat körözött a fa alatt. Héja Balázs félmeztelenül jön elő a gépmonstrumok közül. Széles vállaival úgy támaszkodik a hideg vastraverznek, mintha fűtőtest volna. — Harmincegy éve dolgozom itt, ez csak mond valamit? — felel kérdéssel a kérdésre, amikor arról érdeklődöm, hogyan érzi magát a cukorgyárban. — A sokadik ünnepet tölti benn? — Hát bizony nem az elsőt. — Melyik volt a legemlékezetesebb ? — Talán három éve? Akkor nagyon jól ment a munka, jó hangulatban dolgoztunk. Itt van ez a tábla — mutat az odébb leállított, fekete falapra —, ezen a napi teljesítményeket jegyzik. Mindenki tudja, mennyi kerül a zsebébe a teljesítménye után. — Most sem rosszkedvűek. — Nincs miért. Halad a munka, nagy gond nincs. — Hol töltötte a karácsonyt? — Otthon. Egyedül. — Van oka? — Van. így alakult. Évek óta magányos vagyok. Olvastam. — Mivel lepte meg magát? — Megvettem a nagy világatlaszt. Nincs influenza Jelenleg nincs influenzamegbetegedés országunkban. Miként dr. Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet Járványügyi osztályának vezetője elmondta, az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatója szerint Európa, de a világ más országaiban sem támadnak e betegség vírusai. Nem tudható viszont: hol és mikor ütik fel a fejüket ezek a kórokozók. Az utóbbi évtizedben országunkban főleg a tél végén, kora tavasszal terjedtek el nagy mértékben. A körzeti orvosok tájékoztatják a járványügyi szerveket, amint valahol influenza megbetegedéseket észlelnek, s ha ezek nagyobb számban, esetleg halmozottan fordulnának elő, netán járványos méretűvé válnának, intézkedésekkel akadályozzák meg az influenza tovább terjedéA „nyersgyár”, a répaszeletelés igazítója elköszön, de még megjegyzi: jó, hogy most már két tisztítóvonalon válogatják a répából a nem odavalót. Jobb minőségű munkát végezhetnek. — Én pedig cukoroldali manipuláns vagyok — ráz kezet velünk Gajdos Pál. Ritkás haja huncutul ágaskodik. Ez magyarul annyit tesz: a gyár azon részén dolgozik, ahol a cukrot állítják elő — csoportvezetőként. Huszonhármán végzik keze alatt a dolgukat. — Megszoktuk már az ünnepi műszakokat. Aki idejön, az tudja, hogy ezzel jár. — Megéri? — Nincs okom panaszra. Itt dolgozik a gyárban a két lányom, a feleségem, a ve- jem, de itt dolgozott korábban az apósom, anyósom... — A maga harmincnégy éve sem csekélység... — Éppen annyi esztendeje végzem itt a munkámat. És hát mindig egy kicsit előrelépünk. Forintban is. Az idén jó éve lesz a gyárnak, így azután, remélem, nekünk is! — Gondolom a karácsonyi csöngettyűt szívesebben hallgatná, mint ezt a gépzajt? — Ugyan ki nem? De dolgozni kel! — Az idei cukor édesebb-e a tavalyinál? — Ki tudná azt megmondani közülünk? De mindig az az édes, amit éppen csinálunk. — Teljesült-e a karácsonyi kívánsága? — Mire gondol? Csak rám? Hát megmondom. Én azt kívánom, amire most esélyünk van — a békét. Abban tudunk dolgozni csak. Az egészségünk, meg az akaratunk megvan hozzá. H. Z. megbetegedés sét. A körzeti orvosok egyébként az idén is influenza elleni védőoltásban részesítették a krónikus betegségben szenvedő idős embereket. Ilyen védőoltást adnak a nagyüzemek, a közlekedési vállalatok, egészségügyi intézmények dolgozóinak, népesebb közösségek tagjainak is. A hűléses megbetegedések — amelyek az őszi-téli időszakbem gyakoriak — helyenként már most sok embert érintenek. Ezeket a betegségeket is vírusok okozzák, közülük némelyek kezdetben influenzának tűnnek. A gyermekbetegségek, mint például a rózsahimlő, a vörheny, a fültőmirigy-gyul- ladás száma szintén növekedett az utóbbi hetekben. Több gyermeket érintettek, mint amennyit a múlt év hasonló időszakában,
