Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-24 / 303. szám
6 Nemzetközi körkép 1987. DECEMBER 24. „Gondolkodási szünet” a bécsi Európa-találkozón A biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozó 1986 novemberében kezdődött s tulajdonképpen már régen be kellett volna fejeződnie. A feladat, akárcsak a hasonló korábbi, a belgrádi és madridi találkozón: Értékelni a helsinki folyamat alakulását, megállapodni a biztonság erősítése, az együttműködés új terveiben. A 3S ország diplomatái az első feladatnak (néha heves viták közepette) már korábban eleget tettek. A találkozó elhúzódása arra mutat: a legtöbb fontos területen a nézetek változatlanul igen távol állnak egymástól a hogyan tovább kérdésében. A helsinki folyamatban valamennyi résztvevő ország egyetértésére van szükség a döntésekhez. Ezeket a gyakorlatban a találkozók záró- dokumentuma tartalmazza. Ennek szerkesztése folyik hosszú hónapok óta, szakbizottságokban, az új bécsi kongresszusi központ rideg termeiben. Míg az együttműködés politikai alapelveinél számos fontos kérdés vár még közös megfogalmazásra, jelentős haladás tapasztalható a katonai biztonság területén. Lényegében megállapodtak abban, hogy a 35 állam részvételével folytatják majd a korábban Stockholmban kezdett tanácskozásokat a „katonai bizalomépítő intézkedésekről. A NATO és a VSZ 23 állama február óta nem-hivatalos tanácskozásokat tart — ugyancsak Bécsben — arról, mely célok kitűzésével és milyen keretek között kezdjenek tárgyalásokat a hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről egész Európában, az Atlantióceántól az Uraiig. Jóllehet számos kérdés, köztük igen fontosak, még tisztázásra várnak, decemberben itt is kialakult az egyetértés abban, hogy e fórum 1988 második felében összeül, s egy-' úttal felváltja a Bécsben 14 éves sikertelenül folyó tárgyalásokat a közép-európai haderőcsökkentésről. A két tárgyalás-sorozat egyébként a helsinki folyamat keretében folyik maj.d, egy városban, Bécsben vagy másutt. A fenti fejlemények előfeltétele azonban, hogy a bécsi konferencia sikerrel befejeződjék. Az Egyesült Államok és NATO-szövetsége- sei leszögezik: A leszerelési tárgyalások előfeltétele a „lényeges haladás” az emberi jogok és kapcsolatok területén, olyan záródokumentum, amely rögzíti a nyugati elgondolásokat e területen, beleértve egyfajta, a végrehajtást ellenőrző mechanizmust. t A nyugati érvelés szerint, amelyet a washingtoni politika határoz meg, a szovjetunióbeli átalakítás szelleme még nem, vagy nem eléggé érződik a Szovjetunió és bizonyos más szocialista országok bécsi állásfoglalásaiban, a szerkesztő munkában. Szovjet részről hangoztatják, hogy a helsinki folyamatban kiegyensúlyozottan kell haladni, egyúttal senki nem állíthatja önkényesen előtérbe az egyik vagy a másik kérdéskört. Valóban figyelemreméltó, hogy a szocialista országok szempontjából oly fontos gazdasági, műszaki együttműködés kérdéseinek, vagy például a beutazási (vízum-) könnyítésekre irányuló javaslatainknak alig van nyugati visszhangja. Ami egyébként az utazási, a kivándorlási kérdéseket illeti, egyes tőkés országok részéről is figyelmeztettek Bécsben: A Szovjetunióban és másutt az emberi jogok kiterjesztésének kibontakozó folyamatáról van szó, maximalista, a napi politikai igényeket, a propagandát szolgáló igények támasztása végső soron még árthat is az ügynek, amelyet szolgálni kíván. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy napjaink nemzetközi légköre. Helsinki szelleme további lépéseket igényel nem egy szocialista országtól. Egyébként Magyarország lépései ezen a területen, mint legutóbb a nyugati kiutazási korlátozások szinte maradéktalan feloldása, igen kedvező visszhangot jkeltett a találkozón is, ahol általában, minden oldalról nagyra értékelik a magyar küldöttség munkáját. öthetes karácsonyi és „gondolkodási” szünet után Bécsben január 22-én folytatódik a munka a céllal, hogy húsvétig, tehát március végéig kidolgozzák a záródokumentumot és befejeződhessék a találkozó. Nyilvánvaló, hogy a következő időszakban a fővárosokban, elsősorban Washingtonban és Moszkvában megvizsgálják: hogyan érhetők el a szükséges kompromisszumok. — A most zárult szakasz még nem volt az utolsó, ezért érvényesült a hagyományos ki- várási taktika, mindenki a másiktól várt engedményt, figyelmeztetett az utolsó ülésen a svéd nagykövet. — Az új évben azonban már az első hetekben dinamikára és kölcsönös engedményekre lesz szükség, ha jó két hónap alatt végezni akarunk, tette, hozzá. Ebben mindenesetre éppen a svédeknek, s a többi, semleges és el nem kötelezett országnak, amelyek ezúttal is közvetítő, kiegyenlítő munkát végeznek, nagy szerep jut. Senki nem vonja kétségbe, hogy a bécsi találkozó végül is kompromisszumos alapon befejeződik. Az egyik kérdés a mikor, a másik, a fontosabb : megszületnek-e végül mindazok az érdemi döntések a leszerelésről, a politikai, a gazdasági, a kulturális együttműködésről, az emberi jogok (köztük a nemzeti kisebbségi jogok) védelméről, amelyeket a 35 állam lakói Bécstől várnák. Heltai András átfogó reform Bulgáriában Pénzügyminisztérium nélkül — A bankok önállósága Moszkva és New York között Közvetlen légijárat Moszkvában az Aeroflot és a Pan American légitársaság képviselői aláírtak egy ■megállapodást arról, hogy leszállás nélküli közös repülőjáratokat indítanak a Szovjetunió és az USA között. A jövő év május 15-én indul először az amerikai légitársaság Boing—747 típusú gépe Moszkva és New York között. A későbbiekben az Aeroflot óriásgépeit is „bevetik”. Az egyenes légihíd 3 órával rövidíti le az utat és kényelmes utazást biztosít az utasoknak három géposztályon. A megállapodás kitér a szállodafoglalásra is a Szovjetunió nagyvárosaiban a csoportosan érkező turisták számára. Az elért eredményeket értékelve Alekszandr Volkov, polgári’ repülésügyi miniszter aláhúzta, hogy az Aeroflot—Pan American közös vállalat létrehozása konkrét eredmény a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésében, méreteit és perspektíváját tekintve megfelel a hivatalos együttműködés kiszélesítésére irányuló törekvéseknek. — Az utasok jelentős előnyöket várnak az együttműködés ezen új formájától — jelentette ki Edward Ecker, a Pan American légitársaság ügyvezető elnöke. — Üdvözöljük ezt az új, hozzáértő megközelítést a szovjet— amerikai kapcsolatokban, amely lehetővé tette megállapodásunkat. Bulgáriában a reform újkorát a hetvenes évek végétől számítják. Ettől az időtől kezdve ugyanis jelentősen csökkent a kötelező terv- mutatók száma. A következő lépcsőben nemrégiben megszűntek a szakminisztériumok, helyükbe kilenc gazdasági egyesülés lépett, amelyek a legfontosabb ágazatokat fogták át. Az egyesülések elsősorban azért nem azonosak a korábbi minisztériumokkal, mert „olyan testületek, amelyeket az érintett vállalatok demokratikusan választottak meg” — hangzik a hivatalos indoklás. A hierarchiában az egyesülések után az ún. önigazgató gazdálkodó szervezetek következnek. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok általában véve nagyobb önállóságot kapnak, a kormány pedig közvetett eszközökkel — például adókon, árakon, hiteleken keresztül — próbál érvényt szerezni gazdaság- politikai elképzeléseinek. A nyár végén a bolgár nemzetgyűlés újabb nagy horderejű változásokról döntött. Az eddigi kilenc miniszterelnök-helyettesi tisztségből nyolcat, továbbá több minisztériumot és kormány- hivatalt megszüntettek. A jövő év elejétől a gazdasági és tervezési, a külgazdasági kapcsolatok, a külügy- és a belügy-, a földművelés- ügyi és erdészeti, a kulturális, a tudományos és oktatási, a közegészségügyi és szociális ügyek, valamint az igazságügy-minisztérium működik majd. Megszűnik négy, a kormány mellett felállított tanács, amelyeknek a gazdaságban, a szociális ügyekben, a szellemi életben és a mezőgazdaságban az állami irányítás és felügyelet lett volna a feladata. A tervbizottsági, valamint a pénzügyi ellenőrző és árképző feladatokat a gazdasági minisztérium látja el. A jövő év első napjától — ekkor lép életbe a szabályozás — Bulgária lesz az egyetlen olyan európai ország, s talán a világon is, amelynek nem lesz pénzügyminisztériuma. A jövőben a vállalatokat a felduzzasztott minisztériumi bürokrácia helyett bankokkal ellenőriztetik. Ezért átszervezték a bankokat is. Tíz új, ezen belül nyolc kereskedelmi bank alakult meghatározott ágazatok finanszírozására. A bankok önállóan, saját kockázatra gazdálkodnak. Kérdés azon- ban, hogy ez elvezet-e például egyes ráfizetéses üzemek bezárásához is. A korábbi reformpróbálkozások lényeges változásokat nem hoztak Bulgáriában, ám a mostanihoz nagy reményeket fűznek. A világ- gazdasági kihívással Bulgáriának is szembe kell néznie. A Szovjetunióban zajló .gazdasági átalakítás hatása itt is erősen érződik, s Szófiában felismerték, hogy a részmegoldások nem vezetnek tartós eredményre. g. i. Világgazdaság Mikor lesz átváltható a KGST pénze? Nem kizárt, hogy már a kilencvenes években létrejön a KGST tagországok között az átváltható pénz, vagyis valóban transzferálhatóvá válik a tagországok elszámolási egysége. Mindennek persze feltétele az, hogy végbemenjenek azok a gazdaságirányítási változások, amelyek bevezetéséről több szocialista ország határozott. A szocialista áruforgalomban a konvertibilis, vagyis szabadon átváltható pénz megteremtéséről mostanában számos elemzés lát napvilágot. Nem véletlen ez, hiszen a pénz a betöltött felSzétfeszítik adataiban mindig is átfogóan tükrözte azokat a gazdasági viszonyokat, amelyek között működött, vagy inkább, amelyek között korlátozott szerepre volt kárhoztatva. így van ez a gazdasági mechanizmusok korszerűsítésének időszakában is. Vjacseszlav Dasicsev szovjet professzor arra emlékeztetett, hogy a KGST eddigi együttműködésében az áruforgalom extenzív jellege dominál, márpedig ez nélkülözte a pénz valóságos — értékmérő, tartalékképző, forgalmi eszközfunkcióinak kiteljesedését. i vállalatok mondani szokták: majd minden terméknek saját devizaszorzója van. Az árakat a megelőző öt év világpiaci árai alapján, a gyakorlatban viszont az országok közti kétoldalú megállapodásokban állapítják meg. Vagyis a szerződéses árak fejlődése elszakadt a világpiaci árakétól, továbbá azok nem voltak egységesek sem, eltérő eljárásokkal kalkulálták őket a kétoldalú forgalomban. Jelentős gondok forrása az is, hogy a tagországok külső árai rendszerint elszakadtak az egyes országok termelőit orientáló belső áraktól — eltérő fokú érdekeltséget teremtve ezzel a vállalatok körében az áruforgalmi, vagy a kooperációs kapcsolatok iránt. Ha az országok csupán csak a kereskedelemre koncentrálnak, nem veszik figyelembe a nemzetközi munkamegosztás korszerű formáit, ez egyben tükrözi a gazdasági mechanizmus elmaradását is. Ma egyre szaporodnak a világban a közvetlen vállalati kapcsolatok, egyre több a kooperációs kapcsolat, a különböző nemzethez tartozó, vagy eltérő tulajdonformában működő vállalatok, egyesülések. Ahhoz, hogy az ilyen mikroöko- nómiai szintű érdekösszefonódások létrejöjjenek, szükség van hatékony áru- és pénzviszonyokra és ezen belül a közös valuta közvetítői szerepére. Mindezt a szocialista világrendszer kérdéseit tanulmányozó moszkvai kutatóintézet közgazdásza fogalmazta meg, egyben vázolva azokat a legfőbb okokat is, amiért mindeddig nem valósultak meg a szocialista pénz átválthatóságára vonatkozó elképzelések. Már a hetvenes évek terveiben is szerepelt a valóban transzferábilis rubel létrehozása, de a célkitűzések megfogalmazásánál tovább nem jutottak a tagországok. „Senki sem vette a bátorságot ahhoz, hogy következetesen végiggondolja a pénz konvertibilitásához vezető intézkedéseket” — fogalmazta meg a szovjet professzor. Mára alapvetően megváltozott a helyzet e tekintetben. Az elemzések általánosítható megállapítása, hogy a negyvenes, ötvenes években kialakított gazdasági mechanizmus, ami némi módosításokkal a mai napig is fennmaradt, a legfőbb oka volt a valutáris rendszer elmaradásának. Ennek a mechanizmusnak a jellemzője röviden a merev centralizmus, a gazdaság szereplői között kialakult egyoldalú, és vertikális irányú kapcsolatrendszer volt, továbbá az, hogy ilyen helyzetben meghatározóvá az irányítás adminisztratív eszközei váltak. Konkrétabban: melyek azok a feltételek, amelyeken változtatni kellene? Világpiaci árakon A szakértők szerint a KGST fő tevékenysége az eddigiekben kimerült a terv- koordinációban, a közös nagyhorderejű integrációs tervek realizálásában. A KGST tagországok legfelső szintű tanácskozásain ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy fejleszteni kell a kapcsolatok többoldalú jellegét. Ehhez viszont stabil kooperációs, vállalatközi kapcsolatok kellenek, amelyeket be kell illeszteni a tervezés rendszerébe és az áru- és pénzviszonyok fejlesztésének kereteibe — írja az egyik csehszlovák gazdasági hetilap. Jelenleg ugyanis a KGST-országok közti külkereskedelmi műveleteidben gyakran eltérő ugyanazon termék ára, vagyis a tervkoordinációs szerződések szerint nem egyszer aránytalanul magas árat kell .fizetni a vásárlónak függetlenül az adott termék minőségétől, műszaki színvonalától. Hasonló helyzetben van az eladó is, vagyis mindkettőjük érdekeltsége hiányzik a forgalom dinamizálásában, abban, hogy például többletszállítások révén pénzkövetelésre tegyenek szert és ezt máshova konvertálják, vagyis más országból történő vásárlásokra fordítsák. A transzferábilis rubel elszámolások esetében több ezer eltérő devizaszorzót alkalmaznak, mint ahogyan Feltétel: a reform A szakértők megfogalmazták azt a követelményt is, hogy a szocialista együttműködés mechanizmusa .csak úgy fejlődhet, ha ezt alátámasztja a nemzeti gazdaság- irányítási rendszerek átalakulása. A transzferábilis rubel konvertibilitásának feltétele ugyanis az, hogy árfolyama reális legyen, és ezt a reális, piaci árfolyamot az önálló gazdasági egységeknek is érzékelniük kell. Mindez egyben kedvezően visszahathat a gazdaságszerkezeti változásokra is, befolyásolhatja azt, hogy visz- szaszoruljon a piacon nehezen eladható, gazdaságtalan termékek gyártása, hogy korlátozódjék az úgynevezett „puha” áruk kínálata. Nem az . együttműködés konstrukciójával van elsősorban gond — emlékeztet a már idézett szovjet közgazdász a Volgái Autógyár példájára, amely számos partnervállalattal épített ki alkatrészszállítási kapcsolatot. A gond az, hogy a gyár nem készpénzzel, hanem Lada szállításával törleszt és ez kevés teret hagy a manőverezésnek, a kooperációs kapcsolatok kiszélesítésének. Jelenleg a költségeket, az eredményt nemzeti árakon számítják ki, majd a nemzeti valutákon kapott adatokat bonyolult kalkulációk után fejezik ki transzferábilis rubelben. Az ár- és a valuta eltérései következtében nincs tisztánlátás, márpedig erre, a magasabb szintű együttműködési formák — a rendkívül kooperáció-igényes gépipari, elektronikai fejlesztések, a biotechnológiai, a számítástechnikai kooperáció — elterjesztésének idején nagy szükség van. Marton János Földkutatás az űrből A terméshozam előrejelzése, a hegyekből lezúduló vízárak nagyságának kiszámítása, geológiai szerkezetek kijelölése... Mindezt lehetővé teszik azok az igén gazdaságos módszerek, amelyekkel az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia űrkutatási tudományos termelési egyesülésben a földfelszín kozmikus vizsgálatát végzik. A tudósok az űrállomásokkal és mesterséges holdakkal szinkronban dolgozva a földi központban veszik a megfigyelés alatt álló természeti objektumokról szóló információt. Ennek az újdonságnak nagy gyakorlati jelentősége van a kozmikus földkutatás módszertanának korszerűsítése szempontjából. Az egyesülés kollektívája aktívan részt vesz az „In- terkozmosz” programban és gyakorlatilag minden olyan nemzetközi és szovjet kísérletben, amely bolygónk tanulmányozásával kapcsolatos. Légifényképezési laboratórium. Itt történik a videó-űrfelvételek feldolgozása. (Fotó: TASZSZ—APN—KS)
