Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-23 / 302. szám
1987. DECENPFR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Döntés a jövő évi költségvetésről Uj helyzetben — új módszerek Beszélgetés a kunszentmártoni pártszervezetek gazdaságirányító tevékenységéről (Folytatás az 1. oldalról) kezésre álló pénzek koncentrálásával, a jelenleg folyamatban lévő áthúzódó beruházások fejeződjenek be mihamarabb. A jelenlegi gazdasági körülmények között is változatlanul a legfontosabb feladat a lakáshelyzet javítása. A lehetséges forrásokat — állapította meg a testület — a magánlakásépítés feltételeinek kedvezőbbé tételére, a lakásgazdálkodási és a -felújítási tevékenység javítására kell felhasználni. Fontosnak ítélte a megyei tanács, hogy a vízműtársulá- tok szervezésében tervezett fejlesztések maradéktalanul valósuljanak meg, legyen a lakosságnak megfelelő ivóvize. Mint elhangzott, a közép- iskolások számára nem épülhet elegendő tanterem, ezért a meglévő intézmények észszerűbb hasznosítására kell törekedni. Ugyancsak elengedhetetlenül fontos feladatnak ítélte meg a testület a telefonhálózat fejlesztését és a tervezett útépítések megvalósulását. Szolnok megye az új esztendőben egyébként összességében 6 milliárd 974 millió forintot fordíthat a tanácsi feladatok megoldására. A tanácsok és intézményeik fenntartási-működési költségeire 1988-ban összesen 5 milliárd 400 milliót fordíthatnak Szolnok megyében. Ez a szintentartáshoz elegendő. Ami pedig a fejlesztéseket illeti: jövőre többek között 90 új kórházi ágy. Az intézkedés gyakorlati jelentősége szerényen megbújik a formai névváltozás mögött, ugyanis az érintett kereskedelmi vállalatok előtt kitárultak az eddig hét lakattal őrzött kapuk, s bekapcsolódhattak a kiskereskedelmi és a külkereskedelmi áruforgalomba, az ipari termeltetésbe. Az egyes vállalatok profilbővítése pénzügyi helyzetük függvényévé vált. Központi állami támogatást erre a célra nem kaptak. A Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat anyagi forrásait ekkor 0982-ben) teljes mértékben lekötötte a hálózatfejlesztésre, az egységek korszerűsítésére felvett hitelek törlesztése. Így egy újabb saját beruházás gondolata fel sem merülhetett. Jó lehetőségnek ^rkezett azonban bekapcsolódni a Martfűi Sörgyár építésébe. A több mint 150 milliós bankkölcsönből fedezett hozzájárulás ellenében egyedi forgalmazói jogot kaptak a gyár teljes háromévi termelésére, további hét évre pedig a termelés 80 százalékára. Ezzel megtört a jég. A több évtizedes nagykereskedelem mellé „beférközött” egy új tevékenység: a vállalat bekapcsolódott a termelésbe. További lépések megtételére sarkallta a Kunságot a kiskereskedelmi vállalatok önálló beszerzése, s a versenytársak megjelenése. (Szolnok és Békés megyébe kedvező földrajzi fekvése miatt ma már 8—10 füszért vállalat is szállít árut). A egy ifjúsági, egy gyermek- orvosi és egy fogorvosi körzet kialakítására nyílik lehetőség, miközben saociális segélyezésre 17 millió forinttal többet költenek, mint 1987-ben. Az oktatásra, közművelődésre és sportra több mint 2 és fél milliárd forint jut, s ez a már meglévők mellett további 7 új általános iskolai, 49 napközis, hat szakmunkás, öt gimnáziumi, négy szakközépiskolai osztály és csoport működését teszi lehetővé — egyebek mellett. Az előzetes számítások szerint fejlesztésekre Szolnok megye tanácsainak 1 milliárd 252 millió forint áll majd rendelkezésére, mintegy 10 százalékkal kevesebb, mint ahogyan korábban tervezték. A költségvetés vitájában szót kért Simon József. Egyebek között leszögezte, hogy a megye tanácsának nincs szégyenkezni valója, a nehéz körülmények között is minden intézményét jó színvonalon működtette. — Sokan borúlátók — mondotta —, ez a megye pedig minden tekintetben megtette azt, amit a népgazdaság elvárt tőle. Nincs veszteséges ipari üzem, a mezőgazdaság a rossz időjárás ellenére 1 millió tonna gabonát adott, a kereskedelem biztosította az ellátást. Mint hangsúlyozta, Szolnok megye a tanácsi költségKunság Füszért tranzitszállításokkal próbálta ellensúlyozni az elvesztett forgalmat. A nagyobb jövedelmezőség érdekében az egész országot behálózó úgynevezett házi- bolt-rendszert alakítottak ki. Egy-egy vállalkozó kedvű állampolgár saját lakásában nyit üzletet. Hamar népszerűvé váltak ezek a kis elárusítóhelyek. hiszen szombaton és vasárnap is nyitva tartanak, s enyhítik a kistelepülések ellátási gondjait. Az sem utolsó szempont, hogy ha a házibolt mégsem éri el a minimális forgalmat, akkor a boltvezetőnek sem érdeke tovább fenntartani az üzletet. A vállalkozás különösebb veszteség nélkül felszámolható. Az első „igazi” kiskereskedelmi egységet azonban Vésztőn nyitotta meg a Kunság Füszért, majd a Békés Megyei Tanács kérésére 9 új üzletet építettek. Az ottani tanácsok közművesített területet biztosítottak, s a beruházási költségek felével, ösz- szesen 18 millió forinttal járultak hozzá az építkezéshez; Szolnok megyétől ezt a segítséget a vállalat két alkalommal kapta meg: a szandaszőlősi ABC-hez, s a most Kunszentmártonb in épülő üzletéhez. Tagadhatatlanul kockázatot is rejt azonban magában az új vállalkozás, a „kiskereskedés”. Bár a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat árbevételében még nem képvisel jelentős arányt a kiskereskedelmi tevékenység, de jelen vetés csökkentése ellenére fejlődött, az ipar és a mezőgazdaság eredményei mellett gyarapodtak a települések középületekkel, tantermekkel, utak épültek, javult az ivóvízellátás. A jövő esztendő nem csupán új gondolkodást, de új cselekvést is kíván — húzta alá Simon József. — A tanács jól rangsorolta teendőit. a települések számára legfontosabb tennivalókat emelte ki. A feladatok megoldása azonban csak a lakossággal együtt érhető el, együtt kell gondolkodni a tervezésben, és persze együtt kell cselekedni a végrehajtásban. A megyei tanács a költségvetésről szóló javaslatot elfogadta. A jelenlévők meghallgatták azt az előterjesztést, amely a megyei tanács és a Közlekedési Minisztérium között megkötött megállapodásról készült. Ebben a megállapodásban a 4-es számú közlekedési főút Szolnokot elkerülő szakaszának építéséről, annak első üteméről van szó. Szolnok Megye Tanácsa az építés meggyorsítása érdekében — mert az elkerülhetetlen — 400 millió forint értékben kötvényt bocsájt ki. Ez a kötvény a jelentős beruházás megkezdésének kezdő tőkéjét biztosítja. Az anyagi áldozatvállalás következtében a várost kikerülő útszakasz és az új Tisza-híd megépítésével a jelenlegi közlekedési, és nem utolsó sorban környezetvédelmi gondok megszűnnek. van, ahogyan jelen van a kiskereskedelmi vállalatok gazdasági életében is az önálló beszerzés, az áruházi csere, a nagykereskedés. Jövőre, amikor várhatóan csökken a lakossági fogyasztás, két íratlan törvénynek — a gazdaságosságnak, a fogyasztói igények maradéktalan kielégítésének — megsokszorozódik az ereje. A Kunság Füszért meddő várakozás helyett merész lépésre szánta el magát. Saját gépjárműpark kialakítását tervezi; januártól 100 új If a tehergépkocsival szállítja megrendelőinek az árut. A létszámcsökkentéshez szokott fülünknek kissé idegenül hangzik a fuvarozás megkezdéséhez elengedhetetlen létszámbővítés, ám a füszértesek számításai szerint ez a vállalkozás 20 millió forint megtakarítást jelent majd a vállalatnak. A gazdasággal kapcsolatos hírek közül egyre több olyan szerepel, amelyről ez idáig nemigen hallhattunk, melyek szokatlanok a témában jártas emberek számára is. E hírek között a legnagyobb visszhangja azoknak van, amelyek egyes üzemek, üzemrészek leépítéséről, elErre kerestük a választ a kunszentmártoni pártszervezetek gyakorlati tevékenységében. Karancsi Lajoshoz, a városi pártbizottság első titkárához intézett első kérdésünk így hangzott: — Mi jellemző a város pártszervezeteinek gazdaságirányító tevékenységére? — Ezek gazdaságirányító tevékenységében sok új vonás van, jelentős változások történtek, és az is igaz, hogy az előző időszakban bevált jónéhány módszer alkalmazását nem tapasztalják az emberek. Párttagjainkban sosem vetődött fel az a kérdés, hogy irányítsa-e a párt a gazdaságot, vagy ne? A gazdaság társadalomban betöltött meghatározó szerepéből adódik, hogy szükséges a pártirányítás, egyetlen hatalmon lévő párt sem mondhat le a gazdaságirányításról. De ezt talán nem is kell különösebben indokolni. — A gazdaság pártirányításában bekövetkezett változások közül melyek a jelentősebbek Kunszentmárton körzetében? — Hangsúlyoznom kell, hogy folyamatról van szó, melynek során, alakul át és fejlődik ki egy — az előző időszakéhoz képest hatékonyabb — irányító tevékenység. Tehát, nem egy befejezett folyamatról beszélünk. Azt, hogy mikor kezdődött ez az átalakulás, lehetne vitatni, de az tény, hogy a múlt év november 20-i központi bizottsági határozat óta, az jelentősen felgyorsult és ettől az időtől észlelhetők érdemibb változások. Röviden úgy lehet válaszolni, hogy az elvi, politikai — Ez azt jelenti, hogy a párt nem foglalkozik azzal, hogy ki mit csinál a gazdaságban, ezt teljesen rábízzák a piaci mechanizmusokra? — Erről szó sincs, csak arról, hogy nem írjuk elő a konkrét feladatokat. Abba például, hogy a termelőszövetkezetekben miből menyadásáról, szanálásáról vagy felszámolásáról tudósítanak. Élénk vita követi ezeket a híradásokat, és gyakran teszik fel az emberek azt a kérdést, hogyan valósul meg a párt gazdaságirányító tevékenysége ebben az igen gyorsan változó gazdasági környezetben ? irányítás erősödik és az operatív beavatkozás , lényegesen csökken. Néhány évvel ezelőtt az éves gazdaságpolitikai feladatok meghatározásakor a népgazdasági szükségleteket és a helyi adottságokat, lehetőségeket mérlegelve előírtuk azt, hogy az ipari termelés x százalékkal a mezőgazdasági termelés x százalékkal növekedjen, gabonát a terület ennyi részén termeljenek, itt ezt, ott azt fejlesz- szenek stb. Ma már ez egy kicsit furcsán hangzik, mert nyilvánvalóvá vált, hogy így már nem lehet eredményesen irányítani, mert — főleg az utóbbi időben — a köz- gazdasági környezet lényegesen átalakult. Nem a mennyiségi követelmények a meghatározók, az élet felgyorsult és nem mindig lehet egy- másfél évre előre meghatározni, hogy miből mennyi kell, és még lehetne sorolni' azokat a változásokat, melyek kikényszerítik, hogy új módon és az eddiginél mégis hatékonyabban irányítsuk Kuntszentmárton- ban a gazdaságot. — Most például milyen követelményt támaszt a városi pártbizottság a gazdasági egységekkel szemben? — Azt, hogy a vagyonuk gyarapítása mellett legyen minél nagyobb nyereségük, dolgozóik számára biztosítsanak a jelenleginél jobb munka- és életkörülményeket. Ha mindezt a törvényes keretek között elérik, akkor, úgy gondolom, eleget tesznek a dolgozóikkal, a szű- kebb környzetükkel, de a népgazdasággal, a társadalommal szembeni kötelezettségüknek is. nyit termelnek, közvetlenül nem szól bele a pártbizottság, de hangsúlyozom, hogy — közvetett úton — az üzemi demokrácia különféle fórumain a párt tagjainak növelni kell a gazdasági kérdések megoldására gyakorolt hatásukat. Őszintén megmondom, hogy ez még nem minden területen érezhető, de mint említettem, folyamatról van szó. Talán, a következő legfontosabb feladat a párt gazdaságirányításának fejlesztésében az, hogy erősödjön a párttagokon keresztüli irányítás. — És mi történik akkor, ha egy gazdálkodó egység nem tud megfelelni a követelményeknek, ha veszteségessé válik? —Az üzemi pártszervezeteknek, de a felsőbb párt- szerveknek is alapvető feladata az, hogy a bajokat ne akkor vegyék észre, amikor az adott gazdasági egység leromlott pénzügyi helyzete már nem hozható helyre. Ha ez mégis előfordul, és mást már nem lehet tenni, akkor azt kell biztosítani, hogy azok a drasztikus gazdasági lépések — leépítés, szanálás, felszámolás —, amelyek elkerülhetetlenek, minél kisebb feszültséggel minél rövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb hátrányos következménnyel járjanak. A népgazdasági helyzet javítása. a következő évek gazdasági megalapozása érdekében vállalni kell a párt tagjainak azokat a korántsem népszerű, senki által nem kívánt gazdasági döntéseket, melyekről a bevezetőben is szó volt. De még egyszer hangsúlyozom: a cél ennek megelőzése, melyre megfelelő gazdasági és politikai munkával minden termelő egységnek megvan a lehetősége. — Mit tud tenni egy-egy pártszervezel annak érdekében, hogy egyes gazdasági egységek ne kerüljenek nehéz helyzetbe? — Sokat és nagyon sokféle módon. Először is a párttagok — munkájuk révén — meghatározói a gazdálkodásnak. Ha minden párttag a legjobb tudása alapján, kommunistához méltóan dolgozik, s ennek hatása a környezetben is érvényesül, akkor az első feltétel adott. Ha az üzem gazdasági stratégiáját megfelelő, demokratikus úton alakítják ki és a demokráciával élnek is a dolgozók, akkor a második feltétel is megvan. Ha az üzemi pártszervek, pártszervezetek megfelelően ellenőrzik a gazdasági tevékenységet és idejében jelzik a gondokat, javaslatot tesznek a hibák kijavítására, számon kérik a gazdasági feladatok következetes végrehajtatását és végrehajtását, akkor — azt nem merem mondani, hogy kizárt — de mindenesetre nagyon kicsi annak az esélye, hogy komoly problémák keletkezzenek. Jó példák — Ezeknek a követelményeknek hogyan tesznek eleget a kunszentmártoni pártszervek, szervezetek? — Sajnos, elég változatos a kép, van ahol jól mennek a dolgok — például az új iránti fogékonyság jó példája a csépai borászati vertikum és a cibakházi savanyítóüzem létrehozása —, de van, ahol sok a javítanivaló is. Azt már elértük, hogy a pártmunka középpontjába a gazdasági tevékenység irányítása, ellenőrzése kerüljön, de ez még nem elég hatékony. Tapasztaltunk olyan eseteket, hogy egy-egy alapszervezet odáig eljutott, hogy, egy adott gazdasági témáról jelentést kért, vagy beszámoltatta az illetékes gazdasági vezetőt, de a kérdés megtárgyalása, a következtetés levonása vagy a javaslattétel már formálissá vált. Többször előfordul, hogy a jelentés nem megfelelő színvonalú, ennek ellenére a taggyűlés mégis elfogadja, vagyis a rendelkezésre álló eszközökkel nem élnek megfelelően. Természetesen, nem ez a jellemző, tény, hogy mindenhol keresik a pártszervezeti tisztségviselők, a párttagok azokat a módszereket, azokat a formákat, amelyekkel a célori- entáltabb pártirányítást biztosítani lehet. Fontosnak tartjuk a pártszervezeti vezetők felkészültségének növelését is ahhoz, hogy valóban partnerek legyenek a gazdasági kérdésekben. Ma már igen jól felkészültnek kell lenniük ehhez. Éppen ezért szerveztük és ezután is szervezzük a gazdasági egységek páctszer- vezeti vezetőinek továbbképzését, most például a jövő évi gazdasági szabályozók megismertetéséből, azok várható hatásaiból. — Többször említette a pártszervezetek ellenőrzó szerepét. Miben kell ennak megnyilvánulnia? — Nem hajánál fogva elő- ráncigált témákat kell ellenőrizniük, hanem annak a folyamatnak az alakulását kell figyelemmel kísérni, melyet a politika előzőleg meghatározott. S. B. K. Zs. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat néhány évvel ezelőtt bővítette tevékenységi körét: konzervüzemet hoztak létre, így ma már nemcsak a paprika feldolgozásáról híresek, hanem egyre nagyobb sikereket érnek el konzervipari termékeikkel is. Az egyik legkeresettebb ilyen termékük a marhahúsból készült rólad, amelyből az idén nagy mennyiséget szállítanak az NSZK-ba (MTI-fotó: Stekovics János — KS) H. Z. őt év alatt nem csak a név változott A füszért áruházakat épít, termeltet, háziboltot nyittat I960 és 65 között a centralizációs lépések keretében, több nagykereskedelmi vállalatot összevontak, 1962-ben ez a sors várt a Békés és Szolnok Megyei Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalatra is. Három évvel később, az immár két megye területén működő vállalat jogosítványt kapott háztartási és vegyiáruk forgalmazására. Megalakult a Békés és Szolnok Megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. 1982 januárjában valamennyi élelmiszer és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatnak (a vas-műszaki nagykereskedelmi vállalatok egy részének) módosították az alapító határozatát. Ennek során eltörölték a „nagykereskedelmi” megnevezést, s a konkrét földrajzi működési terület meghatározását. Ezt fejezi ki a cég új neve: Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat. Jelentős változások Közvetett módon is
