Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

1987. DECEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ev végén a disznóvágások idején jelentősen növekszik a majoránna kiszállítása a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tlszaroffi gyárából. Jelenleg mintegy 10 ezer kilogrammot csomagolnak a megrendelőknek Fotó: T. Z. Árak kialakítása ellenőrzése Kiegészülnek az Országos Árhivatal feladatai A Parlament döntése nyo­mán az Országos Anyag- és Árhivatal — eddigi ter­melőeszköz-kereskedelmi és piacfelügyeleti feladatai nél­kül — Országos Árhivatal­ként működik tovább. Az Országos Árhivatalnál ezután az árhatósági tevé­kenységek koncentrálódnak. A szervezet feladata e téren bővül. A központi árhatósági tevékenység a jövőben kie­gészül ágazati árhatósági funkcióval. Az iparral kap­csolatos árhatósági teendő­ket már korábban is a hi­vatal végezte. Most a többi ágazatokban, így a mezőgaz­daságban, a közlekedésben és a szolgáltatásokban is a hivatal feladatává válik az árpolitika és az ármechaniz­mus kialakítása, az árfor­mák meghatározása és az áralakulás ellenőrzése. Ter­mészetesen ésszerű munka- megosztást kell teremteni a hivatal és az ágazati minisz­tériumok között. Valószínű, hogy bizonyos árhatósági jo­gok — átruházott hatáskör­ben — továbbra is az egyes minisztériumoknál marad­nak. Különösen olyan árha­tósági feladatoknál — példá­ul a postai szolgáltatások, a gyógyszerek árának megálla­pítása — indokolt ez, ame­lyek gyakorlásához speciális szakismeretre van szükség. A hivatal átalakuló tevé­kenységének megfelelően szervezeti változásokra is szükség van. Elvi, módszertani kórdések Ideológiai tanácskozás Időszerű ideológiai kérdé­sekről rendeztek tanácsko­zást hétfőn az MSZMP Po­litikai Főiskoláján a me­gyei pártbizottságok okta­tási igazgatóságai tanárai­nak, valamint az egyetemi, főiskolai marxizmus—leni-' nizmus tanszékek vezetőinek részvételével. A tanácskozás megnyitó előadását Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára tartotta. Ezt követő­en a résztvevők szekcióülé­seken megvitatták az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1987. november 11-i ál­lásfoglalása alapján a párt- szervezetekben, és a tudo­mányos alkotóműhelyekben az ideológiai kérdésekről fo­lyó viták elvi, és módszer­tani kérdéseit. Korlátok közérdekben Egyre többet hallatnak magukról a parkok épségét, a települések tisztaságát, ér­tékeit védelmezők, de nem kell városszépítőnek lenni ahhoz, hogy tudjuk, mivel használunk és mivel ártunk környezetünknek. A helyes magatartást saját belátásun­kon, másokkal szemben tá­masztott igényeinken túl, a jogszabályok is megkövete­lik. Szolnokon a közterületi szeszesital-fogyasztást, a köztisztaságot, valamint a zöldterületek használatát — a korábbinál egységesebb — napjaink követelményeinek jobban megfelelő tanácsren­delet szabályozza. Ezzel együtt bővült a köz­terület-felügyelők feladat­köre is. Sok esetben azonna­li intézkedést igényel a hi­bák megszüntetése. Ez a ha­gyományos, hivatali úton esetleg hónapokig elhúzód­hatott. Hogy a szabályoknak érvényt szerezzenek, néha elég a szóbeli felszólítás, máskor ez csak pénzbünte­téssel érhető el. A korábbi tanácsrendelethez képest több az olyan rendelkezés, melyek megszegői 500 fo­rintig terjedő helyszíni bir­sággal sújthatók, súlyosabb esetben ellenük szabálysér­tési eljárás kezdeményezhe­tő. A rendelet érvényre jut­tatásakor a büntetés csak végső eszköz a közterület- felügyelők, a rendőrök kezé­ben. A kívánatos az lenne, ha nem kellene élniük vele. Érdemes megismerkedni néhány olyan rendelkezés­sel, melyek a korábbiaktól eltérnek és talán nem eléggé ismertek. A város családi házas ré­szeire jellemző, hogy a föld- utaikra hordják ki az építési törmeléket, a salakot. Ez nemcsak szabálysértés, de így saját magának is árt a háztulajdonos. Lehet, hogy egy darabig megszűnik a la­tyak, de a járművek ezt a felső réteget lejjebb nyom­ják, s ha a „töltés” rendsze­res — amellett, hogy az ut­ca továbbra is sáros marad — az út szintje emelkedik, a lecsorgó csapadék az épü­letet károsítja. A vizek tisztaságának meg­óvása mindannyiunk érde­ke, védelmének különösen Szolnokon van nagy jelentő­sége. A város folyóit, holt ágait szennyezők — maga­sabb szintű jogszabályok rendelkezései alapján — régóta tarthatnak a bünte­Töltés a törmelékből Kutya-kérdések téstől. A felszín alatti vizek védelmében új, a város ta­lajtani adottságait figyelem­be vevő szabályok alkotása vált időszerűvé, ugyanis ha az árkokba, nyitott vagy burkolt folyókákba került szennyeződés a földbe szi­várog, az ivóvíz minőségét rontja. A csatornák elsősor­ban a csapadékvíz elvezeté­sét szolgálják. A közterület­felügyelők, útjaik során ta­lálkoztak már olyan „megol­dással” is, ahol az emésztő­gödör tartalmát a közeli árokba vezették ki. Hatása elképzelhető. Nemcsak a ta­lajvíz sínyli meg... Az ár­kok tisztántartásával min­denkinek meg kell oldani a telke előtti szakaszon a csa­padékvíz elvezetését, fontos megelőzni az úgynevezett pangó vizek kialakulását. Ugyancsak környezetvé­delmi érdek a kutak, közki­folyók környéke szennyezé­sének, ezek közelében a gép­kocsik mosásának tilalma. Köztisztasági okokból ez a parkolókban — érthető mó­don —, a parkokban sem engedhető meg. A lakossági panaszok és bejelentések növekedése in­dokolta Szolnokon az állat­tartás szabályainak megszi­gorítását. Azzal többé-kevés- bé tisztában voltak az ebtu­lajdonosok, hogy szórakozó­helyre, strandra, üzletbe, közintézményekbe stb., nem vihették magukkal kedven­ceiket, és hogy kötelező a póráz a szájkosár használa­ta. A baj ott kezdődik, ami­kor a járókelő „ebek által okozott szennyezésbe” lép. Nemcsak zavaró, de megen­gedhetetlen, ha ugyanez ta­lálható a gyermekjátszóté­ren, vagy a homokozóban. Az ezt szabályozó paragra­fusnak célja az, hogy ezek­re a helyekre még pórázón se vigyenek be kutyát, és az ne a parkokat piszkítsa. Erről a sétáltató köteles gondoskod­ni, mert a birság is őt sújt­ja. Hogy tisztában legyünk vele: a Tisza és a Zagyva árterületén minden megszo­rítás nélkül lehet futtatni. Itt szabadon élhetik ki moz­gásigényüket az állatok. Nemcsak a motorizáció fejlődésének, hanem a ha­nyagságnak is lehangoló ta­núi a köztereken, az utcá­kon ottfelejtett, rendszám nélküli, használnatatlan gép­kocsik. A sokszor ronccsá csupaszodott autók akadá­lyozzák a közlekedést, a par­kolást, csúfítják az utcaké­pet. Ezek a „szabálytalanul parkoló” járművek korábban csak a rendőröknek adtak több munkát, a tanácsren­delet alapján a közterület­felügyelet is kötelezheti a tulajdonost az elszállításra. Ügy tűnhet, hogy az új rendeletekkel tovább szűkül cselekvési körünk. Korlátok, de azzal a közérdekű céllal, hoP'? óvják a természeti kör­nyezetet, az utcaképet, a tisztaságot. — Szurmay — Szóvivői tájékoztató r Életkörülményeket javíté intézkedésekről tárgyalt a kormány (Folytatás az 1. oldalról) A kormány döntött egyes társadalombiztosítási kérdé­sekben is. Eszerint a mun­káltatónak fizetés nélküli szabadságot kell biztosítania a dolgozó részére, ha azt kö­zeli hozzátartozójának ottho­ni ápolására, vagy saját la­kásának magánerős építésé­re kéri. Ennek időtartama a társadalombiztosítási já­rulék fizetése esetén bizto­sításban eltöltött időnek szá­mít. A kormány határozott a rokkantsági járadék in­tézményének bevezetéséről is. Ez a teljes munkaképte­A jövő év szeptemberétől esedékes alapbér-emelést részben a vállalatok saját bérfejlesztési alapjából, rész­ben pedig a költségvetésből fedezik. Az innovációs fo­lyamatban részt vevő alko­tó műszaki értelmiség hely­zetének javítását kiemelt feladatként kezeli a kor­mány. A műszakiakat nagy aránvban foglalkoztató vál­lalatoknál a jövő évben köz­ponti intézkedésekkel ren­dezik a béreket. Az ülésen elfogadták a műszaki alkotói díj alapítására vonatkozó ja­vaslatot, valamint döntöttek arról, hogy a jövőben mű­szaki főtanácsosi, illetve mű­szaki tanácsosi cím adomá­nyozható vállalati döntés alapján. A kormány a SZOT- tal és más társadalmi szer­vekkel közösen kialakított irányelvekben állást fog­lalt amellett, hogy fel kell hívni a vállalatokat, szövet­kezeteket, gazdálkodó egysé­geket a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi megbe­csülésének további fokoza­tos javítására. A tudomány doktorainak illetmény-kiegészítése janu­ár elsejétől nettó 4000 fo­Az utóbbi hónapok, hetek jelentős belpolitikai esemé­nyeinek nemzetközi sajtó- visszhangjával foglalkozva a kormányszóvivő (az MTI Külföldi Adások Szerkesztő­ségének kérdésére) elmond­ta, hogy az utóbbi időszak­ban mind a szocialista, mind a tőkés országok saj­tója élénk érdeklődést tanú­sított Magyarország iránt. A szocialista országok sajtóor­gánumai kivétel nélkül fog­lalkoztak hazánk gazdasági és társadalmi helyzetével, a reform folyamatával, első­sorban a gazdaság rugalmas­sá tételére és a lakossági szolgáltatások bővítésére len, családban gondozott személyek részére jár, ál­lampolgári jogon. Széles körű vita bontako­zott ki a Minisztertanács­ban a pályakezdő és a mű­szaki értelmiség anyagi-er­kölcsi megbecsülésének hely­zetéről. Ennek kapcsán (a Magyar Rádió kérdésére vá­laszolva) a szóvivő bejelen­tette : a kormány úgy dön­tött, hogy a pályakezdő ér­telmiségiek kezdő fizetését 1988. szeptember 1-jével fel kell emelni, vagyis már ek­kor el kell érni a bértarifá­ban eredetileg 1991. január­ra tervezett mértéket. rint, bruttó 7500 forint lesz — közölte Bányász Rezső. Hasonló mértékű emelést határozott el a Miniszterta­nács az ezt a címet elért nyugdíjasok számára is. Az intézkedés mintegy 1300 sze­mélyt érint, 31 tudományág képviselőjét. A jövőben a magánkeres­kedők a vendéglőkben, va­lamint a vendégeknek étke­zést is nyújtó panziókban és kempingekben 30, az egyéb panziókban, kempingekben, ABC-kisáruházakban, tüzelő- és építőanyag-kereskedések­ben 20, az egyéb magánke­reskedőknél pedig 15 alkal­mazottat lehet foglalkoztat­ni — válaszolta Bányász Re­zső az MTI érdeklődésére. Az állami és a szövetkezeti üzletek is akkor adhatók át szerződéses üzemeltetésbe, ha az ott dolgozók létszáma az imént felsorolt kategóri­ákban nem haladja meg a 30, a 20, illetve a 15 foglal­koztatottat. Kedvezőbbé vál­nak a vállalkozás feltételei az idegenforgalomban, illet­ve a lakosság ellátása szem­pontjából jelentős egyéb szakmákban is. irányuló erőfeszítésekkel. A nyugati polgári lapok bizo­nyos mértékig bizalmat sza­vaznak a meghirdetett re­formintézkedéseknek, s po­zitív hangvételű tudósítá­sokban számoltak be a jövő évben érvénybe lépő új út­levél-rendelkezésekről. A lapok nagy teret szenteltek az Országgyűlés ülésszaká­nak, a személyi változások­kal kapcsolatban pedig azt hangsúlyozták, hogy a dön­tések a hatékonyabb kor­mányzati munkát szolgálják. A kormány hétfői ülésén foglakozott az államtitok és a szolgálati titok kérdéskö­rével is. Erre vonatkozott a Magyar Hírlap kérdése, amelyre válaszolva a szóvi­vő a jogszabály módosításá­nak indokairól tájékoztatott. Mint emlékezteti, néha gon­dot okoz az, ha a büntető, a polgári vagy az államigaz­gatási eljárás során állam­titokról, illetőleg szolgálati titokról kell tanúként nyi­latkozni. A különböző szin­tű jogszabályok e területen nem álltak teljes összhang­ban egymással. A most el­fogadott változtatás lényege: az a vezető adhat felmentést a titoktarási kötelezettség alól, aki a szóban forgó ada­tokat és információkat ál­lam- vagy szolgálati titok­nak minősítette. Ez a fő sza­bály, s ez gyakorlatilag a sajtóra is érvényes. Alkalmat adni a kibontakozásra Bányász Rezső a Magyar Nemzet érdeklődésére be­szélt a jelenlegi társadalmi közérzetről. Rámutatott: a társadalom közhangulata ta­lán az ország valós helyze­te által indokoltnál is ború­látóbb, rosszabb. A kritikai észrevételeknek valóságos oka, hogy gazdaságunk, gaz­daságirányítási rendszerünk még nem működik megfele­lően, és a társadalmi kor­szerűsítés üteme sem kielé­gítő. Ugyanakkor a szóvivő óvott a türelmetlenségtől, hozzátéve, hogy az elmúlt fél esztendő sem elegendő időt, serri kellő számú alkal­mat nem adott még a dön­tő változásokra. Mégis érzik az emberek, hogy valami új elindult, ám az újnak alkal­mat kell adni a kibontako­zásra. A szóvivő tájékoztatott ar­ról (a Központi Sajtószolgá­lat kérdésére), hogy az ülé­sen a miniszterelnök részle­tesen foglalkozott a kormány előtt álló feladatokkal. Vá­zolta, milyen irányban kell gazdagítani a kormány mun­káját, miként kell fejleszte­ni munkastílusát. Foglalko­zott azzal is, miként tervez­zék a kormány tevékenysé­gét, hogyan érjék el, hogy kevesebb napirendet, de na­gyobb alapossággal tárgyal­janak meg, s tevékenységük ne csak a gazdaság fő folya­mataira terjedjen ki, hanem több belpolitikai, társada­lompolitikai, külpolitikai té­mát is megvitassanak. A Mi­nisztertanács elnöke szólt a kormány ellenőrző funkció­jának jobb érvértyesüléséről, s mindennek alapjáról, ar­ról, hogy a miniszterek az egyes tárcavezetők felelőssé­ge is tovább nőjjön. Béremelés saját alapból Kedvező nemzetközi sajtóvélemények Szolnokon, a Kun Béla körúton, ahol jelenleg is több autóbuszjárat végállomása van, for­galomirányító decentrumot építtet a Jászkun Volán. Az épület — a Kötivizig szolnoki sza­kaszmérnökségének kivitelezésében — elörelá thatólag 1988 április végére készül el, s a for­galomirányításon kívül személyzeti pihenő, jegykiadó és fedett utasváró kap benne helyet Fotó: Korényi

Next

/
Oldalképek
Tartalom