Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

- SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Vasárnap! áruházi körkép xxxvni. ívf. 3M.XM7. dec.n. bétffi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Közel-keleti konfliktus Megoldása nem tűr halasztást Megszállt területek — állásfoglalások Éles hangnemben bélye­gezte meg a megszállt terü­leteken tanúsított izraeli ma­gatartást Hoszni Mubarak egyiptomi államfő, miután rendkívüli konzultációt tar­tott tanácsadóival. A tanácskozásról kiadott elnöki közlemény szóhasz­nálata szerint Izrael az „el­nyomás és üldöztetés” mód­szereit veti be a Gáza-öve- zetben és a Jordán nyugati partján, s magatartásával „veszélybe sodorja a Közel- Kelet békéjét”. A kairói kor­mány e kommünikében fo­galmazta meg a legerőtelje­sebb egyiptomi tiltakozást azóta, hogy december 8-án zavargások robbantak ki az Izrael megszállta Gázában és a nyugati parton. . A TASZSZ hírügynökség állásfoglalása szerint a meg­szállt arab területekről érke­ző hírek azt bizonyítják, hogy a közel-keleti konflik­tus továbbra is a világ leg­égetőbb gondjai közé soro­landó, s megoldása immár nem tűr halasztást. A hír- ügynökség úgy értékeli, hogy a térség békéje felé az ENSZ égisze alatt megrendezendő nemzetközi konferencia nyit­hatja meg az utat; az érte­kezleten a Biztonsági Ta­nács öt állandó tagján kívül az összes érdekelt félnek, kö­zöttük a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetnek is he­lyet kell kapnia. A hét végén egyébként az észak-izraeli Názáret váro­sának több ezernyi arab la­kosa vonult az utcákra, de­monstrálva a megszállt te­rületek másfél milliós arab lakossága iránti szolidaritá­sát. Helyszíni beszámolók szerint ez volt a legnagyobb ilyen jellegű tüntetés Izrael arab polgárainak körében azóta, hogy a Gázai-övezet és a nyugati part 1967-ben izraeli ellenőrzés alá került. I menye agrár- és élelmiszergazdaságában is Segíti a műszaki fejlesztést az Agrobank Januártól bővítik a szolgáltatások körét Hamar bebizonyította élet- képességét az idén február­ban megalakult, fővárosi központú Agroinnovációs Bank Rt., az ügyfelek mind szélesebb körében ismert ne­vén az Agrobank. Másfél milliárd alaptőkét jegyeztek a részvényesei — pénzinté­zetek, szövetkezetek, agrár-, élelmiszer- és vegyipari vál­lalatok —, amelyek között ott található a Mezőtúri Ál­lami Gazdaság, a Tiszamenti Vegyiművek, a Zagyvarékasi Béke Tsz és még néhány Szolnok megyei mezőgazda- sági nagyüzem, iparvállalat. A részvénytársaság már másfélmilliárdos szerződés- állománnyal bír, ebben egy- milliárd forintot képvisel az Agrobank forrás. Hét területi központot ho­zott létre az országban az Agrobank, ezek közül a szar­vasi fiók Békés, Csongrád és Szolnok megyében végez — a világbanki hitelek bonyo­lításán és a számlavezetésen kívül mindenféle — banki tevékenységet. A fiók különböző szolgál­tatásait mind több megyénk­ben cég veszi igénybe. Há­rom mezőgazdasági nagy­üzemben segíti például ez a bank hitellel illetve banki alap juttatással tejtermelő tehenészetek, húshasznú szarvasmarha telepek re­konstrukcióját. Tőkejuttatás­sal vett részt a szarvasi fiók a cibakházi téesz nyáreleje óta eredményesen működő savanyítóüzemének létreho­zásában. Finanszírozza a Szolnok Megyei AHV star- terkultúrás és a Nefag fa- apríték-hasznosító technoló­giájának a fejlesztését, vala­mint a két mezőtúri téesz és a helybeli állami gazdaság alkotta Kemitur Gt. agroké­miai bázisának megvalósítá­sát. Ahogyan maga az Agroin­novációs Bank Rt., a szarva­si területi fiók is 70 száza­lékban mezőgazdasági, élel­miszeripari vállalkozások­ban vesz részt. Emellett ter­mészetesen más területekről is gyarapítja partnerkörét, megyénkben például a ci­bakházi általános iskola tan­terembővítési gondjain eny­hített. A lízing üzletág kere­tében eddig 30 millió forint értékű gép és berendezés be­(Folytatás a 3. oldalon) Erdősítés a Tiszazugban Félmillió nemes- nyár és akác csemete A természeti környezet gyérülő faállományának, er­dőterületeinek pótlására megújítására jelentős telepí­tési programot hajtott végre a Tiszazugban és a Jászság­ban a tiszai öntözőgazdasá­gok együttműködésének er­dészeti ágazata. Az idén együttesen 1100 hektárt meg­haladó területen frissítették fel, illetve pótolták a kiter­melés, illetve a kipusztulás miatt megcsappant alföldi faállományt, erdősített terü­letet. A fatelepítést, a jövő év­ben több mint félezer hektá­ron tovább folytatják és táv­latokban is gyarapítják a fa­állományt. A Kunszentmár­toni Körösmenti Tsz mellett két jászsági gazdaság, a Jászberényi Zagyvamenti és a Jászszentandrási Haladás Tsz létesített csemete kertet. A három telep kis híján fél­millió nemesnyár és akác csemetét állít elő, a többit az ország más kertjeiből szerzik be. öt gazdaság az Erdészeti Tudományos Inté­zettel és más kutató bázisok­kal együttműködve erdőte­lepítési, nemesítési kísérlete­ket is végez. A felvonó Sokszor beszálltam már abba a liftbe. A holtidőben, amíg a földszintről a ne­gyedik emeletre fölértem, mindig önkén­telenül szaladt végig a szemem a nyomó­gombok mellé szögeit táblácskákon. Fú­jom akkor is, ha mély álomból kelek: Ve­zető nélküli személyfelvonó, teherbírás 4 személy, 300 kg, Magyar Felvonógyár, Bu­dapest, Lehel u. 12., Dohányozni tilos!. Mindez világos és egyértelmű. Eleddig a lifttel nem is gyűlt meg a bajom. De né­hány napja minden megváltozott: nyugta­lanul alszom, a lábam alól kicsúszott a ta­laj, bizonytalan vagyok. Abban a hitem­ben rendültem meg, hogy mégiscsak van­nak pofonegyszerű dolgok a világon. Ma már tudom, óvatosnak kellett -volna lennem, amikor elkezdtem olvasni az új­sütetű feliratot, az Utasítást az egyete­mese) gombvezérlésű felvonók használa­tához. Itt van mindjárt az első paragrafus, mely szerint (a vezető nélküli) személy- felvonót csak arcképes igazolvánnyal ellá­tott személy vezetheti. Ezt bizony komo­lyan kell venni, hisz a vonatkozó utasítás Budapest szabályrendeletére hivatkozik. De hiába várok, nem jön az arcképes iga- zolványos. A táskámban kezdek el matat­ni. Megnyugszom, mert kicsit ugyan még pistikés vagyok ezen a képen, de mégis­csak magamnál hordom, bevallom, nosz­talgiából, a kisdobos igazolványom. Ezzel megvolnánk. Jöhet a következő pont. „A felvonó indítása az állomási ajtók és a fülkeajtók gondos becsukása után tör­ténik. A felvonószekrény a végállomáso­kon önműködően áll meg.” (Ez biztató. Mégis felüti fejét bennem a kétely: minek ide arcképes igazolványos?) „Ha valamely oknál fogva a felvonószekrény felfelé az emeleten, vagy lefelé a földszinten túlha­ladna, a végkapcsoló fogja a határállomás után a gépet leállítani.” Elfog a pánik. Nem találom a végkap­csolót. Hogy jutok így el a határállomásig? Háromnapi hideg élelmet kellett volna csomagolnom, de sose voltam túl előre­látó. Ijedtemben tovább olvasok. „A természetes világítás ki nem elégítő volta esetében a kabinba lépés előtt a fül­kevilágítást be kell kapcsolni. Csak akkor lépjünk a kabinba, ha meggyőződtünk, hogy a fülke az ajtó előtt áll...” Ez már valami. Ügy látszik, az utasítás szöveg­szerkesztő-művészei sem szeretnek sötét­ben tapogatózni. De azt hamarabb is mondhatták volna, hogy alaposan nézzem meg, hová lépek, nehogy elnyeljen a lift­akna koromsötétje. Nyugtató után kapará­szok a táskámban, pedig mégcsak most jön a kegyelemdöfés. „Ha a gomb nyomására a felvonó nem indulna el, meg kell kísérelni az állomás és fülkeajtók ismételt és gondos becsuká- sát. Ha ez is céltalannak bizonyul, távo­záskor a fülkeajtót nyitva kell hagy­ni ...” Ez lesz a megoldás. Az állomás és fül­keajtók ismételt és gondos becsukását meg sem kísérlem, gyorsan olajra- lépek. Fut- tomban, utolsó erőfeszítéssel a nyelvészek­re gondolok: lám, nemcsak beszélni nehéz, tisztelt Deme László!- b. j. ­Nemcsak a napsütés aranyozta be Aranyvasárnap az ezüst nyaklánc volt a sláger a szolnoki óra- és Ekszerboltban. Az üzlet tegnap mintegy negyedmil­lió forintot forgalmazott T. K. L. ízért „felhő” is akadt hiánycikkekből Az aranyvasárnap — az ünnepek előtti utolsó hét­végi bevásárlónap — ebben az évben is igazi .nagyüze­met” jelentett a vevők, az üzletek és áruházak számá­ra. Talán a szép és kelle­mes, őszies napsütés is úgy hozta, hogy bátrabban ki­merészkedtünk az utcára, és szívesebben tértünk be a boltokba, hogy beszerezzük mindazt, ami még hiányzott a díszítésre váró fenyőfa alól. Milyen volt az arany- vasárnapi forgalom, mit ke­restek a leginkább, mi az, amit nem találtak meg a vá­sárlók ezen a napon? — er­ről érdeklődtünk telefonon a koradélutáni záróra után négy szolnoki boltban illetve áruházban. A Centrumban Hajnalné Lovász Agnes kereskedelmi igazgatóhelyettes vette fel a telefont: — Pontos szá­munk még nincs, de annyit már mondhatok, hogy körül­belül 1 millió 500 ezer fo­rint fölötti lesz a mai forga­lom. A vevők érdeklődése október óta változatlanul nagy, most is szinte mindent vettek, vittek. A legnagyobb sikere az illatszereknek, a játékoknak, csecsemőáruk­nak, férfiingeknek és a szö­veteknek volt. Az ugyancsak jól sikerült ezüstvasárnap után kínálatunk — sajnos — ma már hiányos, hisz el­fogytak az igen keresett éb­resztőórák, karórák, nem tu­dunk adni többfélét a tar­tós fogyasztási cikkekből, például mélyhűtőt és mosó­gépet. A nagyobb karácso­nyi beruházások közül a ci­pőket keresték legkevésbé. — Mi is kedvező hírekkel szolgálhatunk — kezdte rö­vid beszámolóját a Sztár áruház igazgatója, Balogh Pál. — Mintegy 50—60 szá­zalékkal, kb. 450 ezer forint­tal nagyobb volt a forgal­munk, mint egy héttel ez­előtt. Nagyon sok gyerekárut vittek el a vásárlók, köztük csecsemőpelenkákat, ami ko­rábban hiánycikk volt. Ahogy gondolom a Centrum­ba és a Skálába is, hozzánk is sokan jöttek be vidékről, így lehetséges, hogy cipőből (Folytatás a 3. oldalon) Pénzügy! tervek a Jövő esztendőre Ülést tart a megyei tanács 1987. december 22-én, ked­den tartja meg ezévi utolsó ülését a Szolnok Megyei Ta­nács testületé. A tanácskozás napirendjén szerepel töb­bek között Mohácsi Ottó ta­nácselnök tájékoztatója a két tanácsülés közötti fontosabb eseményekről, illetve a vég­rehajtó bizottság tevékeny­ségéről. A- testület megvi­tatja a megye 1988. évi költ­ségvetésére, a helyi tanácsok költségvetési szabályozóira és kötelező előirányzataira, valamint a megye építő- és építőanyagipari fejlesztésé­nek hosszútávú 2000-ig szó­ló programjára tett javasla­tot. Az előterjesztések té­mái között lesz egyebek mel­lett a 4-es számú fő közle­kedési útvonal szolnoki el­kerülő szakaszának és az új Tisza-híd megépítésének egy részkérdése, valamint a tanács 1987. évi működési költségvetésének módosítása. A megyei tanács ülésének napirendjén szereplő témák anyagait a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár olvasóter­mében tekinthetik meg. Képviselők a költségvetésről Csütörtökön az Or­szággyűlés megszavazta az 1988. évi költségvetést a Parlamentben. Ezt kö­vetően villáminterjút kért munkatársunk né­hány Szolnok megyei képviselőtől. A kérdés ez volt; milyen felada­tok várnak rájuk az el­következendő esztendő­ben? És milyen garan­ciák mellett képesek tel­jesíteni a költségvetés elvárásait? Villáminter­júnk a 3. oldalon. A KoviKör bemutatója kérdő- jelekkel A Túrkevei Finta Múze­umban rendezték meg a Ke- vi Kör hagyományos téli tárlatát. Ezúttal tizenhárom alkotó — négy szobrász, hat festő, egy grafikus, két fo­tós mutatta be legújabb munkáit a közönségnek — összesen harmincnyolc mű­tárgyat. Sok ez vagy ke­vés? — teszi fel a kérdést lapunk munkatársa, s kere­si cikkében rá a választ, amely az 5. oldalon találha­tó. Gyermekekért szélt a muzsika Manapság gyakori a jóté­kony célú könnyűzenei hang­verseny mind a nagyvilág­ban, mind pedig hazánkban. Űjabban Szolnokon is tá­madtak hívei e nemes moz­galomnak. Miért ne? — kér­dezik a verseghysták, akik a múlt héten sikeres kon­certet szerveztek és rendez­tek a megyei művelődési központban, Szolnokon. Be­számolónk az eseményről az 5. oldalon, A szolnoki OB I-es vízilabda-csapat remek teljesítmé­nyével előkelő helyen zárta az őszi idényt: a tabella élére került, és vezeti az első osztályú mezőnyt. Ml van az eredmények mögött? — értékelésünk a 7. oldalon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom