Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

1987. DECEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 4 megyei párt-vb napirendjén É * k I a képviselők munkájáról Merre tovább a GITR? Egy évtized a tagok szolgálatában Program a továbbfejlődésre A megye országyűlési kép­viselőinek munkájáról tár­gyalt tegnap a megyei párt­végrehajtóbizottság. Sző­kébb hazánk tizenöt válasz­tókerületében jelenleg vala­mennyi képviselői mandá­tum betöltött. Mint ahogyan a testület megállapította, a megye parlamenti képvise­lői ambícióval, felelősségtu­dattal végzik munkájukat. Tevékenységük középpont­jában a választókerület, il­letve az ahhoz tartozó tele­pülések VII. ötéves tervidő­szakra szóló célkitűzései megvalósításának segítése áll. Ennek érdekében a párt-, tanácsi, népfront és gazdasági szervekkel együtt több kezdeményezést tettek, különböző ügyekben fordul­tak országos és megyei szer­vekhez. A helyi tanácsok ve­zetőivel és a tanácstagokkal kialakított jó kapcsolatokat bizonyítja, hogy a képvise­lők személyesen is közre­működtek egy-egy tanácsi feladat — a gázvezeték épí­tésének, a telefonhálózat bő­vítésének, útépítéseknek — intézésében. A választókerületi munká­juk során a képviselők kellő gyakorisággal beszámoló gyűléseket, fogadóórákat tartanak a helyi tanácsok és a megyei tanács üléseinek sikerességét hozzászólásaik­kal segítik. A képviselőcsoport tagjai aktívan részt vesznek az Or­szággyűlés munkájában, fel­szólalásaikban a megye eredményeinek taglalásán túl a szűkebb pátriánkban és az országos viszonylatban jelentkező gondok megoldá­sát szorgalmazták. Megyénk­Tegnap délután együttes ülést tartott a Szolnok Me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága és a Hazafias Nép­front megyei elnöksége. Az ülésen Mohácsi Ottó megyei tanácselnök és Sándor Lász­ló, a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága titkárának előterjesztésében értékel­ték a két testület 1982-ben kötött együttműködési meg­állapodásának eredményeit. A Szolnok megyei Tanács és a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának közös te­vékenysége jól szolgálta a megye társadalmi, gazdasági fejlődését, a szocialista de­mokrácia erősödését. Hoz­zájárult a középtávú és éves tervek, társadalmi, gazdasá­gi programok, a terület- és településfejlesztési célok megvalósításához, a társa­dalmi-közéleti aktivitás fo­kozásához. Az ülésen elis­meréssel állapították meg, hogy ai tanácsi és népfront- szervek eredményesen dol­goztak együtt az 1985. évi országgyűlési képviselő -és tanácstagi választások, vala­mint a népfrontválasztások előkészítésében és lebonyo­lításában. Rendszeres és eredményes kapcsolat jel­lemzi a testületek tevékeny­ségét az országgyűlési kép­viselőkkel, a megyei és he­lyi tanácstagokkal. Együtte­sen gondoskodnak a falugyű­lések,a tanácstagi beszámo­lók előkészítéséről és meg­tartásáról, kölcsönösen elő­segítik a megye huszonegy elöljáróságának működését. Sikeres a közös munka a gazdaságpolitikai, a társa­dalompolitikai valamint a közoktatási, közművelődési feladatok végrehajtásában is. bői tizenegy képviselő tagja az Országgyűlés valamelyik állandó bizottságának, töb­ben meghívottként vesznek részt ezeknek a testületek­nek a munkájában. A bizott­sági üléseken harminchat al­kalommal szólaltak fel, ja­vaslataik, észrevételeik több­sége helyet kapott a végle­gesen elkészített országgyű­lési előterjesztésekben. A parlament kereskedelmi bi­zottságának őszi üléséhez hasonlóan, amelyen a Kö- zép-Tisza vidékének és a Tisza II térségének üdülési lehetőségeiről esett szó, kí­vánatos, hogy a megyénk­ben más országgyűlési bi­zottságok is tartsanak kihe­lyezett üléseket — jobban megismerve ezáltal Szolnok megye eredményeit, szakte­rületükkel összefüggő gond­jait. A képviselőcsoport mun­kája, ahogyan a megyei párt­végrehajtóbizottság megálla­pította, kiegyensúlyozott, a parlament vezetői szervezet­ten biztosítják a képviselők felkészülését a plenáris ülé­sekre, és a csoport tanácsko­zásain önállóan választott napirendeket is megtárgyal. Így például téma volt ta­nácskozásain a megye táv­közlő hálózatának fejleszté­se, a foglalkoztatási rehabi­litáció vagy az alkoholizmus elleni tevékenység. A képviselők munkájában fontos, hogy erősödjön kap­csolatuk a választópolgárok­kal, szükséges közreműködé­sük abban, hogy a megye fejlesztési üteme — az adott­ságainak megfelelően — tartson lépést az országos lehetőségekkel. A jó tapasztalatok alap­ján az együttes ülésen új együttműködési megállapo­dás tervezetét tárgyalta meg a népfront megyei elnöksé­ge és a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. Megha­tározták a kapcsolatok elvi alapjait, fő területeit és módszereit. A dokumentum­ban kimondták, hogy közös cél a közéleti tevékenység fejlesztése, a tanácsok és szerveik tömegkapcsolatá­nak, a tanácsi munka nyil­vánosságának szélesítése, az időszerű társadalom- és gaz­daságpolitikai feladatok megoldása. Az együttműkö­dés fő területeiről és mód­szereiről a közös ülésen szé­les körű vita bontakozott ki. A felszólalók többek között felvetették, hogy az 1982- ben megkötött megállapodás óta jelentős gazdasági-tár­sadalmi változások követ­keztek be, amelyek a taná­csi munkában is sok újat hoznak. A megállapodást to­vábbi javaslatokkal gazda­gította Cservenyák Emil, dr. Krasznai Géza, Bugán Mi­hály, Bekényi Istvánná, Sza­bó Eszter, Pacsek János, dr. Bozsó Péter és Sándor Lász­ló. Az elnöklő Mohácsi Ottó összefoglalójában a két tes­tület nevében javasolta, hogy a megállapodást és a közös munkát konkretizáló és gaz­dagító véleményekkel kiegé­szített dokumentumot a két testület fogadja el. A javas­lat jóváhagyása után az ér­tekezlet az iskolatanácsok létrehozásának és működésé­nek megyei tapasztalatairól és további feladatairól szó­ló jelentéssel zárult. SZOT-felhívés Arellenörzések a lakosság érdekében A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa felhívással for­dul az állami gazdaságirá­nyító szervekhez, társadalmi szervezetekhez, a vállalatok­hoz, szövetkezetekhez, vállal- kozoknoz: a stabilizáció szem­pontjából döntő jelentőségű 1988-as évben tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az árszínvonal növeke­déséből a lakosságra jutó terhek ne haladják meg a népgazdasági tervben elő­irányzottat. Hatékonyabban működjenek együtt az ár­képzés szabályainak fegyel­mezett megtartásában és megtartatásában, ezzel is megalapozva gazdaságpoliti­kai céljaink megvalósítását. A felhívást pénteken, az Építők székházában rende­zett tanácskozáson tették közzé. A jövő évi árváltozások jelentősen átrendezik a fo­gyasztói árarányokat, meg­változtatják fogyasztási szo­kásainkat. Nagy mértékben nő azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak az ára, amelyeket minden nap igénybe vesz a lakosság. Ez az átlagosnál is jobban ter­heli majd az alacsony jöve­delműeket, a nagycsaládoso­kat és a nyugdíjasokat. Ezért a szakszervezetek társadal­mi aktivistái kiemelten vizs­gálják majd, hogy ezeknél az árucikekknél a rendelke­zéseknek megfelelően törté­nik-e az árforma érvényesí­tése. Volán-vállalatok Nagyobb forgalom, kisebb nyereség A növekvő gazdasági gon­dok ellenére a Volán-válla­latok ellátták a személy- és áruszállítás feladatait, meg­őrizték gazdasági helyzetü­ket. A Volán eredménye az idén előreláthatólag 3 milli­árd 850 millió forint, 820 millió forinttal több az elő­ző évinél- Ugyanakkor a nyereség elmarad a terve­zettől. Oka: a márciusban és júliusban bevezetett üzem- anyagár-változások, az el­öregedett eszközállomány többletköltsége, az anyagal­katrészek áremelkedése. A Volán Tefu Vállalat 2800 gépkocsival, 73 rakodó­géppel, 220 targoncával lát­ják el feladataikat, raktá­ruk teljesítőképessége meg­haladja a 60 négyzetmétert. A vállalat jövőre piackuta­tással, a kereskedelmi mun­ka fejlesztésével bővíteni kívánja a lakossági szolgál­tatások körét. Jó egy-másfél évtizede, amikor gombamód szaporod­tak hazánkban a termelési rendszerek, egészen más köz- gazdasági és termelési hát­tér „diktálta” létrejöttüket, mint amilyenek között most kell létezniük. Alapvető kér­désekben, a termelés techno­lógiai irányításában voltak akkor nagy feladataik, hi­szen a nagyüzemek szakem­ber-ellátottsága korántsem volt olyan szintű, mint most. Azóta átalakultak, megvál­toztak. A partnergazdaságok az operatív termelésirányítás helyett már inkább azokon a területeken várnak segítsé­get, amelyek ma a mezőgaz­daság neuralgikus pontjai­nak számítanak. A megfele­lő műszaki bázis biztosítá­sában — gépbeszerzés, alkat­részellátás —, a termékérté­kesítés szervezésében, és A GITR-nél (Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere) az igazgatóta­nács határozta meg azt a hosszabb távú, 1988—90-re szóló gazdasági programot, amelyik a továbblépés lehet­séges irányait jelöli ki. Ez azért is aktuális most, mert a MÉM távlati munkaprog­ramja fontos feladatként tartalmazza a termelési rendszerek és más integrá­ciók munkájának megújítá­sát. Olyan pályamódosítások­ra van szükség — a GITR- nél is —, amelyek révén még szorosabbá, rugalmasabbá és sokszínűbbé válhat a kap­csolat a tagokkal, a kölcsö­nös érdekek alapján. A GITR távlati program­jának egyik hangsúlyos ré­sze a kutatás-fejlesztésben való határozott előrelépés. Azon túl, hogy az eddigiek­nél több pénzt kell erre a feladatra előteremteni, a ku­tatási célok meghatározása, újrafogalmazása is nagyon fontos. Az egész tevékenysé­get közelíteni kell a gyakor­lathoz, hogy az valóban a termelést szolgálja. Talán a kérdés fontosságát jelzi az További kiemelt kérdés a műszaki szolgáltatások szín­vonalának javítása. Ezt a programpontot valószínűleg indokolni sem kell különö­sebben. A következő évek­ben ugyanis arra lehet reá­lisan számítani, hogy a be­ruházásra — így a gépbe­szerzésre — fordítható erő­források tovább csökkennek. Lassul tehát a géppark cse­réje, és még fontosabbá vá­lik a „gépfenntartás”. A GITR taggazdaságai között ráadásul szép számmal van- van kedvezőtlen adottságú egyáltalán: a taggazdaságok termelésének széles körű me­nedzselésében. A GITR, Szolnok megye legnagyobb mezőgazdasági termelési rendszere, amely­nek a Rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet a gesz­tora, idén volt tíz éves. Nyolc megyében, 231 taggaz­daság 508 ezer hektárnyi te­rületének művelését integ­rálja, 14 növényfaj tartozik tevékenységi körébe. Ezzel a félmillió hektárt meghala­dó területtel az ország 22 növénytermesztő rendszeré­nek rangsorában a negyedik helyet foglalja el a GITR. Ennél is figyelemre méltóbb az a tény, hogy a hektáron­kénti jövedelem alapján, nö­vényfajonként változóan, a második-harmadik helyre le­het rangsorolni a rendszert. is, hogy főosztályi szervezet­be tömörítették a GITR ku­tatás-fejlesztéssel foglalkozó apparátusát, rangot próbál­va adni ezzel is ennek a munkának. Talán nem tűnik fölösleges aggályoskodásnak, ha ide kívánkozik szinte azonnal az óvatosságra intő hang is: a szervezeti átala­kítások önmagukban még soha sehol nem oldottak meg semmit. Az elmúlt időszakban egy­re több konkrét jel is mu­tatott arra, hogy a rendsze­rek egyik alapszolgáltatása, a hagyományos típusú szak- tanácsadás ellaposodott, ve­szített jelentőségéből. A jö­vőben a terméshozamokban való gondolkodás mellett előre kell lépni az értékesí­tés és a termények felhasz­nálásának szervezésében is. A partnergazdaságoknak az az igénye élénkült fel, és ezt érzékelte a GITR vezetése is. A rendszer kereskedelmi fel­adatainak körét ezért bőví­tik, ezzel erősítve a termel­tetésnek, a felvásárlásnak, a piacnak és az értékesítésnek a biztonságát és összhangját. szövetkezetek is, amelyek­nek még az átlagosnál is rosszabbak lesznek a műsza­ki fejlesztési lehetőségei. Mit segíthet a termelési rendszer e gondok megoldá­sában? A GITR a közel­múltban új forma bevezeté­sével kísérletezett, és a ked­vező tapasztalatok nyomán most ezt a gyakorlatot sze­retné általánossá tenni. A rendszer alközpontjaiba ja­vítóműhelyeket telepítenek ki, a szükséges szakember- gárdával együtt. Ezek a „kis- műhelyek”, amelyeket re­mélhetően nem nyomnak majd agyon az általános költségek, fődarabok javítá­sát és felújítását végzik, le­hetőleg a tagok által elérhe­tő, és a szolgáltatás igénybe­vételét ösztönző áron. Várható, hogy javul az el­következő időben az alkat­részellátás is. Itt a rendszer feladata lesz az alkalmazott géptípusok jó kiválasztása, olyanoké, amelyekhez nagy tömegű és lehetőleg teljes választékú, a rendszer által finanszírozott alkatrészkész­letet lehet felhalmozni. Át kell alakítani e készletek összetételét. A feladatok kö­zött szerepel a géptípusok körének szűkítése is, mivel a kevesebb típushoz könnyeb­ben biztosíthatók a szüksé­ges alkatrészek. A GITR igazgatótanácsa — erről tanúskodik az 1990- ig szóló programúk — fon­tosnak tartja a termelési szerkezet módosítását is. A rendszer — agrotechnikai, növényegészségügyi okok miatt — a kalászosok közül az árpa vetésterületének nö­velésére törekszik, s némileg a búza csökkentésére. Érde­mes nagyobb területen vet­ni a kukoricát, a cukorré­pát viszont — az országos csökkenés ellenére is — sze­retnék a mostanihoz hason­ló nagyságú területen ter­meszteni a rendszer gazda­ságaiban. Alkalmazkodni az igényekhez A legnagyobb lépést azon­ban a fehérjeprogramhoz való csatlakozás, a „fehérje- növények” termelésének fej­lesztése jelentheti. Elsősor­ban a szója vetésterületének növeléséről van szó, de más növények, — borsó, csillag­fürt, lóbab — termesztését is támogatni szándékozik a rendszer. Ez komplett fel­adat lesz, hiszen a vetés­technológiától az értékesítés megszervezéséig egy sor kérdést meg kell még olda­ni. Megváltozott az utóbbi években a termelési rendsze­rek megítélése a szakmai kö­rökben és a közvéleményben egyaránt. Olyannyira, hogy vannak, akik a rendszerek létét, hasznát és szükséges­ségét is megkérdőjelezik már. Éppen ezeknek a ked­vezőtlen véleményeknek a megváltoztatására törekszik a GITR új programjával. Bizonyítani hasznosságát, hosszú távú létjogosultságát a partnerek előtt, akik jövő­re és a következő években még jobban megnézik majd minden fillérjük helyét. L. M. L. Fejlesztések, eredmények a Vasipari Vállalatnál (Folytatás az 1. oldalról) a törökszentmiklósi vasszer­kezetgyártó üzemekben hő- erőművi és házgyári beren­dezések részeit és más ter­mékek sorát állítják elő ha­zai nagyvállalatok megren­delésre. Gyártmányaik je­lentős részét tőkés és szocia­lista országokba exportálják a nagyvállalatok, a hőerő- művi berendezéseket példá­ul Indiába, a szivattyú-kö- penyeget Svédországba. Ugyancsak a vasszerkezeti üzemekből kerülnek ki a vasúti tartálykocsik lefejtő szelepei. A szolnoki üzem zsírzóké­szülékek különböző típusait állítja elő egyedül az or­szágban. A hazai igényeket ki tudják elégíteni, jelenleg foglakoznak az exportlehető­ségek felkutatásával. Befejezéséhez közeledik Jászapátin a Velem! Endre Tsz saját beruházásában épülő 600 adagos konyha és az a 240 négyzetméter alap területű ABC, amelyben hús- és zöldségrész­leg is lesz. Az emeleten idény jelleggel mun kásszállásokat és tanácskozótermet alakíta­nak ki. A Jászterv GMK tervei alapján a tsz építési ágazata BVM-elemek felhasználásá­val készíti el az épületet, amelyet előreláthatólag jövő év novemberében adnak át (Fotó: T. Z.) Megyei tanács és népfront Együttműködési megállapodás Pénzt a fejlesztésre Előtérben a szója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom