Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

xxxvin. évf. 297.SZ., 1987. dec. ír, csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A TARTALOMBÓL: Gyorsabbá válik a kapcsolat Amikor ilt az óra Tovább hódít a tenisz Országos csúcs az ORV-döntőn Ae Országgyűlés téli ülésszakának első napján Közép-amerikai rendezés Napirenden a kormányzati munka korszerűsítése és a jövő évi költségvetés Ezt követően plenáris üléssel folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s je­len voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Szerdán 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. A képviselők élve az ügy­rend adta lehetőséggel — 7 ellenszavazattal — úgy dön­töttek, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a Magyar Nép- köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló tör­vényjavaslatot. A kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába illeszkedő szervezeti változásokat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke indokolta meg előadói beszédében. Az Országgyűlés ugyancsak zárt ülésen dön­tött személyi kérdésekben. Grósz Károly beszéde Grósz Károly elöljáróban tájékoztatást adott a kor­mány munkaprogramjá­nak fogadtatásáról, a végre­hajtás továbbiakban várható politikai környezetéről és arról, hogy mit tett a kor­mány az őszi ülésszak óta a megvalósításhoz szükséges hazai és nemzetközi feltéte­lek megteremtése érdekében. — A parlamenti ülésszak széles nyilvánosságot kapott és nagy érdeklődést váltott ki. A nyilvánosság és az érdeklődés találkozása kö­vetkeztében a közvélemény­ben, az érdekelt állampol­gárok legszélesebb köreiben a korábbinál reálisabbá és egységesebbé vált a kép az ország helyzetéről, az előt­tünk álló újszerű feladatok­tól, a népünket, jövőnket ezekben az években érintő és meghatározó sorskérdé­sekről. Ezt nagy politikai ér­téknek tekintjük. A munkaprogram fogad­tatását tekintve a kép — ahogyan ez várható volt — erősen differenciált. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy az állampolgárok, a közösségek józan, tárgyilagos helyzetér­tékelése és támogató tenni- akarása dominál benne. Kü­lönösen fontos, hogy a ter­melő vállalatok jelentős ré­szénél olyan szemlélet és gyakorlat van felerősödőben, amely nem a mozgástér vélt és valós korlátáit leltározza nagy szorgalommal, hanem a lehetséges cselekvés módoza­tait kutatja. Csakis ez a ma­gatartás az előre mutató. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az előbbiekkel ellentétes jelen­ségekkel is lehet találkozni. A kezdeti bizakodás mintha csökkent volna. Vannak, akik még mindig csak a fenntartásaikat tudják meg­fogalmazni. Egyesek tovább­ra is a kivárás pozíciójában húzódnak meg. Mások mind­máig nem voltak képesek el­mozdulni a „kik a felelősek” kérdéstől, nem véve tudo­mást arról, hogy ezzel va­lójában nem jutunk előre. A kibontakozást illetően a „mi a biztosíték” kérdését ismé­telgetik kitartóan. Sajnála­tos tény — s ez politikai munkánk gyengeségét is tük­rözi —, hogy sokan nem ér­tik és különösebben nem Is érdeklődnek az iránt, amit a kormány munkaprogramja tartalmaz. Közülük kerülnek ki azok, akiket tájékozatlan­ságuk nem tart vissza ma­gabiztos nyilatkozatoktól. Az sem ért bennünket vá­ratlanul, hogy a nehézségek növekedése nagyobb aktivi­tásra bátorítja az ellenséges és ellenzéki elemeket. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány a jövőben is párbeszédre törekszik mindenkivel, aki bár tőlünk eltérő módon, de a szocialis­ta kibontakozás érdekében keresi a megoldási lehetősé­geket. De nem vagyunk haj­landók tárgyalni azokkal, akik tudatosan ártó szándék­kal, ellenséges platformról igyekeznek diszkreditálni céljainkat s a megvalósítás­ra irányuló erőfeszítéseket. Mindezek a jelenségek nem hanyagolhatók el, de természetesen nem kérdője­lezhetik meg azt a sok irány­ból érezhető támogatást, amely a kormánynak erőt és biztonságot ad a munkához. Társadalmunkban megvan és erősödik az akarat a kö­zösen elhatározott célok megvalósítására és azok van­nak döntő többségben, akik azt keresik, hogyan lehet a szocializmus jobb, hatéko­nyabban működő gyakorla­tát kialakítani hazánkban. Ugyanakkor tisztában va­gyunk vele, hogy a jövőben a kormányprogram fogadta­tásának ez az alapjaiban egyetértő támogatása tovább fog differenciálódni. Ahogy egyre határozottabb lépések­kel fogunk előrehaladni az általános elvek konkrét meg­valósításában, egyre inkább megoszlanak majd a vélemé­nyek, éleződnek a viták is. A fő célok megvalósítására irányuló döntéseink nem­egyszer érdekeket fognak sérteni, illúziókat fognak el­oszlatni. Mégsem választha­tunk más utat. Az Országgyűlés őszi ülés­szaka óta végzett kormány­zati munka középpontjában — érthető módon a gazda­sági feladatok álltak. A kor­mány által hozott döntések jelentős részét teszik ki azok az intézkedések, amelyek az új adórendszerről szóló tör­vények végrehajtását szol­gálják. A Minisztertanács áttekintette a kétszintű bankrendszer működésé­nek tapasztalatait, s javasla­tokat fogadott el a negatív tendenciák kiszűrése és a kedvezőbb folyamatok széle­sebb körű elterjesztése ér­dekében. Javaslatot tett a Minisztertanács az Elnöki Tanácsnak a kötvénykonst­rukció továbbfejlesztésére, illetőleg a versenytárgyalás­ról szóló törvényerejű rende­let megalkotására. Megfelelő jogszabályok születtek az úgynevezett bérbruttósítás elvégzésére. Az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetési javas­lat, valamint a gazdasági szabályozók kialakítása so­rán arra törekedtünk, hogy — a munkaprogramban meg­határozott céloknak megfe­lelően — fizetőképességünk megőrzését segítsük élő, s ezzel összhangban biztosít­suk a költségvetés egyensú­lyát. Ezért is fontos, hogy sikerült lehetőséget találni védelmi kiadásaink mérsék­lésére, miközben garantál­juk szövetségesi kötelezett­ségeink fegyelmezett teljesí­tését. Nemzetközi tevékenységé­ben a kormány legfontosabb feladatának a stabilizációs és kibontakozási program külső feltételeinek biztosítá­sát tekinti. Ennek érdeké­ben törekszünk az államkö­zi kapcsolataink további ak­tivizálására. Különösen nagy figyelmet fordítottunk és fordítunk a nemzetközi gaz­dasági, pénzügyi és tudomá­nyos-műszaki együttműkö­désben rejlő lehetőségek ki­használására. Tárgyalása­ink középpontjában a kor­szerű gazdasági együttmű­ködési formák feltárása és kibontakoztatása állt. Mi (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka a Parlamentben Feltétel: kölcsönös kötelezettség vállalása Nem felelnek meg a való­ságnak azok a washingtoni híresztelések, amelyek sze­rint a washingtoni csúcsta­lálkozón szovjet részről el­hangzott volna, hogy Moszk­va kész teljesen beszüntetni Nicaragua katonai segé­lyezését — jelentette ki Bo­risz Pjadisev, szovjet kül­ügyi szóvivő a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Fjadisev rámutatott, hogy az amerikai elnökkel folyta­tott tárgyalásokon többször is elhangzott: Washington és Moszkva kölcsönösen tekint­sék át: miképpen tudnának a közép-amerikai békés rende­zéshez hozzájárulni. Szó volt többek között a Contadora- csoport intézkedéseinek és a guatemalai megállapodás­ban foglaltak támogatásának szükségességéről is. A rendezés kérdéséről kö­tendő szovjet—amerikai megállapodás magába fog­lalhatná a két fél kölcsö­nös kötelezettségvállalását, amely a közép-amerikai or­szágokba irányuló fegyver- szállítások korlátozását irá­nyozná elő. A szovjet elképzelés a kö­zép-amerikai térség egészére vonatkozik és feltételezi, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok egvaránt vállalja: a térségbe egyálta­lán nem szállít fegyvereket. Moszkva várja Washington válaszát — hangsúlyozza Pjadisev. A Shultz-körút utolsó állomásán Megbeszélés a brit kormányfővel Margaret Thatcher brit kormányfővel folytatott megbeszéléssel fejezte be szerdán Londonban George Shultz amerikai külügymi­niszter hatnapos nyugat­európai körútját, amelynek során az Egyesült Államok NATO-szövetségeseit tájé­koztatta a Gorbacsov—Rea­gan csúcstalálkozó amerikai értékeléséről. Shultz előzőleg brit kol­légájával, Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel te­kintette át a kelet—nyugati kapcsolatok és a fegyver­zetkorlátozási tárgyalások alakulását. Eszmecserét folytattak regionális prob­lémákról is, különös tekin­tettel az öbölháború leg­újabb fejleményeire és az Izrael által megszállt palesz­tin területeken kialakult fe­szültségekre. Megbeszélé­seiket követően a brit kül­ügyminisztérium szóvivője kormányának rosszallását fejezte ki a Gáza-övezetben alkalmazott katonai erőszak miatt és felszólította az iz­raeli megszálló erőket, hogy folyamodjék „emberségesebb módszerekhez” a tüntetések megfékezésében. Olcsó kötvény sem rossz kötvény Új értékpapír-irodát nyitott az OKHB Egy hete nyílott meg az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szolnoki bank­jának kötvényirodája a me­gyeszékhelyen, a Beloian­nisz út 18. szám alatt. Azóta Szolnokon is megvehető vagy eladható minden forga­lomban lévő közületi és la­kossági kötvény. (Az OKHB szolnoki székházában eddig csak megvásárolni lehetett azokat az értékpapírokat, amelyek kibocsátásával a vállalatok a bankot bízták meg). Az iroda működését a Kunság Füszért szintén de­cember 10-én kibocsátott la­kossági kötvényének értéke­sítésével kezdte, később is elsődleges feladata lesz a Szolnok megyei vállalatok­nak az OKHB szervezésével piacra kerülő kötvényeit „árusítani”. A pénzüket köt­vények vásárlásába fektetők­nek azonban egyre szélesebb választékot kívánnak bizto­sítani a bank Szolnok me­gyei szakemberei. Mivel már az első napokban felkészül­tek a különböző értékpapí­rok visszavásárlására is, többől már most helyben van egy kisebb, újraértéke­síthető készletük. Ez a jövő­ben a szolnoki „piac” a helyi kereslet és kínálat megisme­rése után gazdagodni fog, az iroda vezetője, Barta Lász­ló ígérete szerint azonban — két-háromnapos várakozás esetén — üzletfeleik bármi­lyen megrendelésének már most eleget tudnak tenni; bankjuk központi irodájából hozzák Szolnokra a megren­delt értékpapírokat. A szolnoki árfolyamokat az OKHB budapesti irodájá­ban érvényes árfolyamok alapján alakítják, a megye- székhelyen is megismerhető lesz minden közületi és la­kossági értékpapír napi vé­teli és eladási áraira vonat­kozó információ. A befekte­tők tájékoztatásában azon­ban nemcsak ezzel segítenek Szolnokon. Az iroda szakem­berei a „kezdő kötvényvá­sárlókat” abba is beavatják, hogy az értékpapírok árfo­lyama miként alakul az évenkénti kamatfizetési idő­pontokhoz közeledve; mikor érdemes kötvényt venni és eladni? Megtudható az is, hogy mikor, melyik vállalat tűzött ki értékpapírjára ka­matprémiumot; hogy a név­értéket, az árfolyamot és a kamatokat is figyelembe vé­ve miként számíthatók ki a kötvények hozama? Egyálta­lán nem biztos ugyanis, hogy a névértéknél jóval alacso­nyabb áron kínált értékpa­pírt megvenni rossz befekte­tés. Csak pontos és gyors in­formációk birtokában lehet eldönteni, melyik befektetés a legkevésbé kockázatos. A „hírek” gyorsabb megszer­vezéséhez pedig egy új lehe­tőséget ad az OKHB szolno­ki irodája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom