Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
xxxvin. évf. 297.SZ., 1987. dec. ír, csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A TARTALOMBÓL: Gyorsabbá válik a kapcsolat Amikor ilt az óra Tovább hódít a tenisz Országos csúcs az ORV-döntőn Ae Országgyűlés téli ülésszakának első napján Közép-amerikai rendezés Napirenden a kormányzati munka korszerűsítése és a jövő évi költségvetés Ezt követően plenáris üléssel folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja. Szerdán 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. A képviselők élve az ügyrend adta lehetőséggel — 7 ellenszavazattal — úgy döntöttek, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a Magyar Nép- köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. A kormányzati munka korszerűsítésének folyamatába illeszkedő szervezeti változásokat Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke indokolta meg előadói beszédében. Az Országgyűlés ugyancsak zárt ülésen döntött személyi kérdésekben. Grósz Károly beszéde Grósz Károly elöljáróban tájékoztatást adott a kormány munkaprogramjának fogadtatásáról, a végrehajtás továbbiakban várható politikai környezetéről és arról, hogy mit tett a kormány az őszi ülésszak óta a megvalósításhoz szükséges hazai és nemzetközi feltételek megteremtése érdekében. — A parlamenti ülésszak széles nyilvánosságot kapott és nagy érdeklődést váltott ki. A nyilvánosság és az érdeklődés találkozása következtében a közvéleményben, az érdekelt állampolgárok legszélesebb köreiben a korábbinál reálisabbá és egységesebbé vált a kép az ország helyzetéről, az előttünk álló újszerű feladatoktól, a népünket, jövőnket ezekben az években érintő és meghatározó sorskérdésekről. Ezt nagy politikai értéknek tekintjük. A munkaprogram fogadtatását tekintve a kép — ahogyan ez várható volt — erősen differenciált. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy az állampolgárok, a közösségek józan, tárgyilagos helyzetértékelése és támogató tenni- akarása dominál benne. Különösen fontos, hogy a termelő vállalatok jelentős részénél olyan szemlélet és gyakorlat van felerősödőben, amely nem a mozgástér vélt és valós korlátáit leltározza nagy szorgalommal, hanem a lehetséges cselekvés módozatait kutatja. Csakis ez a magatartás az előre mutató. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy az előbbiekkel ellentétes jelenségekkel is lehet találkozni. A kezdeti bizakodás mintha csökkent volna. Vannak, akik még mindig csak a fenntartásaikat tudják megfogalmazni. Egyesek továbbra is a kivárás pozíciójában húzódnak meg. Mások mindmáig nem voltak képesek elmozdulni a „kik a felelősek” kérdéstől, nem véve tudomást arról, hogy ezzel valójában nem jutunk előre. A kibontakozást illetően a „mi a biztosíték” kérdését ismételgetik kitartóan. Sajnálatos tény — s ez politikai munkánk gyengeségét is tükrözi —, hogy sokan nem értik és különösebben nem Is érdeklődnek az iránt, amit a kormány munkaprogramja tartalmaz. Közülük kerülnek ki azok, akiket tájékozatlanságuk nem tart vissza magabiztos nyilatkozatoktól. Az sem ért bennünket váratlanul, hogy a nehézségek növekedése nagyobb aktivitásra bátorítja az ellenséges és ellenzéki elemeket. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány a jövőben is párbeszédre törekszik mindenkivel, aki bár tőlünk eltérő módon, de a szocialista kibontakozás érdekében keresi a megoldási lehetőségeket. De nem vagyunk hajlandók tárgyalni azokkal, akik tudatosan ártó szándékkal, ellenséges platformról igyekeznek diszkreditálni céljainkat s a megvalósításra irányuló erőfeszítéseket. Mindezek a jelenségek nem hanyagolhatók el, de természetesen nem kérdőjelezhetik meg azt a sok irányból érezhető támogatást, amely a kormánynak erőt és biztonságot ad a munkához. Társadalmunkban megvan és erősödik az akarat a közösen elhatározott célok megvalósítására és azok vannak döntő többségben, akik azt keresik, hogyan lehet a szocializmus jobb, hatékonyabban működő gyakorlatát kialakítani hazánkban. Ugyanakkor tisztában vagyunk vele, hogy a jövőben a kormányprogram fogadtatásának ez az alapjaiban egyetértő támogatása tovább fog differenciálódni. Ahogy egyre határozottabb lépésekkel fogunk előrehaladni az általános elvek konkrét megvalósításában, egyre inkább megoszlanak majd a vélemények, éleződnek a viták is. A fő célok megvalósítására irányuló döntéseink nemegyszer érdekeket fognak sérteni, illúziókat fognak eloszlatni. Mégsem választhatunk más utat. Az Országgyűlés őszi ülésszaka óta végzett kormányzati munka középpontjában — érthető módon a gazdasági feladatok álltak. A kormány által hozott döntések jelentős részét teszik ki azok az intézkedések, amelyek az új adórendszerről szóló törvények végrehajtását szolgálják. A Minisztertanács áttekintette a kétszintű bankrendszer működésének tapasztalatait, s javaslatokat fogadott el a negatív tendenciák kiszűrése és a kedvezőbb folyamatok szélesebb körű elterjesztése érdekében. Javaslatot tett a Minisztertanács az Elnöki Tanácsnak a kötvénykonstrukció továbbfejlesztésére, illetőleg a versenytárgyalásról szóló törvényerejű rendelet megalkotására. Megfelelő jogszabályok születtek az úgynevezett bérbruttósítás elvégzésére. Az 1988. évi népgazdasági terv és költségvetési javaslat, valamint a gazdasági szabályozók kialakítása során arra törekedtünk, hogy — a munkaprogramban meghatározott céloknak megfelelően — fizetőképességünk megőrzését segítsük élő, s ezzel összhangban biztosítsuk a költségvetés egyensúlyát. Ezért is fontos, hogy sikerült lehetőséget találni védelmi kiadásaink mérséklésére, miközben garantáljuk szövetségesi kötelezettségeink fegyelmezett teljesítését. Nemzetközi tevékenységében a kormány legfontosabb feladatának a stabilizációs és kibontakozási program külső feltételeinek biztosítását tekinti. Ennek érdekében törekszünk az államközi kapcsolataink további aktivizálására. Különösen nagy figyelmet fordítottunk és fordítunk a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és tudományos-műszaki együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználására. Tárgyalásaink középpontjában a korszerű gazdasági együttműködési formák feltárása és kibontakoztatása állt. Mi (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka a Parlamentben Feltétel: kölcsönös kötelezettség vállalása Nem felelnek meg a valóságnak azok a washingtoni híresztelések, amelyek szerint a washingtoni csúcstalálkozón szovjet részről elhangzott volna, hogy Moszkva kész teljesen beszüntetni Nicaragua katonai segélyezését — jelentette ki Borisz Pjadisev, szovjet külügyi szóvivő a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Fjadisev rámutatott, hogy az amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon többször is elhangzott: Washington és Moszkva kölcsönösen tekintsék át: miképpen tudnának a közép-amerikai békés rendezéshez hozzájárulni. Szó volt többek között a Contadora- csoport intézkedéseinek és a guatemalai megállapodásban foglaltak támogatásának szükségességéről is. A rendezés kérdéséről kötendő szovjet—amerikai megállapodás magába foglalhatná a két fél kölcsönös kötelezettségvállalását, amely a közép-amerikai országokba irányuló fegyver- szállítások korlátozását irányozná elő. A szovjet elképzelés a közép-amerikai térség egészére vonatkozik és feltételezi, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok egvaránt vállalja: a térségbe egyáltalán nem szállít fegyvereket. Moszkva várja Washington válaszát — hangsúlyozza Pjadisev. A Shultz-körút utolsó állomásán Megbeszélés a brit kormányfővel Margaret Thatcher brit kormányfővel folytatott megbeszéléssel fejezte be szerdán Londonban George Shultz amerikai külügyminiszter hatnapos nyugateurópai körútját, amelynek során az Egyesült Államok NATO-szövetségeseit tájékoztatta a Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó amerikai értékeléséről. Shultz előzőleg brit kollégájával, Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel tekintette át a kelet—nyugati kapcsolatok és a fegyverzetkorlátozási tárgyalások alakulását. Eszmecserét folytattak regionális problémákról is, különös tekintettel az öbölháború legújabb fejleményeire és az Izrael által megszállt palesztin területeken kialakult feszültségekre. Megbeszéléseiket követően a brit külügyminisztérium szóvivője kormányának rosszallását fejezte ki a Gáza-övezetben alkalmazott katonai erőszak miatt és felszólította az izraeli megszálló erőket, hogy folyamodjék „emberségesebb módszerekhez” a tüntetések megfékezésében. Olcsó kötvény sem rossz kötvény Új értékpapír-irodát nyitott az OKHB Egy hete nyílott meg az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szolnoki bankjának kötvényirodája a megyeszékhelyen, a Beloiannisz út 18. szám alatt. Azóta Szolnokon is megvehető vagy eladható minden forgalomban lévő közületi és lakossági kötvény. (Az OKHB szolnoki székházában eddig csak megvásárolni lehetett azokat az értékpapírokat, amelyek kibocsátásával a vállalatok a bankot bízták meg). Az iroda működését a Kunság Füszért szintén december 10-én kibocsátott lakossági kötvényének értékesítésével kezdte, később is elsődleges feladata lesz a Szolnok megyei vállalatoknak az OKHB szervezésével piacra kerülő kötvényeit „árusítani”. A pénzüket kötvények vásárlásába fektetőknek azonban egyre szélesebb választékot kívánnak biztosítani a bank Szolnok megyei szakemberei. Mivel már az első napokban felkészültek a különböző értékpapírok visszavásárlására is, többől már most helyben van egy kisebb, újraértékesíthető készletük. Ez a jövőben a szolnoki „piac” a helyi kereslet és kínálat megismerése után gazdagodni fog, az iroda vezetője, Barta László ígérete szerint azonban — két-háromnapos várakozás esetén — üzletfeleik bármilyen megrendelésének már most eleget tudnak tenni; bankjuk központi irodájából hozzák Szolnokra a megrendelt értékpapírokat. A szolnoki árfolyamokat az OKHB budapesti irodájában érvényes árfolyamok alapján alakítják, a megye- székhelyen is megismerhető lesz minden közületi és lakossági értékpapír napi vételi és eladási áraira vonatkozó információ. A befektetők tájékoztatásában azonban nemcsak ezzel segítenek Szolnokon. Az iroda szakemberei a „kezdő kötvényvásárlókat” abba is beavatják, hogy az értékpapírok árfolyama miként alakul az évenkénti kamatfizetési időpontokhoz közeledve; mikor érdemes kötvényt venni és eladni? Megtudható az is, hogy mikor, melyik vállalat tűzött ki értékpapírjára kamatprémiumot; hogy a névértéket, az árfolyamot és a kamatokat is figyelembe véve miként számíthatók ki a kötvények hozama? Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy a névértéknél jóval alacsonyabb áron kínált értékpapírt megvenni rossz befektetés. Csak pontos és gyors információk birtokában lehet eldönteni, melyik befektetés a legkevésbé kockázatos. A „hírek” gyorsabb megszervezéséhez pedig egy új lehetőséget ad az OKHB szolnoki irodája.
