Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-16 / 296. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVUI. évi. 296. *z„ 1987. dec. 16., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Országgyűlés - képviselők Az Országgyűlés szerdán 10 órára összehívott plénu­mán — a téli ülésszakon — a képviselők megvitatják az 1988. évi állami költségve­tésről; a jogalkotásról; az 1960 előtt kibocsátott jog­szabályok rendezéséről szó­ló törvényjavaslatokat. Az előzetesen napirendre java­solt témák hétfőn egy újabb indítvánnyal bővültek: a Minisztertanács elnöke — a kormányzati munka korsze­rűsítésével kapcsolatos el­képzelések részeként — az Országgyűlés elé kívánja terjeszteni a Magyar Nép- köztársaság minisztériumai­nak felsorolásáról szóló új törvény tervezetét. Az Országgyűlés legutóbbi, igen eleven ülésszakára gon­dolva a Parlament megvál­tozott légkörét sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy a párt egy ideje igen komo­lyan ösztönzi a népaepvise- leti kiállást, feleiősségválla- közrejátszik a változásban, lást, Bizonyára ez is, az is de legalább talán az, hogy rendkívül nehéz, bonyolult gazdasági helyzetben kell ma mérlegelni, dönteni. Ez fokozottan érvényes a ma délelőtt megnyíló ülésszak­ra, amelynek egyebek mel­lett a jövő évi tervet és ál­lami költségvetést kell jó­váhagynia. Mint az MSZMP, leg­utóbbi közleményéből már tudhatjuk, vannak le nem becsülhető jelei a kedve­zőbb gazdasági jelenségek­nek. Ám még nagyon sokat kell dolgoznunk a gazdaság egyensúlyának helyrebilíen- téséért. Ennek a munkának kerete és eszköze a jövő évi népgazdasági terv, amely a kormányzat szándékai sze­rint elősegíti majd a stabi­lizációs program teljesítését. A képviselőknek tehát az általuk megszavazott, sőt, nagy egyetértéssel üdvözölt kormányprogramból a jövő esztendőre jutó feladatokról kell állást foglalni, de még így sem lesz könnyű a dön­tés. A vita, a mérlegelés tétje tehát van. Mire számítha­tunk? Már ősszel bebizonyo­sodott, hogy az Országgyű­lés a reális politika híve, azonban érzékeny arra, hogy a szükséges gazdasági vál­tás ne okozzon a kelleténél nagyobb fájdalmakat a tár­sadalomnak. A képlet ma műtéthez hasonlítható, ami­kor a sebész elvégzi a kór leküzdéséhez nélkülözhetet­len és fájdalmas beavatko­zást, de közben orvosok egész csoportja ügyel a be­teg életére, a vérveszteség csökkentésére, az emberi szervek normális működésé­re. Így lehet ma védelmező­je a képviselő is az új adó- és árrendszernek, a gazda­ságtalan termelés visszaszo­rításának, az ésszerű takaré­kosságnak, miközben jogo­san vár el garanciákat arra is, hogy ne legyenek indo­kolatlan termelői áremelé­sek, kivételezések a nem he­lyes törekvésű üzemekkel, hogy a szigorúbb követelmé­nyeket mindenütt érvénye­sítsék. Magyarán ma a két- frontos magatartás az ideá­lis: nem visszarettenni a gazdaság, a társadalom kor­szerűsítésétől, de őrizni ugyanakkor a szocialista hu­mánumot, megtéve mindent a gazdasági döntések lakos­ságra gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséért, az emberi sorsok megkönnyíté­séért is. Természetes, hogy a kép­viselők ennek a célnak meg­felelő kormányzati munkát várnak majd el, s ezúttal ar­ról is képet kapnak, miként képzeli a kormányzat önma­ga megújítását, struktúrájá­nak korszerűsítését a dönté­si mechanizmus meggyorsí­tása, a kiemelt gazdasági és társadalmi feladatokkal va­ló behatóbb foglalkozás ér­dekében. Remélhetőleg a képviselők és a kormányzat ugyan azt az őszinte, szókimondó és kölcsönös bizalommal telí­tett dialógust folytatja le most a jövő évi tervről, az ország pénzének felhaszná­lásáról, amelyet a program kapcsán hallgattunk. Kell is ez, hiszen jövőre kevesebbet oszthatunk el. Ha viszont az emberek majd nem látnak pazarlást, ha nagyobb figyel­met tapasztalnak maguk iránt, több odaadást látnak a vezetők munkájában, ta­lán könnyebben elviselik veszteségeiket. K. F. I washingtoni találkozó után Folytatódik az intenzív nemzetközi eszmecsere A nagyhatalmak igazi ere­jét az bizonyítja, ha képesek megbízható stabilitást és fej­lődési lehetőséget teremteni saját népük és az egész vi­lág számára — jelentette ki kedden Borisz Pjadisev. A szovjet külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatón a múlt héti washingtoni csúcstalálkozó eredményeit ismertetve szembeszállt az­zal az elterjedt, s csak ne­hezen változó véleménnyel, hogy a nagyhatalmi erő bi­zonyítéka a nukleáris fegy­verek birtoklása. Nem k'öny- nyű megszabadulni a nuk­leáris fegyverektől. mert azokban egyesek a nagyha­talmi lát velejáróját látják — tette hozzá a szóvivő, aki maga is tagja volt a főtitkár kíséretének Washingtonban. Pjadisev beszélt arról, hogy egyes vélemények sze­rint a szerződés az amerikai­ak által évekkel ezelőtt ja­vasolt nullamegoldás alap­ján jött létre. Tény, hogy néhány évvel ezelőtt Nyuga­ton sokat beszéltek erről a megoldásról, ám akik a leg­gyakrabban emlegették, azok sem hittek igazán elérhető­ségében — jelentette ki, majd hozzátette: — A javas­latot a Szovjetunió a saját (Folytatás a 2. oldalon) Az Országos Villamostávvezeték Vállalat építi a Békéscsa­bát Szolnokkal összekötő 400 kV-os távvezetéket. Felvéte­lünk Törökszentmiklós határában örökítette meg a magas­ban dolgozó szakembereket (Fotó: Mészáros) „Manilái nyilatkozat" Véget ért az ASEAN csúcsértekezlet A „Manilái nyilatkozat” aláírásával kedden véget ért a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Ma­nilában tartott harmadik csúcsértekezlete. A hat tag­állam vezetői a nyilatkozat­ban kifejezték készségüket, hogy erősítik egymás közöt­ti gazdasági kapcsolataikat. Az 1967-ben létrehozott szervezet tagországainak ve­zetői a „Manilái nyilatko­zatában egyebek között a térség atomfegy vérmentes övezetté nyilvánítása mellett szálltak síkra. A csúcsértekezlet záró eseményeként mind a hat vezető rövid beszédet mon­dott. Ebben a tanácskozás egyik eredményeként azt emelték ki, hogy a tagálla­mok fokozzák a szervezeten belül a gazdasági együttmű­ködést. Jogos önvédelem külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon A megye mezőgazdaságúról a Jövőre tekintve Hiányzik a jó vetőmag és a közvetlenebb piaci kapcsolat Szokásosnál gondosabb ősz! betakarítás Tegnap délután Szolnokon, az Agroker Vállalat székhá­zában tartotta évzáró ta­nácskozását a megyei mező- gazdasági koordinációs bi­zottság. Az ülést — amelyen részt vett és felszólalt Si­mon József, a megyei párt- bizottság titkára — Bugán Mihály megyei tanácselnök­helyettes nyitotta meg, majd Zelenyánszki András, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője a mezőgaz­dasági munkák idei tapasz­talatait foglalta össze. Részletesen az őszi beta­karításról és az ezt követő munkálatokról' szólott. El­mondta, hogy a mezőgazda- sági üzemekben az ősszel 160 ezer hektárról 1 millió 600 ezer tonna terményt ta­karítottak be, 158 ezer hek­táron végezték el a talaj- munkákat és vetették el az őszieket. A tavaszi vetésű növények alá eddig több mint 150 ezer hektáros te­rületen végezték el a szán­tást. A viszonylag kedvezőt­len nyári terméseredmények ismeretében a gazdaságok­ban az őszi munkákat igye­keztek a költségekkel taka­rékoskodva szervezni, a be­takarítással lehetőség sze­rint addig vártak, amíg a termés nedvességtartalma el­éri az optimális szintet, az átlagosnál jobban ügyeltek az energia- és alkatrészfel­használásra is. A beszámoló részletesen szólott az egyes növényi kul­túrák termesztése során szer­zett idei tapasztalatokról. A napraforgó minősége — hangzott el — jó volt, olaj- tartalma 1—1,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly. A termésátlag a száraz idő­járás hatására hasonló a tavalyihoz. Kukoricát az elő­ző évinél 6,8 százalékkal na­gyobb területről takarítot­tunk be az idén. Az 1987-es év is jól példázza, hogy ez a növény képes meghálálni az öntözést, igen sikeresen termeltek például kukoricát azokban az üzemekben, ahol szakszerűen alkalmazták a KITE úgynevezett szuperin- tenzív termesztési eljárását. (A legtöbb Szolnok megyei gazdaság még csak az idén tanulta az új módszert, táb­láikon azonban már most 11 ezer kilogramm körüli volt a hektáronkénti termés.) A rizs ebben az évben későn kelt ki, a csúszást egész esztendőben nem tud­ta kiheverni, sőt az augusz­tus elpji lehűlés is rontot­ta a terméskilátásokat. Mind­ezek hatására a hektáron­kénti termésátlag csupán 2766 kilogramm lett. Az egész őszi betakarítási idő­szak alatt a cukorrépa fel­szedése okozta a legtöbb ne­hézséget: a száraz talaj ron­gálta a gépekét, lassította a munkát és növelte a beta­karítási veszteségeket. A ré­pa cukortartalma a legsike­{Folytatás a 3. oldalon) Tizenegy hónap mérlege A Mezőgép szabad kapacitásának kthasz nálása miatt döntött egy új termék előál­lításáról. Tószegen rövid idő alatt terem tették meg a konténergyártás műszaki fel­tételeit. A kényszerhelyzetben hozott In tézkedés jó üzletnek bizonyult. Idén 25 ezer konténer szállítására kötött szerződést a vállalat, s ez százmillió forintos bevé­telhez juttatta a Mezőgépet. A konténerügy részleteit bemutató írásunkat a 3. oldalon közöljük. Javul az ipar gazdálkodása Az év eddig eltelt tizenegy hónapjában a jelentős erőfe­szítések hatására kedvező változások tapasztalhatók az ipa­ri termelésben és az értékesítésben. Az ipar teljesítménye több területen eléri, illetve meghaladja a népgazdasági terv­ben előirányzottat. Az Ipari Minisztérium gyorsjelentése szerint decem­berig a termelés 3,7 száza­lékkal nőtt az egész évben tervezett 2 százalék helyett, s ezzel a nyolcvanas évek eddigi legdinamikusabb ter­melésbővítését érte el a nép­gazdaságnak ez az ágazata. Bár a decemberi ünnepek miatt a növekedés dinami­kája fékeződik, azzal szá­molnak. hogy az éves ter­melésbővülés összességében is meghaladja majd a 3 szá­zalékot. Az egyes alágazatok közül különösen a vegyipari termékek gyártása növeke­dett jelentős ütemben, 7,3 százalékkal, de az átlagnál nagyobb volt a fejlődés a villamosenergia-iparban, a gépgyártásban és a könnyű­iparban is. Az iparban előállított több­lettermékeket a vállalatok nagyrészt exportálták. A szocialista piacra irányuló kivitel az importtal össz­hangban, annál valamivel nagyobb mértékben, mintegy 1,6 százalékkal nőtt. A szo­cialista országokból szárma­zó ipari behozatal nem bő­vült az egy évvel korábbi­hoz képest. Az ágazat kon­vertibilis kivitele számotte­vően nőtt, eddig 14,7 szá­zalékkal magasabb. mint tavaly ilyenkor. A bővülés tervezett mértéke 5,7 száza­lék volt. Jórészt a könnyű­ipari, a vegyipari és a ko­hászati üzemek értek el ki­emelkedő exporteredménye­ket tizenegy hónap alatt. Az exportkíná latban a közleke­dési eszközök, a híradás- és vákuumtechnikai cikkek, a gumiipari termékek és a gyógyszerek domináltak, de többet szállítottak külföldre a vállalatok bútorokból, gyapjú ruházati termékekből és rövidárukból is. Az év végi szállításokkal együtt az ipar konvertibilis exportja előreláthatóan eléri majd a 3 milliárd dollárt. A tőkés import több mint 7 száza­lékkal bővült, összességében javult, mégpedig mintegy 100 millió dollárral az ipar kon­vertibilis elszámolású kül­kereskedelmi egyensúlyi helyzete, ám a mérleg még mindig passzív. A belföldi iparcikkellátás az év során általában ki­egyensúlyozott volt, az ipar 3 százalékkal szállított több fogyasztási cikket a keres­kedelemnek, mint 1986-ban. Az elmúlt hónapokban ta­pasztalt erőteljes felvásárlás sok területen, főleg a búto­rok és a híradásipari cikkek körében hiányt okozott, s a gyártók nagy erőfeszítéseket tesznek a pótszállításokra, a karácsonyi ellátás javítására. Az idén az ipar jövedelem- termelő képessége is javult, a színvonalasabb vállalati gazdálkodáson kívül ebben szerepet játszott az is, hogy jelentős eredmények szület­tek az anyag- és energiata­karékosság terén. Az ener­giafelhasználás például az ipari termelés bővülése elle­nére 3 százalékkal mérsék­lődött. Az is jó eredmény, hogy a termelékenység csak­nem 6 százalékkal javult egy év alatt, pedig a létszám- csökkenés a tervezettnél erő­teljesebb volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom