Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-15 / 295. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 15. Az óvatosság mindig kell A pv. a tanácselnök szemszögéből Ponyokai Bálintot, Kisújszállás tanácselnökét arra kértük, hogy a város ezernyi gondját félretéve most a polgári védelmi szolgálatról beszéljen. Arról, hogy van-e annak kellő becsülete, a hivatalból adódó kötelezettségeken túli tisztelete a településkörzet vezetői között. És mindez hogyan testesül meg a tanácselnök szemléletében és magatartásában? Íme a válasz — dióhéjban. — Mielőtt a tanácselnöki székbe kerültem, egy évtizedig a Mezőgép gyáregységének igazgatója voltam. Így kerültem kapcsolatba a polgári védelemmel. Már akkor az volt a meggyőződésem, hogy egy bizonyos fokú óvatosság mindig kell, mert a legváratlanabb pillanatban is bekövetkezhet valamilyen baj, aminek elhárítására idejében fel kell készülni. Tisztában vagyok azzal, hogy a polgári védelem igen jelentős és szervezett erő, ezért súlyának megfelelően kell kezelni, karbantartani és fejleszteni. Ezért tartottam magam mind a tröszti, mind a városi szervezet követelményeihez. Kedvező fordulat Tanácselnökként tehát számomra csak annyi az új a polgári védelem szempontjából, hogy az üzemi feladatokat városi méretekre kellett adaptálni. Kezdetben így is ért kudarc, de az inkább edzett, ami megfelelő szakgárda kialakítására késztetett. A közelmúltban nyugállományba került Szabó János alezredes, városi törzsparancsnok nagy segítséget nyújtott számomra. Szaktudásának, szolgálata megbecsülésre méltó ellátásnak nagy szerepe volt a polgári védelem városi és városkörzeti fejlesztésében. A kezdeti időkben főleg technikai gondjaink voltak. Végül az üzemi parancsnokságok összefogásával városi raktárbázist hoztunk létre. Ettől kezdve kedvező fordulat állt be a polgári védelem készenlétbe helyezését illetően. Sok segítséget kaptunk a megyei törzsparancsnokságtól is. Egymást elfogadó, korrekt kapcsolat alakult ki köztünk. Tudjuk, milyen felelősséggel tartozunk egymásért és a munkánkért. Szécsi Ferenc ezredessel, a megyei törzsparancsnokkal bármennyire is barátként lehet beszélgetni, a munkában nem tűr mellébeszélést. A pénzszűke mindig kísértett bennünket, mégis eredményesen törekedtünk a vezetési pont megfelelő kialakítására, az állomány mindenkori készenlétbe helyezésének biztosítására. Mondanom sem kell; nem volt ez gondtalan. Parancsnoki állományunkat sikerült értelmileg- érzelmileg egyaránt „ráhangolni” a polgári védelmi feladatokra. Elmondhatom, hogy végtelen kedvvel és sikerélményre vágyóan teszik a dolgukat. Szaktudásukra jellemző, hogy esetenként sikerrel óvták gyakorlatok idején a döntnökök döntéseit egy egy részkérdést illetően, bizonyítva hogy a helyi adottságok alapján miért kell valamit a megszokottól eltérően csinálni. Új ambíció Kisújszállás polgári védelmi parancsnokaként sikerben több részem volt, mint kudarcban, mert gyakorlataink általában eredményesek voltak. Üzemi parancsnokságaink „felnőttek” a komplex gyakorlatokhoz. Szívesen emlékszem a Nagykun Tsz, a Vas- Fa- Építőipari Szövetkezet és a Kunszöv gyakorlatára. Sok jó tapasztalatot nyertem általuk. Az a tény, hogy dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka két ízben is megszemlélte gyakorlatainkat, az számunkra újabb ambíciót adott. Az ő szakvéleményének is köszönhetően mindenkivel sértődés nélkül meg tudtuk értetni, hogy miben van javítanivaló. Nincs gyakorlópálya Ha ezek után azt kérdeznék tőlem, hogy a polgári védelem városi parancsnokaként elégedett vagyok-e a szervezet helyzetével, akkor nemmel válaszolnék. Személyi és tárgyi szempontból egyaránt sok még a tennivaló. Nem kielégítő például a műszer- és a ruhaellátás. Ezek beszerzése — az üzemek finanszírozási készsége ellenére — nagyon nehézkes, a központi ellátás nem kielégítő. Kellene egy gyakorlópálya is, mert ilyen a közelben sincs. Hiábavaló az emberek akarata, ha az elmélet és gyakorlat egységét kellően nem tudjuk biztosítani. A megoldandó személyi kérdések közé sorolom azt, hogy az alegységparancsnokok mindegyike ne csak kötelességből, hanem teljes meggyőződésből végezze munkáját. Polgári védelmi munkám fontosságának tudatában erősít az is, hogy a városi védelmi bizottság évenként legalább egyszer számonkéri feladataink teljesítését. Űj segítőtársam, Hunyadi András főhadnagy, a pv városi törzsparancsnoka iránt megvan a bizalmam. Képzett, rátermett tisztnek tartom. Ha azt kérdezik, ezernyi gondom mellett, hogy van időm a polgári védelemre, akkor könnyű a válaszadás, mert amikor polgári védelmi munkát végzek, akkor mindent félre tudok tenni. Akkor nincs más számomra, csak a vezetési pont. S. B. Tüztöl, víztől vigyázzatok... Szervezett hírlánc — gyors riasztás Amiért kiváló címet kaptak A Jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet vezetői a fegyveres erők napja alkalmából megkapták a polgári védelem kiváló parancsnokság címet. Mivel érdemelték ezt ki, ezt kérdeztem Borbás Jánostól, a tsz elnökétől. Bizonyára azzal szolgáltunk rá erre a kitüntetésre, hogy mi komolyan vesszük '<«i't>olgári védelmet. Az ered- .»inyek mögött morális gondolkodási módról van tehát szó. Ez vezetett a kitüntetéshez. — És még mi? — A ránk vonatkozó utasítások betartásán túl bizonyára az is, hogy igyekr szünk a továbbképzéseket megfelelő színvonalon szervezni. A felsőbb parancsnokságoktól beszerezzük a szemléltető eszközöket, és az előadó az ajánlott irodalmat is áttanulmányozza. — Miben látják ennek értelmét? — Most, békés viszonyok között elsősorban abban, hogy elemi csapás esetén legyen megfelelő szervezett erő a védelemre. Elsősorban a tűzesetekre gondolok, mert nálunk még kanális sincs, így árvízveszély nem fenyeget bennünket. — De a szomszédokat már fenyegette... — Igen, én is ott voltam a jászdózsai árvíznél. Körülkapott bennünket az ár. Olyan volt, mint a háborúban a bekerítés. Borzalmas érzés volt. A falusi bakterok sem ok nélkül kiabálták es- telente utcákon át azt, hogy „tűztől, víztől vigyázzatok, hogy károkat ne valljatok.” — Egy esetleges vasúti szerencsétlenségtől kezdve sok mindenben számítanak az emberek a tsz polgári védelmi szervezetére, tehát nemcsak a gazdaságot érintő katasztrófa esetén vár rá feladat. Említette, hogy elméletileg jól felkészültek erre. Az elmélet azonban még nem minden... — Amellett a fegyelmezettséget, a jól begyakorolt szervezett erő kialakítását tartjuk fontosnak. És az sem mellékes, hogy a polgári védelmi szervezet számára biztosítottuk a megfelelő technikát, kialakítottuk a hírláncot, megszerveztük a gyors riasztást. Mindezt nélkülözhetetlennek tartjuk az emberi életek és az anyagi javak vész esetén történő mentéséhez. — sb — Az üzemi komplex gyakorlatok tapasztalatai és feladatai A polgári védelmi feladatokra való felkészítésben alapvető helyet töltenek be az üzemek. Itt képzik ki a polgári védelem szervezett erőinek többségét. Az üzemi parancsnokságok szakmai felkészültsége döntően, meghatározza az alegységek egész tevékenységét. A több éves, tervszerű polgári védelmi kiképzés során a parancsnoki állomány elsajátítja a feladatai végrehajtásához szükséges mindazon általános és szakmai ismereteket, amelyek birtokában képessé válik a beosztottak tevékenységének irányítására. Elméleti ismereteiket eredményesen hasznosítják a komplex gyakorlatok , végrehajtásakor. A vezetői tevékenység hatékonysága és minősége természetesen differenciált, függően attól, hogy milyen vezetői tapasztalatokkal rendelkeznek a polgári védelmi parancsnokok és alegységpa- rancsnokók. A beosztott állomány elméleti, de főként gyakorlati kiképzéseken készül fel várható feladatainak végrehajtására. Az említett kiképzések során szerzett ismeretek, fogások, eljárások összefüggő és folyamatos végrehajtáHasznos munkával kötötték össze a Kisújszállási Vas- Fa- Epítőipari Szövetkezet üzemi komplex gyakorlatát sára azonban csak a gyakorlatok nyújtanak lehetőséget. A polgári védelmi gyakorlat a parancsnokok és a beosztott állomány kiképzésének legmagasabb formája. Lényege a parancsnokok, a törzsek, a szervezett erők és a munkaviszonyban álló dolgozók együttes gyakoroltatása azonos téma és egységes elgondolás alapján, bonyolult körülmények között, a várható veszélyeket legjobban megközelítő állapot kialakításával. Központi szerep a kiképzés rendszerében Az üzemi komplex gyakorlatok célja változatlan: az üzemi parancsnokok és törzsek szerezzenek tapasztalatot feladataik végrehajtásáról, a rendelkezésre álló erők és eszközök ésszerű alkalmazásáról, az önmentés lehetséges módozatairól, az együttműködés megszervezéséről, valamint az alkalmazás minden oldalú biztosításának legoptimálisabb megoldásáról. A komplexitás helyes értelmezése is hozzásegíthet az elért eredmények megszilárdításához, az egységes kibontakozáshoz és továbblépéshez. A polgári védelmi gyakorlat komplexitása azt jelenti, hogy mind a feldolgozandó kérdések, mind a végrehajtásba bevont állomány fogja át a vállalat (üzem) teljes polgári védelmi tevékenységét, járuljon hozzá állóképességének növeléséhez. Az új rendszerű — emelt szintű — polgári védelmi kiképzések meghatározó eleme az üzemi komplex gyakorlat. A sikeres végrehajtásra előírt felkészítési idő elégséges, de szükséges is a meghatározott célok és követelmények eléréséhez. Egyre inkább felismerik ezt a tervezők, de igénylik a végrehajtó szervezetek is. Az üzemi komplex gyakorlatot végrehajtó állomány bizonyságot tesz arról, mennyire alkalmas feladatai ellátására, a kiképzések során milyen mértékben sajátította el alaprendeltetéséből fakadó működéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Tehát az üzemi komplex gyakorlat a polgári védelmi felkészítés szerves része, sőt nélkülözhetetlen eleme, melynek során lehetőség nyílik mind a résztvevő állomány pszichológiai felkészítésére, mind népgazdaságig hasznos tevékenység végzésére. Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok, valamint a jelentések feldolgozása alapján megállapítható, hogy az üzemi komplex gyakorlatok rendszere bevált, a tervezők és a végrehajtók mind magasabb szinten tesznek eleget a meghatározott követelményeknek, és ezek a gyakorlatok egyre inkább szerves részét képezik a polgári védelmi kiképzéseknek. Gondot jelent a parancsnoki állomány körében végbemenő fluktuáció, amely elsősorban a különböző üzemi vezetési szinteken mutatkozik meg. A parancsnoki állomány tevékenységére káros befolyással van a túlzottan merev katonás t mozgás, és a rájuk erőltetett beszédstílus, amely esetenként gátolja az operativitást, és görcsössé teszi egész tevékenységüket. I formalitás az érdemi munkát gyakran háttérbe szorítja Néhány szervnél nem érzik, hogy tevékenységükre nem csak háború, hanem béke idején is (például katasztrófahelyzetben) sor kerülhet. A fenti céloknak megfelelően kell meghatározni a követelményeket is, amelyeket az elgondoláson kívül a külön utasításokban meghatározott felkészítési terv is tükröz, és magába foglalja a gyakorlat időtartamát is! Néhol érvényt szereznek annak az elvnek, hogy a gyakorlatot a felügyeletet ellátó szerv tervezze, ott határozzák . meg annak a célját és követelményeit, és lehetőleg onnan legyen a gyakorlatvezető és a döntnöki állomány is. Az említett jelenség ma már nem általános, de — sajnos — nem is egyedi. A fővárosi és megyei törzseink jelentős energiát fordítanak egy-egy üzemi komplex gyakorlat tervezésére és szervezésére, holott elsősorban segítségnyújtás lenne a feladatuk. A tanácsok szakigazgatási szervei által elrendelt üzemi komplex gyakorlatok tervezésénél és szervezésénél is hasonló jelenségek tapasztalhatók. Ez pedig főként városi törzseinknek jelent megnövekedett feladatokat. A fővárosi, a megyei és városi (fővárosi kerületi) törzsek a segítségnyújtást rosszul értelmezve gyakran magukra vállalják a tervezés és szervezés feladatait is. Ez a jelenség károsan befolyásolja az irányított szervek önálló gondolkodását és cselekvőkészségét. További — meglehetősen tipikus — kifogásolható terület a gyakorlatokba bevont állomány aránya. Tekintettel a korábban említettekre — miszerint a gyakorlatok egyik legfontosabb célja az önmentés gyakorlása — ennek tükröződnie kell a végrehajtó állomány összetételében is. Nagyon gyakran kell szóvá tennünk, hogy ne a szakszolgálati alegységek képviseljék a főerőt, hanem az önvédelmi szervezetek állománya, valamint a munkaviszonyban álló dolgozók. Csökken a „katonás” merevség Az elmondott hiányosságokat csak kellő felkészültséggel és jártassággal rendelkező törzsekkel és egységes szemlélet elérésével lehet megszüntetni. összességében megállapítható, hogy az üzemi komplex gyakorlatok egyre inkább betöltik kulcsfontosságú szerepüket a polgári védelmi felkészítés rendszerében. Ahhoz, hogy továbblépjünk, a még létező hiányosságokat meg kell szüntetnünk: A tervezés, a cél- és a követelménymeghatározás ne a végrehajtó, hanem az erendelő szintjén történjék. A gyakorlatot végrehajtó állomány összetételében az önvédelmi jelleg tükröződjön. A gyakorlatok tervezése során az adott gazdasági egységnél vágj' környezetében leggyakrabban várható katasztrófák és elemi csapások következményeivel kell számolni, és annak elhárítására kell az állományt felkészíteni. A központilag meghatározott fel- készítési követelmények szerepeljenek a gyakorlat tárgyának és céljának megfogalmazásában, a gyakorlati rész ne haladja meg a 4—3 órát. A parancsnoki állomány törzsvezetési gyakorlata során beosztásából eredően funkcionálási feladatának teljes komplexumát gyakorolja konkrét, egyre bonyolultabb helyzetek megoldása útján. A középszintű ellenőrzések (fővárosi, megyei) biztosítása érdekében az országos főhatóságok részéről szükségessé válik a fővárosi és megyei polgári védelmi parancsnokságok tájékoztatása a gyakorlatokról. A népgazdaságilag hasznos tevékenység ellátása mellett a gyakorlatok komplex végrehajtására kell törekedni. Javítani szükséges a végrehajtók közötti együttműködést, a szervek közötti tapasztalatok és módszerek átadásának folyamatát és rendjét. A jelentések és feladatszabások alkalmával — más szóval a vezetői tevékenységben — célszerű csökkenteni a túlzott „katonás” merevséget. Célszerű követni az üzemben folyó napi vezetői metódust, amit meg kell tölteni az adott helyzetből adódó tartalommal. Annak érdekében, hogy az üzemi komplex gyakorlatok a kiképzési folyamatban betöltsék meghatározó szerepüket, a felsorolt célok el- érése 3 jövőben vslsnieny* nyi vezetési szint feladatát és az ellenőrzések tárgyát kell, hogy képezze. Ivanyik István alezredes Polgári védelem
