Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 15. Az óvatosság mindig kell A pv. a tanácselnök szemszögéből Ponyokai Bálintot, Kisújszállás tanácselnökét arra kértük, hogy a város ezernyi gondját félretéve most a polgári védelmi szolgálatról beszéljen. Arról, hogy van-e annak kellő becsülete, a hivatalból adódó kötelezettsé­geken túli tisztelete a településkörzet vezetői között. És mindez hogyan testesül meg a tanácselnök szemléleté­ben és magatartásában? Íme a válasz — dióhéjban. — Mielőtt a tanácselnöki székbe kerültem, egy évtize­dig a Mezőgép gyáregységé­nek igazgatója voltam. Így kerültem kapcsolatba a pol­gári védelemmel. Már ak­kor az volt a meggyőződé­sem, hogy egy bizonyos fo­kú óvatosság mindig kell, mert a legváratlanabb pil­lanatban is bekövetkezhet valamilyen baj, aminek el­hárítására idejében fel kell készülni. Tisztában vagyok azzal, hogy a polgári véde­lem igen jelentős és szer­vezett erő, ezért súlyának megfelelően kell kezelni, karbantartani és fejleszteni. Ezért tartottam magam mind a tröszti, mind a városi szervezet követelményeihez. Kedvező fordulat Tanácselnökként tehát szá­momra csak annyi az új a polgári védelem szempontjá­ból, hogy az üzemi felada­tokat városi méretekre kel­lett adaptálni. Kezdetben így is ért kudarc, de az in­kább edzett, ami megfelelő szakgárda kialakítására késztetett. A közelmúltban nyugállományba került Sza­bó János alezredes, városi törzsparancsnok nagy segít­séget nyújtott számomra. Szaktudásának, szolgálata megbecsülésre méltó ellátás­nak nagy szerepe volt a polgári védelem városi és városkörzeti fejlesztésében. A kezdeti időkben főleg technikai gondjaink voltak. Végül az üzemi parancsnok­ságok összefogásával városi raktárbázist hoztunk létre. Ettől kezdve kedvező fordu­lat állt be a polgári véde­lem készenlétbe helyezését illetően. Sok segítséget kap­tunk a megyei törzsparancs­nokságtól is. Egymást elfo­gadó, korrekt kapcsolat ala­kult ki köztünk. Tudjuk, milyen felelősséggel tarto­zunk egymásért és a mun­kánkért. Szécsi Ferenc ez­redessel, a megyei törzspa­rancsnokkal bármennyire is barátként lehet beszélgetni, a munkában nem tűr mellé­beszélést. A pénzszűke mindig kí­sértett bennünket, mégis eredményesen törekedtünk a vezetési pont megfelelő ki­alakítására, az állomány mindenkori készenlétbe he­lyezésének biztosítására. Mondanom sem kell; nem volt ez gondtalan. Parancsnoki állomá­nyunkat sikerült értelmileg- érzelmileg egyaránt „ráhan­golni” a polgári védelmi fel­adatokra. Elmondhatom, hogy végtelen kedvvel és si­kerélményre vágyóan teszik a dolgukat. Szaktudásukra jellemző, hogy esetenként sikerrel óvták gyakorlatok idején a döntnökök döntése­it egy egy részkérdést illető­en, bizonyítva hogy a helyi adottságok alapján miért kell valamit a megszokottól eltérően csinálni. Új ambíció Kisújszállás polgári vé­delmi parancsnokaként si­kerben több részem volt, mint kudarcban, mert gya­korlataink általában ered­ményesek voltak. Üzemi pa­rancsnokságaink „felnőt­tek” a komplex gyakorlatok­hoz. Szívesen emlékszem a Nagykun Tsz, a Vas- Fa- Építőipari Szövetkezet és a Kunszöv gyakorlatára. Sok jó tapasztalatot nyertem ál­taluk. Az a tény, hogy dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a pol­gári védelem országos törzs­parancsnoka két ízben is megszemlélte gyakorlatain­kat, az számunkra újabb ambíciót adott. Az ő szakvé­leményének is köszönhetően mindenkivel sértődés nélkül meg tudtuk értetni, hogy miben van javítanivaló. Nincs gyakorlópálya Ha ezek után azt kér­deznék tőlem, hogy a polgári védelem városi parancsno­kaként elégedett vagyok-e a szervezet helyzetével, akkor nemmel válaszolnék. Szemé­lyi és tárgyi szempontból egyaránt sok még a tenni­való. Nem kielégítő például a műszer- és a ruhaellátás. Ezek beszerzése — az üze­mek finanszírozási készsége ellenére — nagyon nehézkes, a központi ellátás nem ki­elégítő. Kellene egy gyakor­lópálya is, mert ilyen a kö­zelben sincs. Hiábavaló az emberek akarata, ha az el­mélet és gyakorlat egységét kellően nem tudjuk biztosí­tani. A megoldandó személyi kérdések közé sorolom azt, hogy az alegységparancsno­kok mindegyike ne csak kö­telességből, hanem teljes meggyőződésből végezze munkáját. Polgári védelmi munkám fontosságának tudatában erősít az is, hogy a városi védelmi bizottság évenként legalább egyszer számonkéri feladataink teljesítését. Űj segítőtársam, Hunyadi And­rás főhadnagy, a pv városi törzsparancsnoka iránt meg­van a bizalmam. Képzett, rátermett tisztnek tartom. Ha azt kérdezik, ezernyi gondom mellett, hogy van időm a polgári védelemre, akkor könnyű a válaszadás, mert amikor polgári védel­mi munkát végzek, akkor mindent félre tudok tenni. Akkor nincs más számomra, csak a vezetési pont. S. B. Tüztöl, víztől vigyázzatok... Szervezett hírlánc — gyors riasztás Amiért kiváló címet kaptak A Jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet vezetői a fegyveres erők napja al­kalmából megkapták a pol­gári védelem kiváló pa­rancsnokság címet. Mivel érdemelték ezt ki, ezt kér­deztem Borbás Jánostól, a tsz elnökétől. Bizonyára azzal szolgál­tunk rá erre a kitüntetésre, hogy mi komolyan vesszük '<«i't>olgári védelmet. Az ered- .»inyek mögött morális gon­dolkodási módról van tehát szó. Ez vezetett a kitünte­téshez. — És még mi? — A ránk vonatkozó uta­sítások betartásán túl bizo­nyára az is, hogy igyekr szünk a továbbképzéseket megfelelő színvonalon szer­vezni. A felsőbb parancs­nokságoktól beszerezzük a szemléltető eszközöket, és az előadó az ajánlott irodalmat is áttanulmányozza. — Miben látják ennek ér­telmét? — Most, békés viszonyok között elsősorban abban, hogy elemi csapás esetén le­gyen megfelelő szervezett erő a védelemre. Elsősorban a tűzesetekre gondolok, mert nálunk még kanális sincs, így árvízveszély nem fenye­get bennünket. — De a szomszédokat már fenyegette... — Igen, én is ott voltam a jászdózsai árvíznél. Körül­kapott bennünket az ár. Olyan volt, mint a háború­ban a bekerítés. Borzalmas érzés volt. A falusi bakterok sem ok nélkül kiabálták es- telente utcákon át azt, hogy „tűztől, víztől vigyázzatok, hogy károkat ne valljatok.” — Egy esetleges vasúti szerencsétlenségtől kezdve sok mindenben számítanak az emberek a tsz polgári vé­delmi szervezetére, tehát nemcsak a gazdaságot érin­tő katasztrófa esetén vár rá feladat. Említette, hogy el­méletileg jól felkészültek erre. Az elmélet azonban még nem minden... — Amellett a fegyelme­zettséget, a jól begyakorolt szervezett erő kialakítását tartjuk fontosnak. És az sem mellékes, hogy a polgári vé­delmi szervezet számára biztosítottuk a megfelelő technikát, kialakítottuk a hírláncot, megszerveztük a gyors riasztást. Mindezt nél­külözhetetlennek tartjuk az emberi életek és az anyagi javak vész esetén történő mentéséhez. — sb — Az üzemi komplex gyakorlatok tapasztalatai és feladatai A polgári védelmi felada­tokra való felkészítésben alapvető helyet töltenek be az üzemek. Itt képzik ki a polgári védelem szervezett erőinek többségét. Az üze­mi parancsnokságok szak­mai felkészültsége döntően, meghatározza az alegységek egész tevékenységét. A több éves, tervszerű polgári védelmi kiképzés so­rán a parancsnoki állomány elsajátítja a feladatai végre­hajtásához szükséges mind­azon általános és szakmai ismereteket, amelyek birto­kában képessé válik a be­osztottak tevékenységének irányítására. Elméleti ismere­teiket eredményesen haszno­sítják a komplex gyakorla­tok , végrehajtásakor. A ve­zetői tevékenység hatékony­sága és minősége természete­sen differenciált, függően attól, hogy milyen vezetői tapasztalatokkal rendelkez­nek a polgári védelmi pa­rancsnokok és alegységpa- rancsnokók. A beosztott állomány el­méleti, de főként gyakorlati kiképzéseken készül fel vár­ható feladatainak végrehaj­tására. Az említett kiképzé­sek során szerzett ismeretek, fogások, eljárások összefüg­gő és folyamatos végrehajtá­Hasznos munkával kötötték össze a Kisújszállási Vas- Fa- Epítőipari Szövetkezet üzemi komplex gyakorlatát sára azonban csak a gyakor­latok nyújtanak lehetősé­get. A polgári védelmi gyakor­lat a parancsnokok és a be­osztott állomány kiképzésé­nek legmagasabb formája. Lényege a parancsnokok, a törzsek, a szervezett erők és a munkaviszonyban álló dol­gozók együttes gyakoroltatá­sa azonos téma és egységes elgondolás alapján, bonyo­lult körülmények között, a várható veszélyeket legjob­ban megközelítő állapot kia­lakításával. Központi szerep a kiképzés rendszerében Az üzemi komplex gya­korlatok célja változatlan: az üzemi parancsnokok és törzsek szerezzenek tapasz­talatot feladataik végrehaj­tásáról, a rendelkezésre álló erők és eszközök ésszerű al­kalmazásáról, az önmentés lehetséges módozatairól, az együttműködés megszervezé­séről, valamint az alkalma­zás minden oldalú biztosítá­sának legoptimálisabb meg­oldásáról. A komplexitás helyes ér­telmezése is hozzásegíthet az elért eredmények megszilár­dításához, az egységes ki­bontakozáshoz és továbblé­péshez. A polgári védelmi gyakorlat komplexitása azt jelenti, hogy mind a feldol­gozandó kérdések, mind a végrehajtásba bevont állo­mány fogja át a vállalat (üzem) teljes polgári védel­mi tevékenységét, járuljon hozzá állóképességének nö­veléséhez. Az új rendszerű — emelt szintű — polgári védelmi ki­képzések meghatározó eleme az üzemi komplex gyakorlat. A sikeres végrehajtásra elő­írt felkészítési idő elégséges, de szükséges is a meghatá­rozott célok és követelmé­nyek eléréséhez. Egyre in­kább felismerik ezt a ter­vezők, de igénylik a végre­hajtó szervezetek is. Az üzemi komplex gya­korlatot végrehajtó állo­mány bizonyságot tesz arról, mennyire alkalmas feladatai ellátására, a kiképzések so­rán milyen mértékben sajá­tította el alaprendeltetéséből fakadó működéséhez szük­séges elméleti és gyakorlati ismereteket. Tehát az üzemi komplex gyakorlat a polgá­ri védelmi felkészítés szer­ves része, sőt nélkülözhetet­len eleme, melynek során le­hetőség nyílik mind a részt­vevő állomány pszichológiai felkészítésére, mind népgaz­daságig hasznos tevékeny­ség végzésére. Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok, vala­mint a jelentések feldolgozá­sa alapján megállapítható, hogy az üzemi komplex gya­korlatok rendszere bevált, a tervezők és a végrehajtók mind magasabb szinten tesz­nek eleget a meghatározott követelményeknek, és ezek a gyakorlatok egyre inkább szerves részét képezik a pol­gári védelmi kiképzéseknek. Gondot jelent a parancs­noki állomány körében vég­bemenő fluktuáció, amely elsősorban a különböző üze­mi vezetési szinteken mu­tatkozik meg. A parancsno­ki állomány tevékenységére káros befolyással van a túl­zottan merev katonás t moz­gás, és a rájuk erőltetett be­szédstílus, amely eseten­ként gátolja az operativitást, és görcsössé teszi egész tevé­kenységüket. I formalitás az érdemi munkát gyakran háttérbe szorítja Néhány szervnél nem ér­zik, hogy tevékenységükre nem csak háború, hanem bé­ke idején is (például ka­tasztrófahelyzetben) sor ke­rülhet. A fenti céloknak megfe­lelően kell meghatározni a követelményeket is, amelye­ket az elgondoláson kívül a külön utasításokban megha­tározott felkészítési terv is tükröz, és magába foglalja a gyakorlat időtartamát is! Néhol érvényt szereznek annak az elvnek, hogy a gyakorlatot a felügyeletet el­látó szerv tervezze, ott ha­tározzák . meg annak a cél­ját és követelményeit, és le­hetőleg onnan legyen a gya­korlatvezető és a döntnöki állomány is. Az említett jelenség ma már nem általános, de — sajnos — nem is egyedi. A fővárosi és megyei törzseink jelentős energiát fordítanak egy-egy üzemi komplex gya­korlat tervezésére és szer­vezésére, holott elsősorban segítségnyújtás lenne a fel­adatuk. A tanácsok szakigazgatá­si szervei által elrendelt üzemi komplex gyakorlatok tervezésénél és szervezésé­nél is hasonló jelenségek ta­pasztalhatók. Ez pedig fő­ként városi törzseinknek je­lent megnövekedett felada­tokat. A fővárosi, a megyei és városi (fővárosi kerületi) törzsek a segítségnyújtást rosszul értelmezve gyakran magukra vállalják a terve­zés és szervezés feladatait is. Ez a jelenség károsan befo­lyásolja az irányított szer­vek önálló gondolkodását és cselekvőkészségét. További — meglehetősen tipikus — kifogásolható te­rület a gyakorlatokba be­vont állomány aránya. Te­kintettel a korábban említet­tekre — miszerint a gyakor­latok egyik legfontosabb cél­ja az önmentés gyakorlása — ennek tükröződnie kell a végrehajtó állomány össze­tételében is. Nagyon gyak­ran kell szóvá tennünk, hogy ne a szakszolgálati al­egységek képviseljék a fő­erőt, hanem az önvédelmi szervezetek állománya, va­lamint a munkaviszonyban álló dolgozók. Csökken a „katonás” merevség Az elmondott hiányossá­gokat csak kellő felkészült­séggel és jártassággal ren­delkező törzsekkel és egysé­ges szemlélet elérésével lehet megszüntetni. összességében megálla­pítható, hogy az üzemi komplex gyakorlatok egyre inkább betöltik kulcsfontos­ságú szerepüket a polgári védelmi felkészítés rendsze­rében. Ahhoz, hogy tovább­lépjünk, a még létező hiá­nyosságokat meg kell szün­tetnünk: A tervezés, a cél- és a követelménymeghatáro­zás ne a végrehajtó, hanem az erendelő szintjén történ­jék. A gyakorlatot végrehaj­tó állomány összetételében az önvédelmi jelleg tükrö­ződjön. A gyakorlatok ter­vezése során az adott gaz­dasági egységnél vágj' kör­nyezetében leggyakrabban várható katasztrófák és ele­mi csapások következmé­nyeivel kell számolni, és an­nak elhárítására kell az ál­lományt felkészíteni. A köz­pontilag meghatározott fel- készítési követelmények szerepeljenek a gyakorlat tárgyának és céljának meg­fogalmazásában, a gyakor­lati rész ne haladja meg a 4—3 órát. A parancsnoki ál­lomány törzsvezetési gyakor­lata során beosztásából ere­dően funkcionálási feladatá­nak teljes komplexumát gyakorolja konkrét, egyre bonyolultabb helyzetek meg­oldása útján. A középszintű ellenőrzések (fővárosi, me­gyei) biztosítása érdekében az országos főhatóságok ré­széről szükségessé válik a fővárosi és megyei polgári védelmi parancsnokságok tájékoztatása a gyakorlatok­ról. A népgazdaságilag hasz­nos tevékenység ellátása mellett a gyakorlatok komp­lex végrehajtására kell tö­rekedni. Javítani szükséges a végrehajtók közötti együtt­működést, a szervek közöt­ti tapasztalatok és módsze­rek átadásának folyamatát és rendjét. A jelentések és feladatszabások alkalmá­val — más szóval a vezetői tevékenységben — célszerű csökkenteni a túlzott „kato­nás” merevséget. Célszerű követni az üzemben folyó napi vezetői metódust, amit meg kell tölteni az adott helyzetből adódó tartalom­mal. Annak érdekében, hogy az üzemi komplex gyakorlatok a kiképzési folyamatban be­töltsék meghatározó szere­püket, a felsorolt célok el- érése 3 jövőben vslsnieny* nyi vezetési szint feladatát és az ellenőrzések tárgyát kell, hogy képezze. Ivanyik István alezredes Polgári védelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom