Szolnok Megyei Néplap, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. DECEMBER 14. Csúcs után csúcs Másfél órát késett Mi­hail Gorbacsov repülőgépe, de ezért nem a széljárás, s nem is műszaki hiba volt a felelős. A washingtoni prog­ram elhúzódása miatt kellett a tervezettnél tovább vára­kozni a fogadóbizottságnak a berlini repülőtéren. Várni mindig idegesítő, ezúttal azonban még a késés is más színben tűnt föl: eredmé­nyes napok záróakkordját jelentették az utolsó megbe­szélések az SZKP főtitkára és amerikai vendéglátói kö­zött. A csúcstalálkozó ideje alatt a megfigyelők hang­súlyozták, hogy nem csupán a két nagyhatalom ügyéről van szó, mert végső soron az egész emberiség érdekeit érintik a megszületett és még körvonalazásra váró egyezmények. Most, néhány nappal a tárgyalások befeje­zése után kezd kibontakozni az a folyamat, amely minden érvnél meggyőzőbben iga­zolja ennek az ámításnak az igazát. Reagan telefonon tá­jékoztatta a brit, a japán és az NSZK-beli kormányfőt, Shultz külügyminiszter ha­ladéktalanul Brüsszelbe re­pült, hogy a NATO-tagálla- mok külügyminisztereinek tartson beszámolót. A Var­sói Szerződés tagállamainak csúcsértekezletén pedig Ro­mánia kivételével a legma­gasabb szintű vezetők hall­gatták meg Mihail Gorba­csov véleményét a Washing­tonban végzett munkáról. A berlini csúcstalálkozó megállapításai közül kie­melkedik az, hogy a szovjet —amerikai megállapodás ki­dolgozásában nélkülözhetet­len volt a szocialista orszá­gok segítsége, támogatása, az a szilárd alap, amelyre a Szovjetunió mindenkor biz­ton támaszkodhatott. Hiszen, ha közvetetten is, de ezúttal partnereik nevében, az ő biztonságukról is tárgyaltak a két nagyhatalom vezetői, s egyáltalán nem volt mind­egy, mekkora visszhangra találnak törekvéseik szövet­ségeseik között. A Varsói Szerződés csúcs- értekezlete az elért eredmé­nyek fontosságán és jelentő­ségén túl, egyszersmind a továbblépéshez is útmuta­tás. Aligha tévedünk, ha szá­mítunk a további leszerelési szerződések lehetőségére cél­zó javaslatok visszhangjára. A szocialista országok ugyanis ismételten kézségü­ket nyílvánították a tárgya­lásokra a megmaradt külön­böző nukleáris, vegyi és ha­gyományos fegyverzetek fel­számolásáról. Álláspontjuk szerint nem a hátrányban lévő félnek kellene csökken­tenie lemaradását, hanem a fölényben lévőnek leszerel­nie fölös fegyvereit. Az NDK és Csehszlovákia közvetlenül is érintett a most született szovjet—amerikai megállapodásban, hiszen te­rületükön is amerikai meg­figyelők ellenőrzik majd a szerződés betűinek és szel­lemének betartását. A két ország aktív hozzájárulását a megegyezéshez, külön is elismeri a berlini tárgyalá­sokról kiadott közlemény. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozottan szólt a szocialista országok többségében folyó átalakítás és a külpolitikai törekvések szoros kapcsola­táról, az új gondolkodás- mód első következményeiről és logikus továbbfejlesztésé­ről. Nem lehet kérdéses: hogy mindez Magyarország alapvető érdekeit is kifejezi. Horváth Gábor Reagan sajtóértekezlete 0 történelmi jelző ráillik erre a találkozóra Az amerikai közvélemény túlnyomó többsége szerint a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó jelentős eredménye­ket hozott a két ország vi­szonyában. Az ABC ameri­kai televíziós hálózat által pénteken végzett felmérésen 82 százalék válaszolt igenlő­en az erről feltett kérdésre. A megkérdezettek 71 száza­léka egyetért a most kötött leszerelési szerződéssel, amely felszámolja a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket. 81 százalékuk egyetértett azzal, ahogy Rea­gan amerikai elnök járt el a tárgyalásokon, de csaknem ugyanennyien — 77 száza­lékban — nyilatkoztak elis­merőleg Mihail Gorbacsov tárgyalási magatartásáról is. Reagan maga is megismé­telte pénteken, hogy rend­kívül nagy jelentőségűnek tartja a megállapodást. Vi­déki lapszerkesztője számá­ra tartott sajtókonferenciá­ján azt mondotta, hogy „bár a történelmi jelzőt gyakran használják jogtala­nul, erre a megállapodásra ez tökéletesen ráillik”. Az elnök kijelentette: a tör­vényhozásnak nem szabad módosításokat fűznie a szer­ződéshez, mert ez a tárgya­lások kényszerű felújítását eredményezné.” Az elnök vitatta azokat az elképzeléseket, hogy a szer­ződés ratifikálását tegyék függővé más tényezőktől, például a szovjet csapatok Afganisztánból való kivoná­sától. „Az ilyen kérdések nem képezik a szerződés ré­szét, azokról folytatjuk a tárgyalásokat” — hangoztat­ta. Reagan azonban úgy ér­telmezte a Washingtonban létrejött megállapodásokat, hogy azok gyakorlatilag sza­bad kezet adnak az Egye­sült Államoknak az űrfegy­verkezési kutatásokhoz, bár kijelentette, hogy a két or­szágnak meg kell egyeznie a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött ABM- szerződés meghatározott idő­re való fenntartásában. Reagan azt mondotta, hogy Gorbacsovval „bizo­nyos fajta affinitás” jött lét­re a tárgyalásokon, jól megértették egymást, és a szovjet vezetőt határozott, de jó tárgyaló partnernek te­kinti. ■ Közös közlemény kiadásával Befejeződött a francia-afrikai értekezlet Antibes-ben közös közle­mény kiadásával és sajtóér­tekezlettel véget ért a 14. francia—afrikai csúcsérte­kezlet. Franciaország és 37 afri­kai ország képviselői átte­kintették a világpolitikai helyzetet és közelebbről prob­lémáit. Méltatták a Washing­tonban aláírt és előkészület­be helyezett szovjet—ameri­kai nukleáris leszerelési megállapodások jelentőségét. A francia—afrikai csúcs tá­mogatta a Biztonsági Tanács 602. határozatát, amely kö­veteli. hogy a dél-afrikai csapatok szüntessék be ag­ressziójukat Angolában és hagyják el az ország terü­letét. NEW YORK Határozatban szólította fel pénteken az ENSZ Köz­gyűlése a világ kormányait arra, hogy támogassák a kö­zel-keleti békeértekezlet ösz- szehívására irányuló erőfe­szítéseket. A közgyűlés ál­lásfoglalása szerint az ilyen konferencia megtartást az egyedüli lehetséges mód a közel-keleti válság megol­dására. MOSZKVA Föld alatti kísérleti atom­robbantást hajtottak végre vasárnap, moszkvai idő sze­rint 6 óra 20 perckor a Szov­jetunióban, Szemipala­tyinszk környékén a kísér­leti telepen. A fölrobbantott töltet TNT-egyenértéke 20 és 150 kilotonna között volt. A robbantás célja a hadi- technika korszerűsítése — közölték. VARSÓ Vasárnap hazaérkezett Varsóból a budapesti párt- bizottság delegációja, amely Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti párt- bizottság első tiktárának ve­zetésével a LEMP varsói bi­zottsága meghívására két napot töltött a lengyel fővá­rosban. Havasi Ferenc részt vett a hat szocialista ország fővárosa, Berlin, Budapest, Moszkva, Prága, Szófia és Varsó pártbizottsága első titkárainak tanácskozásán, ahol a fővárosok együttmű­ködésének tapasztalatait vi­tatták meg. Dizdarevics az Allamelnökség új tagja A Bosznia—hercegovinál köztársasági képviselőház Raif Dizdarevics külügymi­nisztert megválasztotta a ju­goszláv Államelnökség tag­jává az Agrokomerc-botrány nyomán megüresedett hely­re. A Bosznia—hercegovinai köztársaságnak ez év szep­tembere óta nem volt állan­dó képviselője a kilenc ta­gú jugoszláv kollektív ál­lamfői testületben, mert Hamdija Pozderac, az Ag- rokomerc Kombinát váltó­botránya miatt lemondott tisztségéről. Raif Dizdare­vics az ő helyébe lép, s a testület alelnöke lesz. A tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó szabá­lyok szerint a jövő év má­jus közepétől pedig egy év­re átveszi az elnöki (állam­fői) tisztséget. Közel-Keleti megszállt területek Fokozódó erőszakhullám Folytatódott és fokozódott vasárnap az erőszakhullám az Izrael által mesgzállt te­rületeken. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke azzal vá­dolta az izraeli kormányt, hogy előre megtervezte ezt a terrorhullámot Ciszjordániá- ban és Gazában, ahol pa­lesztin források szerint im­már 23 arab halott és több mint 200 sebesült van az izraeli fegyveres erők fel­lépése nyomán. A londoni BBC-nek adott bagdadi interjújában Arafat felszólította az ENSZ biz­tonsági tanácsát, hogy ítélje el az izraeli katonaság fel­lépését, és keresse a módját annak, hogy megvédje a terrortól a lakosságot. Arafat szerint az izraeli kormány Samir miniszterelnök utasí­tására két hete — a palesz­tin sárkányrepülős támadás egyik megtorlásaként — a „vaskesztyűs” politika' mel­lett döntött a palesztin la­kossággal szemben. Magyar—egyiptomi külügyi tárgyalások Egyiptomban az elnöki fogadást követően megkezdődtek Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, s kollégája Ahmed Eszmat Abdcl-Magid egyiptomi külügyminiszter tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) csolatrendszer fejlesztésé­ben, a kölcsönösen előnyös együttműködés erősítésében gazdasági, kulturális és egyéb területeken. Ezt követték a vendéglá­tó Eszmat Abdel-Megid mi­niszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter és Várkonyi Péter megbeszélései. Az egyiptomi külügyek irányí­tója 1085-ben Budapesten már találkozott magyar part­nerével. Várkonyi Péter délután Ali Lutfit, a Sura Tanács — az egyiptomi államfő ta­nácsadó testületé — elnökét kereste fel, majd Faruk Szeif en-Naszr igazságügyminisz­terrel aláírták a két ország közötti jogsegély-egyezmény. Eszmat Abdel-Megid este díszvacsorát adott a ma­gyar vendég tiszteletére Hétfőn Várkonyi Péter találkozik Atef Szidki mi­niszterelnökkel, majd elő­adást tart a magyar külpoli­tikáról a kairói külügyi in­tézetben. Várhatóan aláírnak egy idegenforgalmi jegyző­könyvet is, amely a két or­szág közötti turizmus bőví­tését segíti majd elő. Haitin Uj ideiglenes választási tanácsot neveztek ki Haiti polgári-katonai jun­tája pénteken — az ellen­zék tiltakozását figyelmen kívül hagyva — új Ideigle­nes Választási Tanácsot ne­vezett ki. A testület szerve­zi meg és ellenőrzi az el­nökválasztásokat, amelyeket eredetileg november 29-én tartottak volna, de Duvalier volt diktátor híveinek 34 ha­lálos áldozatot követelő vé­res merényletei miatt elha­lasztották. Az ellenzék sze­rint a junta mit sem tett az erőszakhullám megféke­zéséért. A Henry Narriphy vezette kormány viszont „te­hetetlenséggel” vádolta és feloszlatta az előző választá­si tanácsot, majd január 17- re tűzte ki a választások új időpontját. A különféle emberi jogi és egyházi szervezetek nem voltak hajlandók új jelölte­ket nevezni a választási ta­nácsba, hanem az, eredeti visszaállítását követelték. A junta ezért az új testületet egyszerűen kinevezte. Kilenc tagja között egyetlen Hadi­ban ismert személyiség neve sem szerepel. Az 'Afor tájékoztatja tisztelt fogyasztóit, hogy a személy- gépkocsik mosásához előre megvásárolt blokkok érvé­nyességi ideje 1987. december 31-én lejár. Ezért kéri, hogy a lejárati határidőig használják fel azokat vagy a vásárlás helyén váltsák vissza. A fel nem használt blok­kokat 1987. december 3l-e után sem felhasználni, sem visszaváltani nem lehet. (18341) A Buharin-effektus Neve nem szerepel az utóbbi évti­zedekben kiadott szovjet lexikonokban. Az iskolákban és az egyetemeken az SZKP történetével ismerkedő diákok csak Lenin bíráló soraiból alkothattak maguknak képet személyéről. Nyikolaj Buharinnal (1888—1938) az Oj Magyar Lexikon is 14 sort szentel csupán. Eb­ből megtudhatjuk, hogy a szovjet pár­ton belül az opportunista elhajlás, majd a jobboldali ellenállás képviselő­je, ellenezte a breszti békét, frakciót szervezett, a trockistákkal szövetke­zett. 1937-ben kizárták a pártból, 1938-ban szovjetellenes tevékenysége miatt halálra ítélték és kivégezték. A Szovjetunióban megvalósuló át­alakítási politika napirendre tűzte a közeli és távolabbi múlt kusza, sejtel­mes félhomályba burkolt eseményeit is. A történelem „fehér foltjainak” őszinte tisztázása nélkül nem lehet .előrelépni a politikában, a gazdaság­ban, a kultúra és a demokrácia terü­letén — hangoztatják. E felismerés ve­zérelte a szovjet vezetést, amikor a sürgető napi feladatok mellett nem siklik el a múlt kényesnek tűnő esemé­nyei mellett, elegendő erőt és támoga­tást érez a szovjethatalom éveinek ob­jektív, alaposan mérlegelt történelmi elemzéséhez. Az utóbbi két évben Buharin neve is mind gyakrabban tűnt fel a folyóiratok hasábjain. Az októberi forradalom 70. évfordulójára idén nyáron kiadott szovjet enciklopédia pedig már részle­tesen ismerteti életét. A száraz tények mellett — 1906 óta volt a párt tagja, részt vett mindkét oroszországi forra­dalomban, szerkesztője volt a Pravdá­nak és az Izvesztyijának, tagja volt a KB-nak, egy ideig a PB-nek és a Komintern Végrehajtó Bizottságának is — I-onin-idézetek adnak útmutatást Buharin személyiségének megítélésé­hez. Halálának körülményeiről azon­ban nem történik említés. A mai szovjet közélet ismerői egyál­talán nem lepődtek meg azon, hogy Mihail Gorbacsov — számos történész és társadalomtudós értékítéletére épít­ve, a növekvő társadalmi igényeknek eleget téve — novemberi évfordulós beszédében pozitívan szólt Buharin személyéről. Világosan és kiegyensú­lyozottan fogalmazott, objektívan érté­kelte Buharin érdemeit, amelyeket a trockizmus ellen vívott politikai harc ban szerzett, és hibáit is amelyeket Bu­harin szintén elismert. Gorbacsov idéz­te Lenin szavait, miszerint „Buharin... joggal tartják az egész párt kedvencé­nek.” Az ünnepi beszéd természetesen csak az alaphangot adhatta meg azok­hoz az elmélyültebb, nyíltabb kutatá­sokhoz és közlésekhez, amelyek termé­szetesen nemcsak Buharinnal, hanem a szovjet történelem más, gyakran el­lentmondásos személyiségeivel is fog­lalkoznak. Az Ogonyok és a Moszkovszkije No- vosztyi — manapság ezek a legnépsze­rűbb hetilapok a Szovjetunióban — a minap igyekeztek pótolni a Buharin sorsára vonatkozó tájékoztatási űrt, s a széles olvasóközönség elé tárták pá­lyafutásának történetét. özvegye, Anna Larina emlékezetből elmondta, mert annakidején megta­nulta a férje végrendeletét tartalmazó levél szövegét. Buharin ezt néhány nappal azelőtt írta, hogy összeesküvés koholt vádjával letartóztatták. „Éle­tem utolsó napjaiban meg vagyok győ­ződve arról, hogy a történelem szűrő­je előbb vagy utóbb lemossa rólam a rám szórt szennyet. Sohasem voltam áruló. Életemet áldoztam volna Le­ninért, szerettem Kirovót, és semmit sem szerveztem Sztálin ellen... Emlé­kezzetek arra, elvtársak, hogy azon a lobogón, amelyet a kommunizmus fe­lé visztek győzedelmeskedve, rajta van az én vérem is” — írta ebben Buharin. A lapok Buharin kapcsán jogi és po­litikai kérdéseket nem feszegettek. Nem írták meg, miért került szembe Sztálinnal (ellenezte az erőltetett kol­lektivizálást). Az értékelés annak a kü­lönbizottságnak a dolga, amelyet az SZKP a sztálini időkben történt visz- szaélések feltárására hívott életre, s amely az 1938. március 13-án hozott halálos ítéletet és a pártból történt ki­zárást is minden bizonnyal felül fogja vizsgálni. Buharin személye, egyénisé­ge került reflektorfénybe, a hivatásos forradalmár, újságíró, közgazdász, fes­tő alakja. Az az ember, akinek Borisz Paszternák verseket ajánlott. Oroszországban többször letartóztat­ták, majd hat esztendőt töltött emigrá­cióban, Ausztriában , Angliában és Svédországban. Illegálisan jutott át az Egyesült Államokba, majd a cár meg­döntésének hírére Japánon keresztül visszatért hazájába. Fontos beosztások a fiatal szovjet államban, Lenin intő szavai: az alig 34 esztendős politikus még nem elég kiforrott, ingadozó, nem követ mindig marxista nézeteket, nincs teljesen tisztában a dialektikával. De 1922-ben Lenin csak az akkori Buharinról szólhatott. Őszinteségét, el­kötelezettségét soha nem vonta kétség­be, s most egyre erősödik az a meg­győződés, hogy ez az ember hibázha­tott — amint hibáztak és hibáznak a szocializmus építését irányító más ve­zetők is —, de áruló nem lehetett. Rendkívüli népszerűségének nyomai négy évtized múltán is fellelhetők, no­ha hosszú évekig, ha nagy ritkán em­lítést tettek róla, csak ellenségként, árulóként jellemezték. Az utókor még tartozik Buharinnak és másoknak is, de az elemzés folyamata már megkez­dődött, s kialakulóban van a tiszta kép az egykori szovjet vezetőkről. Tamássy Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom