Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-06 / 262. szám
1987. NOVEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kormányszóvivő tájékoztatója Megszűnt a monopolhelyzet Új utakon az Állami Biztosító A haszonból majd a biztosított is részesül (Folytatás az 1. oldalról) ményetk vezető munkatársaitól. Az MTI tudósítójának érdeklődésére Bányász Rezső szólt az 1990-re tervezett népszámlálásról. Mint mondotta, Magyarországon az első hivatalos népszámlálást 1869-ben tartották, a legutóbbin pedig 1980-ban volt. Az 1990-es sorrendben a tizenharmadik lesz, és beletartozik az ENSZ- és KGST- ajánlások alapján szervezett világ-népszámlálások sorozatába. Az ilyen adatfelvételek alkalmával általában a lakásállományt, valamint a családokat, a háztartásokat, illetve azok körülményeit mérik fel. Szükségesék ezek az információk az államve- zetés, a népgazdasági tervezés, valamint a közigazgatás működése szempontjából egyaránt Fontosak a népszámlálás nemzetközi vetüle- tei is. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek joggal számítanak arra, hogy hazánk, akárcsak a többi tagállam, közzéteszi a legfontosabb adatokat. Az 1990-es népszámlálást a korábbiaknál korszerűbben és egyszerűbben, takarékosabban bonyolítjuk le. A kormány mostani ülésén az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentése nyomán alaposan elemezte ad idei tényleges árszínvonal alakulását — közölte (a Magyar Rádió kérdésére). A testület azt állapította meg, hogy az eddigi tendenciák alapján az év végéig az egész ■esztendőre tervezett 7 százalék helyett feltehetőleg 8,7 maximum 9 százalékos áremelkedés lesz. A Minisztertanács a mostani ülésen a Nemzeti Színház építésének ügyével is foglalkozott — mondatba Bányász Rezső (ugyancsak a Rádió tudósítójának érdeklődésére). A kormány újra megerősítette azt a szándéA nagy októberi szocialista forradalomban harcolt, a munkás-paraszt hatalom megszilárdításáért Szovjet- Oroszországban küzdött egykori magyar internacionalistákat köszöntöttek csütörtökön a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. A magyar veteránoknak Borisz Sztukalin nagykövet átnyújtotta a Szovjetunió Kommunista Pártja KözA tegnapi szolnoki kitüntetési ünnepségek sora délelőtt 10-kor kezdődött a megyei tanács nagytermében, ahol a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezetekben, élelmiszeripari vállalatoknál, intézményekben dolgozóknak nyújtottak át elismeréseket. Zelenánszki András osztályvezető méltatta az októberi forradalom jelentőségét, majd Bugán Mihály, a megyei tanács elnök- helyettese kilencven dolgozónak nyújtotta át a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter által alapított Kiváló Munkáért kitüntetést. Tizenhatan pedig a TOT által létesített Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést vehették át Benedek Fülöptöl, a Teszöv titkárától. Délután szintén ünnepséget tartottak a meygei tanács székházában, amelyen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Vankó Attiláné, az apparátusi pártbizottság titkára kot, hogy a Nemzeti Színházat fel kell építeni, és vállalja ennek érdemi költségeit. Ugyanakkor — elegendő pénz, elfogadott terv és megfelelő hely híján — jelenleg nincs mód a hérommilLiárd forintra tervezett beruházás közeli megkezdésére. A színházat tehát akkor építjük meg, amikor az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé ■teszi. Mivel az eredeti hely ellen városképi és szakmai szempontból számos kifogás merült fel, a Minisztertanács felkérte a Fővárosi Tanács elnökét, valamint az építési és a művelődési tárca vezetőjét; hirdessenek pályázatot a színház helyének kiválasztására. Ennek eredményéről és a további feladatokról a kormány jövő év december 31-ig tájékoztatást kér. Addig is a költségvetés pótolja a társadalmi gyűjtésből az előkészítésre eddig felhasznált összeget, az illetékeseket pedig arra kötelezi, hogy gondoskodjanak a Nemzeti Színiház számláján lévő 220 millió forint értékének a megőrzéséről. Továbbra is számítunk az állampolgárok és külföldön élő honfitársaink támogatósára a színház felépítéséhez — hangoztatta Bányász Rezső, s bejelentette: a kormány felkéri Szinetár Miklóst, a Magyar Televízió művészeti igazgatóját, hogy a Nemzeti Színház építését, a szervezőmunkát a jövőben kormánybiztosként kísérje figyelemmel. A szóvivő (a Népszava érdeklődésére) elmondotta, ■hogy a kormány előreláthatólag a következő - ülésén foglalkozik az útlevelekre vonatkozó új törvényerejű rendelet tervezetével, és az ezzel kapcsolatos valutakérdések szabályozásával. Gondos műhelymunka folyik e kérdésekben, hogy az érdekelt tárcák kiérlelt javaslaponti Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának üdvözlő levelét, valamint emlékérmét. Az ünnepségen megjelent Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke és Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. mondott ünnepi beszédet, majd Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke tizenhat tanácsi dolgozónak nyújtotta át a Kiváló Munkáért kitüntetést. Kívülük tizenheten vehették át a Tanács Kiváló Dolgozója elismerést. Megemlékezés színhelye volt tegnap délután a Ki- szöv székháza is. Szikszói Júlia, a Kiszöv elnöke ünnepi köszöntője után, a munkában élenjáró dolgozóknak ugyanő adta át az elismeréseket. Az MHSZ megyei vezetőségének tanácstermében szintén tegnap délután tartották az ünnepi állománygyűlést, ahol Molnár Elemér, megyei titkárhelyettes köszöntőjét követően Gönczi Lajos alezredes, megyei titkár kitüntetéseket, elismeréseket nyújtott át az aktíváknak. Ugyanitt megnyílt a szovjet nép életét bemutató kiállítás, amelyet az érdeklődők a hónap közepéig tekinthetnek meg. tdkat tegyenek a kormány asztalára, olyanokat, amelyek pénzügyi szempontból kedvezőek a kormányzatnak és az egyes állampolgároknak egyaránt — tette hozzá. A közüzemi szolgáltatási díjakban a főváros és vidék között meglévő különbségeket tette szóvá egy kérdező (Veszprém megvei Napló). A szóvivő válaszában kifejtette, hogy valóban az a törekvés: az áramfogyasztásért fokozatosan mindenki azonos díjat fizessen majd — ez egyébként az éjszakai áram tarifájánál már meg is valósult. A gázdíjakra vonatkozó elgondolásokat a villamosenergiatarifával együtt fogják megvizsgálni. Az újságírók további érdeklődésére hozzáfűzte azt is: arra nem lehet számítani, hogy csökkentéssel közelítik egymáshoz a díjtételeket. Bányász Rezső (a Népszabadság érdeklődésére) tájékoztatást adott arról, hogy a KNEB vizsgálta a tőkés import körülményeit, és eközben hiányosságokra, sőt súlyos szabálytalanságokra derített fényt. Megállapították, hogy az elmúlt két évben a tőkés piacon vásárolt gépekkel elért műszaki és gazdasági eredmények nagyobb része nem az elhatározott területen született meg. A vizsgált beruházások többségénél nem mérték fel pontosan, milyen berendezésekre lenne szükségük. Bár nem ritkán az indokoltnál többször utaztak külföldi tárgyalásokra a vállalatok képviselői, a piackutatás gyakran mégis csupán formális volt. A kiküldetési költségek szinte mindenütt ésszerűtlenül — mondhatni pazarlóan — magasak. A kormány felhívta a figyelmet a piackutatás alapos megjavítására, a KGST által nyújtott lehetőségek sokkal jobb kihasználására. Iz ipar helyzetéről Vállalatvezetők tanácskozása Csütörtökön, a Budapest Kongresszusi Központban tartott ipar-vállaltvezetői tanácskozáson Kapolyi László ipari miniszter az idei várható tervteljesítésről szólva elmondta: a termelés a tervezettnél nagyobb ütemben, 2,8 százalékkal bővült, a konvertibilis kivitel 13 százalékkal. ugyanakkor a szocialista export elmarad a tervezettől. Az utóbbi hetekben tapasztalható felvásárlási hullám hatására a belföldi igények jelentősen nőttek. a vállalatok igyekeznek a lehető legkisebb feszültséggel megoldani az év végi ellátás feladatait. A jövő évi teendőkről szólva kiemelte, hogy jelentősen bővíteni kívánják a könnyűipar exportját. s növelni szükséges a gépipar konvertibilis kivitelét is. Következetesebben kívánják érvényesíteni a fizetésképtelenné váló gazdálkodó szervezetek felszámolását. Jövőre az ipari termelés körülbelül csak másfél százalékkal emelkedik. A tanácskozáson felszólalt Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes. aki elmondta, hogy az ipar fellendülő szakaszához érkezett, de eddigi teljesítménye nem elegendő ahhoz, hogy a népgazdaság adósságterhei lényegesen csökkenjenek. Elismerve, hogy a szerkezetátalakítás jelentős pénzeszközöket igényel hangsúlyozta, hogy ennek nagy részét a vállalatoknak maguknak kell előteremteniük. A napokban egy országos szakmai-politikai vetélkedő fővédnökeként Szolnokon járt Deák Andrea, az Állami Biztosító vezérigazgatója. Az utóbbi időszakban sok minden történt a biztosítós berkekben, ezért a vetélkedő szünetében egy rövid beszélgetésre kértük a vezérigazgatónőt. — Az elmúlt év nyarán kettévált az Állami Biztosító, önállósult a Hungária Biztosító, így létrejött egy konkurrens cég. Ezzel megszűnt az önök több évtizedes monopolhelyzete, a szakmában. Hogy értékeli ezt a változást? Szereti az új szereposztást? — Számomra ez nem elsősorban szeretés vagy nem szeretés kérdése. Adott volt a változás, ami egv új helyzetet teremtett számomra. Érdekes kihívást jelentett, aminek igyekszünk jól megfelelni. Sajátos és érdekes ez a mi munkánk, hiszen a lehető legszélesebb kőimben kapcsolatba kerülünk a lakossággal. Ezért nagy a felelősségünk is. Illusztrációként csak egy adalék: jelenleg mintegy tízmillió érvényes biztosítási szerződésünk van. Jól ki kell tehát szolgálnunk az ügyfeleket, úgy, hogy aki eddig nálunk biztosított, az itt is maradjon, aki pedig most köt valamilyen biztosítást, az hozzánk jöjjön. Mert most már máshová is mehet... — Valóban máshová tud-e már menni az ügyfél, vagy csak egy másik ugyanolyan biztosítóhoz? — Ez a dolog nem ennyire egyszerű. Meggyőződésem, hogy két ilyen jellegű intézmény nem is lehet alapvetően eltérő, legfeljebb részleteiben. Nekünk nem egymáshoz mérten kell másoknak lennünk, hanem magunkhoz viszonyítva jobbaknak. — Mi az, amiben úgy érzi, hogy előre léptek? Hogyan ösztönzik az ügyfelet, hogy az Állami Biztosítóhoz menjen, ne a Hungáriához? — Egyszerűsítettük, rugalmasabbá tettük az ügyintézést. A gépjármű-biztosítás esetén például, a kármegállapítás után, bizonyos értékhatárig a helyszínen fizet az ügyintézőnk, nem kell külön bejönnie az ügyfélnek a pénzért. Vagy az is új dolog, hogy az ügyintézés már nincs helyhez kötve. Ha maga Szolnokon lakik, és mondjuk Siófokon baleset éri a kocsiját, ott helyben is kérheti fiókunktól a kárrendezést. Egy CASCO-kártya ellenében, a személyi igazolvány felmutatása mellett, elintézik az ügyet... — De ez a lehetőség alkalmat ad esetleges csalásokra is. Mennyire jellemzőek nálunk az ilyen visz- szaélések? — Meglepően kevés a csaló. Vannak persze, akik kihasználják a lazábbnak tűnő szabályokat, de rendelkezésünkre állnak megfelelő jogi eszközök ahhoz, hogy az így keletkező követeléseinket érvényesítsük. — Nyugatról gyakorta hallani „szaftos” biztosítási csalásokról, nálunk kevesebbszer, szinte alig. Menynyiben más ott a biztosítások rendszere és a biztosítói gyakorlat, mint nálunk? — Itt alapvetően a társadalmi környezet más, és a biztosítási gyakorlat különbségei is ebből következnek. Nálunk nincsenek akkora magánvagyonok, amelyek ösztönöznének a nagyobb bűnelkövetésekre. Ezért az ügyeink is kisebbek és mások. De szakmailag nincs jelentős különbség. Egyébként magam is szívesen nézem azokat a krimiket, amik biztositással kapcsolatos bűnesetekről szólnak, és jókat nevetek a szakmai tévedéseiken... — Térjünk vissza honi területekre. Miként, milyen eszközökkel versenyez ma egymással a két biztosító? — Ennek a versenynek három módja, három lehetséges területe van. Jobb szolgáltatásokat nyújtani, új kínálattal fellépni, és a harmadik a díjverseny. Nos, az első két kategóriában folyamatosan próbálkozunk újdonságokkal, a díjversennyel azonban más a helyzet. Ez utóbbi, talán mondani se kell külön, a biztosítási díjak csökkentését takarja. Köztünk is elindult ez a fajta versengés, de folytatni nem akarjuk, mert akkor már veszteséges lenne a tevékenységünk. Ez a díjver- seny elsősorban a gazdálkodó szervezetek biztosításai terén indult meg. A lakossági biztosításoknál el sem kezdtük az árversenyt. Jelenleg például, csak lakás- biztosításra mintegy hárommillió érvényes szerződésünk van. És ezekre ráfizetünk! Tíz éve állapítottuk meg ezek díjtételeit, amik ma már bizony nevetségesen alacsony összegek. Évi háromszáz forint nagyon kevés olyan lakásokért, amikben a felhalmozott vagyonok értéke, amikért kár esetén fizetnünk kell. ugrásszerűen megnövekedett. Ezért várható, hogy a közeljövőben új módozat bevezetésére kerül sor. —Biztosan vannak azért nyereséges biztosítási formák is, amik helyrebillentik a pénzügyi egyensúlyt, és „eltartják” a céget... — Nem veszteséges a CASCO, és nem azok a vállalati formák sem. De az anyagi biztonságunkat és az intézet fenntartását nem ebből tudjuk elsősorban biztosítani. Űjabban vállalkozunk is. befektetjük a befektethető részét a tartalék- alapunknak. — A nagy nyugati biztosító-társaságoknál ez elfogadott és széles körben alkalmazott gyakorlat, az AB azonban csak nemrég kapta meg rá a jogot. Mibe fogtak e rövid idő alatt, és mik az első tapasztalataik? — Korábban, amíg monopolhelyzet fennállt, a befolyt biztosítási díjaknak azt a részét, amit tartalékoltunk, a Magyar Nemzeti Bankban helyeztük el, és érte kamatot kaptunk. Az idén nyílt lehetőségünk arra, hogy tartalékaink egy részét befektessük. Persze, csak az ésszerű kockázatvállalás határain belül. Befektetési politikánk lényege, hogy sok helyre tegyünk a pénzből, és egy helyre inkább keveset. A legfőbb követelmény persze az, hogy többet jövedelmezzen, mint amennyi a bankkamat lenne. — Beszélne konkrét befektetésekről is? — Megvettük Pécsett a Főnix Szállodát, bár üzemeltetésre rögtön bérbe is adtuk. Aztán kötvényeket, részvényeket vásároltunk, és azokat „forgatjuk”. Vettünk többek között banki részvényeket is. — Mindez biztatóan hangzik, de mi lesz a haszna ebből az ügyfeleiknek, akik tulajdonképpen ezt a pénzt befizetik? Származik valami előnyük belőle? — Természetesen. Ha jól gazdálkodunk, akkor a befektetések hasznából közvetve hozzájuk is visszakerül belőle valamennyi. Persze, nem valami jutalékfizetésre kell gondolni, hanem arra, hogy e nyereség révén még jobb, még kedvezőbb szolgáltatásokat kapnak. Ez lehet valamilyen prémium- rendszer, ahhoz hasonló, amilyet például az OTP most bevezetett, de lehet akár a biztosítási díj csökkentése is. Persze csak később. — Végezetül egy személyes kérdés: ön a saját cégüknél biztosít? — Ez magától értetődő! Nemcsak azért, mert én vagyok itt a vezérigazeató, hanem mert ezt egy stabil, jónevű és hagyományokkal is rendelkező biztosítónak tartom. L. Murányi László A Compact Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi gyára új szociális létesítménnyel gazdagodott. Az épület 11 millió forintba került, amelyben ebédlő, speciális fekete-fehér öltózó, illetve kondícióterem van. A munkálatokat a Fegyvernek! Költségvetési üzem végezte (Fotó: T. Z.) Kitüntetések november 7-e alkalmából Magyar internacionalisták köszöntése Elismerések tanácsi dolgozóknak
