Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-10 / 265. szám

1987. NOVEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Szolnoki Szimfonikus Zenekar vasárnap este nagy sikerű hangversenyt adott a Ze­neakadémián, Vivaldi, Bach és Haydn műveiből. A nagyszámú közönség hosszan tartó tapssal jutalmazta a zenekart, a kon certen fellépő Szenthelyi Miklóst és nö­vendékeit, valamint Sheldon Morgenstern amerikai karmestert, az est dirigensét vanenzik«Levelezve vetélkedtek Sikeres MSZBT tagcsoport a TRV-nét Ift « iskolában a pedagógusnők zöme a leg­Hogy mi minden szüksé­ges egy jó MSZBT tagcso­porthoz? Azt mondják: ügyes ügyvezető elnök, to­vábbá ötletekkel megáldott vetélkedő-lebonyolító, szer­vező, néhány érdekes prog­ram, és pár lelkes ember. Nos, úgy tűnik mindez sze­rencsésen megtalálható a Ti- szamenti Regionális Vízmű­veknél, ahol 1976. április 4- én alakult az MSZBT tag­csoport. — öt megyében: Szabolcs- Szatmárban, Hajdú-Bihar- ban. Békésben, Csongrád- ban és Szolnokon összesen kétezer dolgozóval rendelke­zünk — mutatja be önmagu­kat Szabó József, a tagcso­port ügyvezető elnöke. — Kezdettől fogva úgy érzem, két terület: a vetélkedők, és a sportversenyek szervezése számít fő erősségünknek. Így már az alakulás eszten­dejében, majd azt követően is minden évben szerveztünk valamilyen többfordulós ve­télkedőt. Hol a Tanácsköz­társaságról, hol a békéről, esetleg az űrrepülésről, vagy a felszabadulásról. Ezen kí­vül évről évre mindig más megyében rendezzük a sportversenyeinket, amelye­ken szovjet vendégeink is rendszeresen elindulnak. — Milyen sikerrel? — Röplabdában verhetet­lenek, lövészetben is jók, sakkban szintén ügyesek, de fociban legutóbb már kétszer is törlesztettünk nekik. — Miért? — A mexikói világbajnoki 0:6-ért... Ezeket az össze­csapásokat általában egy közös birkavacsora követi, mert megéhezik az ember ebben a sok rohangászásban. Szolnok szerte hírlik, hogy sok jó vetélkedőt rendeztek a 70. évforduló tiszteletére, de talán az övéké volt a legalaposabb, legsokolda­lúbb. Az óriási munka érde­kessége, hogy a kérdések összeállítása, a fordulók ér­tékelése, a pályamunkák ja­vítása egyetlen emberhez: Pavluska Iván személyéhez kapcsolódik, aki természete­sen vállalati dolgozó. Első­sorban azért nem vontak be mást, mert így nem szivá­roghattak ki a helyes vála­szok, hiszen köztudomású: a titok addig titok igazából, amíg egy ember ismeri. — Az öt megyében lévő 155 szocialista brigádból 123 nevezett — mondja a szer­ző. — Az első öt forduló le­velezési volt, a kollektívák beküldték a megfejtéseket, én pedig éjszakánként, hét­végeken javítgattam őket, majd visszaküldtem az érté­kelést. A benevezők közül ötven közösség került az elő­döntőbe. Középdöntőt ötöt tartottunk, mindegyik me­gyében egyet, és megyénként két-kéí együttes jutott a vég­ső összecsapásra, amelynek Szolnok volt a helyszíne ok­tóber 24-én. — Mondana kérdéseket? — Fel kellett fényképek­ből, idézetekből ismerni bi­zonyos történelmi személyi­ségeket, azután munkásmoz­galmi dalokat énekelni, csasztuskákat szerkeszteni, tudni a szövetséges köztár­saságok alakulását, főváro­sait, de nem hiányoztak a képzőművészeti, földrajzi, néprajzi feladványok sem. összesen 874 kérdés volt. — Mit kapott ön ezért az óriási munkáért? — Ugyan, vagy csinálja az ember szívből, vagy el se kezdje. Egyébként én is utazhatom a Szovjetunióba. A versenyt végül a szolno­ki Nyisztor György szocialis­ta brigád Somodi Ferencné, Molnár Lajosné és Borsi Istvánná összetételű csapata nyerte. Jutalmuk — a vetél­kedősorozat értelmi szerzőjé­vel együtt — jövőre egy tíz­ezer forint értékű 10—12 na­pos szovjetunióbeli út. Ha többe kerül a túra, a külön- bözetet az utazók fizetik. Ez a komoly erőpróba másfajta tanulságokkal is szolgált, amelyről Oláh Jó­zsef, a tagcsoport vezetősé­gének a tagja így vélekedett. — Kezdetben komolyan aggódtunk azért, hogy a versenyben a fizikai dolgo­zók alaposan lemaradtak. Nos, a döntőbe jutott tíz kollektíva közül végül is nem kevesebb, mint hét(!) fizikaiakból állt. Hogy meny­nyire alaposan felkészültek, mutatja: a második és a har­madik helyen is ők végez­tek. Bizonyítva: nem kell félteni őket semmiféle erő­próbától. Bármennyire is kedvező visszhangja lett ennek a ve­télkedősorozatnak, azért ők már előre néznek. További, sok embert vonzó, érdekes programokat terveznek jö­vőre is. Lesz közöttük kirán­dulás a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába, sport- rendezvény, illetve újabb ve­télkedő. Az utóbbi kérdései­nek természetesen ki lenne más az összeállítója, mint Pavluska Iván?! Jövőre még bizonyos a személye: hiszen 1988-ban ő is egy fontos dá­tumhoz érkezik: a hatvana­dik esztendejét tölti... Világjelenség hogy a pedagógusi pályákon túlsúlyban vannak a nők a férfiakkal szemben, a neve­lői munkakör mindinkább elnőiesedik. Az okokat ke­resve, Ph. H. Coombs neve­zetes könyvében, Az oktatás világválságában már húsz évvel ezelőtt arra a követ­keztetésre jutott, hogy az ok­tatás jelentős hátrányban van a gazdaság egyéb ága­zataival szemben, amikor szeretné visszanyerni „sa­ját legjobb minőségű termé­keit”, mert nem tud olyan, béreket fizetni, amelyek von­zó hatást gyakorolnának a fiatalokra. Vagyis a nevelői pálya fokozatos elnőiesedése félreérthetetlenül a nem ki­elégítő anyagi és erkölcsi megbecsülés következménye. Újabb szociológiai és sta­tisztikai vizsgálatok adatai szerint persze nemcsak a pedagógusi állásokban van­nak nagy többségben a nők, hanem más értelmiségi fog­lalkozási ágaikban is erőtel­jes a térhódításuk. Igen len­dületesen növekszik az ará­nyuk a kereskedelmi, az or­vosi, a jogi, a közgazdasági és a művészeti diplomások körében. Ez derül ki a kö­vetkező adatpárból is: 1938- ban a magyar felsőoktatási in­tézmények hallgatóinak csu­pán 14 százaléka volt nő, mára ez az arány 53 százalék fölé szökött fel. Úgy látszik, hogy a mos­tanában elmélyülő értékvál­ság, az eltorzult bér- és stá­tusviszonyok következtében társadalmunkban leginkább az értelmiségi munka tekin­télye csappant meg, olyany- nyira, hogy a férfiak számá­ra kevésbé vonzó értelmisé­gi foglalkozást választani, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. Pedagógusok mond­ják, hogy már 14—15 éves korban, vagyis az első .pálya- választási döntéshozatalnál megtörténik az elfordulás: a fiúk választása zömmel’ a szakközépiskolákra esik, és az elsősorban egyetemi-főis­kolai tanulmányokra fölké­szítő gimnáziumokba jóval Bonsai Törpefák a lakásban Az utóbbi években nálunk is egyre terjed a törpefák kultusza, az úgynevezett Bonsai kedvtelés, amely egy lehetőség arra, hogy fákat, cserjéket miniatűr kivitel­ben — 10—80 centiméteres méretben — kisebb-nagyobb edényben nevelhessünk, tarthassunk. több lány jelentkezik, mint fiú. Ebből aztán logikusan következik, hogy a felsőfo­kú tanulmányokra — egy­két egyetem kivételével — megint csak leánytanulók je­lentkeznek többen; a végzett diplomásokat tekintve ezért változnak meg javukra a statisztikai mutatók. Lássuk csak, mit jelent az elnőiesedés a számok tükré­ben! Iskolatípusok szerint a következő adatok érdekesek: A női oktatók aránya a' tu­dományegyetemeken 32 szá­zalék, a tanárképző főisko­lákon 43, a tanítóképzőkben 50 százalék. A gimnáziumi tanárok 64 százaléka nő, a szakközépiskolaiaknak 68, az általános iskolában pedig már 83 százalék fölött áll a mutató. Közhely már, hogy neve­lési szempontból sokféle hát­ránnyal jár a nők arányta­lan térnyerése az iskolák­ban, időnként mégis fölbuk­kan az az érvelés, hogy ag­godalomra nincsen ok, mert az elnőiesedés — és nemcsak az iskolákban, hanem ■ más foglalkozási ágakban is — a diplomások számának növe­kedésével, illetve a női egyenjogúság fokozatos érvé­nyesülésével függ össze. A szociológusok azonban óva intenek attól, hogy ennek a látszatra tetszetős magyará­zatnak helyt adjunk. íme, ellenérvként itt a következő adatsor az általános iskolák­ból: A pedagógusnők aránya ugyan túljutott a 83 százalé­kon, de az igazgatóhelyette­seknek már csak 69, az igaz­gatóknak pedig 36 százalé­ka kerül ki a nők közül. Vagyis, ha egy iskolai mun­kakör minél nagyobb kép­zettséget, felelősséget igé­nyel, és minél johb keresetet kínál, akkor annál inkább találunk ott férfiakat. Vajon miért ez a megkü­lönböztetés? Miért kap oly kevés pedagógusnő vezetői állást? Csupán szemléleti okai volnának az egyenjo­gúság sérelmének? Koránt sincs így, mert az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy Éppen százhúsz évvel ez­előtt, 1867 nyarán zajlott az az országra szóló káprázatos ünnepség, amelyen I. Fe­renc Józsefet és feleségét, Erzsébetet a budai várban a Nagyboldogasszony (ma Má­tyási-templomban Magyar- ország és társországai kirá­lyává és királynőjévé koro­názták. Betetőzése volt ez a ceremónia az 1867. májusá­ban az országgyűlés által el­fogadott kiegyezési törvény­nek. Ez a százhúsz esztendős évforduló adja az apropóját a Magyar Történelmi Múze­um Kiegyezés címet viselő kiállításának, amelyen do­kumentumok, újságcikkek, levelek, fotók, rajzok, met­Az utóbbi években — és ez országos jelenség — érez­hetően csökkent az érdeklő­dés az amatőr színjátszás iránt. Éppen e folyamat visz- szafordításáért, pontosabban a meglévő, illetve most ala­kulóban lévő csoportok szín­vonalasabb művészi munká­jáért igyekszik tenni sokfé­le eszközzel az Országos Közművelődési Központ drá­mai osztálya. Nemrégiben egy felhívást tettek közzé, amelyben egy két és fél éves rendezői tanfolyamra invi­tálják az amatőr színjátszók vezetőit, rendezőit, akik a kurzus végén B-kategóriás működési engedélyt szerez­hetnek — természetesen csak sikeres vizsgák esetén. A középfokú rendezői tan­folyama iránt érdeklődök de­kevéstoé sem töri magát, hogy vezető lehessen a mun­kahelyén. Ugyanis oly mér­tékben köti le őket a csalód, az otthoni elfoglaltság, hogy a vezetői ambíció talán még álmukban sem jelentkezik. Egy kiterjedt társadalmi vizsgálat tanúsága szerint a pedagógusnők 54 százaléka mindig egymaga mos, segít­ség nélkül, 47 százaléka egyedül főz, 40 százaléka ma­ga vásárol ‘be, 37 százaléka egyedül takarít, ráadásul minden második megkérde­zettnek ellátatlan gyermeke volt az adatgyűjtés idején. Nem csoda, ha kevésbé ér­deklődnek a szűkebb és tá- gabb közéleti érvényesülés iránt. Bármennyire furcsán hangzik is, a nők teljes is­kolai — általában munka­helyi — egyenjogúságának megteremtése a családban kezdődik, például a mosta­ninál igazságosabb háztartási munkamegosztással. Persze az egyenjogúság még eb­ben az esetben sem lehet teljes, a hátrány bizonyos mértékig továbbra is meg­marad, mert a szülést, a csecsemő táplálását a nők nem tudják megosztani a férfiakkal. Természetesen a felsoroltakon kívül sok más tényezője is van a pe­dagóguspálya elnőiesedésé­nek, például a településeié nagysága szerint, vagy a há­zasságkötési lehetőségek szempontjából. Aztán arról is érdemes volna szólni, hogy az elnőiesedés folyama­ta az idevágó magas szintű határozatok és fontos szoci­álpolitikai intézkedések elle­nére napjainkban is szélese­dik. Hogy mikor tudjuk megállítani, megfordítani ezt a tendenciát? Majd csak ak­kor, ha sikerül fölszámol­nunk a kiváltó és erősítő okokat mind a gazdaságban, mind az emberek szemléleté­ben. szetek, festmények és kora­beli használati tárgyak, öl­tözékek, enteriőrök idézik történelmünk e sokat vita­tott eredményét. A december végéig nyit­va tartó tárlat a szabadság- harc bukásától, Haynau rémuralmának hónapjaitól vezeti végig a látogatót, a „boldog békeidőkig”, a ki­egyezés utáni gazdasági fel­lendülésig. És illusztrálásul egy hirdetmény Haynau alá­írásával 1849 júliusából, egy „Hadiszék elé idéző rende­let”, egy elfogatási parancs. Az aradi vértanúk, Bat­thyány Lajos és a forrada­lom több vezető politikusá­nak kivégzéséről tudósító fényképek, rajzok, levelek. cember 5-ig küldhetik el je­lentkezési lapjaikat Buda­pestre (1251. Corvin tér 8. címre), a felvételi vizsgákat a jövő év januárjában tart­ják meg. A későbbi vizsga­tárgyak: a dramaturgia, esz­tétika, kritika, drámaisme­ret, forgatókönyvírás mellett a legfontosabb az ún., ren- dezésgyakorlat lesz, a kö­zönség előtti sikeres bemu­tató, amely bizonyítja, hogy a rendező ismeri és alkal­mazni tudja azokat az elvi és technikai tudnivalókat, amelyek egy előadás létre­hozásához szükségesek. A drámai osztály — ha lesz kellő számú jelentkező — pedagógusok részére drá­mapedagógiai fakultációt is indít. D. Sz. M. Szovjet filmek fesztiválja SbunnuB Íbimui „A szovjet filmgyártásban ritka jet játékfilm, amely megismerteti a hetséges következményeivel. A film pokoli látványt, ahol az örökre elak tek roncshalmai felett a csodával ha kókról néznek ránk a szentek arcai. Szinte bibliai a kép, ahogyan az bandukol az elvadult bolygón.” Kérdés: mi a film címe, és ki az Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat november 17-ig. a fantasztikus film. Ez az első szov- nézőt egy nukleáris katasztrófa le- rázúdítja a néző idegrendszerére a adt gépek és a szétszaggatott épüle­táros módon épségben maradt fres­öt apró gyermekalak gázálarcban operatőr? A válasz beküldendő a címére (Szolnok, Május i, út 19. sz.) P. Kovács Imre II Magyar Tlrtineti Múzeumban Kiállítás a kiegyezésről I KttzmüvelAdésí Központ szervezésében Rendezői tanfolyam amatőröknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom