Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

XXXVIII. évi. 263.1987. nor. 7., .zomb»i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Éljen a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója! Új fajta cselekvés írta: Majoros Károly A nagy októberi szocialista forradalom győ­zelme óta világraszóló sikerekkel és érzékeny sebeket ejtő konfliktusokkal tarkítva, 70 év múlt el. Történelmi véletlen, hogy Aurórá­nak — Hajnalnak — hívták azt a hadihajót, amelynek fedélzetén eldördültek a nevezetes ágyúlövések, hírül adva a világnak: az emberiség új törté­nete kezdődik. 1917 októbere azonban nemcsak a proletáriá- tus fegyverének győzelmét jelentette, hanem új szellemisé­get, erkölcsiséget és kultúrát is teremtett. Az Auróra cirkáló ágyújának eldördülése, a Téli Palota bevétele bár egy nap eseménye, mégis joggal érdemelte ki a világtörténelmi jelzőt. S hogy „világtörténelmi” jelentősé­gű ez a nap, nem évfordulós túlzás, hiszen sorsfordító hatá­sát az emberiség jövőjére ma már nemigen vonják kétségbe sehol a világon. Történelmi súlyát nem a pillanat új- és nagyszerűsége, hanem a forradalom folytatásában megvalósított világraszó­ló változtatások sorozata, a társadalmi fejlődés menete ad­ja. Üj fajta cselekvés, új fajta gondolkodás született meg 70 évvel ezelőtt. A „minden az emberért van” eszméje ka­pott mély, igazi értelmet. Ma azokkal a száz- és százmilliókkal együtt ünnepelünk, akik gyárakban, üzemekben, iskolákban, szerte a világon meghajtják a tisztelet zászlaját a nagy októberi szocialista forrada­lom előtt. November 7-ét a dolgozó milliók hagyománytisztelete és a haladás ügyéhez való ragaszkodása avatta korunk nagy pirosbetűs ünnepévé. Október közös kincsünk. Tapasztala­tai nyomán végrehajtott változások, megvalósított politikai gyakorlatok soha nem tapasztalt felemelkedést hoztak a világ sokmillió emberének. Tanulságait kamatoztatva sikerült csökkenteni az egyes országok tör­ténelmi hátrányait az élet számta­lan területén. „Tíz nap, amely megrengette a világot” — ezt a címet adta egy ki­emelkedő amerikai újságíróegyéni­ség a nagy októberi szocialista for­radalomról szóló könyvének. Való­ban: találó ez a cím, mert a törté­nelem során egyetlen esemény 3em rengette meg úgy a világot, mint ez a forradalom. Igazolta százmilliók reményét. Az elnyomottaknak utat mutatott a felemelkedés felé. A nagy október eszméi ma is biztos eszméi ma is biztos iránytűként szolgálnak a népek boldogulásához, az emberibb élethez vezető úton. Rágalmak nem cáfolhatják, tévhi­tek. szándékos hamisítások nem ho- mályosíthatják el azt a történelmi tényt, hogy 1917. októberében Orosz­országban nem véletlen folytán, ha­nem a tényleges osztály-erőviszo­nyok következtében jutott hatalom­ra a munkásosztály és indult el egy nép rohamléptekkel a felemel­kedés útján. A forradalom győzelmének idő­pontjában a kételkedők sem voltak kevesen, és ma is van­nak még olyanok, akik kétségbe vonják a nagy október vi­lágtörténelmi jelentőségét. A tudományos-fantasztikus iro­dalom egyik jeles és népszerű angol képviselője interjút ké­szített Leninnel, vagy amint ő nevezte, „a Kreml álmodozó­jával”. Kétkedését ő sem leplezi, amikor a következőket ír­ja: „A magam részéről képtelen vagyok arra, hogy Orosz­ország sötét kristályában bármit lássak a jövőből, bármi olyasmit lássak lejátszódni, amire ez a kis ember a Kreml­ben képes. Látja, amint a rossz állapotban lévő vasutak he­lyét új villamos szállítási eszközök foglalják el, látja, amint új utak hálózata lepi el az egész világot, látja, amint új és szerencsésebb formában újra megkezdődik az iparosodás, megszületik a kommunista ipar. Amíg beszéltem vele, majd­nem engem is meggyőzött, majdnem én is részesévé lettem látomásának.” Lám, a tudományos-fantasztikus művek szerzőjének képzelőerejét is meghaladja a Lenin által megrajzolt jövő képe. Ma, 70 év elteltével viszont tény, hogy az egykoron kisemmizettek, elnyomottak földjén virágzik a világűrt meg­hódító, az atomerőt az emberiség szolgálatába szelídítő le­győzhetetlen világhatalom, a Szovjetunió. Fényes és cáfolha­tatlan bizonyítéka ez annak, hogy a nagy októberi szocia­lista forradalom kiállta a történelem szilárdsági próbáját. Természetesen Lenin nagysága, jövőbe látása csodálatra méltó. Nekünk azonban nem csodálnunk kell e teremtő, kép­zelőerőt, hanem inkább a távlatokban való gondolkodás ké­pességét kell még jobban elsajátítanunk. Azért, hogy napi teendőink, gondjaink közepette egy pillanatra se feledkez­zünk meg a távolabbi célokról sem. A mi korunk a rohamléptekkel előrehaladó XX. század. Gyakran emlegetik úgy, mint a tudományos és technikai forradalom korát. Ez igaz, de hozzá kell tenni, hogy ma már minden kétséget kizáróan beigazolódott: megkezdődött az emberiség újjászületése is, és ehhez az utat a nagy októberi szocialista forradalom nyitotta meg. Az első szocialista forradalom győzelme a tudományos szocializmus gyakorlati alkalmazásának nagy diadala. A győzelmes út sok-sok tényezőjét gyakran számba vesszük, hiszen felemelkedésünk ezer szállal kötődik a szocialista forradalomhoz. Például azzal, hogy a szocialista forradalom menete nem egyetlen roham, hanem egy következetes poli­tika, egy jól szervezett és irányított folyamat eredménye. Október bizonyította, hogy a szocialista forradalom alapve­tő ereje, éltetője a két dolgozó osztály és a köréjük tömö­rülő haladó rétegek, csoportok megbonthatatlan szövetsége. De a kommunista párt volt és marad a szocialista forrada­lom döntő tényezője, mert ő adja forradalmi elmélete útján azt a következetes valóságszemléletet. mely mindennapi munkánkban nélkülözhetetlen. Számunkra a nagy októberi szocialista forradalom világítótorony a nehéz feladatok meg­valósításában éppen úgy, mint szerény sikereink számbavé­tele során. Október tanulsága, hogy forradalmi párt nélkül nincs munkáshatalom, hogy forradalmi párt nélkül a mun­kásosztály történelmi feladatát megoldani nem tudja. Ter­mészetesen ezt a munkát a dolgozók ellenőrzése és vélemé­nyének meghallgatása mellett lehet csak eredményesen vé­gezni. A nép szolgálata, a szerénység a párt tevékenységének igazi értékmérője. Figyelmeztető iránytű Lenin intelme: „Ügy kell átalakítani a dolgokat, hogy a dolgozó tömegek... többsége azt mondja: ’Ne dicsérjétek ti magatokat, mi di­csérünk benneteket, mi mondjuk, hogy ti a legjobb eredmé­nyeket értétek el, amelyek után soha, egyetlen értelmes em­bernek sem jut eszébe, hogy visszatérjen a régihez..’ De itt még nem tartunk.” A 70. évforduló a szocializmus megújulásának időszaká­ra esik. Szembe kerültünk olyan eddig nem tapasztalt gon­dokkal, melyek fékezik a továbbhaladást a szocializmus épí­tésének útján. A változtatást a társadalmi fejlődés ellent­mondásai hívták életre, jelezve, hogy elérkezett a szocializ­mus építésének új szakasza.. Ahogy Lenin mondta: ......szá­m ot kell adni magunknak arról, milyen nagy a szakadék a régi feladat és az új feladat között.” Munkánkon, magatar­tásunkon október szellemében kell változtatnunk, mert nem azért léptünk a szocializmus útjára, hogy azután arról le­térjünk, vagy visszaforduljunk. Az új politikai gondolkodásnak a nagy októberi szocia­lista forradalom a forrása. Ez arra kötelez bennünket, hogy szenvedélyesen figyeljük az élet minden rezgését. Ne káp­ráztassanak el a sikerek, de ne essünk kétségbe akkor sem, ha nehézségeink támadnak. Csak annyiban „fontosak” a sikerek és a kudarcok, amennyiben a továbbhaladáshoz erőt, a változtatáshoz útmutatást, segítséget adnak. Azért kell erre emlékezni ma, a 70. évfordulón, mert október tanulsága nem az indigó túlsó oldala. Nem betűjét, hanem szellemét kell követnünk. Mérlegelni korábbi lépéseinket, és ha kell, gyakorlati munkánkban politikai bátorsággal végrehajtani a szükséges módosításokat. A nagy októberi szocialista forradalom célkitűzései a munkásosztály és pártja történelmi hivatására, vezető sze­repére, más osztályokkal való szövetségre, a fejlett szocia­lista gazdaság és kultúra megteremtésére, a proletár inter­nacionalizmusra épültek. Ennek lényege ma sem változott. Éppen ezért, aki a munkásosztály történelmi útjának irány­jelző tábláit elforgatja, az rossz útra téved, bármilyen szé­pen is hivatkozik a szocializmus eszméire. Eredményeink és nehézségeink egyaránt az mutatják, hogy az októberi forradalom eszmei alapja, a marxizmus- leninizmus nem avult el. Nem is avulhat, mert annak a tör­ténelmi kornak — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek — a lényegi kifejeződése, amely éppen a nagy októberi szocialista forradalommal kezdődött el és napja­inkban is tart. Így Lenin elméletének és módszerének idő­szerűsége nem vonható kétségbe. 1917 nagy szocialista forradalma berobbant a világtör­ténelembe. Büszke érzéssel tölt el bennünket ma is, ha arra gondolunk, hogy a magyar nép elsőként követte példáját és tovább szélesítette az imperializmus frontján azt a rést, melyet a nagy októberi szocialista forradalom ütött rajta. Ahogy a kezdés világraszóló érdeme a nagy októberi szocia­lista forradalomé volt, a folytatás szerény, de mégis nagy dicső­sége először a magyar dolgozókat illette meg. Igaz, a Ma­gyar Tanácsköztársaságot leverték, de október eszméjét soha többet nem lehetett kitörölni a haladó magyar emberek emlékezetéből. így vallott erről Borzsák József, Kisújszál­lás egykori direktóriumi tagja: „...vállaltuk volna mindnyájan a ránk ruházott tisztséget akkor is, ha a jövőbe látunk és megjelennek előttünk a rettenetes és oktalan üldözések komor árnyai. Hogy mi lett a sorsunk — ki nem tudja. Összetöretés, börtön, kenyérvesztés, gyűlölet, megcsúfolás, számtalan jó társunk számára puskagolyó, kö­tél és a sír mélye. Akik túléltük a szörnyű vihart, eljárt fö­löttünk az idő. Megöregedtünk, de becsületes igyekvésünk- re, jót akaró, nemes, építő szándékunkra tiszta szívvel és büszke öntudattal gondolunk vissza. A múlt lezárult, a jelen él, a jövőbe nagy reménykedéssel tekintünk.” És mi 1945-ben ismét elindultunk a nagy októberi szo­cialista forradalom útján. Ez az út sem volt gondoktól men­tes. De a párt vezetésével visszavonhatatlanul és végérvé­nyesen győzött a társadalmi haladás, a szocializmus. Büsz­kén mondhatjuk, hogy az eltelt évtizedekben többet alkot­tunk, mint korábban hosszú évszázadokon át. Sikereink an­nak köszönhetők, hogy pártunknak volt ereje, bátorsága szembenézni saját gyengeségeivel is és leküzdeni azokat. Minden további előrelépésünk elengedhetetlen feltétele, hogy jelenünkben és jövőnkben mindig együtt lássuk nem­zeti érdekünket a nemzetközivel. Mert ahogy a magyar sza­badságharcra nem kerülhetett volna sor az 1848-as francia forradalom nélkül, ahogy a Magyar Tanácsköztársaságot nem érthetjük meg a nagy októberi szocialista for­radalom nélkül, úgy további fejlődé­sünk is csak a nemzetközi haladással, a szocializmussal, a Szovjetunióval szoros szövetségben lehetséges. „Történelmi utunk, — írta Kádár János — a nagy októberi szocialista forradalom magyarországi ha­tása is bizonyítja, hogy a magyar- szovjet barátság, amely politikánk megmásíthatatlan sarkköve, egy­aránt fakad internacionalista el­veinkből, szocialista meggyőződé­sünkből és legsajátabb nemzeti ér­dekeinkből.” Most, amikor a nagy októberi szo­cialista forradalomra emlékezünk, mai dolgainkról is szólni kell, mert október hű követői nem akkor va­gyunk, ha egy-egy évfordulókor elébe rakjuk az emlékezés virágait, hanem akkor — és csak akkor —, ha ezzel együtt tanításait, útmuta­tásait követve nap mint nap bátran haladunk előre szocialista társadal­munk építésének útján. Az ünnepi számvetés alkalmával önteltség nélkül mondhatjuk, hogy megyénkben szemünk előtt, mun­kánk nyomán vált az egykor telje­sen agrárjellegű táj fejlett iparú vidékké, amelynek jóhírű termékeit országszerte, sőt a világ távolabbi tájain is jól ismerik. Eközben me­zőgazdaságunk arculata is teljesen átalakult. Hatalmas gépparkkal, korszerű körülmények között, jó szervezéssel olyan termelési ered­ményeket érünk el, amilyet az alföldi parasztember koráb­ban álmában sem gondolt. Eredményeinkre joggal vagyunk büszkék, de nagy hiba lenne, ha nem vennénk észre gyengeségeinket, ha szem elől tévesztenénk az előttünk álló feladatokat. Meg kell szívlel­nünk a fogyatékosságainkra figyelmeztető szavakat, bárki is mondja ki azokat. Tanulnunk kell a kritikus véleményekből, mert a hibák elhallgatása, a jószándék néma közömbösségre ítélése a legjobb táptalaja a szocializmus vívmányait fenye­gető buktatóknak. Bátor fellépés, könyörtelenség a hibákkal szemben, ez október embersége, ez a szocializmus igazi humanizmusa. Tíz nap elegendő volt ahhoz, hogy megrengesse a vilá­got. Ahhoz viszont, hogy meg is változtassuk, nem volt elég tíz nevezetes nap, hanem tíz- és tízezer hétköznap, ha úgy tetszik, „szürke hétköznap” kellett és szükséges még ezután is. A forradalomnak vannak lángoló, harcos szakaszai, van­nak ünnepei és vannak hosszú hétköznapias korszakai. De a forradalom akkor is forradalom. Itt és most a forradalom nem más, mint a szocialista társadalom épitése. Október szelleme arra kötelez, hogy tudatosan és önzetlenül vállaljuk a korunk szabta feladatokat, hiszen reformjaink az októberi forradalom örökségét építik be mai gyakorlatunkba. „Eb­ben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szo­cialista társadalmunk humánus alapelveink szem előtt tar­tása mellett határozottan érvényesíteni a racionális gazdál­kodás követelményeit” — olvasható a párt Központi Bizott­ságának július 2-i határozatában. A nagy október szelleme arra kötelez bennünket, hogy teljesítsük a szocialista társadalom felépítésének magunk szabta programját. Mindaz, amit ma a szocialista társadalom építéséért teszünk, a nagy októberi szocialista forradalom tanítására épül. Amikor tettekkel mondunk igent pártunk politikájára, amikor bizalommal támaszkodunk dolgozó né­pünkre, akkor a nagy októberi szocialista forradalom szel­lemét követjük. Október emléke így lesz ma élő, eleven va­lóság. „... be kell bizonyítanunk, hogy nemcsak bemagoltuk tegnapi tudományunkat és nemcsak régi dolgokat ismétel­getünk” — mondta Lenin. Ma, a 70. évfordulón teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy október útján haladva hazánkban végérvényesek a szocializmus vívmányai. Sokféleképpen lehet megítélni a mögöttünk hagyott évtizedeket és jelenünket. Tény azon­ban, hogy a nagy októberi szocialista forradalom által vég­hezvitt változás az életerők kimeríthetetlen forrását tárta fel számunkra, és e forrásból merítünk ma is. Így vagyunk ké­pesek megoldani számos, sok fejtörést okozó gondunkat. Így lesz a nagy októberi szocialista forradalom munkánkhoz erőforrás, ahogy nagy költőnk mondta: „Időben tőle egyre távolabb, /Lélekben hozzá egyre közelebb,/ Emléke bennünk nemcsak megmarad,/ De nőve nő.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom